Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-26 / 8. szám

1988. február 26. ★ 8. szára ★ XXXIX. évfolyam Ага 1,— Kfis El Igények és feladatok Irta: DOMIN JÄNOS agrármérnök, az SZSZK Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának ter­melési szakágazati igazgatója Az á'lattenyíszés a mezőgazdasági termelés nagy horderejű ágazata. Az alapvető élelmiszerekből való önellá­tást kétharmad részben f értékben ki­fejezve) az állattenyésztési termelésen keresztül biztosítjuk. Mivel az állat­­tenyésztési termelés folyamatos, min­den napra kiterjed, az emberi ténye­zővel szemben rendkívül igényes és érzékeny, gyakorlatilag minden ösz­­szefuggés vonatkozásában. Legyen szó az állatokról való gondoskodás­ról. a termelés és a szaporodásbio­lógia biztosításáról, az egészségvéde­lemről. a takarmányok ésszerű fel­­haszná'ásáró! stb. Természetesen a növénytermesztés gyorsabb iitemíi fejlesztése mellett is számolni kell az állattenyésztéssel, elsősorban a talajok termőképességé­nek növelésén és a növénytermesztés termékeinek hatékony kihasználásán keresztül. A mólt évi ál'attenyésztési felada­tok teljesítésével kapcsolatban ki kell emelni, hogy a bruttó állattenyésztést termelést 2.1 százalékkal, a vágóálla­tok tervezett felvásár’ását 0,6 száza­lékkal. a vágóbaromfiét 3,8 száza­lékkal. a tejét 5.3 százalékkal, a to­jásét pádig 3.9 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Sajnálatos, hogy ar vágóállatokon belül nem sikerü't eleget tenni a vá­gósertés felvásárlási kötelezettségek­nek. A tervfeladathoz viszonyítva a lemaradás több mint egyszázalékos, azaz iflnn tonna volt. Ezt elsősorban az idézte elő, hogy az 1986-os év ne­­gvedik negyedében a vágósertéseket kisebb étőtömegben értékesítették. Ezzel szemben örvendetes, hogy a hegyi és a hegyaljai terroelőknrzetek­­ben mérséklődött a tei terme’ésének és felvásárlásának Idény jellege. E tekintetben alőreha'adást sikerült el­érni a bárényok és a vágóbaromfi felvásárlásában is. Vem lehetünk elégedettek azzal, hogv a gazdaság! haszonállatok ter­­me'őképessége a máit évben gyakor­latilag az 1986-os év szintjén ma­radt. Annak ellenére, hogy az erős fagyok és a hosszan tartő szárazság következtében csökkent a tömegta­­karmányok készlete, ami jelentős mértékben befolyásolta a szarvasmar­ha szaporodásbiológiai mutatóinak teljesítését: csökkent a száz tehénre számított borjú- és az egy tehénre számított malacnevelés, javulás csu­pán a száz anyajuhra számított bá­ránynevelésben volt tapasztalható. A kocák és a süldők fedeztetésének növelésére elfogadott intézkedésterv teljesítésével a sertésállomány a szocialista szektorban 193 ezer da­rabbal. a kocák száma pedig 5300 da­rabbal növekedett. A borjánevelés csökkenésével és a vágómarha felvá­sárlásának túlteljesítésével viszont a szocialista szektorban 7300 darabbal csökkent a szarvasmarha-állomány, 3200 darabbal pedig a tehénállomány. Csökkenés volt tapasztalható a juhál­lományban is. 'A múlt évben a bruttó állattenyése­tésl termelés túlteljesítéséhez mér­ten az abrakfelhasználás is növeke­dett. A keveráktakarmányok gyártá­sa az előző év valóságához viszonyít­va 79 ezer tonnával volt nagyobb, ami teljes egészében a megnöveke­dett sertésállomány igényeit elégítet­te ki Meg kell azonban jegyezni, hogy a keveréktakarmányok minősé­gében problémák Is előfordultak En­nek következtében a termékegységre számított abrakfelhasználás az 1986-os év szintién maradt, csökkenés csu­pán a tejterme’ésben volt tapasztal­ható. Ha összegezzük a múlt évi állat­tenyésztési feladatok teljesítését, meg állapítható, hogy nem lehetünk tel­jes mértékben elégedettek. Nem si­került ngyanis fordulatot elérni a termelés intenzitásában, a szarvas­­marha és a juhtenyésztésre, vala­mint a gazdasági haszonát’atok ter­melőképességére továbbra is a stag­nálás volt jellemző. Nem sikerült el­érni tömegtakarmányokból a tízszá­zalékos tartalékot, a széna, valamint a szenázs- és a szHSzstakarmánvok minőségének |avft£sát. Nem tudták teljes mértékben kihasználni a tudo­mányos-műszaki haladás legújabb vívmányait a szaporodásbiológiában és a takarmányozásban. A költségrá­fordításban továbbra is nagy tartalé­kaink vannak. Az 1986-as évre gyakorlatilag ked­vező feltételeket biztosítottunk a vá­góállatok, a vágóbaromfi, a tej és a tojás tervezett felvásárlásához. A vá­gósertések felvásárlásában az előző év valóságához viszonyítva 17 ezer tonnás többlettel számo’unk javulást szeretnénk elérni a negyedévenkén­ti szállítások kiegyenlítésében is. A hízósertések esetében a végótömeget 117—118 kilogrammra, a hízómarhák­­nál pedig 48П kilogrmmra szeretnénk növelni. A sertéstenyésztésben az állomány növelése mellett rendkívül Igénves fe’adat a tenyésztés és a hizlalás in­tenzívebbé tétele A tárca továbbra is támogatja az új férőhelvek korszerű­sítését és új építkezés útján való nö­velését. A szarvasmarha-tenyésztésben leg­fontosabb feladat, hogy javulást ér­jünk el a szaporodásbiológiái muta­tók tellesítésében. hogy növeljük a tehenek és az üszők fedeztetését, hogv intenzívebbé tegyük az üszftne­­verést. A gazdasági mulatók javítása érdekében növe'nl kell a tehenek ter­melésben va'ó felhnsználását és mér­sékelni kell a horjúelhnllást A tudo­mányosan irányított szaporodásbioló­giában nagyobb szerepet kelt kapnia a vá'lalatí üzemi mikro- és miniszá­­mltógépeknek. Közismert, hogy 1988. január else­jétől teljes egészében érvényes ai 57 05?9-es számú, a friss tehéntejjel kapcsolatos Csehszlovák Állami Szeb­­hánv Az első eredmények arra en­gednek következ'etnf. hogy ahol anyagilag, jól felkészültek és rendkí­vüli figyelmet szenteltek az emberi tényezőnek, ahol üzemi, vállalati la­boratóriumokat létesítettek, ott az eredmények sem maradtak el. A mi­nisztérium a jövőben is arra irányítja a figyelmet, hogy a minőség javítását szorgalmazó rendszeres ellenőrzése­­ken kívül hozzájáruljon az anyagi­­műszaki bázis és a szerviz szolgálat problémáinak megoldásához. A kereskedelem Igényeinek megfe­lelően javnlás várható a tyűk- ás a hízóba romit-állomány szabályozásá­ban. Továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy a nehezen hozzá­férhető, nagy fehérjetartalmú össze­tevőket ne használják tel a mezőgaz­dasági nagyüzemekben a tolás- ás a vágóbaromfi-felvásárlási feladatok túteljesftésére. Az állattenyésztés feladataihoz a szocialista szektorban a nyolcadik ötéves tervidőszakra érvényes fo­gyasztási normák hétszázalékos szigo­rítása mellett az abraktakarmáity-el­­látás 98 százalékra biztosított. A tö­meg-, de főleg a szilázstakarmányok készletei 6.9 százalékkal nagyobbak az előző évinél, minőségük viszont gyengébb. Már nem egészen egy év múlva, 1989. január elsejével a mezőgazda­ságban teljes egészében a gazdasági mechanizmus átalakításának alapel­vet érvényesek. Ezért számos vonat­kozásban meg kell változtatni e munka módszereit és stflusát. gyor­sabban kell alkalmazkodni az új fel­tételekhez. Az állattenyésztésben fő­leg a termelés minőségének és a gaz­dasági mutatók javításáról van szó. A megnövekedett igények kielégítése, e feladatok maradéktalan teljesítése so­rán jobban kell élni s mezőgazda­­sági nagyüzemek nagyobb önállósá­gával, elsősorban a fegyelmezett ter­melés és az élelmezés vonatkozásá­ban. Ez a ml becsületbeli kötelessé­günk. Udvard (Dvory nad Žltavou) kulturális életében Is nagy szerepet tölt be a könyvtár (Kallta Gábor (elvételei A párt katonáinak egyenruhájában A bölcsőnél maradni Üj természetvédelmi törvény készül Akarunk méhészkedni az ezredfordulón? A szója nagyobb megbecsülést érdemel i %

Next

/
Thumbnails
Contents