Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-28 / 47. szám
1987. november 27. SZABAD FÖLDMŰVES' 13 Л Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer vágselivei (§аГа) alközpontja a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatósággal, valamint a Galántai (Galauta) járási Mezőgazdasági Igazgatósággal közösen októberben ismét megrendezte a Vág menti kisvárosban az új technika napját. A hazai és magyarországi mezőgazdasági szakemberek a hagyományos őszi bemutatón, illetve tanácskozáson elemezték a közös munka során elért eddigi eredményeket. A rendezvény résztvevői a szakhemntató délelőttién a Vágselivei Városi Művelődési Központban tanácskoztak, ahol Emil D n f a 1 a mérnök, kandidátus, a helyi. Barátság Egységes Földművesszövetkezet elnöke az iparszerű kukoricatermelési rendszer hazai alkalmazásának tapasztalatairól számolt be. Főbeszámolófában hangsúlyozta, hogy az elért kedvező eredmények bizonyítják, hogy a magyarországi tapasztalaink hazai széles körű gyakorlati alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdaság belterjesftési folyamatának meggyorsításához. A dinamikus területi fejlődést mindenekelőtt a korábbi időszakhoz képest elért iobh termesztést eredmények alapozták meg. A Bábolnai Iparszerfi Kokoricatermelést Rendszer technológiáját hasznosító hazai mezőgazdasági üzemeink átlagos hektárhnzamai hozzávetőlegesen 1.5 tonnával haladták meg a járási átlagot. Az együttműködés sikerét ieizi többek között az is. hnev 17 mezőgazdasági özem már bekerült az IKR nyolctonnásainak a klubjába. Az elmúlt időszak statisztikai Kimutatásai szerint 19B0-ban Szlovákiában három partnergazdaság kétezer hektár nagyságú területen kezdte alkalmazni a bábolnaiak termelési rendszerét. Az első év átlagos hektárhozama' meghaladta az 5.ПЗ tonnát. s ez biztató volt az elkövetkező időszakra vonatkozóan. Két évvel később. 1902-ben, már tizenkilenc mezőgazdasági üzem termesztette az IKR technológia alapfán 12 ezer hektáron a kukoricát, s ez az esztendő hozta a legnagyobb átlagos hektárhozamot, amely meghaladta a 7,5 tonnát. A kedvező tapasztalatok a rendszer nagyarányú hazni területi feilesztését eredményezték, hiszen 1985-ben már 57 partnergazdaság hasznosította a módszer termesztési előnyeit több mint 32 ezer hektár nagyságú terűle*en. s az átlagos hektárhozom szintén meghaladta a 7 tonnát. ami figvotomre méitó sikerként volt elkönyvelhető. Az Idén kilencvennégyre bővült az IKR technológiáiét alkalmazó hazai mezőgazdasági üzemek száma, s a vetéstpriiiet nagysága meghaladta az 52 ezer hektárt. A legtöbb szlovákiai partnergazdaság a Nyngat-sztovákiai kerö'etben található, szám szerint ötven. A Kelet-szlovákiai kerületben 23, a Közép-szlovákiaiban pedig 13 mezőgazdasági üzem termeszti idén az ÍKR szerint a kukoricát. Ezenkívül a cseh országrészekben még nvolc mezőgazdasági üzem csatiako zott a hazai termesztőkhöz. A JáráTizenkétsoros vetőgép A nehéztárcsák iránt is nagy volt az érdeklődés (A szerző felvételei) KÖZÖS MÉRLEGELÉS A bemutató résztvevői sok viszonylatában a Galántaié az elsőség, ahol tizenkilenc partnergazdaság közel 15 ezer hektáron hasznosítja az IKR technológiájának előnyeit. Bár e sorok írásakor még nem voltok ismeretesek az idei végleges kukoricabetakarítási eredmények, a becslések szerint a tavaszi eléggé kedvezőtlen időjárás és a kései vegetáció ellenére is a termés jónak mondható. Emil Dúfala kandidátus a szakmai tanácskozáson elmondott beszédében több ízben hangsúlyozta, hogy az elért kedvező eredmények mellett a hiányosságok kritikus feltárása, a kiaknázatlan tartalékok mielőbbi hasznosítása, az együttműködés szín vonalának emelése a jövőben még nagyobb gazdasági sikerek elérését teszi lehetővé. Az idén például a szükségesnél kevesebb korszerű vetőgép hátráltatta a rendszert alkalmazó mezőgazdasági Üzemek dolgozóinak munkáját. A magyarországi partner hathatós és gyors segítségének köszönhetően sikerült azonban áthidalni a felmerült nehézségeket. Ez a kooperáció is bizonyítéka annak, hogy a csehszlovák—magyar mezőgazdasági együttműködés lej-H l шаштшт жтмк lesztése minden tekintetben olyan befektetést jelent, amely rövid időn belől kamatosán megtérül. A szakemberek véleménye szerint a mezőgazdaságban fokozottan érvényes, hogy a kutatástól a fejlesztésen át a gyakorlati megvalósításig, illetve hasznosításig tartó időszak hossza nemcsak a jelenlegi, hanem a távlati feladatok megvalósítását is döntő mértékben befolyásolja. Azokon a területeken, ahol sikerül az elmélettől a gyakorlatig vezető utat lerövidíteni, vagyis a fejlesztés ütemét meggyorsítani, ott a nemzetközi élvonalhoz való felzárkózásunk sem várat oly sokat magára. A tudományos-műszaki kutatás során elsősorban az együttműködés javításával, a kooperációs kapcsolatok fejlesztésével gyorsítható meg a mezőgazdaság belterjesítésl folyamata. A kukoricatermelés terén a nyolcvanas évek elejére tehető a csehszlovák-magyar gazdasági együttműködés elmélyítésének a kezdeti időszaka. Ezt követően a kooperáció tovább erősödött, s a szakmai együttműködés is sokrétűbbé vált. A közös munka kiterjedt a kutatástól egészen a gyakorlati alkalmazásig szinte valamennyi területre. A legújabb hibridek hasznosítása érdekében például folyamatosan végeznek fajtaszelekciós és teohnológiafejlesztő kísérleteket a két fél szakemberei. A kutatómunka során természetesen felhasználják a legújabb külföldi tudományos ismereteket, valamint a kukoricanemesftés eredményeit. A magyarországi tapasztalatok alkalmazásával a fejlesztési program megvalósításának keretében hazánkban is végeznek fajta-összehasonlitő és technológiafejlesztő kísérleteket. Az ilyen jellegű kutatás elsődleges célja, hagy az eltérő ökológiai viszonyok között szerzett tapasztalatokat a technológiai módszer területenkénti alkalmazása sarán hasznosítani tudják. Az IKR vágsellyei alközpontjának dolgozói kisparcellás összehasonlító kísérleteket is végeznek 64 hibrid felhasználásával. A hazai nagyüzemi fajtakísérleteket a Nyiigat-sziovákiai kerületben a vágsellyei Barátság Efsz-ben, a Nádszegi (Trstice). a Soporfiai, a Csilizradványi (Čiližská Radvnh) és az udvardi (Dvory nad Žitavou) Auróra Egységes Földműves-szövetkezetben végzik. Közép-Szlovákiában a Rimaszécsi (Rimavská SeC), Kelet-Szlovákiában pedig a Budkovcei Efsz dolgozói végeznek ilyen Jellegű nagyüzemi faltakísérleteket. f(abban a cseh ovszáerész kéi üzeme, a Syrovicei Egységes Földműves-szövetkezet és a Veltrusyi Állami Gazdaság is csatlakozott a fajtakísérleteket végzőkhöz. A biológiai hozamnöveléssel és a vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatos kutatásokat, illetve kísérleteket az érsekújvári (Nové Zámky), az udvardi és a vágsellyei szövetkezetben végeznek a hazai szakemberek. Természetesen a talajművelési technológia fejlesztésére is nagy figyelmet fordítanak az IKR magyarországi és hazai hasznosítói. Ismeretes,, hogy az iparszerű kukoricatermelésben meghatározó fontosságú a hatékony növényvédelem. Az állati kártevők. i!le*ve a gyomnövények elleni védekezés módszere a vetésterületek rendszeres mintavétele alapján történő elemzés eredménye. Amint azt a magyarországi és hazai szakemberek a szakmai tanácskozás során hangsúlyozták: a rendszer állandó megújulásának nélkülözhetetlen ténvezője a közös munka hatékonyabbá tétele, a kutatás, a fejlesztés és a gyakorlati hasznosítás során szerzett ismeretek, illetve tapasztalatok mie’őhbi kamatoztatása. A szakmai találkozó mérlegelő és elemző elméleti részét követően a szép számban megjelent mezőgazdasági szakemberek a vágselivei szövetkezet hetményi (Hetmln) részlegén megtartott gyakorlati bemutatón vetlek részt. A korszerű mezőgazdasági gépek és berendezések iránt nagy volt az érdeklődés. A kukoricatermelés során hasznosítható talajművelő és betakarítógépeket alaposan szemügyre vették a hazai mezőgazdasági üzemek kéovíselői. A gvakorlati bemutatón külön figyelmet szenteltek a növényvédelmi leendők ismertetésének. A ielenlevők megtekinthették azt is. hngy a korszerű gépek miiven változatosan hasznosíthatók a termesztés során. Az új technika napja nagyszerű lehetőséget nyújtott a legújabb elméleti és gyakorlati ismeretek, illetve tapasztalatok cseréjéhez, ami minden bizonnyal hozzájárni a házai iparszerű kukoricatermelés színvonalának emeléséhez, az eddigieknél még jobb gazdasági eredmények eléréséhez. , BARDOS GYULA Tavaly egy liter tetet negyvenöt fillér nyereséggel állítottunk élő — mondja Gacsay László. A Bodolló! (Budulov) Egységes Földműves-szövetkezet fiatal állatorvosa. Tóth Szilárd, a szövetkezet szintén fiatal állatorvosa hozzáteszi: — Azóta már tavult ez a mutató, jelenleg literenként ötven fillér nyereséget érünk el Vannak a Kassa-vidéki (Koüicevtdtek) járásban olyan gazdaságok Is. amelyekben a tejtermelésre ráfizetnek. A bodolló! szövetkezet eredménye elismerésre méltó. Mi ennek a titka? — Mi nemcsak egyszerűen kiszámítjuk az önköltséget, hanem utána szinte izekre szedjük, elemeire bontjuk Elmondhatom, hogy szövetkezetünkben az összköltségnek több mint a felét a takarmányozást költségek teszik ki Érdemes tehát jobban odafigyelni a takarmányozás kérdéseire —magyarázza Gacsay László. — Hogyan kell lobban odafigyelni? — Elegendő és megfelelő minőségű takarmány kell — mondja ki Tóth Szilárd, aki egyszeméiyben a takarmányfelelős Is, ezt a mindenki által Ismert és sokszor Ismételt Igazságot! Persze könnyű ezt mondani, в gyakorlatba való átültetése azonban már bonyolultabb, főleg azért, mert előítéletek is akadályozzák. Itt van például egy olyan kérdés, amit sok gazdaságban amolyan Istencsapásként könyvelnek el, mondván: kérem mi kedvezőtlen talajadottságok között gazdálkodunk, emiatt kevés takarmány terem, következésképpen gyengék az állattenyésztés eredményei Is Ám ezt az okoskodást megdönti a bodollői példa, ahol bizony gyengék a termőföldek Ennek ellenére évről évre jobb eredményeket érnek el az állattenyésztési ágazatban. Az egy tehénre jutó évi tejhozam tavaly elérte a 3580 litert, ami jóval a járási átlag felett van. — Az intenzív takarmánytermelésre kell átállni — magyarázza Tóth Szilárd —, ami a gyakorlatban anynyit jelent, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a takarmányalap biztosítására. A szövetkezet 6400 hektár mezőgazdasági területéből 880 hektár a 2510 hektáron termeszt Intenzív technológiával takarmánynövényeket. Sok ez a terület, vagy kevés? Tegyünk egy kis összevetést e tekintetben. A takarmánytermő terület a mezőgazdasági területnek a negyven százalékát sem ért el — ez magába foglalja a gyepgazdálkodást Is (de nem számoltuk hozzá a tarlóvetést) —, az évi összjövedelemben pedig az állattenyésztés 59,5 százalékos arányviszont gyakori a korai embrionális mortalitás! — Hogyan kell akkor az üszőket táplálni? — Helyes eljárás az, ha a tenyészérettség eléréséig 600, utána pedig 800 grammos napi testtömeggyarapodásra törekszünk az üszőknél. A tejelő tehenek „tápanyag-ellátási stratégiáját“ szorosan a termelési-szaporodási ciklusokhoz kell igazítani. Ez azt jelenti, hogy az ellés utáni he-A gazdaságos tejtermelés feltételei legelő, 480 hektár pedig a réti kaszáló. A szántóföldön 300 hektáron termelnek lucernát és lóherét, 50 hektáron takarmányrépát, 530 hektáron pedig silókukoricát. Az őszi takarmánykeveréket 170, a tavaszit pedig 100 hektáron termesztik. Tarlókeverékből is vetnek évente 600 hektáron. Ilyen termelési szerkezettel nagyrészt megoldódik a takarmánykérdés mennyiségileg és minőségileg, jóval olcsóbban, mintha vásárolt ta karmányokra támaszkodnának. így ugyanis az állattenyésztés takarmányozási költségeiben a növénytermesztés termény-előállítási költsége szerepelhet, nem pedig a beszerzési ár. A szövetkezetben már körvonalazódik az 1988. évi takarmánytermelési terv. Nem kevesebb mint ötezer szarvasmarhának — ebből 1600 a tehén — és háromezer juhnak kell takarmányt biztosítani. A szövetkezetben négyezer darab sertést is tartanak Ebből a törzsállomány 530 darab. örlásl mennyiségű takarmány kell ennyi állatnak. A szövetkezet ban részesedik. Jó üzlet tehát az állattenyésztés. Vagyis a kedvezőtlen adottságok hátrányait nagyrészt a jól jövedelmező állattenyésztéssel lehet ellensúlyozni. Persze az elegendő mennyiségű és jő minőségű takarmány megtermelése csupán féleredmény. További nagy feladat annak megfelelő hasznosítása. Hogyan történik ez Bodollőn? E kérdéssel kapcsolatban Gacsay László így nyilatkozik: — A tejtermelés gazdaságosságát az Uszőneveléssel kell megalapozni. Helyes az a gyakorlat, amikor az üszőket tavasztól őszig legelőn tartják. A gond akkor jelentkezik, ha gyengébb fűtermés esetén nem gondoskodnak kiegészítő takarmányozásról. Ilyenkor fejletlen üszők kerülnek be ősszel az istállóba. Tovább ronthatja a helyzetet, ha a fejlődés lemaradását a kelleténél bőségesebb takarmányozással akarják behozni. Az alultápláltság ugyanis „csak“ késlelteti a tenyészérettség elérését, de a kis testű, túletetéstöl gyors fejlődési ciklusba lendülő üszők között lekben számolnunk kell azzal, hogy törvényszerűen energiadeficit lép fel. A tejtermelés ugyanis hamarabb éri el a maximumát (40—60 nap), mint a tehén szárazanyag-felvevő képessége (80—120 nap). — Helyes tápanyagellátás esetén a laktáció századik napjára a tehén eléri ellesi nettó testtömegét — fűzi hozzá Tőtth Szilárd, majd így folytatja. A laktáció középső harmadában (100—220 nap) a létfenntartás ßs a tejtermelés Igényén túl napi 380—400 grammos tömeggyarapod ássál is számolnunk kell, hogy a tehén e szakasz végére elérje a fajtájának megfelelő átlagtömeget. Ha ez sikerül, akkor a laktáció harmadik harmadában csak a tényleges létfenntartás és tejtermelés Igényét kell kielégítenünk. Mivel ez egyben a laktáclós görbe leszálló ága, növelhetjük a tömegtakarmányok hányadát a fejadagon belül anélkül, hogy energia-, vagy fehérjehiány lépne fel. Vajon a bodollól szövetkezetben, az állatok által felvett takarmány energia- és táplálóanyag-tartalma fedezl-e a létfenntartás és a termelés szükségletét? — Mi a takarmányok heltartalmi értéke szerint etetünk — válaszol a kérdésre Gacsay László, vagyis állataink sem több, sem kevesebb takarmányt nem kapnak, mint amennyi életük fenntartásához és termelési eredményeikhez kell. A bodollól szövetkezetben egy központi takarmánykeverőt létesítettek, ahol az etetésre szánt takarmányokat előkészítik. ízesítik. Hetente egyszer a takarmányból mintát vesznek, és azt az agrokémiai központban kivizsgáltatják és a vizsgálat eredménye alapján történik a takarmánvozás. Az agrokémiai központ laboratóriumából nemcsak a takarmányok beltartalml értékeit kapjak meg, hanem a takarmányadagok összeállításának receptjét Is. A tudomány ebben a gazdaságban termelőerővé vált. A szövetkezet vezetői a béltartalom ismeretének fontosságát azért hangsúlyozzák, mert mint mondják, itt éppen úgy érvényesül a minimumtörvény, mint a növénytermesztésben. Vagyis, ha egy állat a takarmányban sok keményítőt és kevés fehérjét kap. termelési eredménye a fehérjeadaghoz lgaződik, a többlet keményítő pedig elpocsékolódik. Egyszerű Igazságok ezek, de mégis ajánlatos komolyan venni, mert pénzt jelentenek, aszerint, hogy mennyire vagyunk mesterei a takarmányok hasznosításának. A tafearmányhasznosttást a bodollót szövetkezetben komolyan veszik, hiszen évente 5 millió tejet, 500 tonna marhahúst és 900 tonna sertéshúst értékesítenek. A juhászairól nem is beszéltünk. ILLÉS BERTALAN
