Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-18 / 28. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. július 18. Miroslav Piatka Mészáros Győző Ľubomír Tulkával, a gazdaság: mun­­kabiztoncági és tűzvédelmi előadójá­val együtt vizsgálgattuk, vajon a kombájnok, a teherautók el vannak-e látva kézi tfizoltóberendezéssel, kan­nával. seprűvel s ami szintén lénye­ges — azikrafoeóvai. Amikor a nem hivatalos ellenőrzést befejeztük, az előadó többek között a következőket mondotta: — Gazdaságunkban is minden dol­gozónak kötelezően részt kellett ven­nie a munkabiztonsági és tűzvédelmi előadásokon, így a megerősített bel­­üzemi ellenőrzések keretén belül ko­moly ellenőrzéseket végzünk majd. — A közismert rufíne'lenőrzéseken kfvtP alkoholszondázást is végeznek majd? — Természetesen. Csak van itt egy bökkenő: a bratislavai Lahore nem­zeti vállalat a mi gazdaságunkat sem képes ellátni elegendő szondával.---------------------------------------------Г-------------------------- -----------­Július elseje. A nap sugarai kitartóan hevítik kocsink vázát Amerre járunk, szókiilő-sárgöba boruló gabonatáblákra le sziink figyelmesek. Elvétve azonban olyan területek is akad nak, amelyeken bizony viszonylag gyér az aranyszínű kalász Aratás előtti pillanatképek. Az egységes földmfives-szövetke zetek és állami gazdaságok udvarain, műhelyeiben arató-csép ló gépeken, teherszállító jármüveken végzik az utolsá simitá sokat. Gondosan, minden gabonaszemre Az említett napon a Galántai jGa­­lanta) járás két szövetkezetébe láto­gattunk el, hogy megtudjuk, ml a helyzet a kenyércsata előtt. Először a Tešedíkovói Egységes Földműves­­-szövetkezet székhaza előtt parkol­tunk le. Michal Csontos mérnök, a növény­termesztési ágazat vezetője ekképpen fogadott: — Ha a következő napokban ked­vezően alakul az időjárás, becslé­seink szerint július harmadik dekád­­jában nálunk is nekikezdhetünk. Tes­sék elhinni, rengeteget izgultunk már ez ideig is. Talán már közismert: er­refelé óriási problémák vannak a ta­lajvízzel. Maid kimegyünk a határba, meglátják. Még most is nagy kiterje­désű területeket borít víz, ott még jó ideig nem tudunk mozdnlni. Paradox helyzet: megvannak a drága öntöző­berendezéseink. s eddig az idén még nem voltak kihasználva Éppen ezen a héten kezdtünk bizonyos területe­ket öntözni. A laposokra meg nem kell a víz, ott jön — sajnos — magá­tól. Az említett gondokból kifolyólag természetesen — mindennemű igye­kezetünk ellenére — nem tudtuk be­tartani az előírt agrotechnikai termi­nusokat a gabonafélék vonatkozásá­ban. Hiszen például május végén még 41 hektárnyi területink nem volt be­vetve. Összesen egyébként hétszáz­­batvanöt hektáron van kalászos ga­bonánk. Fbből 6P0 hektár a búza, 130 hektár a tavaszi árpa és 35 hektár az őszi Srna. Hogy milyenek a kiesések? Hát példán! a batszáz hektárnyi bú­zából 98 hektár teljesen megsemmi­sül a rengeteg víz küvetkezménve­­ként. A bázánk több mint negyven százaléka tlanábia, azután van még Vigínta, Iris. Aera és — első alka­lommal — Hana Eddig általában a Danáidéval voltunk a legiobban meg­elégedve, de nem csalódtunk különö­sebben a Vieintában és az Irisben sem. Az árpát illetően elsősorban a Bnnusra őssznontosftonk. S mit kell még majd betakarítanunk? Itt van például a kukorica. Szemesnek 542 hektáron termesztjük, 94 hektáron ped'g si’ékukor'oánk van. Viszonylag későn sikerült elvetnünk, így a korai hibrideket helyeztük előtérbe. Az ed­­d'g elmondottakat most mindenek­előtt azzal egészíteném ki, hogv szö­vetkezetünk 2 ezer 112 hektár kiter­jedésű szántóterületen gazdálkodó. Most pedig talán néhány szót a cu­korrépáról. A késés mintegy két hét. A 215 hektárnyi területen egyébként jónak mutatkozik e növényfajta. Két­szer sikerült bekapálnunk, s ez min­denképpen jót tett a növényzetnek. A takarmánynövények első kaszálása jónak mondható, zöldetetésre sokat felhasználtunk s ezen kívül készítet­tünk 420 tnnna szénái. A második ka­szálás úgyszintén ígéretes. Remél­jük. ezt a munkafolyamatot az aratás kezdetéig befejezzük. Ha már az ara­tás küszöbén állunk, szeretném fel­idézni a tavalyi hektárhozamnkat: búzából 5,4. árpából 4,26, szemes ku­koricából pedig 5,7 tonnát takarítot­tunk be átlagosan egy hektárról. A rövid beszélgetést követően a nö­vénytermesztési ágazat vezetője ha­társzemlére invitált. — Ez itt Danúbia, látják, kimon­dottan szépnek mutatkozik. Nem cso­da, ez a rész itt az egyik legjobban termő területünk. Majd hirtelen mélyet nyelt az agro­­nómus, s amint figyelmesen előrete­kintettünk, rögvest tudatosítottuk, miért. — Nekünk ezek a hektárok is el vannak könyvelve. De — tetszik lát­ni — ezekről a területekről az idén nem takarítunk be termést. S az is lehetséges, hogy még jó néhány évig. Ki tudja ...? És kisvártatva újfent felcsillant a növénytermesztési ágazatvezető sze­me. Most éppen a közeli káposzta­föld láttán. — Az idén is szépen fejlődnek a palánták. Negyven hektár területen termesztünk káposztát. Tagjai va­gyunk a Stupavai Káposztaterraelési Rendszernek. Még egy esztendőben sem okoztunk csalódást. A zöidség­­fé’ék közül van még 46 hektáron hagymánk, 10 hektáron szabadföldi paprikánk és 12 hektár paradicso­munk. Láttuk-éreztük. az agronómus büsz­ke a TeSedíkovól Efsz zöldségter­mesztésére. de azt Is észrevettük, bogy gondolataiban mégis inkább a kenyércsata vívott ki magának na­gyobb teret... Nagy Béla mérnök, a szövetkezet elnöke tgy konstatálta az aratás előt­ti pillanatokat: — Viszonylag kedvezőtlenül ala­kultak errefelé a dolgok, ügye, min­dig bajunk van a talajvízzel. A gabo­nafélék fejlődésére jó hatással volt a májusi esős. a megszokottnál kissé hűvösebb időjárás. Most már кеЧ a napfény, de azért ne legven kániku­la. mert besül a szem. Tudjuk, min­den egyes szemre nagyon kell vigyáz­nunk. Éppen ezért az aratás előtti megbeszéléseken több alkalommal ki­emeltük: mindenekelőtt arra szüksé­ges törekedni, hogy a minimális szemveszteséggel kerüljön tető a’á a termés. függ a gépesítő részleg dolgozói munkájának minőségétől. Ezt a ,,té­telt“ jól ismeri a szövetkezet főgépe­­sftője, Majba Sándor is, aki — amint elmondták róla — semmit sem bíz a véletlenre: az aratási felkészülés té­ma volt már munkarészlegén a tél folyamán is, amikor ugyanis elkezd­ték a legfontosabb gépek javítását. 0 Amint erről a gazdaság gépesítő telepén meggyőződhettem, a szövet­kezet csak NDK gyártmányú kombáj­nokkal rendelkezik. Korántsem új­donság az, hogy ezeknek a gépeknek az alkatrésszel való ellátása problé­mamentes lenne... mennyi idő alatt végzik el leendői­ket. A jól szervezet szocialista ver­seny serkenli az elvégzendő munká­latokat __ — Csakis akkor — reagált a felve­tett témára majdnem kórusban az egyik E 518-os legénysége, Vicsápi Tibor és Szabó Tibor —, ha az való­ban jól, okosan van megszervezve. A korábbi évek egyéni versenyei — hadd mondjuk meg őszintén — viták, eszeveszett rohanás, magas szemvesz­teségek mellett zajlottak. Mert ugye, minden kombájnos csak a saját dol­gával törődött, s hát fütyült a másik­ra — ha annak esetleg lerobbant a munkát igényel, hiszen a legkisebb figyelmetlenség is tetemes károkat okozhat. A korábbi szigorú ellenőr­zések sora azt bizonyította — amint ezt a jegyzőkönyvek is elárulták , bogy a gazdaság munkabiztonsági és tűzvédelmi szempontból szintén ala­posan felkészült az aratásra. Azonkí­vül, hogy a gépek, terményraktárak tűzvéde mi berendezésekkel letiek felszerelve, közvetlen az aratás előtt is megbeszélésre, munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásra kerül sor. Ezt persze, már egy hasonló előadásso­rozat megelőzte, amiről Kovács Ottó így szólt: — A Galántai Jmi az SZESZ járási bizottságának zászlaja alatt július elején a gépesítők számára megren­dezte azt az összejövetelt, ahol az említett témakörökben — tarts’más előadások keretén belül — a szakem­berek olyan tudnivalókat sajátíthat­tak el. melyek az ember és a közva­gyon védelmét biztosítják. Vörös András gépjavító egy liatoseke javítása közben Amikor a tešedíkovói szövetkezet­ben jártunk, többek között arra is felfigyeltünk, hogy több fiatal szor­goskodik a gazdaság udvarán és egyéb részlegein. Információszerzés céljából felkerestük Balázs Istvánt, a szövetkezet SZISZ-alapszervezeté­­nek e'nökét. —- Most egy hétig járásunkban van a „Kezdeményezőkész fiatalok stafé­­táia". A verseny célja elsősorban az, hogy a fiatalok — főképpen közép­iskolai tanulók — segítsék a mező­­gazdasági dolgozók munkáját. Ezt a versenyt a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága hirdette meg, a Nemzeti Fronttal és a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal karöltve. Tegnap szövetkezetünkben a vágsellyei (Sa- Га) Duskíból voll 44 fiatal, akik mun­kájával felettébb elégedettek va­­evunk. A trahtnráltnmásnn takarítot­tak, hulladékvasat gyűjtöttek stb., mindezt társadalmi munkában. Ezál­tal jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az aratás időszakára még nagyobb legyen a rend a szövet­kezet udvarán, a gabonatárolókban... Hogy egy-egy gazdaságban miként is zajlik le az aratás, ez nagyban — így igaz — szólt Majba Sándor, majd így folytatta: — Sajnos, ezek­nek az arató-cséplő gépeknek az al­katrésszel való ellátása akadozó. Több alkatrészt azonban magunk gyártunk le, vagy más elemekkel helyettesí­tünk. Például a tengelytörések — egyébként elég gyakori meghibásodás — nem okoznak gondot. Persze, van olyan alkatrész is, amit képtelenség mással helyettesíteni. Pillanatnyilag a hét darab kombájnunk közül egy me­netképtelen, egy E 516-üs variátorá­­nak a csapágya sérült. A járásban állítólag hét kombájn „áll“ ilyen jel­legű meghibásodás miatt. Mi a járá­siakkal együtt eget-földet megmoz­gattunk, s kaptunk is ígéretet arra vonatkozólag, hogy induláskor meg­kapjuk a hiányzó alkatrészt. A gépesítési ágazatvezetővel együtt járjuk a műhelyeket, gépjavítókkal, gépjárművezetőkkel beszélgetünk. Mé­száros Győző — aki nagy mestere a kombájnjavltásnak — mutatott egy érdekességet, ami a tešedíkovói gép­javítók mesterségbeli tudását dicséri: — Ez az E 512-es —1 mutatott az egyik kombájnra — 1969 óta vesz részt becsülettel az aratásban ... 0 Ez Igen — bólintottam, ám nem hagyott nyugton a kérdés: nem telik újra a gazdaságnak? — Ez nem anyagiak kérdése — vágta rá Peter Porubský gépjavító. — E jelzésű, NLK-beli kombájnt nem kapunk, s más típusú kombájnokkal feltölteni a gazdaságot... — Hát igen — szólt közbe Borsá­­nyi Gyula gépjavító... — a logikus az lenne, ha egy-egy gazdaság azo­nos ttpjusú arató-cséplő gépekkel rendelkezne, ám a beszerzési lehető­ségek — korlátozottak... 0 Korántsem mindegy, hogy a ren­delkezésre állú arató-cséplő gépek, ezek kezelői milyen minőségben, gépe. Tavaly már a három E 516-os kombájn legénysége csoportosan ver­senyzett, tehát az átlageredmények fizettek. így a gépkezelők együttes erővel nagyon hamar képesek voltak elhárítani az esetleges meghibásodá­sokat. Ebben az évben már az E 512- -esek is az említett formában verse­nyeznek ... Csiba Zoltán és Körösi Vince esz­tergályosok nem panaszkodhatnak akkor, ha munkáról van szó. Sokszor kell problémákat megoldaniuk annak érdekében, hogy az anyagbeszerző­nek vagy Barczi Andor műhelyveze­tőnek ne kelljen „világot tánia" egy­­-egy hiányzó alkatrész miatt, s hát azért, hogy minél rövldebb ideig áll­jon a gép. ök ketten szolgálatot tar­tanak az aratás idején, hiszen egy­­-egy törött tengelyt, sérült perselyt ők képesek a legrövidebb időn belül pótolni. A gazdaság öt darab NTVS-4-es tí­pusú szalmabetakarltő berendezéssel rendelkezik, melyek — habár már hosszú ideje szolgálnak — kijavítva várnak az indulást jelző jelszóra. An­nak érdekében, hogy a szalmabetaka­rítás ts gond nélkül menjen végbe, a szövetkezet csehországi partnergaz­dasága — a Vyškov-dedicel Efsz — a három kombájnon kívül még két szalmaszedő kocsit is küld aratás idején a tešedíkoviak megsegítésére. A géppark udvarán Vörös András gépjavító köszörülte a hatoseke ké­seit. A kijavított nehéz tárcsák mel­lett bizony az ekéknek is rendben kell lenniük, hiszen jön a másodve­tés, s meg kell teremteni a jövő évi termés alapjatt is. Kovács Ottó munkabiztonsági és tűzvédelmi előadónak szintén meg­gyűlik a gondja-dolga, ha aratásról van szó. Elmondta, hogy az említett tevékenység alapos, körültekintő Amikor Valenvec Zsuzsannával, az Efsz központi étkezdéjének vezetőjé­vel beszélgettünk, korántsem éreztük a hanglejtéséből, a mondataiból, hogy számára úgymond komolyabb leter­heltséget, gondot jelentene az aratás. Hogy miért nem? — A konyha alkalmazottai kiváló, nagy-nagy szakértelemmel megáldott asszonyok, akik már sokszor bizonyí­tottak. Az idei aratás alkalmával 250 ember számára főzünk, s az étel egy részét, a frissítőt közvetlenül az ara­tási munkálatok helyszínére szállít­juk. Habár ottjártunkkor a konyha al­kalmazottait ebédidő előtt leptük meg, úgymond bejelentés nélkül, mind az étkezde, mind pedig a konyha jól felszerelt, tetszetős helyiségeit a rend, a tisztaság uralta. Bárcsak min­den szövetkezetünk ilyen rendben tartott konyhával, étteremmel rendel­kezne. Az 1500 hektár szántóterületen gaz­dálkodó Deák! (Diakovce) Efsz dol­gozói — az előkészületi munkálatok folyamán — sokat tettek annak érde­kében, hogy az aratási munkálatok rendben, váratlan fennakadások nél­kül folyjanak le. Habár a gabonát bi­zonyos területeken talajvíz sújtotta, s a szelek ts megtépázták a növény­zetet, a gazdaság vezetősége kielégí­tő terméseredményeket remél. A gazdaság gépjavítóinak nem volt könnyű a dolga akkor, amikor tavaly ősszel befejeződött a kukorica be­gyűjtése. A gépek, a kombájnok adap­terei alaposan megrongálódtak, így télen komoly javítást igényeltek. A gazdaság főgépesftője, Karol Ku­­baCka bizakodóan tekint az idei ke­nyércsatára. A mérnök Így foglalta össze, a gépesítési részleg miképpen készült fel az aratásra: — Lehet, hogy ebben volt egy kis szerencsénk ts, de minden gépünket sikerült jól megjavítani. Fz lényeges dolog, hiszen ha a betakarítás alatt történik egy komolyabb meghibáso­dás, az őrlési kiesést okozhat. Gazda­ságunk öt E 516-os és három E 512-es kombájnnal rendelkezik. A csehorszá­gi partnergazdaság segítségével a­­ránylag rövid Idő alatt végezhetünk — ha az időjárás is úgy akarja. Ki­váló kombájnosgárdával rendelke­zünk. Bitter István. Pelikán Sándor, Kőszegi Ernő, Miroslav Piatka és Sza’óczi Péter kombájnosok részt vesznek az aratási versenyben is. Ml a bel üzemi verseny szabályzatát tel­jes mértékben a szemveszteség mi­lyenségére alapozzuk. Ugyanis a be­takarítás alatt végképp nincs szükség a hősködésre a rohanásra ... Első­sorban a munka minősége a mérvadó.

Next

/
Thumbnails
Contents