Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-19 / 50. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. december 18. á Kelet-szlovákiai síkság Hasznosnak és ösztönzőnek bizonyult a Tőketerebesi (Trebišov) Járásban lévő cékei (Lejkor) Egységes Földműves-szövetkezetben közelmúltban megtartott, a Kelet-szlovákiai-síkság rendezésével kapcsolatos tndományos-mfiszaki ' kerületi szintű konferencia. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság a kerületi mezőgazdasági igazgatósággal közösen szervezte a tudományos tanácskozást, melyen részt vettek a Kelet-szlovákiai-síkság míntagazdaságainak és a mezőgazdasági üzemekkel együttműködő intézményeknek a vezetői, továbbá néhány kiválasztott mezőgazdasági üzem képviselője. Az értekezleten alkalmam volt néhány szakemberrel elbeszélgetni. Beszélgetésünknek a tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati alkalmazása volt a fő témája. Jaroslav Vaiks agrármérnököt, a Trhovistei Egységes Földműves-szövetkezet elnökét aktív, alkotó embernek ismerik, aki nem retten meg az újtól és a jobbért vívott szüntelen küzdelemtől. Tőle kérdeztem: • Elképzelhető-e. hogy manapság egy mezőgazdasági üzem úgy gazdálkodik, hogy csak és kizárólag a felhalmozódott tapasztalatokra támaszkodik? — Akad gazdaság, és sajnos nem Is kevés, ahol ezt az alapelvet követik. Igaz, ez az eredményeken Is meglátszik, de ugyanakkor az is Igaz, hogy kényelmes megoldás. Az Ilyen magatartás fakadhat egyszerű közömbösségből, de az sem kizárt, hogy hozzá nem értés rejlik mögötte. Az élet ugyanakkor azt mutatja, hogy hazánk mezőgazdasága — és e sorba hadd soroljam a trhovistei szövetkezetei is — kizárólag azért tudott a Jelenlegi szintre emelkedni, mert vállalta az önfejlesztést, azt a szellemi és anyagi ráfordítást, ami a korszerű gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen. Nem vitás, ez széthúzta, s a jövőben még Inkább szét fogja húzni a mezőnyt. Szerintem eredményes, nyereséges gazdálkodás csak ott lehetséges, ahol a kutatás, a tudomány vívmányait alkalmazzák, erre pedig áldozni kell. Nos, aki lépést tévesztett, késett vagy késik! az a jövőben még Inkább elmarad a Jók mögött. Mindent összegezve: manapság a tudományos-műszaki haladás időszakában nem lehet csupán a hagyományokra és a tapasztalotokra építeni. 0 Ügy tudom hogy a kerületben 23 tudományos kutató intézet működik, amelyek főként a Kelet-szlováklai-síkság területén tevékenykednek. Önöket a kerületi szintű tudományos intézmények is segítik. * — A kérdés nem Jó — állítja t adtslav Serbak. a Zemplínska Teplica-i Közös Mezőgazdasági Vállalat igazgatója. — Nemcsak pontatlan, de mint kiindulópont, hibás Is. Azért modom ezt, mert olyan, hogy kerületi tudomány, kerületi kutatás nem létezik. A korszerű ismeretek, felfedezések nem egy kerülethez köthetők. Ha nem támaszkodnak hazai és nemzetközi tapasztalatokra, ha nem kapcsolódnak a világszlntú eredményekre. akkor hiábavalók. Pontosabb megközelítésben számunkra felbecsülhetetlen segítséget telent a tudomány, függetlenül attól, hogy eredményei a nagyvilágban vagy hazánkban fogalmazódtak meg. Ogy, ahogy a művészetben ,a tudományban sem lehet megvonni a határokat. Az eredmények a mérvadók. A mintagazdaságok kiválasztása hét évvel ezelőtt történt. Fejlesztésükre a kutatóintézetek komplex tervet dolgoztak ki. Azzal számolnak, hogy ezen gazdaságok a Kelet-szlováklai-síkságon komplex módon alkalmazzák majd a tudományos-műszaki hajelene és jövője ladás vívmányait a gyakorlatban. Egyszóval példaképként szolgálnak a többi gazdaságoknak. Ezzel kapcsolatban Dušan Forgáé mérnök, a tudományok kandidátusa, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője fgy nyilatkozott: — Annak idején 13 mintagazdasőgot választottunk ki. Ezek különböző termőhelyi adottságok között gazdálkodtak. Ám az értékelések azt bizonyították, hogy több gazdaság nem felelt meg a követelményeknek. Sok gazdaságnak a legnagyobb problémája a termőföld kihasználásával volt kapcsolatos. Nem tudták a talaj termőképességét komplex módon növelni, mivel a meliorációs munkák nem a tervednek megfelelően valósultak meg. Mindezek a tényezők kihatottak a növénytermelésre és természetesen az állattenyésztés fejlődésére. A tizenhárom mlntagazdaság Is soknak bizonyult. Átértékelés után hétre csökkentettük a gazdaságok számát. A fejlesztési terveket a kutatóintézetek az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban végzett kutatásaik eredményei alapján dolgozták ki. Ennek következtében nem vezettek a tudomány gyors ütemű fejlődéséhez. Ezért a rnintagazdaságok számára a 8. ötéves tervidőszakra, de távlatilag is komplex fejlesztési tervet dolgoztak ki. Ezekben kiemelt helyen szerepeinek a tudományos-műszaki haladás legújabb ismeretei. 0 Milyen kapcsolatot teremtettek a kutatóintézetekkel? — érdeklődtem Ladislav Serbak Igazgatótól. — Elmondhatom, hogv a kutatóintézetekkel mindig szoros kapcsolatunk volt. A korábbi években megállapodást kötöttünk a Kassai (Košice) Állatorvosi Főiskolával és egy-két konkrét téma kapcsán a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolával. De egyéb területen is együttműködünk a tudományos és kutatóintézetekkel. Tagjai vagyunk a termelési rendszereknek is. Manapság olyan gyorsan követik egymást az új információk, hogy a legjobb szándék mellett se lennénk képesek nyomon követni az újdonságokat. És itt jelent roppant előnyt, hogy a rendszergazdák egyrészt kiváló információszerzők, másrészt -továbbítók Szeretném elmondani, hogy a gabonafélék termesztésében meghaladtuk az öt tonnás átlagot. olajnövényekből 2,5 tonnát takarítottunk be hektáronként, hüvelyesekből pedig 4 tonnát, de a takarmánytermesztés is elfogadható színvonalon van gazdaságunkban. Az állattenyésztés szakaszán Is kiváló eredményekkel dicsekedhetünk Például egy hektár mezőgazdasági területre számítva ezer liter tejet termelünk. A termelési rendszerekről a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője fgy nyilatkozott: — Kerületünkben 92 ezer hektáron vezettük be a termelési rendszereket. A jetenlegi ötéves tervidőszak végére a termelési rendszereket 112 ezer hektárra terjesztjük ki. jelenleg a gabonatermelésben 70 ezer hektáron termelési rendszereket alkalmazunk. Például a Slovosivo, és a kroтёгШ termelési rendszerben a partnergazdaságok gabonafélékből több mint tél tonnával nagyobb hektárhozamot értek el, mint a termelési rendszeren kívüli gazdaságok. A Jövőben főként a lemaradozó mezőgazdasági üzemekbe vezetjük be a termelési rendszereket. Örömmel mondhatom, hogy kalászos gabonafélékből, szemes kukoricából, repcéből, burgonyából, borsóból és lenből Is szép hozamokat értek el a termelést rend-Bogoly J. és —kim illusztrációs felvételei szerek partnergazdaságai. Tavaly például a Vágsellyel (Sala) Kukoricatermesztési Rendszerben — 8500 hektáron — a partnergazdaságok 5,5 tonnás átlagtermést értek el. Az ötéves tervidőszak végéig a kukoricatermesztési rendszert 13 ezer hektárra, tehát az összterület 50 százalékára bővítjük. ф Gazdaságukban hogyan történik a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása? — érdeklődtem Jaroslav Vaško elnöktől. — Sokan azt hiszik, hogy a tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati alkalmazása egyszerű dolog. Sajnos, nem így van. Tételezzük fel, hogy egy kutatóintézetben kidolgoznak egy új, a kísérlet szerint hatékony módszert, eljárást. Ha ezt megismerjük, akkor ez az első pillanatra Igen vonzó. De vajon beillik-e abba a termelési szerkezetbe, amely a gazdaságban kialakult? Van-e olyan műszaki, emberi háttér, hogy alkalmazzuk is? Van-e pénz arra, hogy bevezessük? Mi a biztosítéka, hogy az újszerű módszer nálunk is gazdaságos lesz. Ezt a Játékot végig kell Játszani. Vállalni kell a kockázatot. Gazdaságunk számára rövid idő alatt már a harmadik .komplex fejlesztést programot dolgozták ki. Ez egy üzemre kicsit sok. Jóllehet mintagazdaság vagyunk, de ehhez nincs meg az anyagi-technikai alapunk. Jelenleg az állattenyésztés szakaszán sürgősen 36 épületet kell korszerűsíteni. A növénytermesztési programunkkal sincs minden rendben. A nyilvántartásban van 1350 hektár olyan terület, amely szántóként szerepel a programban. A valóságban viszont egyelőre terméketlen területről van szó. Itt vállalni kell az ütközést, de türelem és kockázatvállalás Is szükséges, az újító szándék önmagában kevés. 0 Ojító szándékot említ. Ez azt Is jelenti, hogy egy gazdaságban nyitottság kell az új Iránt, vagy hogy a tudomány elé kell sietni. — A gyakorlat azt mutatja, hogy a tudomány mindig pár lépéssel a termelés előtt jár. Ez így jó. De az is igaz, hogy csak a gyakorlat és az elmélet igen szoros együttműködése hozhat eredményt. Így például nemegyszer mi adunk egy-egy kutatáshoz területet, gépet, embert. De akad arra Is példa, hogy ml sugallunk, néha kényszerből, megoldásokat. Vegyünk egy példát. Nagy területen foglalkozunk szántóföldi zöldségtermesztéssel. Sajnos gépeink nincsenek. Márpedig olyan palántázóra volna szükségünk, hogy a palántázással egyldöben a talajba juttassuk a cseppfolyós műtrágyát, a vegyszert. A növénytermesztés szakaszán már ez Ideig is számtalan újításunk volt. Remélem, hogy rövidesen az új palántázó gépet Is elkészítjük. A Kelet-szlovákial-síkság 199 ezer 400 hektár területre terjed ki. Csupán 8,7 százaléka tartozik a jó termőképességü osztályba. A talajok 58,2 százaléka közepes, 28 százaléka gyenge termőképességű, 2,6 százaléka pedig terméketlen. A Kelet-szlovákiai-síkságon valamennyi talajtípus megtalálható. Például 40 ezer hektár az erősen kötött talaj, több mint 16 ezer a glejes talaj. A többi talaj erősen savanyú kémhatású és foszforban szegény. A legelők szinte tér méketlenek. A Knlet-szlováklai-síkság rendezése az ötvenes évek végén kezdődött. Felépült a Zemplínska Šírava-! víztározó, 334,3 millió köbméter vizet fogad be. Továbbá 316 kilométeren rendezték a folyók medrét, 453 kilométeren építettek ki védögátat, lefolyó csatornákat pedig 522 kilométeren létesítettek. A talajvizek lecsapolására 13 szivattyúállomás szolgál. Mindezek a beruházások több mint 46 ezer hektár területet mentettek meg az állandó árvíztől, és közel 100 ezer hektárt mentesítettek az altalajvíztől. Л Kelet-szlovákial-slkság eddigi rendezésének hatékonysága bizonyítja, hogy az 1995-re tervezett hektárhozamokat már 1984-ben elérték. Például a lecsapolt területeken a gabonafélékből 2,5 tonnával, hüvelyesekből pedig 1,6 tonnával nagyobb hektárhozamokat értek el, mint a korábbi években. A növénytermesztési ágazat tehát a terveknek megfelelően fejlődött. Sajnos, az állattenyésztés elmaradt a kitűzött céloktól. Főleg a termelő képességgel vannak problémák. 0 Valamennyi mintagazdaság ré szére komplex fejlesztési tervet dől goztak ki a kutatóintézetek. Mondana valamit az ezredfordulóig megvalósítandó célokról? — érdeklődtem Dušan Forgáö mérnöktől. — A fő feladatok közt szerepel, hogy a Kelet-szlovákial-síkságon gazdálkodó mezőgazdasági üzemek a növénytermelés szakaszán 1990-ig elérjék a szlovákiai átlagot, és az állattenyésztésben kétezerig ugyancsak et kell érni a szlovákiai szintet. Gabonafélékből a Kelet-szlováklal-síkságon évente 310 ezer tonnát kell kitermelni, az ezredforduló végére pedig 400 ezer tonnát, ami annyit jelent, hogy 1995-re el kell érni a 4,8 tonnás hektárhozamot, a századfordulóra pedig az öt tonnát hektáronként. Szemes kukoricából 6,2 tonna, cukorrépából 42,5 tonna és évelő takarmánynövényekből 8,88 tonna átlaghozamot terveztünk az ezredfordu lóig. 0 Az állattenyésztés szakaszán milyenek az elképzelések? — Kétezerig a Kelet-szlovákiai-sikságon 167 ezer 400 darab szarvasmarhát — ebből 65 ezer 200 darab tehenet — és 54 ezer 500 darab ju hot kell tartani. Tejtermelésben el kell érni az egyedenkénti évi 3500 literes átlagot. A komplex fejlesztés! terv magába foglalja a Kelet-szlovákial-síkság talajának a javítását. A 8. ötéves terv időszak végére a tervezett 185 ezer hektár területből 35 ezer hektáron ki kell építeni az öntözőhálózatot Ebben az ötéves tervidőszakban 60 ezer hektár területen végzik el komplex talajjavítást. Az építkezési munkák a terveknek megfelelően haladnak, és remény van rá, hogy Kelet-szlovákiai-slkságnn a hidromellnrációs építkezéseket 1990-lg befe fezlk. Ez annyit jelentene, hogy az itteni gazdaságok is felzárkózhatna nak az élenjárók közé. ILLÉS BERTALAN в1^Шв „Hagymafélék termesztése" Köztudott, hogy a vörös- és fokhagyma az ember legősibb kultúrnövényei közé tartozik. Fogyasztása mindmáig nem veszített jelentőségéből, mindennapi táplálkozásunkban ma Is jelentős szerepet tölt be. Az utóbbi két-három évtizedben a hagymatermesztés technológiája nagyon sokat korszerűsödött. A hagyma fokozatosan nagyüzemi zöldségnövénynyé vált, vetése, gyomirtása, növényvédelme és betakarítása teljesen gépesített. A hagymatermesztés korszerűsödésével kapcsolatban az utóbbi évtizedekben hiányzott a megfelelő szakköny. A dr. Botos Gyula és dr. Füstös Zsuzsanna szerkesztésében a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál a közelmúltban megjelent „Hagymafélék termesztése“ című könyv igyekszik kielégíteni mindazok igényét, akik a hagymatermesztést irányítják vagy közvetlenül a termesztéssel foglalkoznak. Az olvasó a könyv első részében megismerkedhet a hagymafélék származásával és elterjedésével, a magyarországi hagymatermesztés történetével, a hagymafélék táplálkozási jelentőségével és nemesítésével, a vöröshagyma környezeti igényeivel és vegetatív szaporításával, többek között a klónozás céljával és módszereivel, valamint a mlkroszaporítással. „A vöröshagyma fajtafenntartása'* című rész többek között a beltenyésztéssel bővített és a kombinálóképességre alapozott fajtafenntartással, valamint a dughagymás jellegű, a magról termeszthető és a hibrid fajták fenntartásával foglalkozik. A termesztésre engedélyezett vörösbagymafajták között megtalálható a Makói, Makói CR, Makói fehér, Favorit, Makó 104, Aroma, Tétényi Primus Fi, Pannónia, Alsógödi, Makói bronz, Fertődi ezüstfehér, Sonkahagyma és a Tétényi rubin fajta részletes leírása, jellemzése. A következő rész a kétéves vöröshagyma-termesztés technológiájával, pontosabban a dughagyma és az étkezési vöröshagyma termesztésével, a további rész az egységes vöröshagyma-termesztés technológiájával, az őszi vetésű vöröshagyma termesztésével, a zöldhagyma-előállítással és a gyöngyhagyma termesztésével foglalkozik. A szerzők figyelmet szentelnek a vöröshagyma-termesztés gépesítése helyzetének és lehetőségeinek, a vöröshagyma tárolásának és feldolgozásának, valamint a tároló- és feldolgozóberendezéseknek. A további részben az olvasó megismerkedhet a vöröshagymamag-termesztés technológiájával, így a maghozó dugványok előnevelésével, a dugványok tárolásával, ültetéshez való előkészítésével, ültetésével, ápolásával és betakarításával, továbbá a vöröshagyma-hibridvetömag előállításával, a vöröshagymamag-termesztés gépesítésének helyzetével és lehetőségeivel, valamint a vetőmagtisztitással és -minősítéssel. „A hagymafélék növényvédelmi?“ című rész a vírusos (hagynia sárga törpülés vírus, póréhagyma sárga csíkosság virus, fokhagyma mozaik vírus), a baktériumos (a Pseudomonas fajok által okozott betegségek, a baktériumos lágyrothadás), a gombás (hagymaperonoszpóra, a szürkepenészes vagy nyakl rothadás, a botríttszes levélfoltosság vagy levélelhalás, a vöröshagyma, a póré és a fokhagyma fuzáriumos betegsége, az alternáriás, a sztemflllumos és az aszpergtlluszos betegség, a vöröshagyma és a póré kladospóriumos levélfoltossága, a kollektotrichumos foltosság, a hagymarozsda, a rózsaszín gyökér, a fehér rothadás, a penicllliumos betegség és a hagymaüszög). betegségek tüneteivel és az ellenük való védekezéssel, az állati kártevők fszálfonálféreg vagy szárféreg, dohánytripsz, hagymaormányos, hagymabogár, holdfoltos hagymnlégy vagy kis nárciszlégy, hagymalégy, fésűslábú vlráglégy, hagymaaknázólégy, hagymamoly, vetési bagolylepke és hagyma levélatka 1 kártételével, életmódjával és az ellenük való védekezés lehetőségeivel, a vöröshagyma komplex növényvédelmével, valamint a vöröshagyma vegyszeres gyomirtásával foglalkozik. A könyv utolsó részében a fokhagyma és a póréhagyma termesztésével kapcsolatos tudnivalók találhatók. A 336 oldalas könyvben — amely Magyarországon 67,— forintért vásárolható meg — ötven táblázat, harharminchat ábra és hatvankilene fekete-fehér fényképfelvétel található. (bara)
