Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-04 / 26. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. július 4. ШТ8КГТ Fesztiválok időszaka ... Východná (V. Gy. felvétele!) szlovák Televízió. Utána amatőr folk­lórcsoportok miisora következett, a­­melyben egyebek közitt fellépett a martini Turiec, a Žilina] Stavbár, a ru­­žomberoki Liptov és a bratislavai j Gymnik. Ma szombaton, délelőtt fél1 tizenegytől zajlanak az események. Az első összeállítás a Barátaink népzené­jéből címet viselte, melyben egy NDK- beli és egy örmény együttesen kívül finnországi, algériai és spanyolországi népi hangszeres csoportok is bemutat­■ koztak. Az ünnepi menet, amelyben i valamennyi résztvevő felvonult, fél kettőkor kezdődött. Ezt délután fél négytől a Hogyan keresték a gyerme­kek a szépséget című műsorblokk kö­veti. gyermek folklörcsoportok közre­működésével. Szrilömíiveltík címmel következik ezután összeállítás; mint ■ a címe is mutatja, a szereplők a sző­lőművelés. a borkészítés évszázados • hagyományait, illetve az ezekhez kap­csolódó népszokásokat elevenítik majd i fel. Az esti tömüsor a Szülőhazánk üzenete címet viseli, melyben kelet­szlovákiai folklórcsoportok— többek ; között a prešovi Sariban. a kežmaro­­kí Magma, a kassai (Košice) Východ­niar — lépnek a közönség e'é. A nap : élményeit tetőzni hivatott táncmulat­ság — természetesen népzenére! — ..Színésznek lenni a legrangosabb dolog a világon. A színjáték olvan mint a vallás, föláldozod magad érte. $ hirtelen ágv találod hnev nem marad időd barátokra szerelmekre Ezt nehezen értik meg Nem tudsz már találkozni senkivel. Egvedül maradsz a koncentrációiddal a kép­zeleteddel. Ei minden. Színési vagy.“ (lames Dean) Játék és várakozás - egy életen át... Színházunk a -mai napig arra tö­rekszik, hogy tagjainak derékhadát saját nevelésű művészek alkossák (a főiskolások is ezért „színészbojtár­­kodnak“ előbb a Mateszban). Amíg azonban kialakult a jelenlegi Matesz­­gárda, ..menet közben“ nagyon sokan kihulltak a rostán. Voltak olyanok is, akik már „meglett emberként" lettek színházunk tagjai fközülük többen pa­tinás színészi múltra tekinthettek vissza), s ma már nincsenek az élők sorában. Előttük tisztelgünk most az­zal, hogy legalább a nevüket csokor­ba szedjük — a közönség Idősebb év­járatainak emlékeztet§sére. Mert — a maguk módján — ők is végigjátszot­tak az életüket. Kik is voltak név sze­rint? Bottka Zsuzsa, Budai Mária, Budai Imre, Bartha Erzsi, Buczkó Iudit, Bu­­gár Zoltán, Bauer. Anna, Cséfalvay Ka­tó (aki később a kassai Állami Szín­ház operetténekese lett). Csillag Aliz, Fekete Gyula, Finta László (akinek azóta verseskötete1 jelent meg, s egy gyermekdarabját Is bemutatta színhá­zunk). Grébner Gyula, Husvár Ferenc, Hatvani László, Holoubek László, Hor­váth Ica, Hamerlich József. Horváth Éva ( jelenleg a lévai Járási Népműve­lési Központ munkatársa), Chapó Ildi­kó, Izsai Pál, Kovács Irén, Kiss Lajos, Martin Hollý. František Krlštóf Vese­lý, Pavol Rimsky, Ondrej Rajnlak, Brantslav Koreň, Jozef Felbaba (nyug­díjba vonulásáig az 'Ukrán Nemzeti Színház rendezője volt), Zsámbéky Gá­bor (a Győri Kisfaludy Színház igaz­gatója. majd a budapesti Vígszínház rendezője volt). Csongrádi Mária, Mi­kulás Fehér f jelenleg a nagyszombati (Trnava) Gyermek- és ifjúsági Szín­ház igazgatója) rendezők; Otto Šujan, Pavol Gábor, Ľudmila Purkyňová, Cestmír Pechr. František Perger, N. Nývlt, Jindŕtška Hirschová, Vágvölgvi Ilona, Csonka István. „Szekulesz Judit, Szinte Gábor. Mtalkovszky Erzsébet. Gyarmathy Ágnes. Bartusz György, Nagy János szobrász-festő, illetve dísz­let- és jelmeztervező művészek; Szige­ti Károlv, Kvocsák József. Takáts And­rás koreográfusok: v*ndo Svkora v vómester; Makk István maszkmester: Bajka Pál, Áts Gyula színművészek stb. Akik a 35 év alatt ellátogattak a Matesz mindig ideiglenes háza tájára, azok mind azzal biztatták színházunk tagiait, bogv nemsokára saját ottho­na lesz a Magyar Területi Színháznak. Most itt állunk a költözés után, de nem vagyunk teljesen boldogok, mert az épület, amelybe beköltöztünk, nem a miénk lepz ... így — legalábbis ala­pitó tagjainknak — vándorszínészként kell befelezniük a pályafutásukat, és annyi szép ígéret után is úgy vonul­nak nyugdíjba, hogy a Magyar Terü­leti Színháznak továbbra sincs saját otthona ... Pedig a 35 év alatt ez az ötödik épület, amelyről úgy tudták a színház tagjai — mert úgy tájékoz­tatták őket —, hogy ez lesz végre a végleges otthonuk —• a sajátjuk; csak az övék... Sajnos, ezúttal sem így történt... Csupán játék az egész? Egy életen át tartó várakozás? ... Kmeczkó Mihály Svidník Hazánkban — szinte kizárólag a Kelet-szlovákiai kerület járásaiban — mintegy 55 ezer ukrán nemzetiségű állampolgár él Kulturális szövetsé­gük 2§2 alapszervezetben mintegy 10 ezer tagot tömörít, s a Csemadokhoz hasonlóan évente szintén megrendezi az ukráb nemzetiségű dolgozók or­szágos kulturális versenyeit és feszti­váljait Ezek közül a leg jelentősebb és a legismertebb az ukrán dolgozók svidníki kulturális ünnejisége. ami a mi gombaszögi ÍGombasek) hasonló rendezvényünknek felel meg. Az idén immár 33 alkalommal rendezték meg a Duklal hágóhoz közeli városkában, ezúttal nevezetes évforduló- a nagy októberi szocialista forradalom 70 év­fordulóiénak jegyében. Az ünnepsé­gen párt- és kormányküldöttség vert részi. Ignác Janák. az SZLKP KB tit­kára. a CSKP KB Elnökségének pót­tagja vezetésével-. A két nap során összesen 43 nép­művészen csoport mutatkozott be a gyönyörű környezetben fekvő amfite­átrum színpadán. Többségük termé­szetesen az ukrán nemzetiségi kultú­rát képviselte mint például a Skalka, az Üdoléanka. a Pofana. hogy csak néhányat említsünk közülük. Hagyo­mánynak számít azonban a Dukla alatt, bogv aki dallal, tánccal érkezik, szívesen látott vendég . . ígv fogadta a közönség a vendégegyütteseket ts, köztük a komáromi (Komárno) Ha­jóst, amely temperamentumos műso­rával fergeteges sikert aratott. Fellé­pett még a meghívott vendégek kö* zött az ukrajnai Verhovina néptánc­­csoport, és a lengyel Podgorozsane; a szlovák folklórt a Slovenská Cup­­ča I Partizán képviselte. A fesztivál része volt a nagv októberi szocialista forradalom évfordulójának szenteli műsor is, amelyben további neves e­­gyüttesek léptek fel. (—ss) „Ugye itt mindenki látszhat...?” A szervezők már reggel hattól az eget kémlelik: ez bizony felhőátvonu­­tás a javából, a beígért hideg észak­­nyugati széllel. Országszerte „kitört“ a gyermeknap, de az időjárás szinte sehol sem kegyes a különböző sza­badtéri programokhoz. Várunk, Még van időnk, a helyi hangszóró „Gyer­­mekfesztivál-adása“ nyolc órakor kez­dődik. Aztán elcsendesedik a szél. majd eláll. Indul viszont — a 100 Folk Celsius nagylemezével — a reggeli ze­nés ébresztő, a részletes játék- és mű­­sorajánlattal, a helyszínek és időpon­tok ismertetésével. A húnsi (Búc) alapiskola pionircea­­pata, a szülők és Iskolabarátok szö­vetsége, valamint a Csemadok helyi szervezetének együttes akciójára meg­hívott gyerekek, szülők, pedagógusok és érdeklődök számára még néhány rövid útbaigazítájg és kezdődhet a „Fesztivál“... Van horgászverseny csak gyerekeknek, aszfaltrajzverseny, tojásdobálás, mese, virágktrakóver­­seny, teányfocl, lassúsági és szlalom­­bicajozás, kötélhúzás, zsákbanfutás, „dekázás“ és az elmaradhatatlan lán­­gosevés. Az erősebb tüdejöek léggöm­böket fújnak, mások pedig a játékbör­zén használt-megunt játékaikat cse­reberélik. A hangulat kitűnő, vidám, kipirult gyermekarcok mindenütt. Egy láthatóan nem búcsi kislány fut a stábhoz. „Ugye ttt mindenki játszhat?“ — kérdi, s választ sem várva, már ro­han is a többi gyerekhez. Igaza van, érte és értük van ez a nap. Üdítő és ebédosztás. Egy kis szusz­­szanó. A szervezők gyorsmérleget ké­szítenek: eddig minden a terv szerint megy. bár akadnak kritikusok is, no de az első lépések mindig gondok­kal járnak. Márpedig ilyen formában rendezett gyermeknap, illetve gyer­mekfesztivál Búcson most van elő­ször. Az ünnepélyes eredményhirdetést nagy várakozás előzi meg. A győzte­sek a játék örömét kapják ajándékul, valamint elismerő oklevelet. Boldogok és elégedettek, fis még mindig nincs vége: a Csemadok helyi szervezete és a szövetkezeti klub mellett működő néptáncegyüttes zenekara — a Raj­­csúros parasztzenekar — már húzza is a talpalávalőt: a Bodrogközből Szé­kelyföldre utazunk, majd meglátogat­juk a Dunántúlt és Szatmári. Ez már az „Aprók lánca“ — táncház, de nem­csak gyerekeknek. Szól a zene és az első botladozó lépés után — a futball­­pálya zöld gyepe nem táncparkett — már mindenki „fogja a motívumokat, s táncol önfeledten ... Jó így látni gyermekeinket! Jó tud­ni, hogy hitük a játékban él, hogy a játékon keresztül megvan hitük a bé­kében is. A Békében. Hadd írjam azt most csupa nagy betűkkel: BÉKE. Létünk és jövőnk záloga. Gyermekeinké is. Látni pántlikás jókedvűket, kacagó szemüket, maszatos arcukat... Lassan elcsendesednek a gyermek­fesztivál helyszínei. A gyerekek már otthon mesélik élményeiket szüleik­nek, akik közül sajnos nagyon keve­sen jöttek el játszani gyermekeikkel. Hiába, a szőlő- és a cukorrépakapalás nem várhat Ss a fóliasátor sem. Pe­dig gyermeknap1 csak egyszer van egy évben . .. Búcson, á gyermekfesztiválon egy kislány megkérdezte: ügye ttt min­denki játszhat? Adjunk választ kö­zösen és egyértelműen: igen. Ma is holnap és holnapután is nyelvi, nem­zetiségi és nemzeti hovatartozás nél-' kül. Csak tartsuk be a játékszabályo­kat. Kertész Gábor Tánc a futbailpályán (Szobi Kálmán felvétele) Az állatok dicsérete A szlovákiai népművészeti fesztivá­lok legnagyobbika és legjelentősebb! ke kétségtelenül a východnai folklór fesztivál. A Magas-Tátra hegyóriásai nak koszorújától övezelt festői völgy­ben az Idén immár harmincharmadszor hangzik fel a jellegzetes. pattogó szlovák nép’, muzsika.1 dobbannak meg a csizmák, hog^y három napon keresz­tül valóban a folklór ünnepének ré szeseivé tegyék a több tízezres közön­séget. A rendezvénysorozat éppen ezekben a napokban zajlik, egészen pontosan pénteken, július 3 án kezdő­dött. és vasárnap, a késő esti órák ban ér majd véget. A tegnapi nap programjáról röviden: „A fém átvál tozásai" cfmmel a Szlovák Nemzeti Múzeum gyűjteményéből nyílt kiállí tás. s ezzel párhuzamosan Jozef Huč­­ко fafaragó alkotásait tekinthették meg az érdeklődök Este héttől — ta­lán akadtak akik látták is — Üdvöz­let Východnáról címmel közvetíteti egyenes adásban a fesztiválról a Cseh Király Dezső, Korai Ferenc, Kovács Béla, Kucsera Anna, Keresztényi Ka­tó, Lehotay Antal, Ligeti László, Lász­ló Mária. Lelkes Júlia (az első főisko­lát végzett Matesz-színészek egyike, ma a Csehszlovák Rádió Magyar Adá­sának rendezője). Molnár Ferenc (csak névrokona a világhírű magyar drámaírónak 1, Mihályi Mária- fKrausz­■ Kozma Zoltán rendező felesége; a lá­nyuk egy rövid ideig ugyancsak Mi­hályi Mária néven volt a Matesz Tha­lia Színpadánk tagja, aki férjével, a színész' Hizsnyai Zoltánnal együtt tá vozolt a Matesz kötelékéből; Hizsnyai ma egyik tehetséges tagja az Iródia­­költőnemzedéknek), Morvav Aladár, Miskovtcs László (ma a brattslavaí Nová scéna operetténekese és rende-i zője), Némefhy Zoltán. Nagy Eszter. Nádasdy Károly, Nádasdy Attila, Réti Margit, Sulka Gyula, Sunvovszky Szíl­■ via fma a budapesti Madách Színház , tagja; gyakran látni tévéjáték- és : filmszerepekben is), Szlama Tibor. 1 Szabó [ózsef, Szalay Rózsi, Thirring Viola fma a budapesti Radnóti Szín­­, pad tagja). Wieder Antal, Vígh Rózsi, Zakál Gyula .. . i A csaknem száz vendégművész kö­zül említsük meg legalább a legneve­sebb bel- és külföldiek nevét: Martin , Gregor. Lendvay Ferenc, Igor Ciel, este tizenegy órakor kezdődik; még oda téliét érni! Úgyszintén a vasárna­pi programra, amely a következő: 12.00: Barátaink üdvözlete — külföl­di folklórcsoportok fellépése Algérlá-­­ból, Finnországból, Görögországból, az NDK-ból, Spanyolországból és az Ör­mény SZSZK-ból. 13.30: Ősi dallamok — népzenei -összeállítás. Közreműköd­nek élvonalbeli szlovák folklórcsopor­tok népi zenekarai. 14.30: Örökké élő dal — a fesztivál monumentális záró­­műsora. amely a szlovák folklór élő kaleidoszkópjának ígérkezik a részt­vevő együttesek száma alapján. Akár­csak maga az egész fesztivál, amely­nek akár egyetlen napja, egyetlen müsorblokkja is maradandó élményt nyújthat.... (v) v Az Európa Könyvkiadó jóvoltából az irodalomkedvelő olvasók újra igazi csemegével gazdagíthatják könyvtá­rukat. 193Я u/án most jelent meg má­sodszor Bálint György: Az állatok di­csérete című könyve, melyet felesége Csillag Vera illusztrációi, díszítenek. A megjelentetést — még a múlt évben — többek között az író születésének B0. évfordulója tette indokolttá, de saj­nos, csak az idén jutott el könyves­boltjainkba. Egyéb ismert müvei Em­beri méltósággal /1945), A szavak fel­kelése 11945), A toronyőr visszapil­lant. Fordított Sinclair lewis, Dickens, Galsworthy, A. Huxley, Maugham stb. müveiből. Irodalmi példaképei Zola, Gide, Thomas Mann, Malraux és Gor­kij. Térjünk vissza Az állatok dicsére­téhez. Már az előszóból megtudjuk, hogy ,fiz a kis könyv az ember és az állatok bonyolult kapcsolatáról szá­mol be, személyes élmények alap­ján“. Az író figyelmeztet bennünket, hogy az állat se nem jó. se nem rossz, az állat állat, A nagy titok kul­csa ebben a mondatban van elrejtve, s egyben ebben rejlik a könyv furcsa­sága is, hogy nemcsak védi az állato­kat, hanem a nagyváros környezeté­ben, rendszerint rabságban ábrázolja őket. Az első írás a Sirályok, amelyben csodálattal figyeli a kecses madarak könnyű röptét, szabadságukat, gond­talanságukat. Az író egyfajta roman­tikus elvágyódása érződik a sorok közt, amely csakhamar a hétköznapi élet falába ütközik, s még mielőtt iga­zán szárnyra kelne, beleveti magát a további küzdelembe: „Részvét és ba­rátság nélkül, félelem és undor nél­kül, problémák és gyengeség nélkül keringenek köztünk és mégis mérhe­tetlen messzeségben. Irigyen és zavar­tan nézzük őket. aztán az órára pil­lantunk ijedten: hátha lejárt már az átszálló jegyünk.“ A következő törté­net a különböző kutyaremekek ellen szólal jel, amelyek szerinte inkább ne­vezhetők drótszőrű stílustörekvések­nek, furcsa szobroknak, vagy kaktusz­különlegességnek, semmint kutyának. Sajnálfa ezeket a kajánul megstilizált görcsös figurákat, melyekből hiányzik az állattasság. A Gyilkosság című igaz történetben a rab párduc megöli a rab pumát. A látszatra banális eseten me­ditálva érdekes végkövetkeztetésre jut: .Kipróbálták már erejüket a rá­csokon vagy a rácsok rácsain, és mindazokon a korlátokon, melyek ke­­resztül-kasul húzódnak az egész vilá­gon? Próbálták már karmaikat, fogai­kat és izmaikat egyesíteni? Megkér­dezték már maguktól, hogy hol az iga­zi ellenség?“ Olvashatunk'tanulékony cirkuszt elefántról is. aki ráncba sze­di az őt kigúnyolő birkózót. Az író ezúttal is megragadja az alkalmat, hogy szót emeljen a rab, idomított ál­lat mellett, akinek a szemében siratni­­való kiszolgáltatottság ül. Megmoso­lyogható a nyerítő tizenkettes autó­buszról szóló történet. Az utasok kép­zeletében a nyerítő hangot kiadó ön­működő ajtó életre keltette az autó­buszt: „Fokozódó derűvel ültem a nye­rítő autóbuszon, a Rákóci útnál füty­­tyentoe ugrottam le róla, szeretettel megpaskoltam ' a hűtőjét, és megkí­náltam volna kockacukorral, ha lett volna a zsebemben.“ Bölcs játékos­ság jellemzi ezeket az írásokat, me­lyek távolról sem mentesek a humor­tól és a felkiáltásoktól. Elolvasván a Pingvinek-et La Fontaine állatmeséi jutnak eszünkbe. Nem nehéz megérte­ni. hogy az alábbi, sorokban mire gon­dolt a szerző: „Zsírosak és Jól nevel­tek, nem mondanak vélemtmyt, csak állnak tűnődve, zavartan. Európa gya­nús ege alatt, és nem értik, sehogy sem értik a dolgot.“ /Ne feledjük, ez a könyv 1938-ban jelent meg elő­ször! j Am még nem beszéltünk a fellázadt postagalambokról, a rab mókusról, ja­pán egerekről, a mulatóban fellépő tevéről, a védett bölényekről, csirkék­ről, libáról, bikaviadalról, cirkuszról és a hatott gyíkról. Mind-mind újabb alkalom az író számára, hogy kérdez­zen. figyelmeztessen. Az egyébként naplöfegyzetszerű írások szűkszavú, pontos stílusban íródtak. Nyelvezetük egyszerűségében díszes, tiszta, világps, a modern intellektuális prózahagyo­mány szülöttei, Okos, tanulságos könyv, amelyet mindenkinek figyel­mébe ajánlunk. Macsicza Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents