Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-19 / 7. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES. 1988. febrnár 19. и Igálatában A 31. mezőgazdasági könyvhónap megnyitójáról A Magyar Népköztársaságban február a mezőgazdasági könyvhónap. Erre az alkalomra nemcsak a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál, ha­nem egyéb kiadóvállalatoknál is jel ennek meg mezőgazdasági szakköny­vek. A Mezőgazdasági Könyvhónap Országos Szervező Bizottsága már hagyományosan olyan mezőgazdasági nagyüzem védnöksége alatt rendezi a mezőgazdasági könyhónap országos megnyitóját, amely valamilyen ju­bileumra készül. Így volt ez az Idén Is, amikor a 31. mezőgazdasági könyvhónap házigazda! tisztét a barcsi Vörös Csillag Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet vállalta. Ä mezőgazdasági könyvhónap feb­ruár ötödikéi ünnepélyes megnyitóján — a Mezőgazdasági Kiadó és a Prí­roda Könyv- és Lapkiadó n. v., vala­mint a Mezőgazdasági Kiadó és a la­punk közötti gyümölcsöző együttmű­ködés eredményeként — én ts részt vettem. Annak ellenére, hogy február ötödikén hajnalt 2 órától 11 óráig utaztam Barcsra. Ez a Somogy megyei város gyakorlatilag vasúti csomópon­tot Jelent a magyar—Jugoszláv határ közvetlen közelében, a Dráva mentén. Barcson a termelőszövetkezet negy­ven évvel ezelőtt alakult meg, egyike volt az elsőknek. Hamarosan orszá­gos hírnévre tett szert búza- és ku­­kortcatermesztésével, valamint állat­tenyésztésével. (A termelőszövetkezet bemutatására és mölt évi eredmé­nyeinek ismertetésére még visszaté­rünk — a szerk. megjegyzése.) De térjünk vissza a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójára, amelyre a Móricz Zstgmond Művelő­dési Házban került sor A jelenlevő­ket először dr. Pallér Endre, a Vö­rös Csillag Mgtsz elnöke üdvözölte, majd Losonczl Pál. az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke mondott ünnepi beszédet, aki a barcsi termelőszövetkezet alapító elnöke is volt. Megnyitó beszédében többek között kifejtette: „A tudomány arra törekszik, hogy az agrotechni­kai, a biolőgiai és a kémiai módsze­reket a természetes erőforrások gaz­daságos és környezetkímélő felhasz­nálásával ötvözze. A tudomány ered­ményei viszont csak a szakirodalom révén vá'hatnak közvetlen termelő­erővé. Mindez azt Is jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság csak akkor őrizheti meg helyét a világ élvonalá­ban, és csak akkor maradhat nem­zetközileg versenyképes, ha szellemi háttere tovább erősödik, egyebek kö­zött a korszerű Ismeretek terjeszté­sének segítségével. “ A mezőgazdasági könyvhönapra megjelent művek azt igazolják, hogy kiadóink nagy gonddal és fe'alősség­­gel látják el ilyen irányú feladataikat is. Ötvenkét új könyv látott napvilá­got erre az alkalomra, közel egymil­lió példányban — állapította meg Losonczi Pál. A mezőgazdasági könyvhónap or­szágos megnyitóján a Művelődési, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, valamint a Szövosz kitün­tette a könyvek szerkesztésében, ter­jesztésében és értékesítésében élen járó szakembereket. Ezt követően a részvevők megte­kintették a mezőgazdasági szakköny­­vekböl és -folyóiratokból rendezett kiáltitást. amelyet dr Gallyas Csaba, и Mezőgazdasági Kiadó igazgatója nyílott meg. AGROTECHNOLÖGIA: — A csepegtető öntözés aiapelvei; — Bevezetés a gyakorlati agrotech­nikába; — A traktorjavitás szerelfíkészülékei; — Mikroelemek a mezőgazdaságban I. (Esszenciális mikroelemek); — A szarvasmarha anyagforgalmi be­tegségei és mérgezései; — Szántóföldi gyomnövények és bio­lógiájuk. SZAPÜRQDASBíOLÖGIA: — A háziállatok szülészete és sza­porodásbiológiája; — Kérdések és válaszok a szaporo­dásbiológia gyakorlatából. (Klamarcsik Mária illusztrációs felvétele) HÁZTÁJI: KÖZGAZDASÁG: — A mezőgazdasági termelés gazda­ságtana; vet jelentetett meg a mezőgazdasági könyvhónapra. — Zöldségkülönlegességek; — A metszés ábécéje; — Kii'önleges kerti növények; — 8fl színes oldal a sziklakerti nö- §• vényekről; — Növekedési pályák a mezőgazda­ságban.' — Mezőgazdasági kistermelés, csalá­di terme'és; — A kert élő díszei. (A növényalkal­mazás tudománya). BIOTECHNOLÓGIA: A mezőgazdasági könyvhonapra megjelent ötvenkét müvet tíz kiadd gondozta. Közülük természetesen leg­többet — harminckettőt * — a Mező­gazdasági Könyvkiadó Vállalat, mint­egy 600 ezer példányban. A harminc­két mű a következőképpen csoporto­sítható: — Biotechnológia — mikrobiológia; —A rekombináns DNS. alkalmazott KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDE­LEM: — Régi magyar ellenálló gyümölcs­fajták (21.); — Gyógyító munka a biokertben (22.); — Szerszámok is keskertben (23.); — A teljes értékű kenyér (24); — A gyógyító víz (25. Biofüzet); — Meddig szennyezhető a Főid? (A' környezetterhelésről); — Magyar biokertek а XVIII. század­ban. SZAKACSKÖVYVEK: — A négy alapiz szakácskönyve: Sa­vanyú; — Itáliai Izek. VADÁSZAT: • — A vadászat mestere. (önképző gyakorlati útmutató a vadászat kedvelőt részére); — Vadászat erdőn, mezőn. Állatvilág: — Magyarország madárvendégei; — Az átlátok tannlása a természet­ben. — Tábortüzek a Dél Keresztje alatt. Ezen kívül az Akadémia Kiadó két — A termelésfeílesztés szabályozása a mezőgazdaságban; A kocsányta’an tölgy—, a Corvina Kiadó két — Ma­gyar borkalauz; Az italok világa, a vii^g italai —, a Kossuth Kiadó két — A parasztság társadalmi-termelési viszonyainak átalakulása; A mészár­lás tengere —, a Közgazdasági és Jo­gi Könyvkiadó szintén két — Arak és költségek a mezőgazdaságban; Tár­sulások a piaci mezőgazdaságban —. a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó három — Gombák 2.; Egzotikus hül­lők [Búvár Zsebkönyvek); Az állatok nagy képeskönyve —, az OMIKK há­rom — Biológiai laboratóriumok biztonsági kézikönyve; Kalauz Szé­chenyi István megismeréséhez; A bio­technológia gazdasági vonatkozásai —. a Statisztikai Kiadó szintén há­rom — Mezőgazdasági szövetkezetek név-, cfm- és termékjegyzéke; A me­zőgazdasági vállalatok gazdálkodá­sa. 1986; Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1986 —a VlZDOK két — Vízellátás; Mit csináljak a szennyvíz­zel? —, a Népszava Lap- és Könyv­kiadó pedig egy — Boldogulők a Bácskában és a Duna mentéu — mű­A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vál* lalat gondozásában megjelent köny­vekből már néhányat bemutattunk ol­vasóinknak, s ezt a tevékenységün­ket a jövőben is szeretnénk folytat­ni. Végül térjünk még vissza három gondolat erejéig a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójára. A mezőgazdasági szakkönyvekből és -folyóiratokból rendezett kiállításon a Mezőgazdasági Kiadó mintegy 450, körülbelül 30 ezer forint értékű mü­vet szerepeltetett, ami gyakorlatiig az utóbbi öt év majdnem egész ter­mését jelenti. A kiadó az összes köny­vet a kiállítás befejeztével a barcsi Vörös Csillag Mgtsz-nek ajándékozza. A kiállításon a legfrissebb termés­sel a Könyvértékesítő Vállalat is je­len volt, így a résztvevők — termé­szetesen magamat is beleértve — „gazdag zsákmánnyal“ térhettek ha­za. A mezőgazdasági könyvhónap bar­csi országos megnyitóját követően az országban még számos egyéb ren­dezvényre — előadásra, ankétre, kon­zultációra és könyvbemutatóra — is sor kerül. Mindez azt a célt szolgálja, hogy minél több érdeklődő ismerked­jen meg a mezőgazdasági szakköny­vekkel. Bennünket is ez a cél vezé­relt, amikor elfogadtuk a Mezőgazda­­sági Kiadó meghívását. BARA LÁSZLÓ © MÉHÉSZET Ф MÉHÉSZET © MÉHÉSZET © MÉHÉSZÉT © MÉHÉSZET © MÉHÉSZET @ MÉHÉSZET @ MÉHÉSZET © MÉHÉSZET Átél a nyugalom időszaka. Sza­badidőmben, a régi jegyzetfü­­zeteie lapozgatva, mindig ta­lálok tapasztalatszerzésre szolgáló hasznos mnnkaleirásokat. Egy húsz­éves sárguló jegyxetlapon az álanyás család megmentéséről olvastam. Úgy gondolom, érdemes a témával foglal­kozni, mert a szakirodalom a hason­ló családok megmentésére más és más módszereket tanácsot. Bizonyftott tény, hogy a méhanyák életük első két évében rakják a leg­több petét, s a harmadik esztendőtől kezdődően csökken a petézöképessé­­gük. Igaz, vannak négy-öt éves anyák Is, de ezek családjai általában már nem mindig megfelelőek. Csak síny­lődnek, s végül is elpusztulnak, mert a család nem akar megválni a dédel­getett anyától, s az árván maradt népnek a tél folyamán nem áll mód­jában anyát nevelni. Az anyák álta­lában ott merülnek ki előbb, ahol a méhész a mézen kívül virágport is termeltet. A virágportermeléskor a méhek főbb gyűjtőforrésa a gyü­mölcsfa és a repce, amely már kora tavasszal kezdi bontogatni szirmait. Így a méhcsaládokat is korán kell felkészíteni, hogy megfelelő erönlé­­tűek legyenek. Ezáltal az Ilyen anyák Jóval több petét kényszerülnek rakni évente, mint a normális körülmények között levő családokban. Az anya el­pusztulásának, bármelyik időszakban következik is be. az a következménye, hogy munkaméhek veszik át az anya szerepét, azok petéznek Tehát a csa­lád álanyás lesz, ha a méhész ezt nem tudja megakadályozni. Ha vala­mely család öregebb anyával telel, mondjuk három-négy évessel, e tava­szi ellenőrzés alkalmával a méhész ne elégedjen meg azzal, hogy friss petét talál a sejtekben, hanem feltét­lenül az anyát ts keresse meg. Annak Idején az első tavaszi ellen­őrzés alkalmával a méhek szépan hordták a virágport, kaptérbontáskor pedig petézést is találtam. Ezért nyu­godtan hagytam a családokat azzal a tudattal, hogy minden rendben van. A tüzetesebb ellenőrzéskor, amelyet Jó három héttel később tudtam csak elvégezni, vettem észre a rendelte-Az álanyás család kezelése nességet. Akkor már három kereten kiterjedt befedett púposiiasítást ta­láltam. Már a petézésnél Is látható volt, bogy álanya petézik, mert egy sejtben több pete is volt. A tapasztalt méhész a irissen ra­kott petéknél is meg tudja állapíta­ni, hogy azokat álanya petózte-e. Az álanya, illetve a dolgozó méh nem a sajt közepére és az aljára rakja pe­téit, hanem rendszertelenül a sejt falára, mert a potroha nem éri el a sejtek alját. Gyakran több petét is rak egy sejtbe. A kisméretű anyapá­­roztatóban is megtörténik, hogy a fiatal anya többet petézik egy sejt­be. Ennek azonban az a magyarázata, hogy a petézésnek nekilendült fiatal anya helyszűke miatt kénytelen 'több petét rakni egy sejtbe. Az álanyás cseléd sorsát az a tény dönti el. hogy a család elég erős-e, érdemes-e maganyásitanl, s vajon az időszak is alkalmas a az új anya ne­velésére. esetleg beadására. Ha a család már legyengült, s az Idő sem alkalmas az anyannevelésre, akkor leghelyesebb az álanyás népet több erős család között felosztani; Illetve szétrakni. A szétosztás kifejezetten népes családok között történjen. Erre koré tavasszal, de késő ősszel Is sor kerülhet az anyátlanná vált családok­nál. Ne okozzon gondot, hogy az ál­anya rendes dolgozó méhek közé ke­rül. mert az erős család a lépekben lévő „rendetlen" petéket és az al­anyát el fogja távolítani. Az egyesítés előtti este etessük meg az álanyás családot, s a követ­kező nap osszuk szét a méheket a keretekkel együtt. Ne feledkezzünk meg a felosztandó és a befogadó csa­ládot gyengén megfü8t6Inl. Az ál­anyás család szétosztásakor három­­négy erős család népe közé helyezem el a kereteket, mégpedig minden két keret közé egy-egy keretet az ál­anyás családból. Soha ne tegyünk egymás mellé az álanyás keretből kettőt! Az elosztást követően a mé­­heknek érezniük kell, hogy kisebb­ségben vannak, erős család befolyá­sa alatt állnak, s tgy hozzájuk kell alkalmazkodniuk. Ha az álanyás család népes és erős, érdemes megmenteni, mert remény van, hogy hamarosan ütőképes csa­táddá fejlődik. A szakkönyvek mellett már lapunk hasábjain is olvastam ilyen tanácsot: „Ha a család népes és tartalék anyánk is van, akkor a kaptárt eltávolítjuk a helyéről és tar­talék anyás családot teszünk arra a helyre. Az álanyás családot pedig méhesünktől távol kirázzuk (papírra, ■Vagy arra alkalmas lepedőre). A ki­járó méhek azonnal visszaszállnak régi helyükre“. Szerintem az álanyás családot nem szükséges a kaptárral sem a helyéröl eltávolítani, sem a ke­retekről a méheket leseperni, mert ez egyrészt körülményes, Időrabló munka, másrészt pedig ezt azért nem ajánlom, mert a lesepert család ki­járó méhei esetleg visszarepülnek, de nagyobb részük kísebb-nagyob csomókban napokig a lesepert papí­ron, vagy lepedőn marad, mert ra­gaszkodik a földön heverő álanyá­hoz. Tapasztalataim azt bizonyítják, hogy az álanyás család kaptára ma­radjon a helyén, elég ha a kereteket a fiasitással együtt méhészetünk leg­erősebb három-négy családja között szétosztjuk. Ugyanúgy járunk el, mint amikor az álanyás családot feloszlat­tuk, csak azzal a különbséggel, hogy ahány keretet kapott egy-egy erős család, ugyanannyi fedett fiasftásos, vagy petés keretet veszünk el és azt az álanyás kaptár közepére helyez­zük. A többi keretet szétrakjuk a kap­tár mindkét szélére, hogy ezek ne alkossanak egységet, ügyeljünk azon­ban arra, hogy az ilyen családban legyen friss petés és kelőfiasftásos keret egyaránt. Ezt az új családot szintén gyengén füstöljük meg, gon­doskodjunk még vlrágporos és mé­zes keretről. Ezt követően a családot nyugodtan hagyhatjuk. Három-négy napon keresztül ser­kentsük és kezeljük a családot úgy, mint egy mürajt. Azt fogjuk tapasz­talni, hogy az álanyás család dolgozó méheinek egy része vissza fog térni régi helyére. Ha azonban- ezt az új (A szerző illusztrációs felvétele) családot jól megfigyeljük, s megelé­gedést kifejező zümmögést észlelünk, ez annak a Jele, hogy a család a gyógyulás útján van. Negyedik napon vizsgáljuk meg a csoládot, hogy va­jon húztak-e a méhek anyabölcsőt. Ha igen, két lehetőség nyílik az anyá­­sításra. Ha van tartalék petéző anyánk, az anyabölcsőket mind le­szedjük és másnap a szokott módon anyásltunk, ha nincs, a család által épített anyabölcsőket hagyjuk meg, bár ez csak kényszermegoldás. Ha az új anya kikelt, kísérjük figyelemmel, hogy megtermékenyülte, illetve van-e már petézés. Ha nálam ilyen eset véletlenül megtörténik, az előb­bi anyásításl módot választom, mert egy méhészetben mindig kell, hogy legyen megfelelő mennyiségű és minő­ségű tartalék anya. így az anyásitas nem okoz gondot. Ha a méhész e'ha­­nyagolja a rendszeres ellenőrzése­ket és nem avatkozik b?, az álanyás család előbb-utób elpusztul. A terme­lő méhész az ilyen családokat azon­nal orvosolja. Megfigyeléseim alapján azt Is ta­pasztaltam, hogy száraz, hordástalan időszakban a megtermékenyült, peté­ző anya is rakhat rendetlenül peté­ket, azt a benyomást keltve, mintha a családban álanya volna. Ezt a je­lenséget az éldemhiány okozza. Az anya ugyanis szabadulni kíván a sok petétől, a dolgozók azonban nem ta­lálnak élelmet, a peték, illetve az ál­cák neveléséhez. így az anyát mint­egy szőkébb helyre korlátozzák, s az anya ezáltal egy sejtbe több patát is rak. Remélem, hogy írásomat főleg azok olvassák el, akik még mindig ragasz­kodnak az álanyás család kiseprésé­hez. Az elvault módszer alkalmazá­sát már több méhésznél megfigyel­hettem. Én ezzel már több évtizede felhagytam, és csakis a leírtak alap­ján járok el. A felosztott család ki­járó méhei visszatérnek eredeti he­lyükre, alkalmazkodnak és a munka­kedvük is a régi. Ez a gyógyítási mód egyszerű, nem körülményes és ami fontos: eredményes. VICZÉN ISTVÁN > J

Next

/
Thumbnails
Contents