Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 1. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. január 8. VAOASZAI 9 VAUASZAT • VADASZAT • VAUASZAT • VAüASZAT • VADASZAT Ф VAOASZAI 9 VA11ASZA» 9 VAOASZAI 9 Az érdekeltség kölcsönös A tudomány és a műszaki fejti dés napjainkban termelőerővé válik. En nek jelentősége időben valrt íelismerése a fejlődés ütemét meghatározd tényező. A vadgazdálkodás sem nélkülözheti a biológiában, állattanban, állattenyésztésben vagy akár ökoló giában felhamozntt ismeretanyag fel használását, illetve gyakorlati alkalmazását. A vadászember az elmúlt évszázadban csak a természet ajándékát lát ta a vadban amiért nem sokat ke! lett tenni. A fáradságot legfeljebb a vad elejtése jelentette Korunkban átrendeződtek vadászati teendőink, s a munkát a nagyvad és az aprővad tenyésztése, életfeltételeinek folyamatos biztosítása, valamint a vadgazdálkodás jelenti, mtg maga a vad elejtése részben sporttá, illetve szórakozássá vélt. Több tényező hatá sáre fokozott mértékben növekedett a vadászat trántf társadalmi érdeklődés és e szenvedély gazdasági szerepe Is erősödött. A fokozott lps-osítás, a növekvő urbanizáció, a mind nagyobb tömegeket érintő várost életmód fokozta az emberek pihenést, szórakozást, klkapcsolődási igényét, a természeti környezet Iránti vonzódé sát. A vadászat, mint az ember és a természet ősi kapcsolata, egyre Inkább a közérdeklődés homlokterébe került. Főleg a városi emberek körében nőtt meg az érdeklődés a természeti környezet és az ehhez kapcsolódó vadászat. Illetve a vadgazdálkodás Iránt. Az iparosítás a mezőgazdaságban, a nagyüzemi termelési módszerek megjelenése, az infrastrukturális fejlődés mind gyakrabban és egyre több oldalról vetette fel a természet és környezetvédelem szükségességét. A legtöbb vadásztársaságban az előtérbe került a területek fokozottabb szakmai ellenőrzése, szervezettebbé, folyamatosabbá és sokoldalúbbá vált a vadásztársasági tagok társadalmi munkája. , A szocialista társadalom egyik alap vonása a környezetről való sokoldalú gondoskodás. Hazánkban a kövnye zet- és természetvédelem megfelelő állami Irányítást, jogi rendezést és társadalmi alapot kapott. A vadgazdálkodást általában mint a természetvédelmet segítő tevékenységet em-ALAKSZA JÁNOS • HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZAT 9 HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 9 délutáni órákban a legfőbb hangulatban Indultam a tóra. A fó hangulat érthető, az időjárás szép, a víz csendes s a horgászhely előkészítve. Bevetem a horgot, egyelőre csak a pontyozót, eszembe sem fut, hogy netán kapásom lehetne. Már az ts biztató leiül szolgálna, ha a terített asztalt a keszegek fölfedezték volna. Csodára nem számítok, már az is örömmel töltene el, ha az úszóm, a csalira rávágó keszeget felezve, megrezzenne. Ha ugyanis a keszegek fölfedezték a helyet, előbb-utóbb a pontyok látogatása sem marad el. Maid ha a keszeg kezdi el csipdesni a horgon levő csalit, kiveszem a pontyozót, s bevetem a pici keszegezöhorgot. Egyelóre azonban csend van, mintha a Holt-tenger partján ülnék. Nem is halra várakozva, minden Izgatom nélkül, hanyag érdeklődéssel nézegetem az úszót. S figyelem a nádast, hátha kapok valami biztató felet, amikor a fenéken keresgélő ponty a farkával meglegytntl a nádszálakat, esetleg szétnyitla a nádkévét. Ez lenne a pillanat, amikor a horgász szive nagyot dobban, s a vérnyomás/! Is föl szökik. Ez'lenne ugyanis a fele annak, hogy я mélyben ponty motoz, s ezért szoktuk nemcsak a kiválasztott nádtisztást, hanem a környékét ts measzörnt kukoricával, hogy a pontyokat a nádmozgás elárulja. S ha a nád megrezzen, most keli a botot kézbe venni, nehoay a kapásról lemaradtunk. De hát ki számíthat Ilyenkor kapásra! A nádasban temetői csend honol... Van tdőm, de mennyit A pontyok isten tudfa merre kószálnak. számba veszem tehát a régi ismerősöket: a nádszálakon ringatózó rigókat és cinkéket, a felem fölött keringő sirályodat. a nádnyiladékban úszkáló vadkacsákat, az ostoba pézsmapatkányokat, s az öblön átkígyózó, halra vadászó vízisiklót. Itt van mindenki, csak a halak hiányoznak. Miről álmodozik ilyenkor a horgász? Mi másról: én Istenem, milyen Is lehet egy kapás? Mert emlékei szerint, volt már rá példa, hogy — ha hiszik, ha nem — megbilleni az úszó. szépen hanyatt vágta magát, esetleg minden szó nélkül alámerült. Hol vagytok hát, szép aranyhafú lányok — szólongatom a pontyokat. Minden hiába, semmi varázslat nem segít, a pontyok, de a keszegek Is egyaránt kosarat adnak. Az úszó mozdulatlanul ring a puha hullámokon, közben lassan alkonyodik. A nádason át szűrődik a lenyugvó nap fénye, sapkám ellenzőiét a bal szememre húzom, s mint aki a vereségbe már belenyugodott, öreg bakterként a n sáriakba щ qörnyedezve. őrzöm a nádast, ahol olyan csend van mint éfféli órán a temetőben. De azért reménykedem. Miért ne reménykednék? És íme: Az első ponty egyszer csak megbillen az úszóm. Keszeg lenne? Tűnődésre azonban nincsen idő — a horgász másodpercek alatt kénytelen dönteni magragadom a botot és bevágok. Régi szabály, ha az úszó mozdul, ég és föld meghasadhat, be kell vágnll En is ezt teszem. S nyomban érzem, hogy a horgot nem valami vacak keszeg vette föl, a fogoly máris beugrott a nádba, feszül a zsinór, haflik a bot, s én, még mindig hitetlen Tamásként, szedem be a zsinórt, s vele a halat, ami, ez nyilvánvaló, csakis ponty leheti Még mindig a mélyben csapong, hol jobbra, hol balra kitörve, egyre közelebb kavarja a vizet. Az biztos, hogy tekintélyes hal küzd a horgon. Ha kilós lenne, esetleg kétkílós, egyetlen emeléssel simán kiszákolnám. Ezt azonban még a felszínre sem tudtam emeint, pedio már itt kavarja a vizet a csónak előtt. Oristen. csak most ne szakadton el a zsinór, le ne tépte magát a horogról, mert nyomban megüt a gutát Hány ponty ment már így el az utolsó pillanatbant Nem is nyúlok még a szókhoz, csak tartom a halat, rövid száron, mint a 16 vért2 lovat. Ha a zsinór el nem szakad most már aligha szökik meg. S ekkor pillantom meg először. Egy másodpercre fölbüklk — drága aranyhafú tündéri —, mintha bedobná a törülközőt, megadta magát. A harc eldőlt. A zsinórt még rövidebre fogom, s a hal telét. így írják elő a szabályzatok. kiemelve a vízből, a halat meapipáltatom. Halam kimerült a létért vívott élethalálharcban, méa csapkod, de már megadta magár. Bal kezemmel a vízbe mártom a merítőhálót. E mozdulat párviadal győztes kardcsapásával ér föl. Ez a beteljesedés pillanata. Alá vágok, orral a szákba fordítom, s a hal immár fogoly. Végre letehetem a botot, s nem a nyelénél, a iémpereménél fogva kiemelem a vízből a merltöhálöt, é$ a térdeim közé helyezem, lihegve, s mint akt nem hisz a salát szemének, megbámulom a zsákmányt. Csinos kis jószág. Mennyi lehet a súlya? A rugós mérleg ugyan ott van a hátizsákban, de ne siessük el a mérlegelést. Nem egyszer előfordult már, hogy az elalélt hal egy óvatlan pillanatban ítneot rúgott, s a kárvallott horgász már csak a loccsanás vetette vízgyűrükre mereszthette csalódott tekintetét. S minthogy ez már velpm Is megesett, nem kapkodtam el a mérlcskélést. Halamat előbb fölkontároztam, s csak am‘kor a kopoltyúlán keresztül vezetett vastag zsinórt a tarkólán mos. nira kötöttem, csak ekkor nettem ki a zsákból a centimétert és a rugós mérleget Halam hossza 5Я cm. a súlya öt és fél kiló. Nem kapitális ponty, de manapság ez is ritka zsákmány-A (M. A.) T xs и 4 •ö 3 £*■ legettk Az elért eredmények azonban bizonyítják, hogy a korszerű szocialista vadgazdálkodás, a logilag szabályozott, fegyelmezett és kultúrált vadászat önmagában is tenné szetvédelmf tevékenység. Ezért fontos egyértelműen tisztázni, hogy a vadászat és vadgazdálkodás természetvédelmi tevékenység, amelynek céltudatos művelése minden vadász alapvető érdeke és kötelessége. A vadállomány védelme a természetben élő állatfajok óvását, a velük való helyes gazdálkodást, a biológiai egyensúly megtartására való törekvést jelenti: A vadászterületeken végzett tevékenység nemcsak a vadászható vad óvására és védelmére, ha. nem az ott élő valamennyi állatfajra kiterjed. A vadásztársaságok tagjai amikor a vadászható vad etetésével törődnek, akkor a vadon élő állatfajok életfeltételeit is javítják. A vadászok a természetben végbemenő változásokhoz Igazodva igyekeznek vadtelepíréssel az egyes állatfajok létszámcsökkenését megállítani, s gyakran kedvező növelését elérni. Fasorok, erdősávok, csenderesek és különböző búvóhelyek létrehozáséval védik a területen élő valamennyi állatot. A vadászok, környezet- és természetvédők érdeket a fennálló vitás kérdések ellenére nagyrészt azono sak. Az együttműködés, a közős fellépés, 3 kölcsönös bizalom jelentős mértékben elősegítheti a megoldásra váró feladatok sikeres teljesítését. Ilyennek számít például a túlszaporodott varjúátlomány létszámának kérdése, a vaddisznóállomány szétszóródása és új területeken való megjelenése, a túlszaporodott ragadozók optimális, számának a megállapítása, a tarlók szakszerűtlen égetésének a kérdése, a gépi és vegyszerkárok csökkentése. Hacsak e néhány tényezőt vizsgáljuk, akkor is megállapíthatjuk, hogy a vadászok és a természetvédők érdekel számos lényeges területen egybeesnek, közösek. A felgyorsult, rohanó élet a város kőrengetegében. Illetve a falu gyorsan változó környezetében éló embert egyre Inkább elszakítja a természettől Akt teheti növényekkel, akváriummal, állatokkal „hozza be" a természetet otthonába. Egyre több kiránduló keresi tel a szép természeti tájakat és a zöld erdőt. A vadászok legtöbbje sem csak magáért a vadászatért, a zsákmányolásért űzi szórakozását. Gond.izza. neveli a vadat, táplálékot nyújt számé ra az Ínséges Időben és a vadászaton a jé munka gyümölcsét aratja le. E- miatt ma többre becsüljük azt a vadászt, aki eredményesen, szakszerűen tenyészti a vadat, védi, gondozza, ápolja annak élőhelyét, mint azt a „puskás embert“, akinek érdeklődése csupán a vad lelövéséig terjed. A természet szeretete, megbecsülése nélkül űzött vadászat elveszti társadalmi értékét. Mindezek ellenére egyes vadásztársaságokban terjedőben van egy új fajta káros jelenség: az úrhatnámság, a kivételezésre való törekvés, bizonyos előjogok érvényesítése, amelyek akadályozzák, nem egy esetben pedig bomlasztták a közösségek összefogását, a jő légkör kialakulását. Az iiven jelenségek azért kírívóak. feltűnőek, mert a vadászok többsége tisztességesen, fegyelmezetten, a kor emberi és társadalmi követelményeinek megfelelően vadászik. A ma vadásza a lehetőségek kihasználásával, az élőhelyek védelmével a mező- és erdőgazdasági termelésre alkalmatlan területek vadgazdasági termelésre történő be vonásává! tudja megteremteni a vadászathoz szükséges anyagi biztonságot, a jobb és eredményesebb vadgazdálkodás feltételeit. A vadászatnak, nemcsak mint gazdálkodási formának, de úgyis mint sportnak és szórakozásnak a mező-, illetve’ az erdőgazdasági terület a színtere. Ebből következik, hog7 az eredményes és kellemes vadászathoz hozzátartozik a terület gazdáival, a különböző üzemekkel való jó kapcso tat megteremtése. Mindez egyértelműen arra mutat, hogy a vadásztársaságok tagjainak gazdálkodása csak akkor lehet eredményes, ha a megfelelő, kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködést szorgalmazzák a mező- és erdőgazdasági üzemekkel. Szocialista társadalmi rendszerünkben ehhez adottak a szervezett feltételek is, hiszen egy-egy vadászterületen nem több ezer kisbirtokos, hanem csak néhány mezőgazdasági üzem gazdálkodik. (Kalita Gábor illusztrációs felvétele)-m iM Január Vadtenyésztés, vadvédelem. Az, év első hónapja gyakorlatilag a vadászati idény záró'szakasza. Lassan szeg re kerülnek a vadászeszközök, mert már közeleg a vadászévad végleges kapuzárásának az Ideje. Az egyre zordabbá váló időjárás mindjobban megviseli a vadállományt. Mindez fokozottabb tevékenységre serkenti a vadásztársaságok tagjait. Nagyobb figyelmet kell fordítani a téli g >ndozás és védelem színvonalasabbá tételére. Januárban a nagyvad leginkább azokat a zárt erdőket keresi, ahol a szél és részben a hideg ellen is védve van. A szarvasok és az őzek általában csapatokba verődnek A farkas nappal többnyire erdőszélek sűrűiben leselkedik, míg a róka rendszerint kint csatangol. A medve és a borz téli álmát alussza. A nyest, valamint a görény pajták, romok és emt>eri lakhelyek közeiét keresi. A vidra vackában, a jég alatt húzódik meg. Ebben, a vad számára ínséges időben az állatok mindennemű nyugta- Ianftásátől tartózkodni kell. Folytassuk a vad téli etetését! Gondoskodjunk az etetők rendszeres faliö,léséről. A jó minőségű széna, here. lucerna mellett a nagyvad számára nagyon fontos téli táplálék a lombtakarmány. Az etető aló helyezett vályúba szórjunk makkot, vadgesztenyét, Illetve takarmányrépát. Arra azonban vigyázzunk, hogy takarmányrépából vagy egyéb nedvdűs takarmányból csak annyit helyezzünk ki egy alkalommal, amennyit a vad még aznap elfogyaszt. A megfagyott nedvdús takarmány bélzavarokat, hasmenést vagy akár vérhast idézhet elő. A nyúl részére a szánét és a lucernát bokrokba vagy a mezőn található alacsonyabb karókra akasztjuk ki. A nyulak számára igen alkalmas téli takarmány a marhakáposzta ts, amelyet az őz és a szarvas, valamint a szárnyas vad is szívesen fogyaszt. A szárnyas vadról, a fácánról és a fogolyról feltétlenül gondoskodnunk kell, mert az állomány élelemhiány, a nagy hő és a hideg következtében legyengül és a kártevőknek könnyű prédáiévá válik A fogoly és fácánetetők alá ocsút, törmelékbűzát. kukortcát. árpát és kendermagot szörfünk. időközönként ezenkívül még reszelt répát és káposztalevelet is adhatunk, s ezzel a vad vízszükségletét részben kielégíthetjük: Hófúvás esetén a havat takarítsuk el, és pótoljuk az eleséget! Természetesen a nagyvad részére készített etetőket is ajánlatos legalább másnaponként ellenőrizni A vadászható vad. Januárban Szlovákia területén az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a vadfajok vadászati. idejéről, módjáról és feltételeiről szóié 172/ 1Ű75-ÖS számú hirdetménye érteimében a kővetkező *vad fa jók vaciászhatók: hiúz. farkas, nyest. pézsmaDocok fbefogással j, róka, vadmacska, nyestkutya, görény, hörcsög, ürge, héja, szürke varjú, vetési varjú, szajkó és szarka. Január 15-én befejeződik a vaddisz* nó vadászata. Az önálló és elismert fácánosokban vadászható a borz, sün, menyét és a sirály. Héjakosarak alkalmazásával befogható a héja, egerészölyv és a gatyás ölyv. A tartósan és alaposan körülkerített szőlőskertekben a nyúl egész évben lőhető, ám a nyulakat csak a vadgazda és a vadőr lőheti ki. A halastavak területén vadászható a sirály. A vadászati fog gyakorlása. Azok a kötelezettségek, amelyek a vadászati Jog gyakorlásából, a vadgazdálkodás előírásaiból, valamint a vadászati etikából erednek, minden vadász számára mérvadóak. A törvény felhatalmazza a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert arra, hogy Indokolt esetben megváltoztassa a' védelem Idejét, módját és feltételeit. Ezért szükséges, hogy minden vadász figyelemmel kísérje a szaksajtóban bizonyos időszakonként megjelenő hirdetmény tartalmát. SZAKLEXIKON __________________________________________________ Dúvad. Vadászati szempontból mindazon vadfaj, amely a tenyésztett, Illetve a vadgazdálkodás célját szolgáló vadjainkat károsítja és pusztítja. Ide soroljuk a kóbor kutyát és az elvadult házimacskát Is. Vadeleség. A vad téli takarmányozására szolgáló szálas, szemes és lédús takarmány, amelynél nem az a lényeg, hogy első osztályú, hanem hogy elegendő és romlásmentss legyen. Vérrózsa. Találatkor a nagyvad lapockáján vagy máshol a seb körül azonnal kiserkenő és rohamosan, szemmel láthatóan terjedő, „kinyíló“ vérfoltot nevezzük így, amely rögtön megmutatja e vadásznak a jó vagy rossz találatot. (A j j
