Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-26 / 51. szám

A NÖVÉNYI EXPLANTATUMOK — SZÜVETTENYIÍSZETEK

Elmondható, hogy megfelelő módszerekkel a szervezet bármely «e)tjéból ez egész „organizmus kitenyészthetö. Ezeket a metódusokat elsősorban a növénytermesztésben dolgozták ki s ma mát széles körben a gyakorlatban Is alkalmazzák. Az úgynevezett explantátum kultúrák lehetővé teszik a növénytermelés ipari jellegének további elmélyítését, a növények eddig meg ismeretlen tulajdonságainak megismerését es (elhasználását.

Hazánkban már régóta tolynak Ilyen Irányú alapkutatások. A gyakorlati felhasználásuk azonban — laboratóriumok, más megfelelő helyiségek és szakemberek hiányában, például a virágok szaporítása terén még várat magára.

A reális lehetőségekkel a P-ll-329 B08-as számú „Explantált növényi kultúrák“ elnevezésű állami terv feladatai foglalkoznak. Valószínű, hagy а 8. és а 9. ötéves tervidőszak folyamán a kultúrnövények többségénél — elsősorban az olyan fontos gazdasági növényeknél, mint a burgonya, a répa, do a csonthéjasoknál is — lehetővé válik a csiramentes szaporító anyagok explantáturoból történő előállítása és nemesítése. Ezzel a módszerrel — elsősorban a protoplaszt-kultúrák (elhasználásával — módunkban lesz olyan fajtahibrideket is előállítani, amelyek keresztezés útján nem jöhetnek létre. (Protoplaszt-kultúrának nevezzük a burkuktól megfosztott sejtek tenyésztését. Két különböző fajból származó — burkától megfosztott — sejt megfelelő körülmények között összeolvad, majd növényi hormonok hatására sejtfalat képez. Az így alakult összeolvadt sejtből egy teljes növény nevelhető.)

Az expiantátumok előnyeinek gyakorlatban való felhasználása nagyon Igényes feladat. Tökéletesen felszerelt laboratóriumokat, jó minőségű eszközöket és vegyszereket, de elsősorban jól képzett laboratóriumi személyzetet — szakembereket és vezetőket — Igényel. „A biotechnológia fejlesztésének és megvalósításának hosszú távú tudományos-műszaki tervezete Csehszlovákiában és „A KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlesztésének komplex programja 2000-ig“ címfii dokumentumok a szakemberek és a különböző szintű vezetők képzésével is foglalkoznak. Részletesen elsősorban az expiantátumok kutatásával foglalkozó specialisták oktatásának alapelveit dolgozták ki, kiknek képzése Csehszlovákiában két központban, a Prágai Mezőgazdasági Főiskolán és a Károly Egyetem Természettudományi Fakultásán történik. Ezek a felsőoktatási intézmények elsősorban a hazai szakemberek képzésére szolgálhatnak, de tanulhatnak itt a szocialista országokból érkező diákok Is. A Cseh Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma által javasok tervezet nemcsak a főiskolák tanyagában, de az érettségi utáni és a posztgraduális továbbképzésbe Is beépült.

Felvetődik a kérdés, hogyan valósul meg a szőve (tenyészetek felhasználása a gyakorlatban? Az első és a legfontosabb feladat, hogy megfelelő fajú és fejlődési stádiumban lévő növényt válasszunk ki. Mivel a növény nem csíramentes, elsősorban sterilizálnunk kell — el kell pusztítani vagy távolítani a felszínén található baktériumokat, vírusokat, és egyéb mikroorganizmusokat. Az így előkészített alanyokból sterilizáló kamrában (csíramentes légáramlatban. Ibolyántúli sugarakat kibocsátó lámpák fényében) kimetszik a megfelelő szöveteket. Majd ezeket növekedést hormonokat tartalmazó tápoldatba helyezik, ahol rohamos növekedésnek indulnak és differenciálatlan, gyakran élénken színezett sejtek tömege, úgynevezett kallusz képződik. Mikor a kallusz egy bizonyos nagyságot elér, akkor azt egy újabb steril közegbe (médtumbaj viszik át, s itt a sejteket egymástól elválasztják. Elméletileg ezek mindegyikéből egy-egy teljes növény nevelhető. Ezt a szuszjjenziót (folyékony anyagban lebegd sejtek halmazát} felhígítják. Utána — általában agaros táptalajon — meg-HIRDETÉS

A nagykaposi (Veľké Kapušany) Béke Egységes Földműves-szövetkezet (Tőketerebesi —- Trebišovi járás) azonnali belépéssel felvesz: t— agronómusokat «— zootechnikusokat *— gépesítőkel (mechanizátorokat)

<—■ üzemi jogászt.

Feltétel: főiskolai végzettség.

Előnyök:

f— hazai és külföldi üdülési lehetőség

*— 3—4 szobás szövetkezeti stabilizációs lakás

■— étkezési lehetőség.

Részletes tájékoztatást az efsz személyzeti osztálya nyújt, telefonszám: 22-94, 26-18.

kezdődik a steril kultlváciö utolsó szakasza, amelyben az előzőektől eltérő növekedést hormonok jelenlétében a sejtes dttterenctaiailan novesedese véget ér. Megkezdődik a Jitierenciau sejtosztódás. Végeredményeként egy kis növény Képződik, amelyet bizonyos minimális nagyság elérése után Közönséges talajba ültetnek át. Itt a növény ielno, beérik, szaporodóképessé, illetve hasznosithatóvá vauk.

A vírusok, baktériumuk, peuexzgombák által fertőzött növényi anyaggal folytatott munkáknál nagy jeleniusegueK a mouukiunaiis ellenanyagokkal végzett beavatkozásuk. Segítségükkel a fertőző tenyezó |az illető baktérium, vírus vagy peueszguinba) nemcsak konuyeu meghatározható, de a oetegseg gyógyítható is. A növényvédelemben használatos munouuklearis ellenanyagokat — eddig ugyan csak korlátozott mennyisegneu — nálunk is gyártanak.

A növényi szövettenyészetek (expiantátumok) előnyeit az alábbi pornókban foglalhatjuk ossz«.

— A szövettenyészetek segítségével előállítható csiramentes szaporítóanyag lehetővé teszt, hogy az üttetőburgonya termesztésére szánt területet 3000, a szaporítóanyag előállítására szükséges mezőgazdasági földterületet pedig 2100 Пекtárral csökkentsük, és a 7. ötéves tervidőszakban elért eredményekhez viszonyítva hektáronként 3,4 tonnával nagyobb termésátlagot érjünk el;

— egy üj lucernafajta bevezetésével a termelésbe a korábbi 260 kilogramm hektárhozomonkétitt maghozam helyett 3000 hektárnyi területen 270 kg/ha-t érhetünk el;

— a fűfélék üjabb fajtahtbrideinek elterjesztésével 10 ezer hektárnyi területről várhatunk a korábbi 13 tonna helyett 14 t/ha-t;

— a bab, a borsó és a szója újabb genotípusainak kialakítása és a mezőgazdasági termelésbe vuló bevezetése szintén .várható;

— a szövettenyészetek segítségével üjabb homozigóta polisteril cukorrépafajta-típusok állíthatók elő;

— lehetővé válik 800 ezer darab csíramentes rlbizlt-, egres- és málnavessző, 60 ezer darab betegségektől mentes, egészséges, 10 tonna/ha terméshozamú csonthéjas facsemete, továbbá évi 2000 kilogramm 17 tonnás hektárhozamú füszerpaprikamag és 3600 kilogramm, betegségektől mentes 13 tonnás hektárhozamú hagymamag előállítása, valamint gépesített betakarításra alkalmas, 5 százalékkal több termést adó új karfiolfajta nemesítése.

A felsorolt alkalmazható kutatási eredményekkel rámutattunk arra, hogy a szövettenyészetek (expiantátumok) milyen újabb termelési eljárásokat biztosítanak a növénytermelésben. A lehetőségek azonban ezzel távolról sem merültek ki. Az újabb vagy a csiramentesített gabona-, kukorica-, epervágy repcefajták stb. számos mezőgazdasági üzemnek biztosítanak majd sokkal nagyobb termésátlagot, jobb gazdasági eredményeket. Nem elhanyagolható természetesen az sem, bogy így javul majd az élelmiszerek minősége is.

jelenleg a növénytermesztés intenziflkációjának egyetlen lehetséges módja a biotechnológia bevezetése, amely nem hat károsan as életkörnyezetre, nem járul hozzá a káros anyagok táplálékláncba történő felhalmozódásához. Egyúttal elmélyíti a mezőgazdasági termelés ipari jellegét, felgyorsítja a tudományos kutatást és természetesen sokkal gazdaságosabbá, hatékonyabbá teszi a mezőgazdasági termelést.

A 3. tananyagot a Csehszlovák Televízió egyes műsora 1988. január 4-én 17.30-kor sugározza. Az első ismétlésre január 6-án 11.30-kor, a másodikra január 11-én 17.00-kor kerül sor.

HIRDETÉS

Á nagyfödémesi (Vefké Ofany) Béke Egységes Földműves-szövetkezet (Galántai járás) felvesz:

— gépesítűket (mechanizátorokat)

— agronómusokat.

Feltétel: főiskolát végzettség és négyéves gyakorlat a mezőgazdaságban.

Házastársak számára üzemi lakást biztosítunk.

A lakhelyen bölcsőde, óvoda és orvosi rendelő található. Részletes tájékoztatást a szövetkezet személyzeti osztálya nyújt, Telefonszám: 971-12.

SzF—34.

SzF—33,

HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA

XVII. évfolyam

3. tananyag

Biotechnológia a mezőgazdaságban

Az utóbbi néhány évben a sajtó hasábjain, a rádióban, s természetesen szakmai berkekben is, egyre többet beszélnek a biotechnológiáról, amelynek lényege a biológiai folyamatuk alkalmazása az Iparban és a népgazdaság egyéb termelést ágazataiban. Egy minőségileg új gyártási folyamatról van szó, ahol az anyag szervezettségének legmagasabb formáját és az öröklődés vezérelvét hasznosítják.

A lakosság számának nagyarányú növekedése, amely a harmadik világban populációs robbanáshoz vezetett, az emberiséget nem könnyű feladat elé állította. Állandóan fogyatkozó mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületen kell biztosítani az egyre szaporodó lakosság élelmiszer-szükségletét mégpedig úgy, hogy közben az életszínvonal — s tegyük hozzá az élelmiszer-ellátás színvonala is — emelkedjen. Hasonló feladattal kell megbirkóznia Csehszlovákia mezőgazdaságának is. Igaz ugyan, hogy hazánk lakosainak száma csak minimális ütemben gyarapodik, de tekintetbe véve népsűrűségét (1 km2-re 121 fő jut) Európa legsűrűbben lakott országai közé tartozik, így ez nem kis feladat. Mint minden iparilag fejlett országban, így nálunk Is hatalmas területeket vonnak el a mezőgazdasági földalapból a lakótelepek, a rekreációs helyek, az úthálózat, a különféle létesítmények stb., ezért az egy főre jutó szántóterület nagysága mindössze 33 ár. Mezőgazdaságunk fejlettségét ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a lakosság élelmiszer-szükségletét ennek ellenére képesek vagyunk biztosítani, sőt például húst, vajat, tojást — s édesvízi halat is — exportálni tudunk. Mezőgazdasági terményekből — az egyes takarmányokat, s természetesen a détigyümölesöt és a tengeri halakat kivéve —nem szorulunk behozatalra.

Az elmondottakból azonban kiviláglik, hogy a termelés fejlesztésének extenzív forrásait — beleszámítva az lntenztfikációs lehetőségeket, így a kemizáclót Is — gyakorlatilag' már kimerítettük. Ez эепМ számára sem lehet kétséges, hiszen köztudott, hogy a mezőgazdaság kemizációjának — a műtrágyák, peszücidek mennyiségének növelése — fokozása életkörnyezetünk — főleg az ivóvíz, az eredeti növény- és állattársulások — még gyorsabb ütemű romlásához vezet. A további termelés érdekében olyan új eljárásokat kell keresnünk, amelyek nemcsak hogy energetikailag, anyagilag vagy más módon nem igényesebbek, de minőségileg is új erőforrásokat hasznosítanak. Ez az új Irányzat nemcsak stratégiailag fontos innovációs elem, amely jelentősen befolyásolja az előállítás gazdaságosságát, de egyúttal alapvetően magasabb szintű termékek létrehozója Is. Biotechnológia nélkül az emberiség egyetlen globális problémáját — legyen az energetikai, környezetvédelmi vagy élelmezésügyi vonatkozású — sem lehet megoldani. Annak ellenére, hogy a biotechnológia több

országban már ma Is komoly szerephez jut, hatása leginkább századunk 90 es éveiben jelentkezik.

Várható továbbá, hogy a tudományos ismeretek gyarapodásával egyre újabb és újabb területeken terjed el. Napjainkban Is ismerünk és sikeresen alkalmazunk olyan eljárásokat amelyeknél a szennyvizek tisztítására mikroorganizmusokat használunk. Egyes mikroorganizmusok az olajszármazékok hasznosítására is képesek. Vannak fajok, amelyek olyan — más szervezetek számára mérgező — táptalajon ts tenyésznek, amelyben bizonyos elem — és ez gyakran létfontosságú számunkra — nagy mennyiségben fordul elő. Ezek a mikrorganlzmusok képesek arra, hogy ezt az elemet testükben koncentrálják, ahonnan biotechnológiai módszerekkel kivonható, A monoklonális ellenanyagok, amelyek egy mesterséges szervezeti egység (hibridom: az egér lépőnek sejtjeivel egyebeolvasztott, fuzionált, rákos sejtek) termékeként keletkeznek, olyan tökéletes fajlagos (specifikus) hatást mutatnak, hogy segítségükkel nemcsak megbízható kórfetismerés, de knlöuféle vírusos és daganatos betegség gyógyítása is lehetséges. Mind a humán, mind pedig az állatorvosi gyakorlatban, valamint a növényvédelemben felhasználhatók. Gyógyíthatók velük a kultúrnövények, korai stádiumban felismerhető a vemhesség, a vírusos betegség vagy akár a rák.

Az enzimek előállítása világszerte az attraktív gyártási folyamatokhoz tartozik. Az enzimek jól hanszosfthatók az élelmiszergyártásban és más ipari területeken, a takarmányozásban, a háztartásban, sőt egyes esetekbe!» a gyógyászaiban, elsősorban a diagnosztikában Is.

Ha különféle — például faipari — hulladékok megsemmisítését a mikroorganizmusokra bízzuk, nemcsak környezetkímélő eljárást választunk, de hasznosítható nyersanyagot, komposztalapanyagot is nyerünk, ami az intenzíven kihasznált talajok regenerációja szempontjából óriási jelentőséggel bír. A szennyvizekből — lényegében hasonló módon — olyan takarmányalapanyag vonható ki, amely helyettesítheti a behozatalból származó hal- vagy szójalisztet.

Sokat ígérő, perspektivikus területnek tekinthető a hüvelyesekkel szimbiózisban élő gyökérgümő-baktériumok (Rhlzobiaceae) génjeinek átültetése más organizmusokba. Ezek a baktériumok — megkötve a levegő nitrogénjét — tulajdonképpen azt a sok költséggel ős fáradsággal járó munkát végzik, amelyet az ember a műtrágyák előállításán keresztül azok kijuttatásáig megtesz. Abban az esetben, ha a megfelelő gént (Nif cluster) sikerül más szervezetekbe is átültetni, az emberiség fölmérhetetlcn anyagi javakat takaríthat meg, nem beszélve arról, hogy ennek milyen óriási jelentősége van a talaj- és a felszíni vizek védelme szempontjából.