Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-26 / 51. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. december 24. A gazdasági ás szociális fejlődés meggyorsításáért a komplex átalakításért, a szocialista demokrácia eimélyitéséért 1987. december 17—18-án tartotta meg 7. ülését Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tanácskozáson Gustáv Hnsák elvtárs kérte felmentését a CSKP KB főtitkárának és a KB Titkársága tagjának tisztségéből Kiemelte, hogy kérését a párt központi bizottságának elnöksége egyhangúlag támogatta. Saját nevében és a CSKP KB Elnöksége nevében javasolta, hogy ebbe a tisztségbe Miloš fakes elvtársat, a CSKP KB Elnökségének tagját, a KB titkárát válasszák meg. A központi bizottság Gnstáv Husák elvtárs kérésének eleget tett, és Miloš fakeš elvtársat egyhangúlag megválasztotta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárává. Ezzel kapcsolatos határozatában hangsúlyozta, hogy a csehszlovák kommunisták nagyra értékelik és megbecsülik azt a munkát, amelyet Gustáv Husák elvtárs pártunk központi bizottságának főtitkáraként végzett. Gustáv Husák elvtárs a kommunisták azon nemzedékéhez tartozik, ameiy a mukásosztály által a töke uralma ellen vívott harcban formálódott és edződött meg. amely mozgósította a néptömegekfil a köztársaság védelmére, élére állt a fasizmus elen folytatott nemzeti felszabadító küzdelemnek, a nemzeti és demokratikus forradalom mozgaióereje, a dolgozó nép 1948-as februári győzelmének szervezője volt, és lerakta a szocializmus alapjait országunkban. A szlovák nemzeti felkelés vezető személyisége volt, megmaradt elvhil kommunistának, és a szocializmus eszméibe vetett hitét abban az időben sem veszítette el, amikor a szocialista törvényesség durva megsértésének áldozatává vált. Becsületességét. a munkásosztály, Csehszlovákia népe Iránti hűségét, a Szovjetunió. iránti mélv odaadását az 1968— 1969'-es válság éveiben Is bizonyította. Gustáv Hnsák elvtársnak a -párt élére 1969 áprilisában történt megválasztása kifejezte azt a tiszteletet és megbecsülést, amelyet forradalmárként. hazafiként és következetes Internacionalistaként a csehszlovák kommunisták és egész népünk körében kivívott. A legfelsőbb párttisztségben kifejtett tevékenysége összefügg a válság leküzdésével, valamint a nárf eszmei és szervezési egysége lenini jellegének megszilárdításával Személyével közvetlenül összefügg pártunknak a CSKP XIV. kongresszusa után megkezdett sikeres útja, valamint a ielenlegt mélyreható változások érvényesítése, amelyek a CSKP XVII. kongresszusának programjával összhangban a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsítását célzó stratégia megvalósítására, a szocialista demokrácia elmélyítésére és társadalmunk életének sokoldalú átalakítására irányulnak. A CSKP KB őszinte köszönetét mond Gustáv Husák elvtársnak a párt éléD kifejtett sokéves, alkotó és gyümölcsöző tevékenységéért, jó egészséget kíván, s kifejezi azt a meggyőződését, hogy gazdag tapasztalataival a CSS7SZK elnökének és a CSKP KB Elnöksége tagjának tisztségében továbbra is aktívan hozzájárul a szocializmus továbbfejlesztésével összefüggő igényes feladatok sikeres megoldásához. Miloš fakeš elvtárs megválasztását követően köszönetét mondott a biza lomért és biztosította a CSKP KB-t arról, hogy minden erejével arra fog törekedni, hogy pártunk sikeresen betöltse forradalmi küldetését, és teljesítse azokat a nagy feladatait, araelyeket korunk állít elé. Egyidejűleg méltatta Gustáv Husák elvtárs érdemelt, majd arról szólott, hogy az Ilyen percekbenl számos emberben, a pártban, a közvéleményben és külföldön felvetődött a kérdés, hogy a főtitkári tisztségben történt változás nem jelentt-e az eddigi politika megváltozását. A válasz világos, mondotta, a XVII. pártkongresszus programja, a gazdasági és tárasdalmi fejlődés meggvosltásának stratégiája, szocialista társadalmunk átalakítása és demokratizálása, az a program, amelyet a 7. ülés tovább konkretizál, kötelező irányelv marad a párt további munkájára nézve. Ezzel foglalkozott a Miloš fakeš elvtárs által előterjesztett beszámoló, amely „A CSKP KB Elnökségének a CSKP XVII. kongresszusán a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításával kapcsolatban elfogadott irányvonal következetes megvalósításáért, a komplex átalakításért, a szocialista demokrácia elmélyítéséért“ címet viselte. Megállapította: társadalmunk is eljutott abba a szakaszba, amikor további fejlődését jobban kell Irányítani, és fel kell számolni mindent, ami gátolja a gyorsabb előrehaladásunkat. A CSKP kezdeményezésére és vezetésével végrehajtott komplex átalakítás kérdéseinek megoldása során meghatározó jelentőségű a gazdaság átalakítása, amely a szocializmus alapvető, általánosan érvényes elveiből Indul ki. Az a cél, hogy az új gazdasági mechanizmus megfeleljen a gazdaság intenztfikálása és a hatékonyság növelése követelményeinek, ösztönözze a tudományos és műszaki eredmények felhasználását, elősegítse a szükséges szerkezeti változásokat és a gazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásba, főleg a szocialista Integrációba való szélesebb körű bekapcsolódását. A központi bizottság 4. ülése döntött a gazdasági átalakításról, az S. ülés meghatározta az alapvető irányt, s a szocialista demokrácia elmélyítését célzó javaslatok komplexumát. Miután kidolgozták ezeket a feladatokat a 7. ülés elé terjesztették őket. Tudjuk,, hogy jóváhagyásuk csak kezdete annak e szorgos munkának, amelynek célja alapvető változások megvalósítása. Nem formális változásokra törekszünk, hangsúlyozta a beszámoló, hanem nagy forradalmi hatással járó lépésekre, 1848 februárja óta a legjelentősebb változásokra. Az átalakítást történelmileg elkerülhetetlennek tekintjük. A szocialista öszágok testvérpártjainak Moszkvában, 1986 novemberében megtartott tanácskozása határoztalnak szellemében fogunk hozzá. Ez a tanácskozás kiemelte annak nélkülözhetetlen szükségét, hogy meg kell válnunk az elavult elképzelésektől és nézetektől, új elméleti és eszraet-polltikal megközelítésben kell biztosítanunk a szocialista társadalom további fellendülését. Feladataink megoldása során az SZKP úttörő szerepéből, a szovjet társadalom forradalmi átalakításának és demokratizálásának programjából merítünk példát, erőt és ösztönzést. A társadalmi élet valamennyi területének átalakításához annak tudatátában fogunk hozzá, hogy felelősséggel tartozunk azoknak a feladatoknak a teljesítéséért, amelyeket korunk állít valamennyi szocialista ország elé. A 7. ülés elé terjesztett dokumentumok rendkívül fontosak: a gazdasági mechanizmus komplex átalakításával kapcsolatos határozati javaslat, az állami vállalatról, a mezőgazdasági a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szőlő — a nyilvános vita alapján — mődositott törvénytervezetek. A gazdasági mechanizmus átalakításának néhány alapelvét kipróbáljuk annak a komplex kísérletnek a keretében, amelyben a jövő évtől részt vesznek az ipari termelésnek csaknem egyharmadát produkáló gazdálkodó szervezetek. 1968. január elsejétől az Irányítás és a gazdálkodás új szabályai lépnek életbe a közétkeztetés és a szolgáltató szervezetekben. 1989-től pedig a mezőgazdaságl-élelmiszerlpari komplexumban Is. Erről szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság nagy érdeklődésére talált a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezet, amelynek módosításánál több mint 14 ezer észrevételt és javaslatot vettek tekintetbe. A szövetkezeti földművesek és a közös mezőgazdasági vállalatok dolgozói pozitívan értékelték a törvénytervezetet. A vitában hangsúlyozták a szövetkezetek elsőrendű kötelességét, hogy gondoskodniuk kell a nép élelmiszerellátásáról, s főleg a fogyasztók minőséggel szemben támasztott növekvfl igényeit kell kielégíteniük. Több javaslat és vélemény érintette az olyan hiányosságokat Is, amelyeknek megoldatlansága kedvezőtlenül hat a mezőgazdaság hatékony lntenzifikálásának folyamatára. Szóba kerültek azok a kérdések Is, amelyek összefüggnek a gazdasági mechanizmus átalakításának a mezőgazdaság feltételeire való alkalmazásával. Miloš fakeš, elvtárs hangsúlyozta, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása nem lesz rövid és problémamentes folyamat. Ellenkezőleg: megkívánja az új utak keresését, a koncepciók átértékelését, számos akadály elhárítását és a konfliktusok megoldását. Nem szabad a szubjektivizmus hibájába esnünk, hanem következetesen elemeznünk, tárgyilagosan, az önbírálat szellemében értékelnünk kell munkánk eredményeit, s ennek alapján le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Ezt azért hangsúlyozta a beszámoló, nehogy az esetleges kudarcok, hibák és tévedések ahhoz vezessenek, hogy kétségbe vonják az egész rendszert. Az átalakítás ugyanis önmagában objektíve elkerülhetetlen, visszafordíthatatlan folyamat, s következetesen, meg nem alkuvóan harcolni keli megvalósításáért. A következetesség és az elvszerűeég korparancs. Célunk: érvényt szerezni a szocializmus nemes értékeinek, a szociáis igazságosságnak, a tényleges humanizmusnak, célunk az. hogy nemzeteink és nemzetiségeink méltóképpen gazdagítsák lcgújabbkori történelmünket. ’ , A szocialista demokrácia működéséről és fejlesztéséről szólva rámutatott a beszámoló ennek nagy akadályaira, a bürokratizmus különböző formáira. Ezek forrását a direktív irányítás és a túlzott centralizáció képezi, amely nagy számú apparátusok létrehozásához vezet. A bürokratizmus ellen elsősorban a demokrácia fejlesztésével, az állami és gazdasági apparátus ésszerű elrendezésével, a jogkör és felelősség pontos meghatározásával és következetes ellenőrzéssel kell harcolni, amelyik nemcsak megállapítja a hiányosságokat, hanem névre szólóan levonja a következtetéseket Is. A CSKP azt a célt tűzte kt, hogy politikai téren változások történje nek, s leküzdjék azokat a mecbanlz musokat, amelyek gátolják és fékezik a társadalom aktivitását. Meg kell teremteni a feltételeket az emberek kezdeményezésének teljes kibontakoztatásához, hogy a munkahelyeken, az üzemekben, városokban és falvakban valóban felelős gazdákká váljanak, és részt vegyenek az őket érintő kérdések megoldásában. A CSKP XVII. kongresszusa óta eltelt húsz hónap eredményeit értékelve a központi bizottság elnöksége megállapította: „Kötelesek vagyunk nyíltan kijelenteni, hogv ezekkel nem lehetünk elégedettek. Habár a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva Jobbak az eredmények, s alapiéban véve sikeresen teljesítőik a szociális programot, a gazdasági fejlődést számos szubjektív és objektív jellegű probléma és fogyatékosság kíséri.“ Nem teljesítjük a nemzeti jövedelem növekedésének tervezett ütemét, mert nem valósítottuk meg teljes mértékben az tntenziftkálás folyamatát, amelynek a termelési források és a gazdasági teljesítőképesség jobb kihasználására kellett irányulnia. Nem értük el a társadalmi munkatermelékenység tervezett növekedést ütemét, s azt, hogy a nemzeti jövedelem növekményének több mint 90 százalékát ezáltal érjük el. Sem a nyersanyag- és az anyagfogyasztásban, sem a termelés minőségi színvonalában nem következett be a szükséges fordulat. A népi ellenőrzési bizottságok által elvégzett felkérések azt bizonyítják, hogy a fogyatékosságok jelentős része a technológiai fegyelem elhanyagolásából, a termelés nem kielégítő műszaki előkészítéséből, valamint a vállalati, belső ellenőrzés hiányosságaiból következik. E tények felett nem lehet szemet hunyni sem az üzemekben, sem az irányítási szerveknél. Hogy mélyreható változásokat érjünk el, a különféle elavult sémák kiiktatására, a formalizmus és az adminisztratív módszerek kiiktatására van szükség. A demokratikus elvek elmélyítésével, a kollektív szellem következetes érvényesítésével a CSKP KB el akarja érni, hogy a kádermunkába — a vezető gazdasági dolgozók választhatóságával, a pályázati rendszer szélesebb körű alkalmazásával, a felelős helyekre képzett és nagy munkabírású, áldozatkész és becsületes, a szocializmus ügyét odaadóan szolgáló, a dolgozőkollektívákban és a közvéleményben tekintéllyel rendelkező emberek kerüljenek. A kádermunka fontos alkotóeleme, hogy a kommunistákkal együtt az eddiginél bátrabban emeljenek felelős beosztásokba pártonkfvülleket vagy más politikai pártok tagjait. Különleges gonddal kell kezelni — figyelmeztet a beszámoló, — hogy a vezető beosztásokban megfelelő számarányban legyenek a nők is. Miloš fakeš elvtúrs kiemelte, hogy a pártszervezetek és -szervek, minden kommunista elsőrendű kötelességei közé tartozik a pártalapszabályzat következetes megtartása és a jelenlegi feladatok teljesítéséért folyó küzdelemben az, hogy magatartásuk által állandóan szilárduljon a párt politikai, szervezeti és eszmei egysége, valamint erkölcsi tekintélye. A tanácskozás ezután vitával folytatódott, végezetül határozatot foga-Miloš lakes elvtárs életrajza Miloš Jakeš elv társ 1922. augusztus 12-én České Chalupyban /Ces. kp Krumlov-i járás I született. Kisparaszt családból származik. Az elemi iskola befejezése után a villanyszerelői szakmát tanulta ki, szerelőként dolgozott, majd konstruktőr volt a gottwaldovi Svlt gyárban. Közben felsőbb ipariskolát végzett. Röviddel Csehszlová. kia szovjet hadsereg általi felszabadítása után, 1945 iüniusában felvették Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Párttisztségeket töltött be a gottwaldovi Svit vállalatnál. Tagja volt a gottwaldovi járási pártbizottság elnökségének és a kerületi pártbizott. Ságnak. Aktívan dolgozott az ifjúsági mozgalomban a CSISZ járási és kerületi bizottságának elnökeként, valamint a CSISZ KB Elnökségének tagjaként. Különféle tisztségeket látott el a nemzeti bizottságoknál, s 1950-ben a Gottwaldovi Egyesült Nemzeti Bizottság elnökévé választották. Ebben a tisztségben 1952-lg tevékenykedett. Aktívan bekapcsolódott a falu szövetkezetesítésébe. Később a CSISZ KB titkára volt. 1955-ben Moszkvába az SZKP KB Pártföiskolájára küldték ki. Ennek 1958-ban történt elvégzése után a CSKP KB alosztályvezetője lett. 1961-ben a nemzeti bizottságok ügyeivel foglalkozó központi hivatal vezetőjévé nevezték ki. 1963-tól a helyi gazdálkodás fejlesztésével foglalkozó központi igazgatóság első alelnöke. 1966-től 1968-ig a szövetségi belügyminiszter polgári és közigazatási ügyekkel foglalkozó helyettesének tisztségét látta el. 1968 márciusában a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökévé választották, amely bizottságnak 1966 óta volt tagja. A válságos években, az antlszocialista és ellenforradalmi erők nyílt fellépése idején Miloš Jakeš elvtárs szilárdan a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség talaján állott, határozottan védelmezte a párt és a nép érdekeit. Ebben a bonyolult időszakban Ismét bebizonyította politikai érettségét és a Szovjetunió iránti meleg szeretetét. Aktívan hozzájárult a párt és a társadalom válságának leküzdéséhez, a már korábban felgyülemlett problémák megoldásához. Jelentős ér. demeket szerzett a pártunk marxistaleninista jellegének helyreállítására tett erőfeszítésekben. 1977-ben a CSKP KB tagjává kooptálták, s megválasztották a CSKP KB Elnökségének póttagjává és a KB titkárává. Ebben a tisztségében a mezőgazdasági és élelmezésügyi kérdésekkel foglalkozott. 1981 óta a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, s a CSKP KB népgazdasági bizottságának elnöke. 1971 óta a Népi Kamara képviselője, 1981 óta pedig a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja. Felsőbb párt-, állami és közéleti tisztségekben végzett munkájával jelentős mértékben hozzájárul a szocializmus sikeres építéséhez. Nagy erőfeszítéseket tesz Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztési programjának megvalósítására, valamint népgazdaságunk irányításának tökéletesítésére. Aktívan részt vesz a gazdasági mechanizmus átalakításában és a társadalom életének demokratizálásával kapcsolatos kérdések megoldásában, s a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Állandó fiauelmet fordít a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, valamint a Szovjetunióval és a szocialista közösség más államaival való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére. Kiterjedt politikai és szervezőmunkájával, a dolgozókkal fenntartott állandó kapcsolat útján elősegíti a pártba és a szocialista rendszerbe helyezett bizalmuk megszilárdulását. Tevékenységével előmozdítja a két testvérnemzet, a csehek és a szlovákok, valamint az országunkban élő nemzetiségek barátságának elmélyítését. Miloš Jakeš elvtársnak Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista társadalmunk fejlesztése érdekében kifejtett sokéves aktív tevékenységét a Február 25-e Érdemrenddel, a Munka Érdemrenddel, a Szocialista Munka Hőse cím adományozásával és a Klement Gottwald Érdemrenddel Ismerték el, s megkapta a szovjet Októberi Forradalom Érdemrendet és több más külföldi kitüntetést ts. dott el, amely hangsúlyozta, hogy az átalakítás célja a népgazdaság, a gazdasági mechanizmus irányítási és tervezési módszerének alapvető megváltoztatása, hogy megfeleljen az egyre igényesebb követelményeknek. Feltételez! a központi irányítás magasabb színvonalát és ésszerűségét a vállalat önállóságának, jogkörének, valamint a társadalom szükségleteinek kielégítéséért vállalt felelősségének növelését. „A szocialista építés objektív törvényszerűségeinek hatékonyabb alkalmazása megköveteli, hogy következetesen érvényesüljön a párt vezető szerepe, a demokratikus centralizmus, a gazdaság tervszerűsége és az eredmények alapján történő elosztás. Emellett rendkívüli figyelmet kell fordítani a komplex kísérletben részt vevő szervezetekben az űj elemek széles körű kipróbálására és a váltatoknak az új gazdálkodási feltételekre való felkészítésére“ — hangsúlyozza a határozat. A CSKP KB méltatta a párszervek és -szervezetek azon erőfeszítéseit, amelyeket a XVII. pártkogresszus határozatainak teljesítése érdekében fejtettek ki, s azoknak a dolgozókollektíváknak az eredményeit, amelyek sikeresen teljesítik a 8. ötéves terv feladatait. Egyidejűleg bírálta a tervteljesítésben, az irányítás minden szintjén fellelhető súlyos problémákat és hiányosságokat. Hangsúlyozta, hogy a XVII. pártkongresszus alapvető céljainak elérésében kulcsszerepet játszik az 1988. évi terv következetes lebontása és végrehajtásának biztosítása, valamennyi erőforrás, tartalék és lehetőség hatékony kihasználása, a dolgozók szociális aktivitásának széles körű kibontakoztatása. Erre kiváló alkalmat ad a februári gyözezelem 40. és a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának 70. évfordulója.
