Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-28 / 47. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. november 27. ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★VERSENY ★ VERSENY ★ Az SZFSZ szerepe a kulturális nevelésben 7. TÉMAKÖR Köztudott, olyan Időszakot élünk, amelyben gyors ütemű a tudomány és a technika fejlődése. Ebből kifolyólag igényes feladatok hárulnak valamennyiünkre: elsajátítani az új ismereteket, megtanulni új módon irányítani, dolgozni, gondolkodni és cselekedni. S ez megköveteli tőlünk — a CSKP XVII. kongresszusának határozatai alapján — a szocialista-gazdasági fejlesztés ütemének meggyorsítását is. A gazdasági mechanizmus átalakításának programja a szocialista társadalom további fejlesztésének szükségleteiből indul ki, s minden polgártól megköveteli a hatékony munkához való alkotó hozzáállást, fegyelmet, öntudatot és áldozatkészséget. A XVII. pártkongresszus határozataiból adódóan az SZFSZ-re is felettébb igényes feladatok megoldása vár az eszmeipolitikai, valamint a kulturális-társadalmi nevelés terén. A szövetség a kulturális-nevelő tevékenység tökéletesítése által jelentős mértékben hat a szövetkezeti földművesek sokoldalú fejlődésére, tudatuk és szocialista életmódjuk formálására. Az efsz-ek feltételei közepette a kulturális-nevelő és a társadalmi tevékenység a munkakollektívák kezdeményezési terveiből indul ki, s a munkák jelentős része általában a szövetkezetek kulturális bizottságaira hárul. Az eszmei nevelést illetően — a CSKP XVII., valamint az efsz-ek X. országos kongresszusát követő időszakban — tökéletesíteni és elmélyíteni szükséges a nevelőhatást, megteremtve ezáltal az alapokat a minőségileg új feladatok teljesítéséhez. A kulturális-társadalmi fejlesztés feladatainak megvalósítása érdekében kidolgozták „A kulturális-nevelőtevékenység című dokumentumot, amelyre szorosan épülnek az SZFSZ járási bizottságai és az alapszervezetek által kidől gozott tervek. mint egy kerületi bemutatóját (Kelet-szlovákiai kerület) rendezték meg. Az SZFSZ kulturális-nevelő tevékenységének kibontakoztatásakor jelentős figyelmet szentel az iskolásoknak is — hogy megismertesse velük a mezőgazdaságban és a szövetkezetekben zajló életet. Ennek egyik bizonyítéka „Az efsz a gyermekek szemével“ című, évente megrendezendő rajzverseny. (kž) Kérdések: 1. Az SZFSZ által kifejtett kulturális-nevelő tevékenység A) elősegíti a kulturális értékek terjesztését a falvakban; B) hat a szövetkezeti földművesek sokoldalú fejlődésére, C) befolyásolja a haladó hagyományok felújítását a falvakban. 2. Az efsz-ekben a forradalmi hagyományok emlékszobáit A) az SZFSZ KB Elnöksége határozatának alapján hozzák létre, B) az SZSZK kormányának határozatával összhangban hozzák létre, C) „A mezőgazdaság számára szolgáló tudományos-miiszaki információk intézete“ döntése alapján hozzák létre. 3. Szövetkezeti kulturális napokat az SZFSZ járási bizottságai A) 30 járásban rendeztek, B) 27 járásban rendeztek, C) 24 járásban rendeztek. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága arra törekszik, hogy_ az igényeket minél jobban kielégítse. A hagyományos üdülőhelyek közé tartoznak a jelentős történelmi múlttal és kulturális élettel bíró városok, a fürdővárosok stb. De egyre közkedveltebb manapság például Vrátna, Vyšné Ružbachy és Vrbov. A legtöbbek által igényelt hely azonban Prága, mégpedig bármelyik évszakban. A külföldi üdültetésekről szólva meg kell jegyezni, hogy általában két csoportjáról beszélünk: az ú] ismeretekkel szolgáló tanulmányutakról, valamint a tengerparti üdülésekről. Az elmúlt évekhez viszonyítva azonban jelentősen bővült a választék. Pl. Bulgáriában már nem csupán a tengerpartnál üdülhetnek a szövetkezeti dolgozók, hanem szinte az egész országban. Utaztak már repülőgépen? Természetesen, -mondják bizonyára nagyon sokan. De vajon 8 óra hosszat egyfolytában? S méghozzá úgy, hogy állandóan egyazon állam határain belül tartózkodnak. Akik. ellátogattak Habarovszkba, ilyen élményben Is részük volt. S onnan már csupán „egy ugrás a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, ahol az ottaniak már jól tudják, mit az az SZFSZ. Sajnos, az SZFSZ mindössze 6 saját pionírtáborral rendelkezik, Ez valóban nagyon fájó pont, mivel az érdeklődés ilyen összefüggésben is óriási. Hiszen csupán hazánkban — a nyári Időszakban — a szlovákiai szövetkezeti dolgozók 15 ezer gyermeke pihen pionírtáborokban, s ez a szám bizonyára jóval nagyobb lenne, ha bővülnének a kapacitások. A hazai pionírtáborokon kívül üdülhetnek a gyermekek Bulgáriában, Jugoszláviában, Magyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunióban. Kérdések: Ismeretek bizanyílvány nélkül 1 ABC 2 ABC 3 ABC 1. A CSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 24/1986-os Tt. sz. rendeletének — az efsz-ek kulturálisszociális alapjáról — értelmében az SZFSZ Üdültetési Igazgatósága által biztosított hazai üdültetésen a szövetkezet tagjai részére. A) a szállás költségét téríti meg, B) a beutaló egész értékét megtéríti, C) a közlekedési kiadásokat téríti meg. Az SZFSZ megkülönböztetett figyelmet szentel a fiatal szövetkezeti tagok világnézeti, hazafias és internacionalista nevelésének, amit a különböző állami és társadalmi szervezetekkel együttműködve valósít meg. Az SZFSZ kulturális-nevelő tevékenysége nagyon sokrétű és széles körű. A szövetség a dokumentációs tevékenységben a kormány 200/81-es Tt. sz. rendeletéből, valamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Hirdetményének 15. sz rendeletéből (1984. 8. Í0.) indul ki, amely megjelöli a szocializmus építése időszakának dokumentálását. A forradalmi hagyományok emlékszobáiban szükséges megőrizni a forradalmi múltat, s rámutatni annak jelentőségére a ma szempontjából. A szövetség dolgozói arra törekszenek, hogy ezen emlékszobákat kellőképen kihasználják a tömegpoUtikai munkában s a nevelésben a falvakban. Az efsz-ek illetékeseit arra szükséges ösztönözni, hogy saját krónikákban és művészeti alkotásokban örökítsék meg a szövetkezetalapítást és a fejlődés egyes mozzanatait. A kulturális-nevelő tevékenység legelterjedtebb és legközkedveltebb formája a műkedvelői tevékenység. A? efsz-ekben ma már számos kiváló folklórcsoport, énekegyüttes, zenekar, színjátszó csoport stb. működik. A műkedvelői tevékenység színvonala tökéletesítésének egyik bizonyítéka az, hogy a szövetkezeti kulturális napoknak már huszonhét járási, vala-Az SZFSZ altat biztosított 8. TÉMAKÖR Sok-e, vagy kevés 515 ezer 884? Attól függ, hogy ez a szám mit fejez kl. Ebben az esetben azt jelzi, hogy 1969 óta a szövetkezeti földművesek, azok gyermekei, az SZSZK mezőgazdasági iskoláinak tanulói összesen ennyien részesültek hazai és külföldi üdültetésben, gyógyfürdői kezelésben, vettek részt pionírtáborokban — az SZFSZ" SZB Üdültetési Igazgatósága által. S 280 millió 781 ezer korona? Óriási összeg. Ez az a dotáció, amit a központi szervek — főképpen az SZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága — szolgáltattak az üdülési beutalókra, ami által a szövetkezeti tagok üdültetése lényegesen olcsóbb lett. A mennyiség egyértelműen arról tanúskodik, hogy közkedvelt SZFSZ-üdültetésekröl van szó. Vajon mi a helyzet a minőséget illetően? Azt bizony nem egyszerű megtartani, fűképpen ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az SZFSZ úgyszólván semmiféle üdülőmtézménnyel nem rendelkezik. A visszhangok azonban mégis kedvezőek, de természetesen ezen a téren ts vannak hibák és fogyatékosságok. 2. Melyik az a legkeletibb város, ahová az SZFSZ SZB üdülést szervez A) Hanoi, B) Phjöngjang, C) Habarovszk. 3. A külföldi pionirtáborokban üdülő csehszlovákiai pionírok korhatára A) 7—15 év, B) 10—14 év, C) 9—15 év. Ismeretek 1 ABC bizonyítvány nélkül ШШ 2 A B C 3 A BC Felhívjuk versnyzőink figyelmét, hogy lapunk 48. számában újból közöljük valamennyi szelvényt. Kérjük, hogy a szelvényszámot közvetlenül a szelvény mellé ragasszák, baloldalra egymás alá az 1—4., jobboldalra pedig az 5—8. számúakat. Központi irányelvek, határozatok mondják ki: a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás a termelés szerves részét képezi. Ehhez a tényként kezelendő állításhoz nem fér kétség, ám a számos munkahelyen megfordult újságíró bizonyíthatja a legjobban, hogy a fenti állítás számos, jól gazdálkodó üzem-vállalat, termelőegység esetében Is csak papíralapon létezik. A szociális gondoskodáshoz ugyanis nemcsak pénzre, vagyis nem elsősorban anyagi háttérre van szükség, hanem — tenniakarásra Példák garmada igazolja, hogy sok esetben az emberi Igyekezet mozzanatai járulnak hozzá a dolgozók munkahelyi jólétéhez. Olyan példák is akadnak bőven, amikor egy-egy szocialista brigád mutatta meg az illetékes, tehetetlen szövetkezeti gárdának, hogyan is' kell szép munkahelyi környezetet teremteni néhány kapával, egy-két kilogramm fű- és vlrágmaggal, némi festékkel... Persze, ez a tenniakarás akkor az Igazi, ha egy közösség minden tagjára érvényes, ha a bizonyos anyagi támogatás részét társadalmi munka is övezi. Ezt az utóbbit tapasztaltam, amikor nemrégiben a Gútai (Kolárovo! Efsz több munkarészlegén jártam, ahol gazdasági vezetőkkel, szakemberekkel, kétkezi munkásokkal beszélgettem el a szociális gondoskodás milyenségéről, az eredményekról, valamint a megoldásra váró feladatokról. A gútai szövetkezet hazánk legnagyobb mezőgazdasági üzemeinek egyike. Mivel 6 ezer 500 hektár szántóterülettel rendelkezik, s az állandó dolgozóinak létszáma évi átlagban eléri az ezernegyvenet, a szociális gondoskodás kérdésének a megoldása végképp nem tartozik az egyszerű feladatok közé. Már csalt azért sem mert a szövetkezet nagy területen gazdálkodik, számos gazdasági udvara van, melyek megközeэеп a telepen. Persze, ez alkaommal már nem láttam olyan Sllatgondozót, aki a vállán cipelte volna biciklijét, az én :ipőm sem lett sáros, annak íllenére, liogy úgyszólván az pgész telepet bejártam, megnéztem az új, korszerűen felszerelt mázsaházat, a rekonstruált Istállóépületeket, a kibetonozott gépparkot, a portalanftott utakat, az Ízléses lámpatestekkel ellátott füves területeket, a virágágyásokat, ľuroň Lajos mérnök telepvezető büszkén szólt a korszerűsített telepről, az Itt dolgozó emberekről, akik aktív munkája nélkül a korszerűsítéssel időben nem tudtak volna elkészülni. Külön említést érdemel Donka János, aki — habár már nyugdíjas —■ még mindig kiveszi részét a munkából, A tehenészeti csoport dolgozóivá együtt a legtöbb órát dolgozta le társadalmi munkában a felújítási munkálatok idején. A mint erről Mogyorósi Imre, aí efsz személyzeti osztályának í vezetője beszámolt, az említet — a noszf 70. évfordulója tisz teleiére tett — felhívásnál nemcsak anyagi, hanem erköl esi haszna is született: a j< példa láttán a dolgozók újabl vállalásokkal kívánják szépí tenl munkahelyi környezetű két. A szövetkezet négy gazdasá gigi udvarán mindenütt igye keztek kiépíteni a szociális be rendezéseket. A legkorszertíli ben felszerelt, kiépített szociá lls berendezésekkel a nagygútai baromfitelep rendelkezik, ahol 45 tagú — főleg nőkből álló — munkacsoport tevékenykedik. A pozitív példák mellett, sajnos, ebben a szövetkezetben is találkoztam< negatív jelenségekkel, főképpen az állattenyésztés szakaszán. A zuhanyozókban vagy meleg víz nem volt, vagy már maga a számára, akik — orvosi előfrás alapján — gyógykezelésre szorulnak, az SZFSZ járási bizottságának közreműködésével biztosítják a szociális gondoskodásnak ezt a formáját is. Szintén az SZFSZ járási bizottságán keresztül biztosítják az üdülések különböző típusait: az egyhetes belföldi kirándulásokon például a nyugdíjasok Is nagy számban részt vesznek. Az aratás utáni jutalomüdüléseken évente átlagban 150 dolgozója vesz részt a szövetkezetnek. Nem feledkeznek meg az alkalmazottak gyermekeinek az üdültetéséről sem: évente átlagosan 60 gyerek pihen belföldi plonirtáborban, tízen viszont magyarországi, jugoszláviai táborozáson vesznek részt. A gyerekekről való gondoskodás más formákban is „jelen van" a szövetkezetben: a gazdaság saját bölcsődével és óvodával rendelkezik, így a fiatal anyukák válláról nagy terhet vesznek le. Habár a gazdaságnak nincs saját klubja, a szövetkezet és a városi művelődési ház együttműködése nagyon jónak mondható. A kulturális tevékenységben, ennek szervezésében nagyban részt vesz a gazdaság SZISZ-szervezete. A dolgozóknak módjukban áll közös színházlátogatáson, kirándulásokon részt venni, ezek keretén belül megismerni hazánk kulturális emlékeit, természeti szépségeit. A Gútai Efsz évente 3,5 millió koronát fordít a szociális-kulturális alapra. Habár nem kis összegről van szó. a lövőben jelentősebb mértékű társadalmtmunka-vállalással, átgondolt szervezéssel még többet kívánnak tenni azokért, akik becsületes munkájukkal hozzájárulnak társadalmunk fejlesztéséhez. KALITA GABOR V Nem cseni jwNSpen" lítése körülményes, így mindenekelőtt a saját kommunikációs hálózat kiépítésére volt és van szükség. Ha a szociális gondoskodásról esik szó, rendszerint belebonyolódunk a részletkérdésekbe, s vajmi kevés szó esik magáról a munkahelyi környezetről. Pedig ha jobban belegondolunk abba, hogy egy ember mennyi időt is tölt például évente a munkahelyén, ez a kérdés máris fontosabbá válik. Amikor néhány évvel ezelőtt a szóban forgó gazdaság központi telepén jártam, bizony az én véleményem sem volt kedvező: az állatgondozók váb lukra vették kerékpárjukat, , hogy valahogy átjussanak a 1 sártengeren, a gépek szintén a sárba süllyedve vártak jobb ’ sorsukra, betonút, lámpával övezve, szinte alig akadt a te; lepen. Aztán a Nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság felhívást terjesztett elő: versenyre szólította fel mindazokat, akik javítani szeretnének munkahelyi környezetük milyensé; gén, minőségén. A gútai szö- 1 vetkezet vezetősége és dolgozói az elsők között reagáltak a felhívásra, majd cselekedtek: a több kisebb értékű munkavállalás mellett eldöntötték, hogy 2 millió koronás befektetéssel, társadalmi munka keretén belül rendbehozzák a telepet: tatarozzák a gazdasági к épületeket, felújítják a trafó- I- állomás épületét, kibetonozzák г a gépszínt, elvezetik az esővlú zet, kiépítik az utakat, meg- I- oldják a telepen a világítást.. n a fent említett feladat meg>- oldása nem volt egyszerű. A к nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára válk lalt kötelezettséget a gazdaság "t dolgozói azonban teljesítették n Most Is úgy hozta a sors, ;l hogy egy kiadós záport köve- 3- tőén jártam az elmúlt hetekkörnyezet is „visszataszította“ az embereket attól, hogy esetleg munka után lezuhanyozzanak. Egyes munkahelyektől messze van a szociális épület, így a dolgozók ezeket nem is használják. Persze, van olyan telep — például Nagyszigeten —, ahol rendelkeznek megfelelő színvonalú szociális berendezésekkel, ám ezt a tagság nem használja. Az emberek kényelmesebbnek tartják — talán már megszokásból —, ha munkaruhában érkeznek a telepre. A szövetkezet vezetősége tud az említett hiányosságokról, erről tanúskodnak azok a programtervezetek is, melyek az említett hiányosságok kiküszöbölése érdekében születtek. Az embereket érzelmileg is kiváltképp érinti, ha megbetegszenek. Éppen ezért nem mindegy, hogy a szövetkezet miként biztosítja az orvost ellátást. A gútat szövetkezetnek van üzemorvosa, aki félmüszakban rendel a gazdaság számára. A gazdaság vezetősége úgy határozott, hogy fogorvosi rendelőt Is nyit. Egyelőre ez csak terv, a következő tény azonban már a valóság tükre: a szövetkezet segítséget nyújt a meglévő városi egészségügyi központ bővítési munkálataihoz. Ha ezt az Intézményt kibővítik, teljes belgyógyászati részleg működik majd itt, s éjszakai készültségi szolgálat is lesz, ami bizony ez ideig nagyon hiányzott. Ha szakemberek, orvosok nyilatkoznak a rehabilitáció kérdéséről, óriási szerepet tulajdonítanak az üzemi üdülőközpontoknak: ugyanis ma, a gyors ütemű fejlődés időszakában a nyugalom, a friss levegő, a sport sokkal jobban hozzájárul a dolgozók regenerálódásához, az erőgyűjtéshez, mint a szervezett, szigorúan szabályozott gyógyfürdői kezelés. Az említett célokra nagyszerűen megfelel a gazdaság saját, 22 ágyas üdülője, amely az üravai Víztározó mellett, gyönyörű környezetben helyezkedik el. Mivel az Ilyen típusú üdülésre ; egyre nagyobb az Igény, a gazdaság -most egy további, 38 ágyas üdülőközpontot épft a ! Páti (Patlnce) Termálfürdő 1 mellett. Természetesen azok (A szerző illusztrációs felvétele)
