Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-12 / 49. szám
1987. december 11, SZABAD FÖLDMŰVES 11 AZ ATALAKIíAS FOLYAMATA Ha a Szovjetunió térképére nézünk, annak nyugati részén látjuk — majdnem Európa közepén — a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságot, amelyről itt és most csupán annyi ismertetést közlünk, amennyit mondanivalónk szempontjából háttér-információként fontosnak tartunk. E szövetségi köztársaság 10 millió leiket számláló népességének mintegy 63 százaléka (205 kisebb-nagyobb) városban lakik. A további, közel 4 millió 25 ezer lakos, apró településeken, községekben él. Az egykori agrárországban ma az ipar adja a nemzeti jövedelem több mint hatvan százalékát. Különösen fejlett a gépgyártás: nagy teljesítményű teherautókat; közel százezer „MTZ-Belorus“ traktort (ebből 20 ezer darabot külföldön értékesítenek);'különféle mezőgépet stb. állítanak elő. Az utóbbi időben azonban erőteljesen felzárkózott a vegyipar, az elektrotechnikai iparág, valamint a számítógépgyártás. Visszatérve a mezőgazdasághoz, a Belorusz SZSZK 1,8 százalékkal (9 millió hektárral) részesedik a Szovjetunió termüföldalapjából, ngyanakkor a szövetségi köztársaságok Össztermeléséből a hósnak B. a tejnek 7, a burgonyának 15, a lennek pedig 23 százalékát állítja elő. A tejtermelés mennyiségét tekintve az OSZSZSZK és az Ukrán SZSZK után a harmadik helyen áll a Szovjetunióban. Napjainkban 2 ‘ezer 630 mezőgazdasági üzemben (kolhozban vagy szovhozban) termelnek. Egy-egy gazdaságra, átlagosan 2 ezer 200 hektáros területen. 51 traktor, 27 teherautó, 13 kombájn és más gép jut. A terepviszonyok lehetővé teszik a burgonya- és gabonatermés betakarításának teljes gépesítését, valamint a kapásnövények gépi sorközmüvelését. Az 1986-os esztendőben gabonafélékből 2,5; burgonyából 21; gyökérzöldségből pedig 47 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Ennyit elöljáróban. Az adatok közzétételét az Indokolja, jjiogy a Belorusz SZSZK — amelynek egyik legnagyobb városáról, Gutáéiról nevezték el Ceské Budfijovice legújabb és egyben legmodernebb impozáns szállodáiét — évek éta gyümölcsöző baráti kapcsolatot tart fenn a Dél-csehországi kerülettel, azon belül több mezőgazdasági nagyüzemmel. Az idén, a Szovjetuniót képviselve. élelmiszeriparának legjobb termékeivel mutatkozott be az Éltető Föld nemzetközi mezőgazdasági kiállításon. Pavilonjukban felkerestem a belorusz küldöttség vezetőiét, Valerij Fjodorovics Parsint. hogv a. „peresztrojka“ és a „glasznoszty“ gyakorlati hatásairól érdeklődjek. Parsín elvtárs — aki egy minszki élelmiszer-Ipari kombinát igazgatója — részletesen beszámolt arról a forradalmi átalakításról, amelyből ók is alaposan kiveszik a részüket. A mélyreható változásokat egy tanulságos példán keresztül mutatta be ... — A peresztrojka és az alkoholellenes kampány feladatait végrehajtva, minszki üzemünkben nagyméretű termékváltásra, átalakításra került sor, miután egyharmadára csökkentettük a szeszgyártást. Mivel ez jelentős mértékű nyereségkiesést „eredményezett", olyan termékszerkezet kialakítására volt szükség — a társadalmi igényekkel összhangban —, amely szavatolja a folyamatos jövedelmezőséget és biztosítja az üzem gazdasági önállóságát. Bevallom, nem volt könnyű és zökkenőmentes az átszervezés. A tényleges szerkezetátalakítás végrehajtását megelőzően dolgozóink számára megszerveztük a továbbkép1 zést. A termeléscsökkenés következtében felszabadult palacktöltő gépsorokat nem szereltük le. Jelenleg a palackokba alkohol helyett — ízesitő- és festékanyagok felhasználása nélkül előállított — természetes gyümölcslevet töltünk. Enynyi változtatással azonban túlságosan olcsón adóztunk volna a peresztrojka érdekeltségfokoző, kezdeményezőkészséget pártoló követelményrendszerének, így, megfzlelve a nagyobb önállósággal járó ötlettermő szabadságot tovább törtük a fejünket, s a következő elhatározások megvalósítása mellett döntöttünk. A gyümölcsleveken kívül, néhány termelőgazdaság bevonásával „feltámasztottunk“ egy elfeledett nemzeti jellegű teakevoréket. Továbbá diétás vajkrémek, gyümölcsízek, vitaminokkal dúsított gyümölcskrémek készítésére is berendezkedtünk. A válogatás során fő szempontunk az egészséges táplálkozás követelményeihez való igazodás volt. Az Éltető Föld ’87 kiállításon bemutatott termékek közül Aranykalász-díjjal jutalmazták a „Divina“ belorusz teakeveréket. A bizonyítottan gyógyhatású tealevél valamikor köz/ kedvelt népi betegségkúráló gyógyfüve volt a belorusz embereknek. Aztán a történelem forgatában sok egyéb értékkel együtt ez is ß feledés homályába merült. Most a termelők jóvoltából újra a szamovárokban gőzölöghet az ízletes tea. Ennek a teának nemcsak kellemes íze és kiváló szomjúságoltó hatása ismert. Növeli a szervezet ellenálló-képességét a fertőző betegségekkel szemben. A központi idegrendszerre, a szív és a tüdő működésére is jótékonyan hat. Normalizálja az anyagcserét, serkenti a vérképzést. Részben pótolja a szervezet vitaminszükségletét. Rendszeres fogyasztása elűzi a fáradékonyságot, fokozza az erőnlétet. Részletesebb bemutatását azzal Indokoljuk, hogy a közeljövőben feltehetően nálunk Is kapható lesz. Folytatva a belorusz élelmiszeripar népszerű termékeinek bemutatását, részletesebb adatok következnek. A sajkészítményekből említést érdemel az édes tejfölből csokoládéadalékkal készített csemegevaj. valamint a savanyított tejföl felhasználásával előállított (főleg idős emberek számára) diétás, növényi olajjal vegyített vajkrém, továbbá a csökkentett zsírtartalmú, tejplazmával dúsított kaláriaszegény vaj. A tejtermékeknél maradva: 18 féle erjesztett (közülük sok diétás) sajtkészftményt kínálnak megvételre. A tartósított hentesáruk közül megemlítjük: a gyerekek részére forgalmazott (héthónapos kortól fogyasztható) konzerveket, továbbá a sajtos és füstölt szalámikat, amelyekből 161 félét gyártanak Ezenkívül ízletes pástétomokat, hurkát, és kolbászkeveréket is készítenek. — Milyen tapasztalatokat szereztek hazánkban? — kérdeztem a belorusz szakembertől. — Mondhatom, számunkra ez volt a legjelentősebb kitekintés a külföldi piacra. Sok érdekes dolgot láttunk, tapasztaltunk; ugyanakkor ml is mutattunk valami újat, mások által hasznosíthatőt. Csak most látjuk és érzékeljük: eddig mennyire hiányzott és lényegében még ma is hiányzik a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatteremtés (tapasztalatcsere, árukereskedelem) lehetősége. A KGST-tagorszégok keretében biztosított lehetőségek sokáig túlságosan merevek és behatároltak voltak. Ehhez még hozzá kell számítani az általunk most gyakran és méltán bírált bürokráciát Mert a bürokrácia, az önálló döntésektől való félelem, gyakran megbénítja a cselekvőképességet. Olyan légkörben, illetve közegben, amely mindenkit bénít, nehéz rámutatni valakire: ő az oka a hibáknak. — A tabndöntögető glasznoszty terjedésének nyomában megszűnik az üres beszéd, a hamis látszat. Kezdeményezőkészségünk tágabh teret kap. Ogy érezzük, hogy közgondolkodásunk és gazdálkodásunk új utakat keres. Ezt bizonyltja, hogy ittlétünk néhány hete alatt alaposan megismerkedtünk Dél-Csehország mezőgazdaságával és élelmiszeriparával. Felmértük az együttműködésben rejlő lehetőségeket, amelyekröl a későbbiek során — az egyezménykötések után — még fogunk hallatni. Valerij Fjodorovics Parsín befejezésként elmondotta: végérvényesen megtanultuk, hogy embereket nem lehet jelszavakkal nevelni, jobb munkára serkenteni; gépként, a társadalmi folyamatban néma fogaskerékként kezelni. Az eddigieknél jóval nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális Igényeinek gyakorlatban történő kielégítésére. KORCSMAROS LÄSZLÖ (Fotó: archívum) Az állami vállalatról, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezet hangsúlyozza az őstermelők és a feldolgozóipar együttműködésének szükségszerűségét. A kooperáció fokozása jelentős mértékben elősegítheti a két ágazat közötti együttműködés fejlesztését. jól tudjuk, Jiogy a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar kölcsönös összefüggésekben hat egymásra. így meghatározó fontosságú, hogy a vertikális kapcsolatok összehangoltak legyenek, mert e nélkül nem lehetséges az előrelépés. Az együttműködésnek főleg a mezőgazdasági termelés stabilizálását, valamint a feldolgozóit spacitás korszerűsítését. Illetve bővítését kell szorgalmaznia. Régi Igazság, hogy jő minőségű élelmiszer-ipari terméket csak megfelelő alapanyagból, Illetve terményből lehet készíteni Ha ezen a téren nincs meg a szükséges összhang, akkor nehézségek keletkeznek az üzleti kapcsolatok ápolása során. Ezzel magyarázható, hogy számos területen bonyodalmakat okoz a termelés és az élelmiszer-ipari feldolgozás közötti megfelelő kooperációs kapcsolatok kiépítése. Egyrészt a feldolgozóipar képviselői panaszkodnak az alapanyagok gyengébb miőségére, másrészt viszont a mezőgazdasági üzemek vezetői az élelmiszeripar dolgozóit okolják az elkövetett hibák miatt. Az eddigiek során szerzett tapasztalatok világosan mutatják, hogy milyen úton kellene haladniuk a két ágazat dolgozóinak, ha mielőbb orvosolni szeretnék a felmerülő gondokat. Számos példa bizonyítja, hogy összefüggések ott, ahol komolyan veszik a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztését, az eredmények sem váratnak magukra sokáig. A két ágazat közötti együttműködés továbbfejlesztése nélkül lehetetlen a jelenleginél gyorsabb ütemű előrehaladás. Törvényszerű, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozása megteremti az élelmiszeripar gyorsabb ütemű fejlesztésének alapjait, s a feldolgozóipar korszerűsítése is függvénye a megfelelő terménymennyiségnek A mezőgazdaság napjainkban már több területen Igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az élelmiszeripar igényeihez. )6 példa erre a sütőipari célra alkalmas gabonafélék termesztése, ahol előrelépésről számolhatunk be. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a minőségi követelményekkel arányosan növelni kell a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségét Széles körben szükséges alkalmazni a hosszú távú együttműködés mindkét fél számára előnyös formáit. A termelők és a feldolgozók kooperációjának fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőségű az a törvénytervezet, amely lehetővé teszt a közös vállalatok létesítését. Erre a vertikum szinte valamennyi területén lehetőség nyílik. Különösképpen a sütőiparban, a tejfeldolgozás terén, valamint a húsiparban lehetne jobban kamatoztatni az együttműködés eddig kiaknázatlan tartalékait. A közös vállalatok létesítése lehetővé teszi a fogyasztók Igényeihez való rugalmasabb alkalmazkodást. A gazdasági szerkezetváltás olyan lehetőségeket kínál, amelyekkel minden területen élni kell. Az ígéretek után most a tetteken a sor. Valamenynylünktől függ, hogy milyen ütemű lesz az elhatározások valóra váltása. Ezért fokozott figyelmet kell szentelni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködésével kapcsolatos kérdések tisztázásának. Sladovnik József Íj gépek és berendezések a gép- és traktorállomásokról Korábbi számainkban már beszámoltunk a mezőgazdasági nagyüzemekben gyártott gépekről és berendezésekről. Most a gép- és traktorállomásokon gyártott gépek és berendezések közül adunk egy kis ízelítőt. Az SP4—091-es típusú rendsodró és -forgató gépet a Losonci (Lučenec) Gép- és Traktorállomáson gyártják. A rendsodró munkaszélessége 2000 mm, óránkénti teljesítménye 1,5—2,2 hektár, ugyanez a rendforgató esetében 3300 mm, illetve 2—3 hektár A Hurbanovói Gép- ás Traktorállomáson gyártják a faágak szétzúzására használatos SV6—069-es típusú gépet .... 4 4V->'.44 A Topoľčany! Gép- és Traktorállomáson gyártják az MV 3—042-es típusú önfelszedő kocsit, amelynek hasznos megterhelése 4,2 tonna Kép és szöveg: —blm HIRDETÉS A Senioai Gép- és Traktorőllomás vállalja az T-es és Il-es unifikálási sorba tartozó ZETOR típusú traktorok generáljavítását. A Z—6718-as, a Z—6911-es és a Z—8011-es traktorok esetében cserére is lehetőség nyílik. Az érdeklődők bővebb tájékoztatást a 2822 es telefonszámon kaphatnak, SzF—31, l
