Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-05 / 48. szám
1987. december 4. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Az őszi munkák és a gabonatermelés értékelése (Folytatás az 1. oldalról) mes kukoricából pedig 420 hektár átlagában közel 8 tonnás terméshozamot értünk el hektáronként. Így a 8340 tonnás tervünket 140 tonnával sikerült túltellesltenl. Például az őszlbúzafajtákból a legjobb terméshozamot az Irls f7,2 t/ha) és a Merkur (6.8 t/ha) adta. Mivel a múlt évi gabonatermelés Is rendkívül kedvező volt, a nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében a gabonaprogramből következő tervfeladatot 1460 tonnával sikerült túltel(esftenl. Ez többek között a ié biológiai anyagnak, a szakszerű agrotechnikának. fgy a tudományosan irányított tápanvagpőtlásnak. az agrotechnikai határidőn belüli vetésnek, a megfelelő betőmagmennyiségnek, a növényvédelemnek és nem utolsósorban a dolgozók és a vezetők részéről tanúsftott komoly hozzáértésnek és hozzáállásnak köszönhető. Dolgozóink gondolkodásra , késztetik a vezetőket, akik úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az elért eredmények 16 alapot biztosítanak a továbblépéshez. Az elért |6 eredményeket dolgozóinknak köszönhettük, akik értik és szeretik munkájukat, elkötelezettek szövetkezetük lránt. Közülük nagyon nehéz valakit kiemelni, de mindenképpen megemlíthetném Horváth József, Angyal Pál, Molnár Elemér, Bódl Gyula és Varga Attila traktorosok. valamint Lali István, Benedek Zoltán és Nagy )ános kombáfncSsok nevét, akik mindenki számára példaképül szolgálhatnak. VARGA KÄLMÁN, a keszegfalvi (Kameniőná) Steiner Gábor Efsz elnöke 1. Az Idei őszi mezőgazdasági munkák sokkal nehezebbek, igényesebbek voltak, mint a múlt évben, amit főleg a tenyészidő eltolódása és a csapadékhiány Idézett elő. Az Idén az ősziek vetését 850 hektár' területen végeztük el, ebből az őszi búza 750 hektárral részesül, a többit az őszi takarmánkeverékek képezik. A szemes kukoricát 550 hektár területről takarítottuk be, a pontos eredmények még nem ismertek A cukorrépát az idén száz hektár területen termesztettük. A 32—34 tonna közötti hektáronkénti terméshozam szövetkezetünkben átlagon aluli eredménynek számit, a cukortartalom 15 százalék körüli. A vöröshagymát 95 hektár területről takarítottuk be, az átlagos terméshozam meghaladta a 20 tonnát. A háromszáz hektár területen termelt szóiéról majd a termelési rendszer értékelésénél éltünk szót. A gyümölcstermelés lényegében az almával kapcsolatos. A kilencvenhektáros területről a tervvel szemben négyszáz tonnával több almát takarítottunk be. Pozitívan -kell értékelni, hogy az alma átlagos értékesítési ára az idén jobb volt, mint a múlt évben. A hosszan tartó szárazság és a vegyszerek hiányának következtében némi nehézségek Is adódtak. Az alma szedése folyamatos volt, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az állandó munkacsoport mellett naponta nyolcvan-száz tagú kisegltőcsoport Is segédkezett. A gyökérzöldséget harminc hektár területről kell begyűjteni, ebből a sárgarépa öt, a petrezselyem huszonöt hektár. A termést folyamatosan, a felvásárlók Igényel alapján takarítok be. Az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az említett munkaigényes növénykultúrák, termények betakarításához elegendő gép állt rendelkezésünkre. A felmerült problémákat, nehézségeket 16 munkaszervezéssel és a szövetkezeti tagok odaadó munkájával igyekeztünk ellensúlyozni. Az idén a legnagyobb gondot az ószi mélyszántás okozza, amelyet 1300 hektár területen kel! elvégezni. Ezt elsősorban a hosszan tartó szárazság és a kukoricaszár nagy tömege Idézi elő. A probléma megoldása érdekében a vezetőség Intézkedési tervet fogadott el, amelynek értelmében a mélyszántást éjjel-nappal tizenkét traktoros végzi. A mélyszántás jő minőségű elvégzésére több mint 15 ezer korona célprémiumot irányoztunk elő. Ezt az igényes munkát felváltva négy technikus — Lőrincz Tibor, Sztama Tibor, Varga István agrármérnök és Jankó Péter — szervezi, ők gondoskodnak a traktorosok ellátásáról és a gépi meghibásodások eltávolításáról. A traktoroosk — Vasi János, Emil Böbék, Csepregi József, Szoboszlai Imre és a többiek — áldozatos munkáját nagyon pozitívan értékelem. Az idei Igényes őszi mezőgazdasági munkák során további nehézséget okoz a gázolaj hiánya. Ezért kérdéssel fordultunk a Komáromi (Komárno) járási Mezőgazdasági Igazgatósághoz, ahol pozitívan reagáltak. 2. A gabonaprogram megvalósításában, sajnos, nem sikerült kedvező eredményeket elérni. Az idén a szemes kukorica átlagos hektárhozama ugyan jobb lesz a tervezettnél, de a kalászos gabonafélék gyengébb termést adtak. Ez részben a belvíz okorta károkkal (száz-százharminc hektár területről csak minimális termést tudtunk betakarítani), részben szubjektív tényezőkkel (növényvédelem, öntözés, tápanyagellátás, fajtaválaszték stb.) Indokolható. Mivel a kalászos gabonafélék termése a múlt évben ts gyenge volt, a nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében a gabonaprogram tekintetében 2400 tonnás lemaradás keletkezett. Ennek részleges pótlására már az Idén megtettük az. első lépést: őszt búzából a kelleténél többet vetettünk, s további intézkedésekkel már a jövő évben szeretnénk behozni a lemaradás felét, a hátralevő részt pedig a további két év folyamán. SZIROVECZ GÉZA agrármérnök, a bolyi (Во!) Haladás Efsz elnöke 1. Az őszi mezőgazdasági munkák menetét és minőségét pozitívan értékelem. Szövetkezeti tagjaink tudatában vannak annak, hogyha nem használjuk ki az időjárás adta kedvező lehetőségeket az egyes munkák gépekkel való elvégzésére, akkor ezen munkákat kézzel kell elvégezniük. Az őszi munkák időben és jó minőségben való elvégzése egyes dolgozóinkat olyan tények elé állította, hogy kevés szombatot és vasárnapot tölthettek családjuk körében. Az időjárás az egyik oldalon kedvezően befolyásolta az őszi munkák Időben és jő minőségben való elvégzését, a másik oldalon — a kevés csapadék — kedvezőtlenül hatott az őszi vetésekre, tehát a jövő évi termés megalapozására. A hosszan tartó szárazság mindenekelőtt a cukorrépa-termesztést befolyásolta. Az idén a cukorrépa hektárhozama a múlt évi 40 tonnával szemben 34 tonnás, a répa cukortartalma pedig a múlt évi 16 százalékkal szemben 15,3 százalékos volt. A 135 hektár területen termesztett Ipari növény gyengébb hozamát a nem megfelelő hektáronkénti egyedszám okozta. A betakarítást teljes egészében gépekkel végeztük, s az állattenyésztés számára 3200 tonna szllázstakarmányt készítettünk. A szemes kukorica termelésében a íiektárhozam már négy éve 5,5—6,5 tonna között Ingadozik. Ez azonban szorosan összefügg a talaj szerkezetének javításával, így a szántás minőségével, a szerves trágyázás alkalmazásával stb. Mind a siló-, mind pedig a szemes kukorica termesztésében kihasználjuk a magyarországi baráti gyotnaendrődi Béke Mgtsz tapasztalatait. A termelőszövetkezet szaktanácsadással lát el bennünket és a vetés elvégzésével besegítenék a termelés magas szinten való tartáséhoz. Mivel a cukorrépa és a szemes kukorica területének nagyobbik része előveteménye az őszi búzának, szükség volna a korai kukoricahibridek termesztésére, hogy október 25-ig befejezhessük az őszi búza vetését. A cukorrépa esetében károsan hat az, hogy a betakarítás kezdetét a cukorgyárak határozzák meg. Problémát okoz az is, hogy» hiányoznak az őszi repce termesztésénél nélkülözhetetlen növényvédő szerek, mert ezek jelentős mértékben kihatnak a hektárhozamok alakulására. A cukorrépa veszteségeinek csökkentése érdekében szükség volna a cukorrépabetakarítő gépsorok minőségi paraméteréinek javítására. Sokat segíthetne, ha a mezőgazdasági üzemek megvásárolhatnák a jó minőségű és nagy teljesítményű betakarító gépeket. A cukorrépa betakarításában mindenekelőtt Radzik József és Füstös Gábor, a szemes kukorica begyűjtésében pedig Király Béla és Jascseg Sándor érdemel nyilvános dicséretet, de a többiek is helytálltak. 2. Szövetkezetünk vezetősége pozitívan értékeli a gabonafélék és az olajnövények termesztésében elért eredményeket Is. A nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében a kalászos gabonafélék esetében öt tonnán felüli (a múlt évben 5,03 t/ha, az idén 5,32 t/ha), a szemes kukorica esetében j>edig hat tonnán felüli (a múlt évben 6,01 t/ha, az idén 6,27 t/ha) termést takarítottunk be hektáronként. Az adott feltételek között az olajnövények 2,5—2,7 tonnás átlagos terméshozamával szintén elégedettek lehetünk. Szövetkezetünk az 1986—1987-es években — terven felül — 2250 tonnával, azaz 37,6 százalékkal adott több szemes terményt az országnak. A kedvező eredmények eléréséhez többek között hozzájárult a fajtaválaszték megfelelő kiválasztása, a talaj humusztartalmának istállótrágyázás útján való növelése, a vetésforgó szigorú betartása, a talajelemzések eredményein alapuló tápanyagpótlás, a hazai és külföldi jő termelési tapasztalatok kamatoztatása, a gépek és berendezések cseréje stb. A még jobb eredmények eléréséhez még hiányoznak a hatásosabb növényvédő szerek, az öntözés adta lehetőségek, a tisztító és szárító berendezések és még sorolhatnám tovább. Az említett három gazdaság példája is bizonyítja, hogy a mezőgazdasági dolgozók a nehézségek ellenére sikeresen helytálltak az őszi mezőgazdasági munkákban. Mint az értékelésekből is kitűnik, mindent elkövettek és elkövetnek annak érdekében, hogy végrehajtsák a CSKP XVII. kongresszusának azon határozatait, amelyek a növénytermesztés gyorsabb Ütemű fejlesztését szorgalmazzák. A beszélgetést köszöni: BARA LÄSZL0 A község fejlesztése és arculatának szépítése Kéménden (Kamenín) is a lakosság kívánságát és akaratát kifejező választási programok teljesítésével valósult meg. S persze így van ez ma, és így lesz a jövőben is. Az említett program alapján kidolgozott és az ötéves tervekbe Iktatott akcióterv mindenkor a rendelkezésre álló anyagi lehetőségekhez igazodik. A Nemzeti Front helyi választási tervében jóváhagyott létesítmények Kéménden is a lakosság hozzájárulásával, vagyis a „Z“ akció keretében épültek. Egyrészt a lehetőségekhez igazodó, másrészt pedig fontossági sorrendben. Elsőként új Iskola épült. Majd impozáns üzletközpont, tűzoltószertár, ravatalozó és megfelelő székház ,a Honvédelmi Szövetség helyi szervezete részére. Időközben bekerítették a sportpályát Is, majd a község belterületén tizenhárom kilométer hosszú aszfalto-Változó képek zott utat és huszonhat kilométer hosszú járdát építettek. A községi utak és járdák portalanítása lényegében egyszer már be is fejeződött. A lakásépítések — s így az új utcák létrejötte — miatt azonban az út- és járdaépítés Ismét napirendre került. Podhorský Ferenc, a helyi nemzeti bizottság titkára, valamint Bertók János tanácstag — mindketten több mint két évtizede szervezik a falu fejlődésével járó társadalmi munkát — egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a lakosság már a község fejlesztésének első szakaszában tudatosította, hogy a társadalmi munka a fejlesztési folyamat meggyorsulásához, a társadalmi igények kielégítését szolgáló vívmányok gyarapodásához vezet. Persze emlékezetünkben élnek az építkezések közben felmerülő klsebb-nagyobb nehézségek is. Az ts, hogy esetenként bizony sok gonddal és fáradsággal járt a társadalmi munka szervezése, a község néhány polgárának aktivizálása, A lakosság döntő többsége azonban mindenkor szívesen részt vett nemcsak a fejlesztési tervek formálásában, hanem az elfogadott községfejlesztési önsegélyes tervfeladatok teljesítésében Is. A község arculatának kedvező irányú formálódására és a lakosság természeti környezetének szépülésére nemcsak az említett létesítmények voltak hatással. Megszépült ez a falu, a régi, korszerűtlen családi házak egész sorának korszerűsítésével és az öj családi házak sokaságának építése által. Tehát szebbek lettek a házak, az utcák, melyeket társadalmi munkában létesített és gondozott szlnpompás virágágyások öveznek. Az utcák és a terek tisztán tartása, a virágágyások és parkok szükség szerinti felújítása és gondozása a Nemzeti Front helyi választási programjának most Is részét képezi. A lakosság szocialista vállalásai egyebek mellett e feladatok rendszeres végzésére Is Irányulnak. Az illetékesek úgy látják, hogy a faluszépítési munkákba a társadalmi szervezetek közül legjobban a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezete kapcsolódik be. S a fiataloknak köszönhető, hogy a vasútállomás és az autőbusz-megállő környéke parkosítva van. Kedvezően formálták a falu környezetét az utóbbi években eszközölt állami beruházások ts. így például a szovjet hadsereg garammentl hősi harcaira emlékeztető impozáns emlékmű, valamint a Garam folyót átívelő korszerű híd. A kéméndiek legrégebbtől és leggyakrabban hangoztatott kívánságai között a kultúrház építése szerepelt. Ez az óha] szintén teljesült. Az előző választási terv előirányozta a kultúrház építését is, míg az utóbbi számol az építés befejezésével. Az erdetl elképzelés azonban némileg módosult. Nemcsak kultúrház épül, hanem egy viszonylag nagynak nevezhető épület részben egy-, részben pedig kétemeletes. S e helyiségek alapterülete meghaladja az ezer négyzetmétert. Tehát nem egyszerűen kultúrház, hanem több célt szolgáié épület van készülőben. Lesz benne színházterem, klubhelyiség és községi könyvtár. Itt lesznek a helyi nemzeti bizottság Irodái, valamint az esketőterem. Ebbe az épületbe — annak huszonhat helyiségébe — költözik majd be a Garnmvölgye Egységes Földmüves-szövetkezet vezérkara és adminisztratív apparátusa ts. Az építése tízmillió korona ráfordítással jár. A költségek huszonöt százalékát — vagyis 2 millió 500 ezer koronát — az efsz folyósítja, húsz százalékot fvagyis kétmillió koronát) tesz ki a lakosság társadalmi munkájának értéke. Az építési munkák 1983-ban kezdőnek, s a tervek szerint 1988 végén fejeződnek be. Az épület lényegében már fedél alatt van. építési ütemtervhez Igazodva ed- Munka persze van még bőven. Az dig négymillió korona volt beruházva. Az Idei évre pedig 1 millió 200 ezer korona van előirányozva. A helyi nemzeti bizottság titkára szerint ez az épftkezés eddig még különösebb problémákat nem okozott. Állítólag a szükséges építőanyagokat Is kellő időben és mennyiségben be tudták szerezni, tehát bosszúságot kiváltó utánjárás nélkül. S hogy hogyan viszonyul a lakosság az építkezéshez? Ügy mondják, hogy bár néha elhangzanak olyan vélemények, hogy építsék fel az épületet a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet dolgozói, mert részükre készül az iroda, de nem ezekhez a felelőtlen fecsegésekhez való igazodás jellemzi a lakossság döntő többségének magatartását. Ügy mondják, hogy építkezési segédmunkaerőkből még egyetlen alkalommal sem mutatkozott hiány és a község munkaképes lakosságának körülbelül nyolcvan százaléka eddig 42 ezer óra társadalmi munkát végzett a középület építésénél. S ebben az önkéntes munkában főleg a fiatalok jeleskedtek. Klsebb-nagyobb gondokkal a kellő számú szakember biztosítása jár. Kevés építészszakember van ebben a faluban! A választási terv előirányozza az iskolai tornaterem és étkezde építésének mielőbbi megkezdését Is. Természetes, hogy ezekben az esetekben úgyszintén önsegélyes, vagyis „Z“ akciós építkezési beruházásokról van sző. Mindent egybevetve egy kissé soknak tűnik ez az építkezés egy választási Időszakra. Az persze igaz, hogy mindkét létesítmény építését nagy hiba lenne elodázni. Azokra már régebbtől rendkívüli szükség mutatkozik. Nyilván ebből a tényből indult ki a község lakossága is, amikor a választási program mellett foglalt állást. Ezek az építkezések, majd a helyi nemzeti bizottság jelenlegi épületének a nyugdíjasokról való sokrétű gondoskodás céljából szociális épületté való átalakítaása, bizony sok társadalmi munkát Igényelnek. De megéri a fáradságot — így vélekednek a kéméndiek —, mert csak fgy a lakosság aktív hozzájárulásával teljesülhetnek a régi idők őta és gyakran kinyilatkoztatott jogos kívánságok. A Nemzeti Front helyi választási programja a társadalmi szervezetek aktív tevékenységét Is előirányozza. A helyi nemzeti bfc zottság titkára elismerően nyilatkozott főleg a SZISZ, a Honvédelmi Szövetség és a Testnevelési Szövetség helyi alapszervezetének tevékenységéről. S véleménye szerint jó és sokrétű tevékenységet fejt ki a Vöröskereszt helyi szervezete Is. A kulturális-művészeti mozgalom azonban az utóbbi években csupán az Iskolára korlátozódott. Állítólag a kultúrház hiánya „készteti“ tétlenségre a kulturális-művészeti mozgatóin szervezésére és ápolására hívatott szervezeteket. Kívánom, legyen igazuk azoknak, akik azt vallják, hogy a kultúrház elkészülését követően számolni lehet a kulturális-művészeti mozgalom megújhodásával Is. PATHÖ KÁROLY
