Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-21 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1987. november 20. 14 Burgonyától a burgonyasziromig Sumugtí, Somogy, Slmigy-ant, Slmiži-ant, Smižany, A régi levéltári iratok szerint így formálódhatott a történelem folyamán Szepesség egyik legrégibb községének a neve. Spišská Nová Vestől néhány kilométerre a Hernád bal partján levő falu fekvésével a Szlovák Paradicsom (Slovenský Raj] kapuját képezi. A horizontot még a Magas-Tatra merev csúcsai övezik, de a község környékét már a szelídebb dombos vidék, a sűrű erdő, a lejtős kaszálók hangulatos tájképe jellemzi. A tekervényes utcasorok egyikén szerény, emlékláblás falusi ház látható. Ján Nálepka szülőháza. Az öreg, de rendezett házak közé vegyülő tágas új családi házak, modern emeletes bérházak a község szüntelenül változó arculatát érzékeltetik. Az életforma és az életkörülmények gyökeres változásairól árulkodik a Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes Földműves-szövetkezet „ székháza és a környékén lévő modern épülettömbök, gazdasági udvarok. Jelzik, hogy az ottani lakosság életszínvonalának ma a korszerű mezőgazdasági termelés a meghatározója. A kedvező шопka- és életkörülményeket megteremtő szövetkezet három község határában mintegy kétezer hektárun gazdálkodik Ebből 1360 hektár a szántöterölet. A hegyvidéki és a hegyalini körzeteket általában jellemző kadvezőtlen termőhelyi adottságok. a túlnyomóan savanyú kémhatású, gyengén termő barna talajok eleve szerényebb gazdálkodási eredményeket rendeltettek ennek a szövetkezetnek. Mégis, évek óta a Spišská Nová Ves-i járás élenjáró gazdaságai közé tartozik. Hogyan sikerült mindezt elérniük? Erről beszélgettünk Anton Vidíš mérnökkel, a szövetkezet elnökével. A szövetkezet legfontosabb növénykultúrája a burgonya. Mines mit csodálkozni ezen, hiszen a burgonvatermesztés hagyományai a régi múltba nyúlnak vissza. Éppen ezekre a sokéves tapasztalatokra alapoztak, amikor kialakították korszerű burgonyatermelési rendszerüket, amelynek építőelemet a legújabb tndományos-mfiszSki ismeretek. A közei tiz éve bevezetett rendszerszerű termelésnek köszönhetően érhették el a 7. ötéves tervidőszak átlagában a 26.47 tonnás hektárhozamnt. Az idei termésük pedig meghaladta a 24 tonnát hektáronként, a kétszáz hektárnyi termőterületről Bár gyengébb hozam ez, az ötéves átlagukhoz viszonyítva jóval felülmúlta a szlovákiai átlagot. Ültető burgonyát is termesztenek 170 hektáron, s erről a piackész áru 16—18 fonna hektáronként Céljuk azonban a 20 tonnás átlaghozam el érése A sikeres burgonyatermesztés alfáját és ómegáját az elnök a következő tényekben látja— Az első helyen említeném a ve zetők szervezőképességét és u dolgo zóknak a minőség! munkára vaiő ősz tönzését Minőségi munka nélktl ugyanis aligha érhetők el jó ered ménvek. Fontosnak tartom a megfe lelő táblák kiválasztását és a helye: vetésforgőr kialakítását Szövetkeze tönkben ezért a burgonya és a tn kormány-növények termesztésére kü lön-külön vetésforgót alakítottunk k! Ugyancsak döntő tényező a megte lelő fajták kiválasztása, ezért ével óta kisparcellás fajtakísérleteké folytatunk. El kel! azonban mondán: Igor Šoltes t mérnök, a burgonyaszirom-gyártó részleg vezetője Az üzemet idén májusban indították be. Az Üzem mellett Szlovákia legnagyobbb, mintegy 10 ezer tonna befogadóképességű burgunyatáruloja helyezkedik el. Ezt 1981-ben építette a szövetkezet, és több gazdasággal kooperálva használja ki. A kedvező tárolást lehetőségek következtében a burgonyaszirom-gyártó részleg egyfolytában 9—10 hónapig üzemelhat. De a gyártást idényt legalább 11 hónapra akarják nyújtani. Ezért a burgonyatárolót korszerű hűtőberendezésekkel látják el. A jövőben a burgonyafeldolgozás további eljárásainak a bevezetésével számolnak. A tágas csarnokban a Fy-Levatl olasz gépvonalon a burgonya feldolgozása teljesen automatizáltan, szinte az emberi kéz beavatkozása nélkül történik. Igor Šoltes mérnök, az efsz kisegítő részlegének • vezetője készségesen mutatta be a gyártási technológiát. — Naponta két műszakban tíz tonna nyersburgonyát dolgozunk fel. Ebbő! a mennyiségből 2,5—3 tonna a késztermék. Mindehhez egy műszakban tíz ember elegendő. Két gépke zelő felügyel a berendezések zavarmentes üzemeltetése felett, a nyolc asszony pedig a hámozott burgonya válogatásánál és a csomagológépnél szorgoskodik. A gépvonal főbb munkafolyamatai a mosás, a hámozás, a szeletelés, a keményítő elvonása, a szárítás és a sütés. Egy másik gépvonal a kész burgonyaszlrmok mérését és csomagolását végzi. A minőség szempontjából különösen fontos, hogy a burgonyát 3—5 C-fok hőmérséklet mellett tároljuk, hogy megtartsa beltartalmi értékét, l'íz-tizennégy nappal a feldolgozás előtt azonban 10— 15 C-fok hőmérsékletű boxokba áthelyezve fel kell melegíteni, hogy a cukrok keményítővé alakuljanak át. Ez az egész technológiának a legfontosabb munkaművelete — magyarázta a fiatal mérnök. Hosszú utat tesz meg a burgonya, amíg a szaporítástól a küztermesztés valamennyi munkaigényes folyamatán át a fogyasztóhoz, illetve a felhasználóhoz kerül iiltetöanyagként, étkezési burgonyaként vagy burgonyasziromként. Csak az ottaniak tudják igazán, mennyi fáradságos munkát, mennyi odafigyelést és gondozást igényei, amig végigjárja rendeltetésszerű útját. KLAMARCSIK MARIA' Božena Platová a csomagoló gépvon álnál szorgoskodik (A szerző felvételei) Teljesítjük tervfeladatainkat ACSKP XVII. kongresszusa igényes feladatokat tűzött ki a mezőgazdaságnak. Közülük a legfontosabb az extenzív módszerekről az intenzív termelésre való átállás felgyorsítása. A tökéletesített irá nyitási rendszer elvei és az új gazdasági szabályozók is e cél elérését szolgálják Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a gyakorlatban ezidáig nem .sikerült teljes mértékben érvényesíteni az adásvételi kapcsolatok újszerű elvett Szövetkezetünkben. de több más mezőgazdasági üzemben is gondot okoz az. hogy a tervfeladatok lebontása és a gazdasági szerződések megkötése idején még. nem ismerjük az anyagi-műszaki ellátás helyzetét Nem tudjuk, menynyi növényvédő szer erőtakarmány és üzemanyag áll a rendelkezésünk re A mezőgazdasági üzemek részéről jogos az a követelmény, hogy tisztában legyenek az eszközellátással. Ellenkező esetben ellentmondásos helyzetbe ütköznek. Tavaly például a szövetkezetünk számára meghatározott üzemanyagkeret háromszor mó dosult. Megértem az üzemanyag-fogvasztás korlátozásának szükség szerűségét, nem érthetek egyet azon ban bizauyialauság keltésével. Szövetkezetünkben a belüzemi önelszámolás érvényesítésére törekszünk. A belső tartalékok kiaknázását egyrészt a szerkezeti változások révén, másrészt pedig a komparáció segítségével szorgalmazzuk. Az utóbbi esetben egy olyan tudományos módszerről van szó, amely az összehasonlítás alapján vizsgálja a hasonló körülmények között gazdálkodó üzemek eltérő eredményeinek okalt. A szerkezeti változásokat elsősorban a burgonyaprngram sikeres megvalósítása érdekében hajtjuk végre. A 8 ötéves tervidőszak végéig ugyanis szövetkezetünknek 64 ezer 80П tonna gabonát kell termelnie. A gabonafélék vetésterületét 60—70 hektárral akarjuk növelni úgy, hogy csökkentjük a nem nagyon eredményes borsó- és zöldségtermesztést Számításaink szerint hat tonnán felüli hozamok elérése esetén gabonatermelésünket 420 tonnával növelhetnénk. A szerkezeti változás által előidézett árutermelés kiesését gombatermeléssel szeretnénk pótolni. Az idén elhatároztuk, hogy a múlt évi gabonahiány pótlására a tervezett termelést 320 tonnával növeljük. A szemes kukorica gazdag hozamának köszönhetően a gabonaprogram első két évének tervét teljesítjük. Az egyes mezőgazdasági üzemek gazdasági színvonalát tükröző diagnosztikai lapjainak elemzésével értékeltük gazdaságunk termelési és ökonómiai mutatóit, s ezeket összehasonlítottuk más járások hasonló fettételek között gazdálkodó üzemeinek eredményeivel. E módszer segítségével feltárhatók az eredményekben tapasztalt indokolatlan eltérések okai. A vizsgált összehasonlítási anyagban azonban több aránytalanságot ie tapasztaltunk. Tavaly a Komáromi (Komárno) Járás például — a gazdálkodás színvonalát tekintve — a pontozásos értékelés során a 3. helyre került, járási átlagban 5,8 tonnás hektárhozamot értünk el. Más járások, amelyek a 13., illetve a 21. helyre kerültek, a jóval szerényebb 5,3 tonnás hozamokkal is teljesítették gabonatermelési tervüket. Szövetkezetünkben minden igyekezet arra irányul, hogy a növénytermesztésben előirányzott feladatokat teljesítsük, s egyúttal kedvező feltételeket teremtsünk a jövő évi terv megalapozásához. Minden jel arra utal, hogy a növénytermesztés 41,3 millió koronás bruttó termelési tervét és a 21,В millió korona értékű áruértékesftési tervét maradéktalanul teljesítjük. Tavaly az állattenyésztés Sruértékesítési tervének is maradéktalanul eleget tettünk. Igaz. az idei év elején bizonyos nehézségeink voltak a sertéstenyésztésben. Minden jel azonban arra utal, hogy a hatékony intézkedések jóvoltából az év végéig a bús értékesítési tervének eleget teszünk Szövetkezetünkben intézkedések történtek a sertésállomány növelésére, hiszen enéikUl aligha sikerülne teljesíteni az 1988-ra előirányzott feladatot. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy a jövő évi sertéshús-termelési tervünk meghaladja már a teljesíthetőség határát. Az eredeti gazdasági terv értelmében jövőre a sertéshústermelést az idei évhez viszonyítva 6,3 százalékkal, azaz 84 tonnával kell növelni. Ezt az amúgyis túlfeszített tervet az eredeti 84 tonnáról 130 tonnára növelték. Az ilyen mennyiségű sertéshús termelésére nem rendelkezünk elegendő férőlielyiyei. A túlfeszített terv már annyiból is nehezíti helyzetünket, hogy a járásban a legnagyobb állatsürőséget mutathatjuk ki. Szövetkezetünkben száz hektár mezőgazdasági területre 93,8 darab szarvasmarha és 203,4 darab sertés jut, míg járási átlagban ugyanannyi területen 74,8 darab szarvasmarhát és 185,8 darab sertést tartanak. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva 382 kiló húst, baromfihússal együtt pedig 494 kilót értékesítünk. járási átlagban ez mindössze 365 kiló. Célszerű lenne iigyelembe venni a tervieladatok teljesíthetőségét és a 8. ötéves tervidőszakra lebontott tervfeladatok szintjén maradni. A termelés szerkezete szorosan összefügg a gazdasági eredményekkel. A gazdasági egyensúly megtartása érdekében továbbra is foglalkozunk a jól bevált, jövedelmező növények termesztésével. A szerkezeti változások során is szövetkezetünk gazdasági helyzetének szilárdítására törekszünk. Csémi József agrármérnök, a Nomesócsai (Zemianska OiCa) Efsz elnöke I hogy a hazai fajtaválaszték aránylag • szegény, s nem teszt lehetővé a termelőknek az adottságaiknak legmeg- I felelóbb fajták kiválasztását Sokat , kell még tennünk a betakarítási- veszteségek csökkentése érdekében t Is. Ehhez persze meg kellene oldani . a gépi betakarítás és a burgonya » osztályozásának a kérdését. Egyelőre t nem rendelkezünk olyan kombájnoks kai, amelyek a kötött, agyagos talari jókra is alkalmasak lennének. Eze- ken a területeken továbbra Is a- munkaigényes — hüsz százalékon fe- 1 Ült veszleséggel iárő — kézi Jietakarítás az egyedüli meeoldás, főleg a i. diákoknak a társadalmi munkába t, való bevonásával. A meglévő burgo- 0 nyaosztályoző gépvonalaikon is szinu te lehetetlen eleget tenni a szabvány к által előírt minőségi követelmények- I- nek, mivel nagy mértékű mechanikai s károsodást okoznak Annak okát a)- zonban. hogy a fogyasztók sokszor jogosan elégedetlenek a burgonya minőségével, a tárolókapacitások hiá>• nyában. valamint a rugalmatlan, hosszadalmas és kíméletlen szállításj. ban és anyagmozgatásban látom э- A szövetkezetben alkalmazott buris gonyatermelési rendszer bevált. Utalв. nak erre az elnök szavai, de kitűnik a. ez az elért eredményekből is. Annál ц meglepőbb, hogy a bevált knmplev ;i termesztési technológiát nem adták e. át másoknak A válasz egyszerű, nem >i( kíván sok magyarázatot... et — Kezdetben arra számítottunk, hogy il, mint rendszergazdaság honosíthatjuk majd meg a széles körű gyakorlatban a HavlíCkűv Brod-i és a Veľká Lomnica-i Burgonyatermesztő és Nemesítő Kutatóintézet együttműködésével szövetkezetünkben kifejlesztett burgonyatermelési rendszert. Tudatosítotttuk azonban, hogy a szükséges anyagi és technikai eszközök nélkül a termelési rendszer nem valósítható meg. A szükséges feltételek megteremtése nélkül azonban tevékenységünk nem érné el küldetését. Egyelőre ez az ágazat nem emelkedett olyan szintre — sem az anyagi-műszaki ellátás, sem az adásvételi kapcsolatok tekintetében —, hogy lehe tövé tegye a hazai termelési rend szer szélesebb körű alkalmazását — mondotta az elnök. Persze ez korántsem felentl azt, hogy a gazdaságban felhagytak a termelési rendszer tnváhbi tökéletesítésével, ll\etve a burgonyatermelés fejlesztésével. Ellenkezőleg, a termeléstől a terményfeldolgozásig szeretnék bővíteni tevékenységüket. Ebhpz az első lépések megtörténtek. Minden bizonnyal sokan már kóstolták is az Ízléses csomagolásban forgalmazott smt/anyi burgonyaszirmot. — Gazdasági szempontból Igen előnyösnek mutatkozott a késztermékek gyártásának gondolata. Hiszen ezáltal a termény jutányosabb áron értékesíthető, csökkennek a szállítási költségek, de nem utolsósorban jelentős mennyiségű hulladék a gazdaságban marad és az állattenyésztésben hasznosítható. A háztartásokban a burgonyának 20—25 százaléka a szemétbe kerül a hámozás által. Ez adta az ötletet a burgonyaszirora gyártására. ■ Dana Lachová ellenőrzi, megfelel-e a burgonyaszirom : a minőségi követelményeknek
