Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-31 / 52. szám

1987. december 31, SZABAD FÖLDMŰVES 11 Miroslav V e 1 g o s kandidátus, az üzem igazgatója barátságosan fo­gad. Vele járjuk a termelőcsarnoko­kat. Érkezésünkre felkapják lejüket a nők, s aztán, mintha ott sem len­nénk, dolgoznak tovább. Néhányan biccentenek a fejükkél köszönés gya­nánt, mások az Igazgatóhoz lépnek, s váltanak vele egy két mondatot. Nem­csak a munkával kapcsolatos kérdé­sekről beszélnek, így szó esik a csa­ládról, s nem utolsósorban a férjhez­­menetelről Is Hiába, sok Itt az asz­­szony meg a lány .., Családias a hangulat a kellemesen meleg, de szűk üzemhelyíségben. Azon csodálkozom az első pillanatokban, — A fiatalok viszonylag hamar el­sajátítják a legfontosabb tudnivalókat, s a többségük példásan teljesíti az igényes feladatokat. Ennek köszön­hető, hogy elnyertük a megtisztelő elnevezést. Természetesen termelési tervünket is mindig teljesítjük. Tud­ni kell rólunk azt is, hogy a társa­dalmi munkából is kivesszük részün­ket. A levoCai vakok és látássérültek Iskolájával van nagyon jó kapcsola­tunk. Már évek óta vállaljuk az isko­la fölötti védnökséget. Különböző, spe­ciális, tankönyveket készítünk a ta­nulóknak. Eddig mintegy 13 ezer könyvlapot készítettünk. Nagy odafi­gyelést, pontosságot igényel ez a kü­lönös munka, mert az általunk elké-A gyártmányfejlesztés és az inno­váció terén is szép sikereket könyvel­hettünk el. Több mint harmincféle terméket saját magunk fejlesztettünk ki. Az idén háromféle új csokoládé gyártását kezdtük el, s további hét van előkészítve. Már csak az enge­délyt kell megvárnunk, hogy beindul­jon sorozatgyártás. A jelenlegi öt­éves tervidőszakban 14 féle új ter­mék sorozatgyárátását vezetjük be. Üzemlátogatásaim során gyakran Az UNIBAL S,L 3Г°°®;а* típusú I,engeres nagybálázó gép hosszúsága panaszkodnak a vezetők, hogy egy-egy mm, szelessege 2015 mm, magassága 2640 mm, tömege 2300 kg. a új termék gyártásának beindítása na- bála .átlaf°® í°f ®fü Д00—400 kg a bája szélessége 1030 mm. A gép vo­­gyon hosszadalmas. Ezzel kapnsola- »“«rő-szükeéglete 5э kW. A HbSSTON c. O. társaság engedélyével a Slušo­tos kérdéseimre szintén az igazgató Ticei Agrokombinát gyártja, válaszolt. Az egyik üzemcsarnokban találom Anna Petroviöovát, a szocia­lista munka hősét. A szalag mellett végzi pontosságot igénylő munkáját. Ódzkodik a beszélgetéstől, mert 6 dolgozni szeret. hogy bár sokan vannak az asszonyok, mégis vlszonyla'gos csend honol az egyik részlegen. Amikor meglátom, hogy milyen kézügyességgel kell ál­landóan dolgozni, már kezdem érte­ni szótlanságukat. Egyszerű szalag­munka az övék, ám fokozott összpon­tosítást, odafigyelést igényel. František Madzin termelés­vezető a szalag mellett ellenőrzi a munka menetét Egyszer a csomagoló gépsor mellett, máskor pedig a töltő szomszédságában látom. — Korántsem egyszerű feladat olyan lányokat, asszonyokat betaníta­ni, akik belülről még soha nem lát­tak csokoládégyárat — tájékoztat a termelésvezető. Mint minden üzem­ben, ahol sok a fiatal lány, náluk is nagy a fluktuáció. A lányok férjhez mennek, gyakran elkerülnek a város­ból, mert a legtöbbjük másutt telepe­dik le. A gyárban természetesen olyan részlegek is vannak, ahova nem kell szakmai képesítés, s bárki könnven megtanulhatja a tennivalót. Ellenben számos részlegen nélkülözhetetlen a szakmai tudás, a gyakorlat. Az NDK gyártmányú csomagoló gépsor mel­lett dolgozóknak nincs szükségük kü­(Vass Gyula illusztrációs felvétele) szített könyvlapokból tanulnak a lá­tássérült gyermekek. A következő helyszínen éppen egy automata gépsort indítanak el, amely szállítja a becsomagolt csokoládékat. A szállítószalagról lekerülve az áru dobozokba kerül. A dobozok összera­kása, szállításra készítése ismét ke­mény munkát Igényel. Kőpadlón áll­nak az Itt dolgozók. A színes csokolá­dék számolása és ellenőrzése lekö­ti teljesen az asszonyok figyelmét. Egy dobozba száz darab csokoládé kerül. A nők megkönnyebbülten felsó­hajtanak, amikor a műszakvezető a tízórai szünet idejére leállítja a sza­lagot. Ezt az időt kihasználva vál­tottam néhány szót František Madzinnel, aki a gyár alapító tagjai közé tartozik. A kezdeti idő­szakra így emlékezett vissza: ■— Az 1950-es esztendőben kezdtük meg a termelést. Egy évvel később naponta már öt tonna árut készítet­tünk, ám a minőséggel nem nagyon dicsekedhettünk Az évek folyamán a gyár sokat fejlődött, korszerűsödött. A bővítésnek és a felújításnak köszön­hetően ma már termékeink minősége megfelel a korszerű követelmények­nek. Jelenleg naponta már ötven ton­“ Az ötszázhatvan nődolgozó kö­zül bárkit megkérdezhet, mert min­denki becsületesen elvégzi a reá há­ruló feladatokat, nemcsak én. Hosszas rábeszélés után azonban mégis kötélnek áll, s így néhány kér­dést feltehetek neki. f—- Mióta dolgozik a gyárban? i— Már régen, hiszen nyugdíjas va­gyok. A férjem meghalt, a gyermekek kirepültek a családi fészekből, de a­­mlg van erőm, dolgozni akarok. De csak addig, amíg a fiatalokkal bírom az iramotl i— Teljesítményre dolgozik? s— Igen, valamennyien. A csomago­lást nem is lehetne órabérben, tessék­­lássék végezni. A minőséggel kapcso­latos követelményeknek azonban ele­get kell tenni. Nagyon szégyellenénk magunkat, ha miattunk küldenek vissza Moszkvából vagy Londonból az árut. Elnézést, be kell fejeznünk a beszélgetést, mert Indul a szalag. A „kűszönömöt“ már szinte meg sem várja, mert a szalag beindult. Illés Bertalan Ä VICON HP 1600- as típusú, holland gyártmányú bálá­zógép óránkénti teljesítménye 12,93 hektár. A francia gyártmányú HESSTON 7730-as típusú magajáró kaszálógép Kép és szöveg: ^-blm Látogatás a cseloüigprban A gyárkémény tetejéD szünet nél­kül bodorul az ég felé a gőzzel ke­veredett füst, majd mint fáradt, alak­talan pásztor, elheveredik a város fö­lött. Töketerebes (Trebišov) élelmi­szer-ipari közpoDt, a munka városa. Erre gondol az utazó akkor is, ami­kor meglát egy hatalmas, kétszárnyú vaskaput: a Tőketerebesi Élelmiszer­­ipari Kombinát Deva Csokoládégyárá­nak a bejáratát. A kapun tű! megállás nélkül dol­goznak az emberek, állandóan zaka­tolnak a gépek. A teljesítményt ké­rik számon nap mint a dolgozóktól, mert Itt másképpen nem boldogul az ember. ■*» E termékeink lránt hagyományo­san nagy a piaci érdeklődés — tájé­koztat az üzem igazgatója. A külön­böző formájú csokoládéfigurák készí­tése nagyon sok kézi munkával jár. E termékcsaládnak ők a legnagyobb szlovákiai termelői. Idén az ünnepe­ket megelőzően 1217 tonna került tő­lük a piacra. Egy másik üzemrészlegen a nők pa­pírdobozokat készítenek, amelyekbe a későbbiek folyamán a keresett édes­ség kerül. Az itt dolgozó lányok, asz­­szonyok a Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság megtisztelő nevet viselő szo­cialista brigád tagjai. Vezetőjük M á­­ria Stanislavov é. na árut termelünk. A hazai piacon kívül főleg a Szovjetunióba és a tő­kés országokba szállítunk. Nyugat- Európában és Közel-Keleten egyaránt szívesen fogyasztják termékeinket. Kis szünet után ismét az igazgató folytatja az ismertetést: — A Rumba csokoládét gyártó gép­sor már harmincöt éves, de meg min­dig jól üzemel. Évente összesen 3 ezer 900 tonna cukorkát készítünk. Csoko­ládéból évente 5 ezer 950 tonnát szál­lítunk piacra. Az össztermelésünk évente átlagosan meghaladja a 12 ezer tonnát, ami anyagiakban kife­jezve hozzávetőlegesen 270 millió ko­ronát tesz ki. A szocialista országok­ba évente 18,7; a tőkés piacra pedig 5,6 millió korona értékű árut szállí­tunk. Új mezőgazdasági gépek — Sajnos, a mi esetünkben is elég­gé hosszú ideig eltart míg az elkép­zelés megvalósul. Néha még két évet is kell várni az engedélyre, mert ösz­­szesen huszonkét (22!) pecsétre van szükség. Túl sok a pecsét, s hossza­dalmas az egész engedélyezési folya­mat. Remélhetőleg az új körülmények között, a gazdasági szerkezetváltás eredményeként sikerül alaposan lerö­vidíteni ezt az Időszakot, s így lehe­tővé válik egy-egy új termék gyors piacra kerülése. E nélkül ugyanis na­gyon nehéz helytállni a kereskedelmi piacon. Mi megteszünk mindent an­nak érdekében, hogy meggyorsítsuk a tervezéstől a kivitelezésig tartó fo­lyamatot, ám az eredményesség nem­csak tőlünk függ. lönösebb szakképesítésre. Az automa­ta egy műszakban 1300 csomag édes­séget adagol. A dolgozóknak csak a kész terméket kell dobozokba rak­niuk. Más részlegeken viszont elen­gedhetetlen a szakmai gyakorlat. A gyárnak salát oktatóközpontja van Látogatásomkor hozzávetőlegesen kilencven tanulót könyvelhettek el. Szükség Is van az új munkaerőkre, mert évente átlagosan száz nő megy gyermekgondozási szabadságra, sokan közülük már nem jönnek vissza a gyárba dolgozni. A legtöbbjük kevesli az anyagi juttatás összegét, a fize­tést. Egy következő helyiségben munká­ba feledkező asszonyok látványa fo­gad. A csarnok zsúfolt, vagy százan dolgoznak benne. Ottjártamkor éppen a karácsonyi édességeket készítették. A különböző csokoládéfigurákat ügyes kezű lányok, asszonyok csomagolták színes jApIrba. JEGYZET Nadragulya Gyújtsunk nadragulyátI Hatóanyaga, az antropin ugyanis élénkíti a köz­ponti idegrendszer működését, s kitá­gítja a pupillát. E Jótékony hatásra az ember Jobban észreveszi a hibákat és bátrabban bírál. Az „Igaza van“ for­mula, sajnos, újra a maszlagos nad­ragulyára emlékeztet, amely sok szín­ben Játszó „cseles‘ növény. Előfordult már, hogy a panasz­­könyvbe — írt bejegyzésemre, csupán annyit válaszoltak, hogy igazam van, majd intézkednek. Több éve várok rá. Máskor a panaszos levelembe küldött válaszban még jócskán rá is Játszot­tak: „A kedves vásárlónak teljesen igaza van. Egyetértünk, ez tarthatat­lan állapot. Ilyesminek már nem len* ne szabad előfordulnia, ezt ki kell kü­szöbölni/“ E megható választ olvasva még a könnyem is kicsordult, de az­tán elapadt, mivel évek múltán sem történt változás. A szülői értekezleten szóvá tettem, hogy a matematika szakos napok óta nem magyaráz, mert állítólag az osz­tály megsértette. Ugyanakkor sérel­meztem azt is, hogy az eminens tanu­lókat a kollektíva kiutálja. Az igaz­gató teljes mértékben Igazat adott, ezt azonban az említett matematika szakos és a diáktársak csemetém iránti „vérbosszúja“ követte. Néha szót emeltünk e rovatban ar­ról is, hogy olyan cipót is eladnak, amelynek leválik a talpa. A kezdeti, szerény „igazuk van“ válaszok után ma már ott tartunk, hogy az Iparág vezetői nyilvánosan adnak igazat a vásárlóközönségnek, olyan komply színekben ecsetelik cipőgyártásunk helyzetét, hogy együttérzésünktől in­díttatva, a legszívesebben mezítláb Járnánk. A vizeinket mérgező üzemek Illeté­kesei úgy adnak igazat a közvéle­ménynek, hogy hangtalanul kifizetik a sokmilliós bírságot, miközben gyak­ran fokozzák az egy halfejre jutó bruttó szennyezettséget. Ha pedig a fránya hal nem“ kapja meg a magáét, akkor kezüket dörzsölve dicsekszenek, s a szokványos „bánatpénzt“ ésszerű, takarékosságként tüntetik fel. Ezen a helyen gyakran tettük szó­vá azt is, hogy a húsipar termékei enyhén szólva nem a legjobbak. Sem­mi válasz, de a hallgatás' beleegye­zés: félreérthetetlen tettek adtak iga­zat, mert a minőség azóta sem ja­vult. Azok, akik a munkahelyükön it­tasan kóvályognak, nem vonják két­ségbe a munkaadónak azt a Jogát, hogy ezért nemtetszését nyilvánítsa. A munkaadónak igaza van — mond­ják, majd felhajtanak további pár fél­decit, és csendesen dudorásszák a piás nótáját: a gödénynek megtilta­ni nem lehet... Node hagyjuk a gondokat. Fó az, hogy az „egészséges táplálkozás" jel­szavát követve teli legyen a bendó az agonizáló esztendő végnapján, mond­juk malacsülttel. Állítólag — mondják a szakácsmesterség mindentudói — a malac első lábát kell elsősorban az állattenyésztési szakembereknek és dolgozóknak ropogtatni ilyenkor. Ugyanis, mint ismeretes, a derék négylábú általában előre tűr. Mindez pedig előmenetelt jelent. Sertéste­nyésztésünk jelenlegi állapotát ismer­ve, erre bizony nagy szükség lenne. Egy szó mint száz: hogyan örül­nénk, ha végre nem volna mindenben folyvást igazunk. Hát nincs Igazam? Sajnos, máris hallom a sokszólamú választ: magának ezúttal is igaza van ..t Csiba László *

Next

/
Thumbnails
Contents