Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-26 / 8. szám

1988. február 28. SZABAD FOLDMOVES 5 ü M tc k ő n é t maradni Megismerni? Hol is. lehetne néhány óra alatt. Végigjárni a falut, szétnézni, mit ragadott magával a fejlődés sodrása. A kurta szemlélődés alapján le­szögezhető: minden bizonnyal erős volt az áradás. Az utóbbi négy évtized számos újjal, kor­szerűvel gazdagította a falut, az arculat változott, bizony, a régebben itt éltek közül na­ivon sokan nem ismernének rá egykori szülőfalujukra. A hétköznap! délután csen­des. nem zavarja a január végi pénteket zord téli szél, hónak nyoma sincs széles e vidéken. A kultűrházban készülődnek a hagyományos batyubálra, az élelmiszerüzletben talán ket­­ten-hánman szemlélik az árut. S a közelben textilüzlet és mé­teráru — ugyancsak szerény látogatottsággal. — Az elnöknek valóban so­kat köszönhetünk, ő az atőja mindennek, am! épül. ami által szépül környezetünk, tulajdon­képpen mindenben benne a ke­ze — vallják többen is a nyug­­dfjasklubban. Gubrica Mária nyolcvannyolc esztendős. Már régóta eljár az idősek klubjába, amely minden­nap vár|a az érdeklődőket. Dél­utánonként össze is lönnek át­lagban vagy hűszan-huszon­­öten. Elbeszélgetnek, kártyáz­nak. a napi sajtót böngészge­tik. Reszkető kezek, mély ráncok­kal körülhatárolt szemek. Az asztalokon kávé gőzölög, töb­ben sós kekszet fogyasztanak mellé. Betoppanásunk váratlan, de nem váltja feszültté a lég­kört. A nyolcvanéves Ördög István tovább citerá^ik. az asz­talt jó néhányan körbeülik — s dalolgatnak. Sztranyik Erzsé­bet a nyugdíjasklub látogatói közül a legfiatalabb, mindösz­­sze ötvenhét éves. Tavaly nyá­ron veszítette el a férjét, azóta nem tud otthon egyedül meg­maradni. Naponta eljár a klub­ba. Szíves-örömest teszi, még ha többnyire idősebbek is nála az otthon lakói. Balázs István bácsi például már a nyolcvan­hoz közeledik. Ö is szinti min­den délután megjelenik a klub­ban. ahogy vallja, egy kis mó­kára, kártyapartira. Hiszen mit is csinálna otthon? Oly hosz­­szűk a délutánok. De nem csu­pán az ebéd utáni időt töltik tjtt az emberek. Ha tó a tévé­műsor, gyakran este is egvbe- BVÖjnek — és együtt szórakoz­nak a képernyő előtt. Azt mond­ják, a színes tévében minden műsor iobb. Buchlovics Klára a nyugdt­­jasklub vezetője-gondnoka. Ez a főállása. Az Idős nénik és bá­csik elégedettek a munkájával, sőt... Dicsélik, de 6 szeré­nyen mindössze annyit juttat kifejezésre, hogy ez a dolga — s ezt Igazán szívesen csinálja. — A klub helyisége) a jövő­ben mindenképpen felújításra szorulnak Mégpedig a közeljö­vőben. Van is rá ötvenezer Ko­ronánk, csak a munkaerővel vannak gondok-problémák. Re­mélhetőleg rövid időn belül va­lóban új otthont kapnak fa­lunk idős polgárai. A továbbiakban tőle tudjuk meg azt is, hogy az idénymun­kák folyamán a nyugdíjasok aktívan bekapcsolódnak a me­zőgazdasági munkák végzésé­be. Segítségnyújtásukkal felet­tébb elégedett a szövetkezet ve­zetősége, — vallja Ián Bielik efsz-elnök, aki immár nyolca­dik éve áll a gazdaság élén Farnadon (Farná). FEBRUfíR^tO j Saláti Andrásról, a helyi nem­zeti bizottság elnökéről többen úgy szóltak, hogy neki Igazán rengeteg köszönhető — ami Farnad fejlődését, korszerűsö­dését Illeti. Farnadi születésű, szívügyének tekinti szülőfaluja felvirágoztatását — Köztudott, hogv egységben az erő. Tehát egy-e^v sikert so­sem írtam csupán a saját szám­láimra. Tényleg a sző legszoro­sabb értelmében vett összefo­gásról beszélhetek. Farnadon az Imént hangoztatott állítás az egység erejéről szerintem hat­ványozottan érvén vés — vallja mintegy védekezéskénoen a nemzeti bizottság elnöke. — Hiszen ha nem így lenne,' ml haszna volna ievekezetemnek, vagy a faluirányítók közösigye­kezetének? — ön a ingtudományolk doV. tora. Neve előtt tüntessük fel a titulust? — Ugyan, kérem, beszéljünk inkább fontosabb dolgokról.. — ló. akkor próbáljuk meg összefoglalni a dolgozó nép februári győzelme óta eltelt négy évtized változásait, a fe|­­lödés néhánv pillanatképét Farnad vonatkozásában. Tud­juk, kérésünk, óhajunk mily igényes ... — Valóban nehéz, nem egy­szerű áttekinteni a negyven év változásait, úgymond dióhéjban. Hol ts lehetne kezdeni? Talán úgy Indítanám, hogy tulajdon­képpen 1960-ig nálunk is a há­ború okozta rombolások hely­rehozása volt az elsődleges fel­adat. Ezzel bizonyára nem tudtak meg tőlem semmiféle újdonságot. Csak talán a diffe­renciálódás. a szelektálás fon­tosságát szeretném nyomatéko­sítani e gondolatmenetet ille­tően. Akkoriban az emberek Farnadon is türelmetlenek vol­tak, rögvest sokat akartak. — úgyszólván az egyik naptól a másikra mindent. Az igényeseb­bek például mellőzték volna a közvilágítást, az utak kiépíté­sét — s szívük szerint inkább járdákat hoztak volna létre. Ha hiszik, ha nem. a meggyőzés kemény folyamata volt ez. Em­berek. minek nekünk járda, ha nincsenek járható útjaink, úgy ahogy rendezett utcasoraink, — hangzottak részünkről az ér­velő szavak. S azok. szerencsé­re, megértésre találtak. És a szóban forgó időszakot mérle­gelve mindenikénpen szükséges szóba hozni a mezőgazdaság szocialista átépítésének mozza­natait is. Vagyis ahogy nem te­het pillanatképekről beszélni, hanem inkább sokakat érintő, bonyolult láncreakcióról. De hát vajon hol értette meg azonnal az a szegény paraszt, hogy mi lesz a sorsa, milyen lesz életének alakulása a kö­zös gazdálkodás folyamán — Szóval inkább a szövetke­zet életének alakulására, alaki, tására kellett összpontosítani? — így is fogalmazhatnék. Az elsődleges feladat valóban az volt. hogv rendezzük a mező­­gazdasági ügyeket. Persze, köz­ben felújítottuk a szekundáris villanyvezetéket, űj hangosan­­beszálő-hálózatot voltunk kény­telenek kiépíteni, arra felet­tébb óriási szükség volt — már az előbb elnlített szövetkezete­­sftési folyamat szempontjából Is. S természetesen szükség volt az üzlethálózat kiépítésére, fel­újítására. valamint az iskolák létrehozására Is. A kultúra há­zára úgyszintén gondolni kel­lett. Az egykori Nyttrai (Nit­ra) kerületiben Farnadon épült fel az első kultúrház. s 1956 szilveszterén már ott játszották „A tanítónő“ című darabot. A régi kultúrház egy kicsi épület volt. laikusok építették, min­dennemű terv nélkül. A kultúr­­házzal kapcsolatos dolgokra még a későbbiekben visszaté­rek. most Inkább az iskolákról szólnék. Mái 1948-ban volt ma­gyar tannyelvű alapiskolánk, majd 1966. szeptember elsetén megkezdődött a tanítás az ül iskola épületében. Az egész ob­jektum huszonnégy hónap alatt készült el, magyar és szlovák nyelven folyik a tanítás. Ami a felszerelést illeti: van torna­terem, konyha, étkezde, nap­közi otthon, politechnikai mű­helyek stb. Ehhez még hozzá­fűzném, hogy nem csupán a diá­kokra gondoltunk, a tanítóknak négy lakást építettünk fel. Az 1966—1968-as években készült el a négy tantermes óvoda, melyben 120 gyermekről gon­doskodnak. Azonnal szeretném hangsúlyozni, hogy az építke­zések jelentős részénél a la­kosság aktív hozzájárulásával sikerült helytállni. Vagyis: úgy­szólván valamennyi létesítmény Z-akció keretén belül „szüle­tett“. — A szövetségi kormány I. fokú elismerése tehát valóban az egyik legjobban fellődd fa­lut illette meg. 1979 tavaszán. — Az illetékes szervek fel­figyeltek a lépésekre, polgá­raink faluszépltő tetteire. Az elismerést a májusi ünnepsé­gek kapcsán vehettük át. Azt követően az 1981—1985-ös vá­lasztási időszakban még két al. kálómmal kaptunk hasonló el­ismerést — kétszer százezer korona jutalommal mellékelve. Hadd tegyerň hozzá, ezt már egy kis büszkeséggel, hogy a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban ilyenre nem volt példa. — Most következik a már megkezdett »kultúrház-sztori« folytatása? — Pontosan idevágó a törté­net. Ezerkilencszázhetvenkllenc decemberében kezdtünk hozzá a kultúra úi otthonának építé­séhez. Nyolcvanhárom mázsá­ban már elkönyvelhettük az át­adást. De ezek után még bőví­tettünk. Az esketőtermet jú­niusban kezdtük építeni és — sokak óriási csodálkozására — december 28-án sor került an­nak átadására Is. — S a jelenlegi munkálatok, valamint a tervek a közeljövő­re? — 1986 márciusának végén kezdtük építeni az új egészség­ügyi központot, melynek átadá­sát abbén az évben 'ervezzük. A tavalyi esztendő novemberé­nek elején pedig hozzáláttunk a gyógyszertár építéséhez. Re­mélhetőleg úgyszintén ebben az évben már a polgárok rendel­kezésére áll. — Amint láttuk, beindult egy faluközpont-felűjftó folyamat. A folytatás? — A falu centrumában min­denekelőtt az üzlethálózat fel­újítását tartjuk szükségesnek, sőt mi több, létfontosságúnak. Tehát elsősorban egy új bevá­sárlóközpont létrehozására össz­pontosítunk. Járási viszonylat­ban Farnadon (ónak mondható az ellátás, főképpen az alap­vető élelmiszerekből. Ami vi­szont problémát okoz: az egyes üzletekben nincsenek megfele­lő raktárhelyiségek, így bizony az üzletvezetők gyakran baj. ban vannak a rendeléssel. Eb­ből adódik az oly gyakran ta­­oasztalt óvatosság, a félelem, hogy az áru netán a raktáron marad — és elromlik. Továbbá a faluközpontban épül a helyi evvséges földműves-szövetkezet irodaépülete, konyhával és ét­kezdével bővítve. Erre is nagy szükségünk van már. Pártunk szociálpolitikájának alapvető eleme az idős emberekről való gondoskodás. Tetszett látni,, ml „újság“ a nyugdflasklubban. Arra Is gondoltunk, hogy egy szociális gondoskodás házára is szükség lenne. Annak építését szintén a falu központiában tervezzük. És régi álmunk-vá­­gvunk: kiépíteni egy nyári für­dőt, valamint a sportbarátok­nak — és a sportolóknak — létrehozni egy igazi sportköz­pontot. — Farnad lakosainak száma kétezer körUl van. Képes lesz ellenállni a város „támadásai­nak“? — A mlgrálás jelentős mérté, kű. Most talán a középgenerá­cló tagjai vannak túlsúlyban a faluban. A fiatalokat bizony csábítla a város. De hadd te­gyem hozzá, hogy gyakran „be­dőlnek“ a különféle ígérgeté­seknek, a szép szavaknak. Egy biztos: állami építkezések ná­lunk nincsenek, hiszen hiány­zik a komolyabb üzem Farna­don. Az egyedüli jövedelemfor­rást a helyi efsz jelenti. +4-A CSKP KB 7. plénuma töb­bek között leszögezte, hogy az emberek alanvető szükségletei­nek kielégítése során a nemzeti bizottságok jelentős szerepet töltenek be. A Farnadi Helvl Nemzeti Bizottság mlndenkén­­pen hozzáláru! a társadalmi vi­szonyok demokratizálási folya. matának tökéletesítéséhez. S ami rögvest ezek után kfvánko­­zlk: a farnadi polgárok tuda­tában vannak annak, hogy a falufejlesztést illetően az egyé­ni érdekeket nem szabad kü­lönválasztani a közügytől. Te­szik ezt a falu állandó tévesz­tésé érdekében. Igen, Fámádról is sokan el­mennek. Legfőképpen a fiata­lok. Csábít a város, a evár. az üzem, vagy éppen a lakás. De azért van egy erő, amely visz­­szatart. S ez nem más. mint a vonzódás az eredetihez, a sa­játhoz. Vagy mondjuk fgv: a bölcsőhöz. Bízunk abban, hogv ez az erő még hosszú Ideig nem vész el. Hiszen Farnadon már oly sok mindent tettek — és tesznek — a korszerűsítés, a falugyarapitás érdekében Kár lenne, ha minden eddigi igye­­kezet és akaiat egyszer telje­sen feleslegessé válna. SUSLA BÉLA Néhányan kártyáztak .,, vagy éppen újságokat böngészgették..! (A szerző felvételei! к * Egy délután a klubban — Ördög István bácsi tovább citerázott...

Next

/
Thumbnails
Contents