Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-19 / 50. szám

1987. december 18 SZABAD FÖLDMŰVES Vállalják a holnapot A múltra emlékeztek, a lelennek erűitek és a jövőről beszél­gettek azon a Jellegében és pompájában Is párját ritkító ünnep­ségen, amelyet Gömöralmágyon (Ge­merský jablonec) a szövetkezet fenn­állásának harmincadik évfordulóján tartottak. A medvesaljl nagyközség kultúrhá­­zában 230 olyan alapító tag ülte kö­rül a díszes asztalokat, akik megsza­kítás nélkül, jóban-rosszban végig kitartottak az itteni barázdák mel­lett: Péterfalván (Petrovce), Dobfe­néken (Dubno), Ajnácskőn (Hajnáö­­ka) és Gömöralmágyon. Az öt szövet­kezet 1971-ben kötötte össze a sor­sát. A születésnapi köszöntőt Agócs Er­nő, a gömöralmágyi Május 9. Egysé­ges Földműves-szövetkezet fiatal el­nöke mondotta. Most beszédéből és gondolataiból Idézünk néhány fejeze­tet: —... harminc évvel ezelőtt önök vajűdták valósággá a közös gazdál­kodási formát, amely az évek során fokozatosan erősödött, csiszolódott, és jelenleg több mint félezer dolgo­zónak nyújt biztos megélhetést, — s ezt becsülnünk kell. Kemény helyt­állással, lelkiismeretes munkával vá­laszoltak a kihívásokra, a körülöt­tünk végbemenő mindenkori társa­dalmi átalakulásokra. A Jövőjük és a mi Jövőnk a tét. Az Idők során — kezük nyomán és a fejlődés Jóvoltá­ból — mélyreható változások történ­tek a falu életében, a termelés for­májában és szerkezetében — és nem utolsósorban az emberek gondolko­dásmódjában. Azóta felnőtt egy újabb generáció, amelynek nincsenek sze­mélyes emlékei az akkori esemé­nyekről. A Jövő számára megírandó történelemmé, a fiatalok minősítésé­ben pedig mesébe illő elbeszéléssé lényegültek át a mezőgazdaság szo­cialista átépítésének kezdett szaka­száról szóló események ... A hajdani ökrös szekerek vagy az egykori me­zítlábas szántövető parasztok — mint egy Időgépben — bevonultak a tan­könyvek és a múzeumok világába, de éló emlékezetükkel, az ősi hagyomá­nyok továbbadásával mégis a Jelen­valóság élményét nyújtják nekünk. Folytonossá teszik a falu emlékeze­tét. Az új Időknek „új dalai“ lettek. Az egyik így hangzik, prózában: ma már az emeletes házak udvarán másfajta istállók találhatók, amelyekből négy­kerekű , paripák“ gördülnek ki az aszfaltos utakra ... Mocsarak tűntek el és változtak át mindennapi kenye­ret adó termőterületté. Üj, nagy tel­jesítményű gépek végzik az egykor lélekölően nehéz mezei teendőket. Ma már ott tartunk, hogy kedvező idő­járás esetén szövetkezetünk gabona­tábláin tizennégy knmbájnos legény két hét alatt végez az aratással. Ugyanez vonatkozik a szénabegyűj­­tésre vagy az ipari és szerves trágya kiszórására. Gépek segítségével szin­te emberi kéz érintése nélkül men­nek végbe a dolgok. A műszaki fej­lődés áldásai tették lehetővé, hogy kevesebb embert kelljen bevonni a mezőgazdasági termelésbe, de — ha „megfordítjuk a távcsövet“ — most úgy is helytálló a kijelentés: bizony, nagy szükség van a fejlett gépi tech­nikára, mert időközben a kívánt szint alá (a 750-ből 390 fő) süllyedt a produktív korban lévő dolgozók szá­ma. A fiatalok közül valahogy keve­sen vonzódnak ehhez, az Időjárás szeszélyének kitett „mesterséghez“. Igaz, hogy az utóbbi időszakban né­mileg Javult (fiatalodott) a tagság korösszetétele, de a 30 éven aluli dol­gozók száma még így is alig haladja meg a százat, ugyanakkor a nyugdí­jasok listájára Immár 360-an iratkoz­tak fel. A megérdemelt pihenésre jo­gosultak közül mintegy 160 nyugdi']as munkájára tartunk igényt. Nagyrabe­csüléssel viseltetünk minden egyes alapító tag és valamennyi nyugdíja­sunk iránt, akik évtizedeken átívelő kitartó munkájukkal az előbbrehala­­dás segítői voltak. A jövőt illetően szeretnénk, ha az emherek egymás iránti szeretete, megbecsülése — jó szomszédi kap­csolata, segftőkészsége — még mé­lyebb gyökeret eresztene. Szeretnénk, ha az idősebb generáció élettapasz­talata és munkája, valamint a fiata­labb nemzedék energiája és ténni­­akarása a hétköznapok szorgalmas és becsületes munkájában ötvöződ­ne... Mondandója végén Agócs Ernő a vezetőség nevében őszinte köszönetét mondott a harmincéves fáklyavivó'K példás helytállásáért. Ezután megejtöen szép ünnepség keretében ,a hűségjutalmak átadása következett... A Gömöralmágyi Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulói fa lélekben is ün­neplőbe öltözött idős bácsik és nénik unokái) szépen „felpántíikázott“ ze­nés, dalos, táncos ajándékműsort „csomagoltak ki“ a színpadon. A né­zőtéren ülő csendes szemlélők, vala­mint a pódiumon az áradó muzsiká­ban nyüzsgő, lázadóan harsány ifjú­ság látványában volt valami Jelképe­sen felemelő: a folytonosan hömpöly­gő időfolyam egymást erősítő, majd a part végességében elcsendesedő hullámzása .. , Megbékélés és vágya­kozás. A köszönőlevelek átadásával folytatódott az őrömet szerző rituálé: „Köszönjük az elmúlt 30 esztendő alatt szövetkezetünkben végzett be­csületes munkáját“. Tárgyi emlékez­tetőül kristályiivegből készült tálcát és a szövetkezet emblémáját ábrázoló rézérmet adtak át hozzá. A boríték­ban mellékelt pénzliitalom felért egy átlagos havi nyugdíjjal. (A tagság még 1982-ben javasolta és Jóvá Is hagyta eme speciális Juttatás lehető­ségét.) A tekintetekben meglepetés, az ar­cokon roeghatódottság, a szemekben hála-cstllogás: „Hát ezt Is megértük“. Rázendít a zenekar, fölöslegessé vál­nak a szavak ... Felszolgálják a fi­nom ebédet, utána bort töltenek a poharakba, majd itt Is, ott Is felvil­lan az emlékezés vágya, aztán elered a beszélgetés — feltárul a múlt. Én közben a szövetkezet fiatal el­nökét faggatom; a jelenről és a jö­vőről. Szavat mögött — mint egy ve­­zércslllag — minduntalan felfénylik a népben és távlatokban gondolko­dás bölcsessége: — A vezetőség egyik korábbi ha­tározata értelmében lehetővé tettük, hogy az alacsony jövedelmű nyugdí­jastagjaink kedvezményes áron ét­kezhessenek az üzemi konyhán. A rá­szorulók részére évente folyósítunk nyugdíjktegészftést. Erre a célra Is tekintélyes összeget fordítunk. Az Igénylőknek gyógyfürdői kezelést biztosítunk. Felszántjuk a kertjüket, fuvarokat adunk. A közelmúltban át­adott szövetkeztl klubba is eljárhat­nak ..., a fiatalokkal együtt. Az Idősekről gondoskodva, de a fiatalok érdekelt is szem előtt tartva munkálkodunk. A szövetkezeti klub­ban a falusi Ifjak Is lehetőséget kap­nak az önálló cselekvésre, tehetsé­gük bemutatására. Egy szakkönyvtá­rat Is létrehoztunk. Az Egyházbásti (Nová Bašta] Efsz-szel közösen hat­tagú zenekart alakítottunk. Egy né­­pitánccsoport és három hagyomány­­ápoló éneklőcsoport működik szövet­kezetünkben. A tizennégy tagú, Agócs László vezetésével működő menyecs­kekórus bejutott a Tavaszi szél... országos döntőjébe, ahol bronzérmes lett. Az asszonykórus helyi és Járási ünnepségeken szerepel. Az adminiszt­ratív dolgozókból verbuválódott női kórus pedig főleg a szövetkezeti és falusi rendezvényeken szórakoztatja a tagságot, illetve a lakosságot. Együtt lélegzőnk és élünk a faluval. Mivel az alapiskolában „épül“ a jö­vő, minden tőlünk telhetőt megte­szünk a gyermekek szellemi gyara­podása érdekében. Pionírvezetőket ad­tunk az alapiskolának az efsz-ben tevékenykedő Ifjúsági szervezet tag­jai sorából. Egyik dolgozónk — Ha­las István mérnök — elvállalta a számítástechnika szakkör vezetését. Agócs Gyula pedig — a főiskolát végzett ágazatvezetők bevonásával — a fiatal természetbarátok csoportosu­lását segíti, irányítja, melynek há­rom (a növények, az állatok és a gé­pek világát bű várló) tagozata van. Szabó István a rádióamatőrökkel fog­lalkozik szenvedélyesen. 5 'Ami pedig gazdálkodásunk helyze­tét és színvonalát illeti; a lemarado­zó gazdaságok közé sorolnak ben­nünket. A minősítés teljességéhez tartozó háttérmagyarázat: rendkívül kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkezünk. A hátborzongatóan lej­­dős dűlők esetében szinte kivédhe­tetlenül sújt a talajerózió. Ráadásul évek óta egymást követik a nagy pusztításokat végző elemi csapások... Költséggazdálkodásunkban (1981 óta) az árhatások negatívan érintették a termelési struktúrát. A javarészben fagyérzékeny zónába telepített 70 hektáros szőlő is inkább elviszi a pénzt, mintsem gyarapítaná közös va­gyonúnkat. Csak lassan tudjuk a kí­vánt szintre növelni- négy évvel ez­előtt leépített sertésállományunkat. A tömegtakarmányokból való önellá­tás érdekében növeljük a lucerna ve­tésterületét, valamint az állandó gyepterületek intenzivebb kihasználá­sára törekszünk Az idén gabonából 4,5 tonnát (3,8 tonna volt a terv) takaritottunk be átlagosan hektáron­ként. A dohánytermesztésben szép eredményeket érünk el; mennyiség­ben (általában 14 tonna szárított termés kerül le egy hektárról) és minőségben Is tartjuk az évek során kialakftott színvonalat. Am a gyakori felhőszakadások, szélviharok és a jégverések miatt sokszor kárba vész minden igyekezetünk. A tejtermelés­ben 3 ezer 500 literes fejőst átlaggal hozzuk a tervet. Befejezésként még ezeket mondja: — Elmúlt az első harminc év. Un­­nepelteinké volt az alapozás és az útkeresések „korparancsa“. Közben mi, akkori gyerekek is felnőttünk a szövetkezeti ügyhöz, és a nagyüzemi gazdálkodás módszereinek kidolgozá­sát, megvalósítását kaptuk feladatul. Most pedig, legújabban — a tagság emlékezetében felhalmozódott tapasz­talatok és a legújabb műszaki Isme­retek felhasználásával — a termelés lendületben tartásának, minőségi fi­nomításának s egyben gazdaságosab­bá tételének öröme-gondja hárul a vállunkra. Elődeink példamutatásával és elszántságával munkálkodunk. J5- vnfelelősen, népszolgálatot teljesítve vállaljuk a holnapot. KORCSMAROS LÁSZLÓ KÜSZÖBÖN A MÉRLEGELÉS Ä fóliasátrakat hiába keressük, fel­szedték mér azokat. Csupán a vázak álldogálnak a békésen szemerkélő őszi esőben, mintegy jelezve: a fegyver­­neki (Zbrojnlky) Május 9. Egységes Földműves-szövetkezet zöldségkerté­szetében Is a zárás, a mérlegelés napjai vannak soron. Duba Emilia kertész — aki húsz éve tagja a szövetkezetnek, s Jelen­legi funkcióját csupán ez év január­jától tölti be — mélyen belegondol az idei esztendő mozzanataiba, a gon­doktól, a fáradságos óráktól végképp nem mentes napokba hetekbe. — Virággal és zöldséggel foglalko­zunk. Ha a zöldségtermesztést sze­retnénk nagyító alá helyezni, minde­nekelőtt azzal lehetne kezdeni, hogy 35 hektáron termesztettünk fiiszer­paprikát. Ebből tíz hektáron Hodo­nínska, tizenötön Carnlna, tíz hektá­ron pedig Karkulka fajtát. Az össze­gezés, a véglegesítés még várat ma­gára néhány napot, de kijelenthetem, hogy fűszerpaprikából teljesítettük a tervet Paradicsomot ugyanakkora ki­terjedésű területen termesztettünk, mint paprikát. Ebből tíz hektár volt korai, huszonötön pedig ipari feldol­gozásra szánt paradicsomunk ter­mett. Itt azonban némi problémák merültek fel, s Így mintegy 97 szá­zalékra teljesítettük tervünket Ki­mondottan a szövetkezeti konyha ré­szére termesztettünk káposztát mint­egy öthektárnyi területen, fél hektá­ron gyökérzöldséget meg valameny­­nyl zöldpaprikát. A Zeleninával a zöldpaprika átvételére kötött szérző- 1 désünk augusztus második felére I szólt. Csakhogy a vegetációs késés | következtében a szóban forgó idő­szakig mindössze tíz tonnát tudtunk i eladni, a többit — mintegy 40 ton­nát — már szeptemberben nem vette át a Zelenina, a szerződésben megha­tározott dátumra hivatkozva. Ezt a ’ mennyiséget csak szintén Ipari fel­dolgozásra szánt nyersanyagként tud- j tűk értékesíteni, viszonylag jelentős pénzbeli kiesést elkönyvelve. — Hányán dolgoznak a zöldség­­kertészetben, s vajon szükség lenne-e ! létszámnövelésre? — Kertészeti csoportunkban tizen- ' öt nő és öt férfi dolgozik állan­dó munkaviszonyban. Mindenképpen ' szükség volna bővítésre, ugyanis — ' szerencsénkre — szinte állandóan vannak Idénymunkásaink. Például Veľká Lehotából májustól egészen 1 októberig naponta mintegy 25—30 nő ' segédkezik. Ha belegondolunk, hogy 1 az út oda vissza száz kilométer... 1 S takarékoskodni kell az üzemanyag- < gall Minden szorgos kézre szüksé- ■ giink van. mert aránylag nagy terű- I létén foglalkozunk speclálisnövény­­-termesztéssel. ! — Az ember! tényező — s a kéz! i munkaerő — kímélését fontolgatva I vetődik fel a kérdés: mi a helyzet a I gépesfléssel kapcsolatosan? I — Nem ártana, ha korszerűbb gé­pi eszközökkel ren- I delkeznénk. Pél­dául géppel lehet­ne végezni a pa­radicsomszedést. Öriásl előnyt je­lentene számunk­ra. Vagy ugyanúgy a Karkulka papri­kafajtát is gépi módszerrel taka­ríthatnánk be. Mert sajnos, egyre keve­sebben vagyunk. Nemrégiben még vagy harmincán voltunk itt asszo­nyok, most csak, mint ahogyan azt már említettem, ti­zenöten vagyunk. Ennek a fele nyug­­díjas. Nem tudni, ml lesz, ha ml ki­esünk. Mert a fia­talok nem jön­nek .. i fsu-j tyiiComtid&vju ===== Családi Vilmossal a Nagymegyeri (Calovo) Városi Nemzeti Bizottság elnökével A közelmúltban nyilvános gyűlés volt a Nagymegye­ri Művelődési Ott­honban. Előtte rö­vid beszélgetésre kértem fel a váro­si nemzeti bizott­ság fiatal, agilis elnökét. — Kérem, né­hány szóval mutat­kozzon be az ol­vasóknak. — Harmincnyolc éves, családos em­ber vagyok. Két lány édesapja. Haj­ni az idősebb, ti­zenhárom éves, Irénke a fiatalabb, tízéves. Nagymegyeren születtem. Itt is jártam iskolába. Könnyen tanultam. Kiváltképpen a re­ál tárgyak érde­seitek. Középisko­lásként matemati­kai és fizikai ve­télkedőkön is részt vettem. Gyerekkoromban mindenem volt a foci. Ebbéli „Jártasságomat“ később a város ifjú­sági, majd felnőtt csapatában kamatoztattam. Az érett­ségit követően a Gördülő Csapágygyár nagymegyeri üze­mének elődjéhez, a Ravakóhoz kerültem minőségi ellen­őrnek. Majd főraktáros, később pedig az Igazgató gaz­dasági helyettese lettem. Követelmény volt már a fel­sőbb képzettség, tévúton elvégeztem a felépítményi köz­gazdasági szakközépiskolát,-majd a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemet. 1981-ben neveztek ki az üzem igaz­gatójává. 1986 májusáig töltöttem be ezt a funkciót, ak­kor pedig a városi nemzeti bizottság elnökévé választot­tak. — Mint elnük milyen örökséget kapott? — Jót is, rosszat is. De erről hadd ne beszéljek. <— Mi épül a közeljövőben a városban? — Megoldódik a tanteremhiánnyal küszködő magyar tannyelvű alapiskola gondja. A Jövő év augusztusában kezdődik el az építkezés. A főépület tíztantermes épület­­szárnnyal bővül. Persze, a végső megoldás majd a déli lakótelepen felépülő huszonnégy tantermes, ű) Iskola lesz. A déli lakótelepen még ebben a választási időszak­ban 448 lakás épül. A munkálatok már megkezdődtek. Jövőre költözhetnek be az első lakók. 1995-ben fejeződik be az építkezés. Az említett lakótelepen óvoda, gyógy­szertár és üzletközpont is épül, a már említett Iskolával egyetemben. 1989-ben kezdődik meg egy korszerű műve­lődési otthon építése, ugyanebben az évben kerül sor a már szűknek bizonyuló egészségügyi központ bővítésére. A Jednota a Jövő évben megkezdi egy szálloda és étte­rem építését a városközpontban, a fürdő közelében meg egy új üzletházat épít. Épül az új buszmegálló, befeje­zéséhez közelednek a bank építésének munkálatai, folya­matban van a régi mozi átépítése, amely Ifjúsági klub­ként fog szolgálni... — Milyen ügyekben keresik fel leggyakrabban a lako­sok? — Lakásproblémáikkal, családi gondjaikkal, de szom­szédviták esetén is gyakran fordulnak hozzám. A vitákat illetően mindkét fél egyidejű meghallgatása után mon. dók csak véleményt. A problémák többségét a hely­színen sikerül orvosolni. — Milyen a közérzete? — Közvetlen munkatársaim — az alelnök, Varga Gábor mérnök, valamint a titkár, Bánylné Fekete Ka­talin Jogász — képesítésük magaslatán állnak. Akár­csak én, a harmincasok korosztályához tartoznak, tele tervekkel,, tenniekarással. De egyben emberek Is a szó szoros értelmében. A városi nemzeti bizottságon Jó a munkahelyi légkör. Jó a közérzetem. — Szabadideje? — Elfoglalt ember vagyok, de Igyekszem a lehető légtöbbet együtt lenni a családommal. A család szá­momra a biztos hátteret Jelenti. Hétköznap számunkra a fő kikapcsolódás általában a televízió. A könnyű, szórakoztató műsorokat szeretjük. Rajongásom a futball lránt mindmáig megmaradt. Csütörtökönként eljárok foelzgatni. Nyáron minden évben elutazunk két-három hétre üdülni. Az Idén a Szovjetunióban voltunk. Szá­momra igazából ez az Igazi kikapcsolódás — s egyben erőgyűjtés a további munkához. A beszélgetést köszöni: MARTON IVÄN (Fotó: M. S.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents