Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-18 / 28. szám
1987. Július 18. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A KUTATÁSTÓL A VÉGTERMÉKIG Az Alacsony-Tatra turistaközpontjának szívében alig észrevehetően húzódik meg egy knrszerö, már-már az ipari termelésre emlékeztető, mezőgazdasági nagyiizem. Talán csak a magasba nyúló hegyvonulatok meredek lejtőin békésen legelésző juh- és tehéncsordák, a hegyi tájjal egybeolvadt takaros szállások sejtetnek valamit a legeltetéses gazdálkodásról. Az idill'kus kép azonban mii sem árul el a termelés korszerűségéről. Ara. amint átlépjük a szűk völgyben megbújó szövetkezeti központ kapuját a korszerű nagyüzemi termelésnek lépten-nyamon követhetjük árulkodó jeleit. Nem mindennapi látvány a bejárati porta mellett ékeskedő — inkább gyári, mint mezőgazdasági üzemre emlékeztető —> blokkolóóra, az épülettömböket övező, forgalmi jelzésekkel ellátott szilárd burkolatú bekötőutak, a zord hegyvidéki tájtól elütő terjedelmes üvegházak, bent az épületben pedig a korszerű laboratóriumok, szerelőcsarnokok, a számítógépes központ vagy a fejlesztési részleg rajztáblákkal felszerelt irodái. Ilyen képet tárt elénk már egy futólagos szemle nyomán is a Liptovská Osada-i Augusztus 29. Egységes Földműves-szövetkezet. Később. amikor a tágas tanácsteremben JUDr. Milan Pauüulával, a szövetkezet elnökével beszélgettünk többet is megtudtunk erről az utóbbi években aránylag gyakran emlegetett mezőgazdasági üzemről. Mindenekelőtt azonban fény derült arra, milyen erőfeszftő, kemény munkát Igényel a hegyvidéki mezőgazdasági termelés, mennyi rátermettség, s milyen szervezőkészség keli a nyereséges, jövedelmező gazdálkodáshoz, s mennyi türelmet, utánjárást és kockázatvállalást követel az .újító“ szándék átültetése. Mert a Liptovská Osada-i Efsz kétségtelenül az úttörők közé sorakozik. a nagyszámú állatállományon keresztül. A gazdaságban jóformán-minden gazdasági állat tartásával foglalkoznak. Szarvasmarha-állományuk meghaladja a 2 ezer 500 darabot — ebből a tehénállomány 800 darab. — A téli hónapokban körülbelül négyezer darab juhot szállásolnak, viszont kora tavasztól késő őszig 8—10 ezer juh tartózkodik a legelőkön. Évente ötezer bárányt hizlalnak. A sertéstenyésztésben a koca tartásra és a malacnevelésre szakosodtak. A baromfitenyésztés tulajdonképpen kényszerhelyzetből született. A juhok téli szállásolására a holiči Movis vállalat által forgalmazott két-JUDr. Milan Pauéula, az efsz s egyben az Agrokombinát elnöke Fotó: Krajčovič Talán kissé furcsán is hangzik a síkvidéki mezőgazdászok számára, de ebben a gazdaságban a szántó nem haladja meg a 260 hektárt. Ezen a tenyérnyi területen valamicske szemest, burgonyát, az utóbbi években pedig a zord körűimé nyekkel 161 dacoló gyökérzöldséget. káposztaféléket, s hagymát termelnek. Az üvegházakban és a fóliasátrak alatt palántát nevelnek, s aránylag nagy mennyiségben szegfűt ts termesztenek. A virágtermesztéssel legalább részben mérséklik a növénytermesztés tervezetten veszteséges gazdálkodását. A növénytermesztés eredményessége, jövedelmezősége ugyanis az állattenyésztés eredményein keresztül tükröződik vissza. Az ágazat lényegét a korszerű gyepgazdálkodás alapozza meg. Hiszen a kaszálók területe meghaladja a kétezer, a le gelőké pedig az ötezer hektárt 'Ä rétek termésének fokozására az intenzív trágyázás mellett saját szer kesztésö és gyártású öntözőberendezések segítségével Juttatják ki szükség esetén a vizet, vagy az öntözővízzel együtt a hígtrágyát. Ma a korszerű gépi eszközök jóvoltából a széna begyűjtése és tárolása sem olyan gond, mint haldanában volt. 161 el vannak látva a lejtős területre ts alkalmas kaszálő-forgaté- és felszedő gépekkel A szövetkezet műhelyeiben szerkesztették a meredekebb lejtőkön ts stabil, átalakított, PV 3S típusú tehergépkocsira szerelhető emelőkaros markolót, amely óriási segítséget jelent a széna felszedésében és elhordásában. Az utóbbi években már csak alkalom adtán igénylik a társadalmi munkát a széna begyűjtéséhez. A széna tárolására korszerű, teljesen gépesített nagykapacitású tárolókat énftettek. A nehezen hozzáférhető területek vegyszerezésére az ugyancsak saját szerkesztésű areo-rogaló szolgál. hasznú könnyű acél-alumfntum szerkezetű juhakolokat vásároltak meg. Hamarosan kiderült azonban, hogy ezek a télen huzatos, hideg és nedves hangárok a luhok téli szállásolására nem felelnek meg. A bárányoknak harminc százaléka már születéskor életképtelen volt, s ennek következtében óriásira ugrott az elhullás. E- zért az alumínium szerkezetű hangárokat hőszigetelték, s baromfi hizlalásra alakították át. Ma ezekben 600 tonna baromfihúst állítanak elő. A 8. ötéves tervidőszak végéig a baromfihús-termelést ezer tonnára kívánják növelni. A kisegítő és melléküzemági termelés keretében aránylag sokrétű gépipari tevékenységgel foglalkoznak, amely elsősorban a juhtenyésztés gépesítésének a megoldását célozza. A szövetkezetnek saját építő üzeme Is van. amelynek segítségével az egyes építőanyagok előállításától kezdve a tervdokumentációk kidolgozásán át az építészeti munkák elvégzéséig ma az összes beruházásos építkezést maguk végzik. A szöve'kezet több mint húszmillió koronás évi nyereséeének a fele az állattenyésztésből származik. Jő! jövedelmez tehát a célszerűen megszervezett gép- és legelőgazdálkodás Immár egy évtizede annak, bogy a szövetkezet vezetői próbálják felkarolni s jelentőségéhez méltó szintre emelni az állattenyésztésnek a mat napig legmostohább ágazatát, a juhtenyésztést. Tíz évvel ezelőtt megalapították a juhtenyésztés tudományostermelést társulását, amelynek a juhtenyésztők mellett tagjai voltak az összes szolgáltató vállalatok, valamint a tej-, a hús- és a bőripari vezérigazgatóságok. Az eredeti elképzelések szerint a biológiai szolgáltatásoknak — beleértve az alkalmazott kutatást Is — a feldolgozóknak, a felvásárlóknak és szállítóknak az iett volna a feladatuk, hogy a tudományos-termelési társulás javaslata és döntése alapján irányítsák tevékenységüket. Vagyis pontosabban fogai mazva minden tekintetben tegyenek eleget a juhtenyésztés fejlesztésével kapcsolatos követelményeknek. A társulás azonban — amelynek kezdetben jogi hatásköre sem volt, de később sem, amikor a szövetkezet magára vállalta a jogi szerepet, s gazdaságilag Irányította a társulás tevékenységét — túlmagasan gyenge és tehetetlen partnernek bizonyult a mai napig'Is monopol helyzetben lévő iparral, az állami Irányítás bonyolult adminisztratív eszközeivel élő szolgáltatásokkal és a tudományos-kutatás vontatottságával szemben. A helyzet változatlan maradt, főleg в juhtenyésztés anyagi-műszaki ellátásának területén, hiszen azon üzemek és vállalatok, amelyek számára addig sem volt kifizetődő a luhtenvésztés gépesítésének, eszközellátásának, tartás-technológia! kérdéseinek, s kedvezőbb adásvételi kapcsolatainak megoldásával foglalkozni, később sem vállalkoztak erre a háládatlan szerepre. A szövetkezet gyámságára bízott tudományos-termelési társulás tízéves fennállása során többféle szervezeti, területi felépítéssel és elrendezéssel próbálta — többnyire sikertelenül — elérni a kitűzött célt. Ennek az úgyszólván sziszifuszi munkának egyetlen pozitív eredményeként tudatosították, hogy a juhtenyésztés fellendítése csakis komplex módon oldhatő meg, akkor ha egy kézbe kerül az ágazat egész vertikumának az Irányítása. A szövetkezet fejlesztő, gépipari és építészeti részlegein már évekkel ezelőtt kezdték fokozatosan átvállalni a juhtenyésztés egyes égető ellátási technológia! és műszaki kérdéseinek a megoldását. Hozzáfogtak például e Juhászok védőöltözetének a gyártásához, a Juhnyírás és a gvapjűkezelés egész munkafolyamatának a megoldásához — az eszközgyártástól kezdve a juhászok továbbképzéséig — azzal a céllal, hogy a feldolgozóiparnak már kész nyersanyagot adjanak át ami gazdasági szempontból sem elhanyagolandó. A feldolgozásra kész gyapjú kilóját ugyanis háromszáz koronáért vásárolják fel az eddig szokványos 120 koronával szemben. Hozzáfogtak a juhakolok és szállások tervezéséhez és építéséhez Is, az eddigi rossz tapasztalatok kényszerhatására. Miközben ugyanis egy férőhely számításaik szerint nem lépheti túl az 5 ezer koronát, addig az építővállalat által tervezett és épített 1500 férőhelyes jubtelep 27 millió koronába került a szövetkezetnek. Folyamatban van a fejőházaknak, a sajtgyártáshoz szükséges berendezéseknek és pasztörízátoroljnak a fejlesztése és gyártása is. jelenleg széles körű szakembergárda dolgozik a legkülönbözőbb műszaki, építészeti, laboratóriumi élelmiszeripari, bőripari és közgazdasági kérdések megoldásán. Bár önerőből már ezidáig is aránylag nagy lépést tettek előre mégsem sikerült komplex módon felkarolniuk az egész ágazatot úgy, hogy az alkalmazott kutatástól kezdve egészen a nyersanyag feldolgozásáig mindent egy fedél alá hozzanak. Erre lesz hivatott az ez év július elsejével életbe lépő „Liptov“ Agrokombinát, amely önálló jogi személyként szlovákiai hatáskörrel tevékenykedik maid a juhtenyésztés egész vertikumának területén. s közvetlenül a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Min'sztériumának irányítási hatáskörébe tartozik. A tudományos-termelési társulás továbbra Is a koordináló szerepet tölti be. Az Agrokombinátnak Szlovákia mindegyik kerületében két-két üzeme létesült, amelyek területileg úgy helyezkednek el, hogy a juhtenyésztőket Integráló körzet ne haladja meg a száz kilométert. Egy-egv üzem keretében a juhászatta! kapsolatos összes tevékenységet felkarolják a fejlesz'őstől kezdve a végtermék feldolgozásáig. A taggazdaságokka! a kapcsolatokat a gazdasági szerződések révén tartják fenn. Az eredeti elképzelések értelmében az Agrokombinát az év végéig beindítja telles tevékenységét. Kezdetben az élelmiszeripartól átvett üzemrészlegeken végzik tevékenységüket. Ily módon üzemei már Rózsahegyen (Ružomberok) egy párolt sajtokat gyártó részleg, ahol az Idei tervek szerint 450 tonnát gyártanak ebből a közkedvelt, de egyelőre hiánycikknek számító sajtból. A közeljövőben öt Ilyen sajtgyártó részleg üzemelteiével számolnak. Persze ez csupán egy parányi része a tervbe vett élelmiszer-lpari tevékenységüknek. Távlatilag a kecske és a prémesállatok tenyésztését, valamint az ezzel kapcsolatos valamennyi kisegljő tevékenységet a felvásárlást és a feldolgozást is az Agrokombinát hatáskörébe kívánják fogni. Az Agrokombinát eredményes működése több alapvető tényezőn múlik majd. Elsősorban a felsőbb pártszervek széles körű támogatásán, a középfokú gazdasági Irányító szervek nagyobb megértésén, de legfőképpen azon, milyen mértékben sikerül a „bonyolult“ adminisztratív rendszer gátait áthidalni, mert az eddigi tapasztalatok szerint az új ötletek, a progesszfv módszerek és technológiák. az újszerű szemléletek megvalósításának ezek a legnagyobb fékezői. KLAMARCSIK MARI A A ružumberoki párullsajt gyártó részleg Szállításra kész a közkedvelt párolt sajt Fotó: — kim— A Komáromi (Komárno) járás valamennyi mezőgazdasági üzeme a hazánkban alkalmazott iparszerű termelési rendszerben termeszti a szemes kukoricát. A tudományos-műszaki , haladásnak ily módon való . érvényesítésével igyekeznek intenzívebbé tenni a termelést, növelni a hozamokat és megvalósítani a gabonaprogramot. Az egyes üzemek, vállalatok ágazatvezetői között ellentétek ts akadnak a tér1 melési rendszerekkel kapcsolatban: ki-ki azt a termelési rendszert tartja a Bevált termelési rendszer legelőnyösebbnek, - amelyet éppen alkalmaz. A nemesácsai (Zemianska Olöa) Csehszlovák Néphadsereg Efsz már évek óta a Slušovice! termelési rendszerben termeszti a szemes kukoricát, és a szövetkezet növénytermelési ágazatvezetője, Pécsi Ferenc akár meg Is esküszik rá, hogy ez a legelőnyösebb kukoricatermelési rendszer. Őrjártamkor megkértem őt, mondja el, miben látja e termelési rendszer előnyeit. Az égazat vezetőjétől megtudtam, hogy a nemesócsai efsz az idén már ötödik éve termeszti a szemes kukoricát a slušovlcel termelési rendszerben, és állítja, hogy a morvaországt efsz korrekt, jő és megbízható partner. Rendszeresen biztosit a csallóközi efsz egész vetésterületére — ami nem kis terület, hiszen lí)36-ban S20 hektáron termeltek szemes kukoricát — bő választékban és a kívánt mennyiségben hibrideket, gyomirtószereket és egyéb, a termesztéshez szükséges vegyszereket. Tavaly a Pioneer hibridek közül választották ki azokat, amelyek a legjobban megfeleltek Csallóköz termőhelyt adottságainak A SluSovicei Efsz biztosítja a speciális vetőgépeket de nem utolsósorban a szaktanácsadás Is szerves része a termelési rendszernek. A Slušovlcei Efsz által ajánlott hibridek a legkiválóbb hazai és külföldi — francia, jugoszláv, amerikai — biológiai anyagot képezik. Ezeket próbálják ki a Nemesócsai Efsz növénytermesztő! a kísérleti parcellákon. Év végén a betakarítás után elemzik, melyik felel meg legjobban a szövetkezet adottságainak, s a következő évben ennek alapján választják ki a legalkalmasabb hibrideket. Pécsi Ferenc szerint ez a módszer Jól bevált. Végezetül a növénytermesztést égazatvezet6 még egy további előnyről is szélt: „A slušoviceiekhez bármikor, bármilyen kérelemmel fordulhatunk. Telefonálunk. elmegyünk és elhozzak a kért anyagot, legyen az bármi. Igaz, a termelési rendszerért terményben fizetünk. Am a fizetségnél jóval nagyobb hozamot érünk el a rendszer jóvoltából. Tavaly például a hoszszan tartó szárazság ellenére is 8.93 tonna volt az átlaghozamnnk. Mezőgazdaságunk pedig egyéb hasznos anyagi eszközük beszerzésére hasznosíthatja a megtakarított devizát. Ez sem megvetendő.“ Kolozsl E r n й S
