Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-14 / 45. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 198?« fiovemßer 13. Zöldségtermesztés és Az ember egészséges táplálkozási módja megköveteli a zöldségfélék megfelelő arányú fogyasztását. E táplálékok szinte nélkülözhetetlen tápelemekhez juttatják a szervezetet. Ezekre pedig különösképpen tél, illetve tavasz folyamán van nagy szükség, mert ez más táplálékokból ilyenkor alig pótolható. Főképpen ezzel ■magyarázható a korai zöldségfélék ún. primőráruk jelentősége. S ha a a zöldségféléknek ilyen fontos és jelentős a szerepük, akkor igenis indokolt a követelmény: a fogyasztási hálózatba került áru egészséges legyen, vagyis minden tekintetben hasznára váljon az emberi szervezetnek. Ez a követelmény nem újszerű, hanem szinte a zöldségtermesztés kialakulásával egyidőben jelentkezett. A termesztési mód megváltoztatásával azonban e követelmények is ■más tartalmat kapnak. Korábban ez Inkább a termény romlandó állapotára, jellegének megtartására, s nem utolsósorban külső tetszetős voltára vonatkozott. Ma a felsoroltakon kívül Igen fontossá vált a zöldségfélék ún. idegenanyag-tartalma. Ezek vegyi jellegű anyagok, melyek fogyasztáskor egészségügyi szempontból károsak iehetnek az emberi szervezetre. Forrásuk többféle lehet. Elsősorban a termelési közeg, a talaj, mivel ebből, töltődik fel a növény az ember szervezetére káros vegyi anyagokkal — nitrátokkal. Ezek hatása a telítettség fokától függ. Alacsony szintet még elvisel a szervezet, azonban a magasabb már működési zavarokat okoz. Kultúrnövényeinkbe — így a zöldségfélékbe is — a nitrát és a nitrogén a talajból történő felvétel során kerül. Tehát esetünkben a forrás a növény tápterében lévő nitrogén. Minél trágyázottabb nitrogénnel a talaj, annál gazdagabb a nitrogénforrás növényeink számára. Emellett a nitrogénboség fogékonnyá teszi a növényeket a kórokozókkal szemben és legtöbbször a minőség rovására növeli a termés mennyiségét. Milyen módon alakul ki ez a forrás, hogyan töltődik fel? A forrás tényezője többféle lehet, egyrészt természetszerű hatás, másrészt pedig a termelő beavatkozása. Az első csoportba sorolható a talajvíz, a légkör vegyi szennyeződése, az öntözésre használt viz. A másik csoportba pedig a növénymaradványok (gyökér, szár) ieszántása, a zöldtrágya, az istállótrágya és a műtrágya használata tartozik. A mindkét csoportba tartozó feltételek kialakulásával, illetve megteremtésével a talaj nitrogéntartalma növekedik. Ezzel pedig megteremtjük a talajban lévő nitráttartalom fokozásának lehetőségét. Ebből a növények a táplálkozásukhoz szükséges tápelemet, a nitrogént már nitrát formájában veszik fel. Ezt az anyagcsere során lebontják és eredményképpen a nitrogén mint tápelem válik hasznossá a növény számára. Azonban a végső lebontásra nem minden esetben kerül sor, vagy legalábbis nem mindig a kívánt mérték'ben. S ha Ilyenkor szedésre, vágásra kész zöldségfélénk van, a magas szintű nitráttartalom miatt az' akár fogyasztásra alkalmatlan lehet. Mit tehet a termelő? Sokat, de nem mindent. Feltétlenül fontos a szakismeret. Ennek birtokában egyrészt sok feltételt a lehető legkedvezőbb összefüggésben meg tud teremteni, másrészt pedig ki tudja zárni az olyanokat, melyek ellenkező hatásúak. Milyen termesztési tényezők hatnak a nitráttartalomra? A terület megválasztása szempontjából a könnyű- és a homoktalajok előnyösebbek. Az ilyen talajban termesztett zöldségféléknél .mindig alacsonyabb, a nitrátszint a nehéztalajokon termesztettekkel szemben. Ugyanis a homoktalajokban a mlkrobiális élet, a szerves és szervetlen anyagok lebontása lassúbb, s ezáltal a nitrátképződés folyamata is gyengébb. A kertészeti módra megművelt termőréteg nemcsak a növény fejlődésére és növekedésére hat kedvezően, hanem a termény nitráttartalmának alakulására is. Ugyanis az üregesen hagyott gyökérzónában a kedvezőtlen levegő és víz aránya is szabályozza a káros sók jelenlétének mértékét azáltal, hogy a levegő fokozza a nitrát töménységét. Agrotechnikai szempontból a legjelentősebb szerep a műtrágyázásnak jut. A zölségféiéknek nagyon sok tápanyagra van szükségük. Ennek szakszerű vagy szakszerűtlen alkalmazása és mértéke határozza meg leginkább zöldségféléink nitráttartalmát. Minden fajta nitrogéntartalmú műtrágya talajba juttatásával csak fokozzuk a növényben a nitrát töménységet. A nitrogént salétrom formában tartalmazó ■műtrágyánál ez még jelentősebb, mint azoknál, melyek ammónium formában tartalmazzák a nitrogént. Kísérlett eredmények igazolják, hogy egyes zöldségféléknél jelentősen magasabb nitráttartalom volt akkor, ha a használt nitrogéntartalmú műtrágya mészsalétrom volt. Alacsonyabb a kénsavas ammóniámnál és a mésznltrogénnél volt kimutatható. Ugyancsak fontos tényező az adagolt menynyiség is. Az adag növelésével szinte párhuzomasan növekedhet a nttráttöménység. Sőt, tudni kell azt is, hogy a talajba juttatott tápanyag mennyiségének növelése egyrészt nem jár arányosan nagyobb hozamokkal, másrészt pedig bizonyos közellátás szintnél már csökkentőleg hat. A nitráttartalom növelésével vagy csökkentésével együtt járhat a fő tápelemek kedvezőtlen, illetve kedvező arányváltozása a talaj tápoldatában. Zöldségféléink nitráttartalmának növelésére főképpen a fejtrágyázás hat ki. Ez annál inkább érvényesül, minél közelebb esik az alkalmazás ideje az áru szedéséhez. Tudni kell, hogy zöldséféléink a talaj tápoldatából felvett salétromsót csak fényben tudják lebontani és tápelemként hasznosítani. A lebontási folyamat gyorsasága függ a fényerősségtől és annak időtartamától. Napsütésben ez a folyamat élénk és a felvett nitrátsót folyamatosan lebontja a növény. Fémhiány esetén azonban szinte teljesen szünetel a lebontás, pedig a nitrogénfelvétel a talajból akkor is folyamatos. Ennek következménye éppen a nitrátső-mennyiség .gyarapodása. A fóliasátrakban termelt zöldségféléink magas nitráttartalmának egyik fő oka éppen a fényhiány. Ezért a mezei, szabadban termesztett zöldségéléink mindig értékesebbek, mint a növényháziak. A fényhiányt tovább fokozza a besűrített növényállomány, kihasználva éppen a fajta kedvező tulajdonságát, hogy tűri a szűk teret A nitrát-sók mért szintje általában magasabb a fiatalabb növényrészben, mint az idősebben. Ilyen arány érvényesül az éretlen és az érett termésben is. A külön figyelt növényrészekben is van eltérés — kevesebb van a levéllemezben, mint a levélnyélben. Ezen adatoknak főleg a levél-zöldségféléknél van jelentőségük. Az egészségvédelem érdekében új, kiegészítő minisztériumi rendeletek szabályozzák a zöldségfélék felvásárlását a közellátás céljaira. Ezekben meghatározzák az áru legmagasabb megengedhető nitrát-só szintjét. A határértékek (normák) zöldségfélék szerint különbözőek. A korai hajtatottaknál legmagasabb érték a fejes salátánál, a reteknél és a karalábénál megengedett, míg a salátauborkánál, a sárgarépánál jóval alacsonyabb a töménység engedélyezett értéke. A zöldségfélék nitrát-ső tartalmát csak vegyi elemzéssel lehet megállapítani laboratóriumokban. Használatos más módszer is, ez azonban csak helyszíni vagy házi elemzésre alkalmas. Valós értékek csak laboratóriumi vizsgálattal állapíthatók meg. Ezen vizsgálatok alapján történik az áru közegészségügyi minősítése. Ettől függ, hoy az áru megfelel-e a közellátás céljainak. A kiskerti és a háztáji, valamint a kis- és nagyüzemi árutermelőknek a fentiek ismeretében kell eldönteniük, hogy milyen termesztési módszert választanak. A módszer helyes megválasztása rendszerint egészséges, bár nem teljesen nitrátmentes növényt, illetve terményt eredményez. Érdemes az alábbi tanácsokat megfogadni: — korlátozzuk a téli és a kora ta-' vaszi zöldségtermesztést; — árnyékos helyen ne termesszünk zöldségféléket; — ha egy mód van rá, akkor a talajnak megfelelő növényt válaszszunk termesztésre; — olyan komposzttal trágyázzunk, amelyben a szén és a nitrogén aránya 100:1; — a talaj, illetve a növény nitrát-só tartalma szempontjából előnyösebb az istéllótrágya a műtrágyánál; — tápanyag-utánpótlás előtt végezzünk talajvizsgálatot, s ez szerint határozzuk meg a trágyaadagot; — tartsuk be a nitrogén-foszfor-kálium megfelelő arányát; — nitrogént — eltérően az általános alapelvtől — inkább alaptrágyaként használjunk, megfelelő műtrágyával; (Rövid tenyészidejű hajtatott terménynél csak így szabadi Ha mégis tervezett a fejtrágyázásv akkor azt legalább 1—? hónappal a várható szedés előtt tegyük.) — ügyeljünk a víz nitráttartalmának ellenőrzésére. Az egészséges zöldség termesztése ma tö*bb szakismeretet igényel mint korábban. Számos tényező megváltozott. Ezek közül a talaj táperő-gazdálkodása Is módosult. A szerves trágyát nagyrészt már nélkülözzük a termesztés során. A szükséges tápanyag-utánpótlást. pedig csak műtrágyával Igyekszünk pótolni. Ilyen megoldásnál, s főleg szakszerűtlen beavatkozásnál számítani kell a káros következményekkel. BARTAKOVICS ISTVÁN mérnök, kandidátus Vadászok figyelmébe! Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az őszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezése érdekében módosította az apróvad vadászatának időtartamát. A fácánok és nyulak tervezett kilövésének időszaka november 14-től december 31-ig tart, s a fácánok és nyulak befogása január 15-tg engedélyezett. Ez a rendelet nem vonatkozik a , Čedok és a Tatratour utazást iroda által külföldiek számára szervezett és díj befizetése ellenében engedélyezett vadászatokra. t \ Hagyományainknak megfelelően ismét tájékoztatjuk olvasóinkat a tejfelvásárlás alakulásáról. Most az idei év első bárom negyedének eredményeit elemezzük. A tejfelvásárlás helyzetéről és a minőség alakulásáról október végén Ján BroCko agrármérnök, a Tejipari Tröszt vezérigazgatósága felvásárlási osztályénak vezetője tájékoztatott. Elöljáróban néhány szót az országos tejfelvásárlás alakulásáról. Míg az SZSZK-ban a tervezett tejfelvásárlást 1,1 százalékkal, azaz 14 millió 21 ezer és a CSSZSZK-ban 0,1 százalékkal, azaz hatmillió 744 ezer literrel túlteljesítették, addig a CSSZK- ban 0,2 százalékkal, azaz 2 millió 27Б ezer literrel lemaradtak. Az idei év első három negyedében a múlt év azonos időszakéhoz viszonyítva a CSSZSZK-ban 32 millió 604 ezer literrel kevesebb, az SZSZK-ban viszont kétmillió 892 ezer literrel több tejet vásároltak fel. A kerületek vonatkozásában a tejfelvásárlási kötelezettségeknek csak a Dél- és a Kelet-csehországi, továbbá a Dél-morvaországi, valamint a Közép- és a Kelet-szlovákiai kerületben tettek eleget. A múlt év azonos Időszakához viszonyítva öt kerületben csökkent a tejfelvásárlás. NYUGAT SZLOVÁKIÁI KERÜLET Ebben a kerületben tovább tart a lemaradás. A tervezett tejfelvásárlásnak csak 99,7 százalékban tettek eleget úgy, hogy az első félévben tapasztalt hárommillió 758 ezer literes lemaradást több mint egymillió 839 ezer literre sikerült mérsékelni. A tejfelvásárlási követelményeknek csak a Trenfcínl (101,3%), a Lévai (Lévice), a Nyitrai (Nitra), a Topoľčany! (100.2%) és a Senicai járásban (100.0%) tettek eleget. A legnagyobb arányú — 2,1 százalékos, azaz egymillió 550 ezer literes — lemaradás, a Dunaszerdahelyi (Dunajská A tejfelvásárlás alakulása Streda) járásban volt tapasztalható. De a Komáromi (Komárno) járásban (649 ezer liter) és a Galántai (Galante) járásban (407 ezer^liter) is jelentős a lemaradás. Ezzel szemben a Lévai járásban 332 ezer, a Nyitrai járásban pedig 329 ezer literes többletet értek el. Az idei év első három negyedében a múlt év azonos időszakához képest a tejértékesítést csupán a Topolčanyi járásban (0,4%) növelték, a többiben kisebb-nagyobb visszaesés volt tapasztalható. Az egy tehénre számított napi eladás vonatkozásában az első helyen a Dunaszerdahelyi, a másodikon a Bratislava-vidéki (Bratislava-vidiek), a harmadikon a Trenöíni (10,1 1), a negyediken pedig a Trnavai járás (10,0 1) végzett. A leggyengébb eredményt a Lévai járásban érték el. KÖZÉP SZLOVÁKIÁI kerület A többlet az első félévi hétmillió 888 ezer literről szeptember végéig hatmillió 637 ezer literre csökkent. A tejfelvásárlási kötelezettségeknek a Martini (99,2%), a Rimaszombati (Rimavská Sobota) és a Zilimai (93,8%) járásban nem tudtak eleget tenni. Ezzel szemben a legnagyobb arányú túlteljesítést a Prlevidzai (4,6 %), a Dolný Kubín-i (3,8%) és a Nagykürtösi (Velký Krtíš) járásban érték el. A többlet a Nagykürtösi járásban 981 ezer, a Losonci (Lučenec) járásban pedig 559 ezer literes volt. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a tejértékesítés csak a Liptovský Mikuláš-i és a Martini járásban csökkent, ezzel szemben a legnagyobb arányú növekedést a Losonci és a Banská Bystrica-1 ( 4,6 %) járásban érték el. kelet-szlovAkiaj kerület Ebben a kerületben 9 millió 223 ezer literreKtöbb tejet értékesítettek a tervezettnél. A tejfelvásárlási kötelezettségeknek csak a Popradi (98,7 százalék) és a Tőketerebesl (Trebišov) járásban nem tettek eleget. A legnagyobb arányú túlteljesítésre a Vranovi (8,8%), a Bardejovi (8,6 százalék) és a Svtdníki (7,8%) járásban került sor. Örvendetes, hogy az idei év első három negyedében a múlt év azonos időszakához képest minden járásban növekedett a tejértékesítés. A MINŐSÉG NEM VÁLTOZOTT LÉNYEGESEN Az SZSZK-ban az első osztályban a felvásárolt tej 72,6, a másodikban 24,6, a harmadikban pedig 1,3 százalékát értékesítették, a standard minőséget a tej 1,5 százaléka nem érte el. A Nyugat-szlovákiai kerületben a legtöbb első osztályú tejet a Nyitrai, a Topofčanyi (74,7%) és az Érsekújvári (Nové Zámky), a legkevesebbet a Bratislava-vidéki, a Galántai és a Trenčín! (68,4%), a Közép-szlovákiai kerületben a legtöbb első osztályú tejet a Prlevidzai (85.3%), a Považská Bystrica-i (84,2) és a Martini (80,0%), a legkevesebbet a 2tar nad Hronom-i (60,6%), a Liptovský Mikuláš-i (63,9%) és a Losonci, a Kelet-szlovákiai kerületben a legtöbb első osztályú tejet a Kassa-vidéki (Košice-vidiek), a Spišská Nová Ves-i (78,3%) és a Stará Lubovűa-i (78,8 %), a legkevesebbet pedig a Prešovi (66,8%), a Töketerebesl és a Nagymlhályi (Michalovce) járásban értékesítették. A második osztályú tej három járásban haľadta meg a harminc százalékot, ’ mégpedig a Bratislava-vidéki, a Losonci és a Rimaszombati járásban. A legnagyobb arányú — 5,1 százalékos — harmadik osztályú tejet a Dolný Kubín-i járásban értékesítették. A nem standard minőségbe ismét a Kelet-szlovákiai kerületben, pontosabban a Kassa-vidéki, a Svidník! (4,1 %) és a Stará Ľubovňa! (4,0%) járásban sorolták a legtöbb tejet. A tej tervezett — 3,730 százalékos — zsírtartalmát ez idei év első három negyedében az SZSZK-ban nem sikerült elérni (3,723%), főleg a Nyugat-szlovákiai kerület „jóvoltából“, ahol a 3,770 %-os tervtől 0,052 százalékkal maradtak el. Az átlagos zsírtartalom a Közép-szlovákiai kerületben 0,730, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 3,725 százalékos volt, mindkét esetben jobb a tervezettnél. Az idei év első három negyedében a te)felvásárlással kapcsolatban továbbra is az 57 0529-es számú Csehszlovák Állami Szabvány átmeneti rendelkezése volt érvényben. BARA LÁSZLÓ A TEJFELVAsARLÄS HELYZETE 1987 ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVÉBEN (ezer literben) Kerület, járás NYUGAT-SZLOVÄKIA Bratislava Dunaszerdahely Érsekújvár Galánta Komárom Léva Nyitra KÖZÉP-SZLOVAKIA Losonc Nagykürtös Rimaszombat KELET-SZLOVÄKIA Kassa Nagymihály Rozsnyó Tőketerebes SZSZK Terv Valóság 1987/ Napi Minőség (%-ban) % eladás I. II. III. Nem 1986 1 tehénre standard 629 359 627 519 99,7 ’ 97,1 9.6 71,9 26.0 1,1 1.0 57 054 56 858 99.7 98,5 10.6 64,9 32,7 0,9 1,5 74 462 72 912 97,9 94,7 11.1 72,6 27.0 0.1 0.3 60 518 60 405 99.8 96.8 9,1 74,0 23,4 2,0 0.6 52 770 52 363 99,2 96.3 8.9 67,3 29.9 2.4 0 4 54 413 53 764 98,8 96.1 9,7 73,3 23.1 1.9 1.7 57 432 57 764 100.6 97,6 7,9 72,4 25,1 1.6 0.9 59 724 60 053 100.6 96.7 9.5 80,1 .18,9 0,2 0.8 357 348 363 983 101,9 101.2 — 72.6 24.9 1,0 0.9 31219 \31 778 101.8 105,0 — 65.0 31,8 2.5 0,7 29 952 30 913 103,2 101,2 — 78.3 20.7 0.9 0,1 49 955 49 847 99,8 102.5 — 65.5 31,1 1.7 1.7 314 685 323 908 102 9 104,7 6.5 73,6 21.6 1,5 3.3 46 236 47 323 102,4 104,1 9.2 81.9 13,1 0,8 4.2 33 969 34 229 106,6 101,9 6,1 69,2 24.8 2,9 3,1 18 589 18 619 100.1 102,4 6.0 75,9 21,1 0.8 2,2 41 327 , 40'687 98,5 102.1 6.1 67.3 28.0 1.9 2.8 1 301 390 1 315 411 101,1 100,2 — 72,6 24,6 1,3 1,5 /
