Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-21 / 46. szám
1987. november 20. SZABAD FÖLDMŰVES 5 A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben egyre szélesebb körben alkalmazzák a tudományos-műszaki fejlesztés e redményelt a termelésben. Valamenynyi közös gazdaságban aktivizálták tevékenységüket a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezetet. melyek salát feltételeikre alapozva több részletfeladatot oldanak meg. Kiemelt figyelmet fordítanak a növényftzlológlára, a szerves anyagok képződésére és akkumulációjára a különböző talajrendszerekben, az agrotechnika új módszereire, továbbá az élelmiszer ipari és biotechnológiai folyamatokra. Egyre több helyen válik gyakorlattá a lombtrágyák felhasználása és a rendszeres mikroelem-utánpótlás. A tudományos kutatás eredményeivel összhangban nagyobb szerepet kapnak a különböző növekedésszabályozftk, a talaj tápanyagkészletét mobilizáló szerek, a cellulőzbontást elősegítő kemikáliák és a mfianvagbontó élőlények. Az állattenyésztésben — tekiptettel a fehérjedús élelmiszerek Iránti kereslet növekedésére — előtérbe kerül a genetikai szelekciós bázis kiszélesítése. örvendetes jelenség, hogy valamennyi mezőgazdasági üzemben nagyon komolyan veszik a 8. ötéves tervidőszakra kidolgozott intenziftkáclós program minél rugalmasabb megvalósítását. Ebben a vonatkozásban a vezetés mellett kezdeményező szerepet töltenek be a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alanszervezetei Is, melyek a korszerűsítés, az újítások, a tudományos-műszaki fejlesztés terén élenjáró munkát végeznek. A Járásban egy hektár mezőgazdasági területre számítva 3.1 tonna szemest, 528 kg húst f beleszámítva a baromfihúst is), 1272 liter tejet és 1400 darab tojást termelnek. Tudatosftfák azonbn, hogy ez korántsem a legfelső határ, hiszen lehetőségeik és feltételeik jobb kihasználásával, főleg a már említett tudományos-műszaki fejlesztés meggvorsításával, ezek a mutatók növelhetők. A korszerű és intenzív termelési eljárások terén 161 beváltak a termelési rendszerek. A kalászos gabonafélék rendszergazdája a Padányi (Pádén), a szemes kukoricáé és a napraforgóé az Ekecsi (Okoč), a lencse és fűfélék rendszergazdája pedig a tégi fLehnice) Efsz. Az eddig elért erdmények egyértelműen bizonyítiák a termelési rendszerek létjogosultságát, hiszen nagyban hozzájárulnak a mennyiségi és a minőségi mutatók növeléséhez, Illetve javításához. A Sösszigeti (Solaryl Növénynemesítő Állomáson kísérletek folynak az őszi búza termőképességének növelésére, valamint a takarmánycirnk és a dinnve új, produktívabb fajtáinak előállítására. A Nvárasdi (Topofnfkvl Növénynemesftö Állomáson pedig a szemes kukorica és a silókukorica újabb hibridjeinek előállításával kísérleteznek. Mind ez ideig a járásban nem sikerült megoldást találni a cukorrépa-termesztés növelésére. Az utóbbi években — s különösen az idei évben — a mezőgazdasági üzemek részéről csökkent az érdeklődés a cukorrépa-termesztés Iránt, ami főleg a jövedelmezőség alacsony fokával magyarázható. A tudomány is „adós!‘ ezen a téren, hiszen ez ideig hiányoznak a magas termőképességű és cukortartalmú fajták, s nincs teljes mértékben megoldva az egész termelési folyamat és a begyűjtés gépesítése. A cukorrépa esetében még nem került bevezetésre a termelési rendszerben való termelés. Ennek kapcsán évente csupán néhány mezőgazdasági üzem teljesíti tervfeladatait. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a begyűjtési technika tökéletesítésének. A növényvédelem szakaszán fontos küldetést teljesít az agrokémiai vállalat, mely előrejelzéseket bocsát a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére és szolgáltatásaival kielégíti az igényeket. Az állattenyésztésben a belterjesítésl folyamat főleg a vágóállatok számának növelésére, a sertéselhullás csökkentésére, a sertésnevelés és -hizlalás intenzitásának növelésére, a takarmányozás javítására, valamint a kocák és tenyészsüldők számának növelésére irányul. A szarvasmarha-tenyésztésben jobban kívánják kihasználni ar üszők téli fedeztetését, a takarmányok gazdaságos felhasználását. Ennek megfelelően növelik a tömegtakarmányok termelését és csökkentik a betakarítási és tárolási veszteségeket. A tudományos-műszaki fejlesztésben kulcsszerepet tolt be a termelés komplex szocialista ésszerűsítése. Ez kiterjed az újratermelési folyamat minden szakaszára, annak képzésére és elosztására, valamint hasznosítására. Ebben a vonatkozásban a komplex ésszerűsítő brigádok tevékenysége van előtérben. A járás mezőgazdasági üzemeiben elért eddigi eredmények főleg a munkaerő-megtakarítás, az önköltségcsökkentés, az energia- és anyagtakarékosság és a mezőgazdasági termelés növelése terén figyelemreméltók. Az elért eredmények mellett akadnak problémák is, hiszen az ésszerűsítő intézkedések ez ideig nem befolyásolták a tervteljesltés általános gazdaságosságát, tekintettel arra, hogy azok leggyakrabban a műszaki, vagy technológiai megoldásokban érvényesültek, és csupán elenyésző mértékben határozták meg a termelés gazdaságosságát. A komplex ésszerűsítő brigádok száma a mezőgazdasági üzemekben emelkedik. Jelenleg a Járásban 3? Ilyen kollektívát tartanak számon, melyekbe 320 dolgozó tömörül. Közülük 13 a növénytermesztésben, 7 az állattenyésztésben, 11 a műszaki szolgáltatások szakaszán, hat pedig egyéb területeken dolgozik. Ezekbe a brigádokba a legjobb szakemberek és dolgozók tömörülnek, akik kezdeményezően vesznek részt az adott tematikus feladatok megoldásában, illetve az új feladatok vállalásában. Tevékenységük súlypontját — mintegy 35 százalékát — a növénytermesztési feladatok képezik. A Céllal (Holice) Efsz-ben a takarmánytermesztés növelésére, az állatállomány takarmányozásénak biztosítására, a betakarítás és a veszteségek csökkentésére összpontosítanak. A Zlaté Klasy-i Efsz-ben működő ésszerűsítő brigád a lencsetermesztés agrotechnikai és gazdasági problémáinak megoldásával foglalkozik, hogy csökkentse a munkaköltségeket és növelje a lencse hektárhozamait. Az állattenyésztés racionalizálásával a brigádok közel 19 százaléka foglalkozik. A Csilizköz Efsz-ben célul tűzték ki a melléktermékek takarmányozási célokra történő felhasználását, a légi és a somorjal (Šamorín) szövetkezetben pedig a te) minőségének javításával foglalkoznak. A Hegyétel (Kútniky) Efsz-ben működő racionalizáclós brigád a tömegtakarmányok hatásfokának növelésével segíti elő az abraktakarmány-fogyasztás csökkentését. Ez ideig aránylag kevés AsszerűsltŐ brigád foglalkozik a gépesítés és gépjavítás problémáival, annak ellenére, hogy ezen a szakaszon vannak tevékenységükhöz biztosítva a legjobb feltételek. Az élenjáró szövetkezetek példái egyértelműen bizonyítják, hogy ott érnek el kiemelkedő eredményeket ezen a téren, ahol Jő az együttműködés a brigádok és a vezetőség között. Az utóbbi Időben a közös gazdaságok vezetői egyre gyakrabban teremtenek kapcsolatot a tudományos kutatóintézetekkel, a főiskolákkal, ami nagyban elősegíti a tudományos-műszaki fejlesztés gyorsabb alkalmazását a termelésben. A járás szövetkezeteiben évi átlagban 80—100 között van az újítási javaslatok száma, melyek társadalmi értéke megközelíti a 3 millió koronát. A legtöbb újítási javaslatot a Csllizköz Efsz-ben terjesztenek elő és valósítanak meg, értékük megközelíti a 900 ezer koroonát. A szövetkezetekben nagy jelentőséget tulajdonítanak az utánpótlás biztosításának Is. Példamutató tevékenységet fejt ki ezen a téren Dióspatonyi (Orechová Potôň) Efsz mellett működő fiatal technikusok köre, melybe harminc pionfr tömörül. Működéséhez a szövetkezet szakemberei biztosítják a szükséges anyagi-műszaki és káderfeltételeket. A tlunaszerdahelyi Dukla Efsz ppdig az SZFSZ járási bizottságának hatékony támogatásával a fiatal természetbarátok körét irányítja. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását hivatottak elősegíteni azok a szocialista kötelezettségvállalások is, melyeket a noszf 70. évfordulója tiszteletére a járás mezőgazdasági szövetkezeteiben dolgozó 249 szocialista brigád több mint 4 ezer 200 dolgozója tett. Ezen vállalások értéke megközelíti a 13 millió koronát. SVINGER ISTVÁN A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről tárgyaltak A közelmúltban Tőketerebesen (Trebišov) értékelték a Kelet-szlovákiai kerület mezőgazdaságának ás élelmiszeriparának helyzetét, valamint megjelölték azokat a tennivalókat, amelyek elősegítik a további fejlődést. Ezen a tartalmas tanácskozáson azonban szóba került jó néhány olyan kérdés is, amely túlmutat a kerület határain. Az értekezleten többek között részt vett Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. július Medveď és Ján Šabtk miniszterhelyettes. továbbá Mikuláš Ligus, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára, valamint a mezőgazdasági üzemek, az élelmiszer-ipari vállalatok és a mezőgazdasággal együttműködő üzemek vezetői. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták július Varga elvtárs körültekintő, kritikai hangnemű beszá-1 mólóját. Varga elvtárs Szlovákia mezőgazdaságát és élelmiszeriparát értékelve rámutatott, hogy a fejlődés ellenére óriási tartalékok vannak, melyek feltárása minden vállalat és Intézmény vezetőiének és dolgozóiénak elsőrendű feladata. A korábbi évek fő célkitűzései a növénytermesztés fejlesztésére irányulnak. A CSKP Központi Bizottsága nagy jelentőségű határozatot fogadott el a tudományos-műszaki haladás ütemének meggyorsításáról. Ez az állásfoglalás tulajdonképpen a CSKP XVII. kongresszusa határozataihoz kapcsolódik, mivel a termelés hatékonyságát és a termékek minőségét alap vetően a műszaki fejlettség színvonala határozza meg. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a műszaki haladás ütemének meggyorsítása kiemelt jelentőségű. halaszthatatlan feladat, amelynek végrehajtásától alapvetően függ az önellátottság biz tosítása, a társadalmi jólét alakú lása. Varga elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés elsősorban eszköz a különböző társadalmi és gazdasági feladatok megoldásában. Alapvető célja, hogy a társadalmi szükségletek jobb kielégítését, a szocialista társadalom erejének növelését szolgálja. Ezért a tudományos-műszaki fejlesztést nem önmagáért, hanem a társadalmi, haladásban betöltendő funkciójának érvényesítéséért, az általa elérhető gazdasági eredményességért kell ösztönözni. Kelet-Szlovákía mezőgazdaságának eredményei bizonyítják, hogy a talajrendezésre, a lecsapolásra, a kompplex meliorációra fordított összegek megtérülnek, hiszen a gazdasági eredmények évről évre javuló tendenciát mutatnak. Az elmúlt években Szlovákiában a tömegtakarmány minősége nem felelt meg a követelményeknek. Kelet-Szlovákiában e téren dicséretes fejlődés mutatkozott, főként a tejtermelés növekedésében. Különben a tömegtakarmány minőségének a romlása negatívan hatott Szlovákia állattenyésztésére. Éppen ezért a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felhívta a gazdaságvezetők figyelmét arra, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy javítsák a takarmányalapot az átteleltetés zökkenőmentes lefolyása érdekében. Varga elvtárs részletesen foglalkozott második kenyerünkkel, a burgonyával is. Élesen bírálta az e téren évek óta tartó stagnálást. A kritika nemcsak Kelet-SzlovákiSra vonatkozott. hanem egész Szlovákiára kiterjedt, kezdve a kutatóintézetektől, folytatva az Ultetőanyag-szaporftókon keresztül egészen a termelőkig. Mindenekelőtt az elegendő mennyiségű és kiváló minőségű ültetőanyag biztosítását szükséges előtérbe helyezni. Azokban a gazdaságokban, melyekben nem tudják biztosítani a szaporítással szemben támasztott elvárásokat, megszüntetik, Illetve felszámolják ezt a tevékenységet. Különben a szlovákiai átlag burgonyából 15,7 tonna hektáronként, ami valóban nagyon alacsony. Tavaly 500 ezer tonna hiány volt burgonyából, az idén pedig mintegy 700 ezer tonna mínuszra kell számítani. Nagy kár, hogy a devizaalap jelentős részét éppen burgonyavásárlásra kell fordítani. Feladatának e téren csupán a Spišská Nová Ves-1 járás t ud eleget tenni, viszont a legrossszabb a helyzet a Rozsnyói (Rožňava) járásban. A cukorrépa-termesztéssel kapcsolatban Varga elvtárs hangsúlyozta, hogy e tekintetben is az önellátásra kell törekedni. A hektárhozamok alacsonyak, akárcsak a cukortartalom. Tavaly Szlovákia ilyen összefüggésben a tervfeladatokat 82 százalékra teljesítette, míg Kelet-Szlovákla csak 71 százalékra. Az Idén szlovákiai viszonylatban 85, ugyanakkor Kelet-Szlovákiában 77 százalékos tervteljesítéssel számolunk. Az olafnövények termesztésével kapcsolatban feladat volt 40 százalékkal növelni a termelést. Ezt a feladatot a mezőgazdasági üzemek nem teljesítették. Őszi repcéből 2,44 tonna volt az átlagos hektárhozam. A kiszántások következtében hétezer tonnával kevesebb termett a tervezettnél. Éppen Kelet-Szlovákla kezdeményezésére növeljük a szójatermelést. Szlovákiában már 2 ezer hektáron foglalkoznak szójatermesztéssel. A hüvelyesek termesztése terén is sok javítanivaló van, hiszen borsóból 2,8 tonnás, lóbabból pedig mindössze 1,3 tonnás átlagos hektérhozamot értek el. Az állattenyésztéssel kapcsolatban Varga elvtárs kiemelte, hogy a fejlődés a Kelet-szlovákiai kerületben hatékonyabb, mint az ország többi kerületében, de ennek ellenére országos méretben még mindig az utolsó helyen áll. A szarvasmarha-tenyésztésben a termelőképesség csak 70 százalékra van kihasználva. Nagyon gyenge az eredmény a borjú- és az üszőnevelésben, valamint a marhahtzlalásban. Féldául a borjaknál 36 mezőgazdasági üzemben nem érik el a napi 50 dekagrammos súlygyarapodást, az üszőnevelésben 104 üzemben fél kilónál alacsonyabb a napi súlygyarapodás, míg a hfzóbikáknál 43 üzemben nem érik el a napi 60 úekás súlygyarapodást. Ez év nyolc hónapjában 1700 borjúval kevesebbet választottak el, mint az elmúlt év hasonló Időszakában. A sertéstenyésztés területén is sok hiányosság van, az elmúlt év hasonló Időszakához viszonyítva 1700 darabbal kevesebbet tartanak a kerületben. Tizenhét üzemben a napi súlygyarapodás 50 dekán aluli. A tervfeladatok teljesítéséről és a jövő évi tervekről a tanácskozás résztvevőit Dušan ForgáC kandidátus, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője tájékoztatta. Hangsúlyozta, hogy a kerületben 10 százalékos tervnövekedés volt meghatározva, melyből a növénytermesztés 11 százalékot, az állattenyésztés pedig 8 százalékot képvisel. A gabonaprogramot húsz százalékkal túlteljesítették annak ellenére, hogy ll gazdaság nem teljesítette a tervét. Hüvelyesekből a tervet a kerület 90 százalékra teljesítette. Burgonyából az idén 15 százalékos kiesés mutatkozik. Azokat a burgonyafajtákat, melyek évek óta nem felelnek meg az állami normának, kivonják a termelésből. A cukorrépa évek óta problémát okoz a kerületben. Az igazgató sajnálattal szólt arról, hogy a kerület zöldségtermesztési tervét az idén csak 71 százalékra teljesíti. ILLÉS BERTALAN Ha hívják, szívesen segít Ha a mezőgazdasdgt munkákról beszélgetve az aratás kerül szóba, sokan elhamarkodottan legyintenek manapság: mit ma a kenyér• nekoaló betakarítása? Az őszt munkacsúcs jelenti az Igazi megmérettetést, a megpróbáltatást, akkor van szükség mindennemű odaadásra, az a valódi emberpróbáló munkanapsorozat. Tény és való, hogy a gabonabetakarítási folyamat a korszerű gépesítés következményeként mostanság már lazább atemü — s mindenképpen eayszerübbnek könyvelik el a mezőgazdasági üzemekben az évekkel ezelóttt kenyércsatáknál. De azért aki úgy gondolja, hogy bárki tűrl-elvlseli a kombájn forró fülkéjét, vagy éppen izzadva szállítja tető alá a gabonát, az viszonylag téves képet alkot ezen jelentős begyűjtési munkafolyamatról. td. Zajacz Vilmos az Idén hatvanegy esztendős. Azok közé tartozik, akik még emlékezetükben „tartják“ a régebbi idők aratásait, de akiknek az a lehetőség Is megadatott, hogy modernebb gépekkel és gépi eszközökkel lássanak neki a gabonabetakarításnak. — Bizony, sok évet kombájnéitam — emlékezik vissza az igényesebb kezdetre. — Igaz, mintegy bemelegítésképpen kocsisként tevékenykedtem a Zseltzt (Želiezovce7 Állami Gazdaságban, 1945- m 1948-tg. Majd két év katonát szolgálat következett Stárovóban, ahol elvégeztem az autóvezetői tanfolyamot. Hazatérésem titán traktorosként dolgoztam az állami gazdaságban. Persze, ebből adódóan szinte minden évben bekapcsolódtam az aratást munkákba. S tegyem hozzá rögvest, hogy örömmel és nagyon szívesen. Kekem valahogy nem számított a zúgás-búgás, nem zavart a hőség meg a por, szinte oda se figyel tem ezekre a dolgokra. Az aranyló búzatengert szemléltem, s közben azon tűnődtem, milyen is volt az esztendő a gabonatermesztés szempontjából, az Időjárás menynyire befolyásolta a hozamok alakulását, és természetesen arra törekedtem, hogy minél jobb munkát végezzek szocialista társadalmunk javára. Az állami gazdaságból az orószkat fPohronský Ruskov) Virágzás Egységes Földműves-szövetkezetbe vezetett az utam. Kyugdt/bavonulásomkor kijelentettem, ha úgy gondolják, hogy szükség van a munkámra, a segítökózre, bármikor kopogtassanak hozzám. En szívesen vállalom a munkát, amíg az egészségem engedi. Arra ez ideig különösebben nem panaszkodhatotm, — Ahogy körülnéztünk ttt a portán, megállapítottuk: mindenütt rend honol.., — Otthon is örömest eldolgozgatok. Tetszik tudni, nekem ez valahogy a véremben van. Ezt láttam a szüleimtől, ilyen környezetben éltem-nevelkedtem. hát jómagam sem lettem más. Kern hagy nyugton a rendetlenség, tűrni nem bírom a gondozatlan kertet. Azt hiszem, a családban folytatódik a hagyomány, már ami a mezőgazdasághoz való vonzódást illett. Öt gyermekem — két lány, három ftá — közül egy lány és két fiú szövetkezetben dolgozik, aminek kimondottan őrülök, amire büszke vagyok. S van kilenc unoka, akik közül remélhetőleg egy kettő szintén a mezőgazdaságot választja lövőjéül. Id. Zafacz Vilmos 1974 óta tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának. E zerkilencszáznyolcvannégyben megkapta szövetkezet példás dolgozója“ kitüntetést, tavaly pedig „A járás mezőgazdaságának érdemes dolgozóid* kitüntetést vehette át. Amikor rövid látogatásunk végén elbúcsúztunk tőle, újjent szóba hozta, hogy ha jövőre ismét hívják, 6 valóban szíves-örömest megy — és segít. Reméljük, at egészsége Is engedi... (stisla) *
