Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-14 / 45. szám
к idei növényvédelmi Almavarasndás tanácsadó tapasztalataiból Április eleiétől október végéig az idén is működött a növényvédelmi tanácsadó (címe: Mestský výbor SZZ, Malinovského 88, 831 04 Bratislava; tel- 661 60), melyet főleg a bratislavaiak és a környékbeliek látogattak Postán viszont egész Szlovákia területéről kaptunk beteg növényekről vett mintákat. Az idei vegetációs időszak első része nagyon csapadékos és hűvös, a nyár és az ősz viszont száraz és meleg volt. Az időjárásnak megfelelően tavasszal a kórokozók, a me'eg beálltával pedig a kártevő rovarok szaporodtak el. A gyümölcsfákon a gombás betegségek közül a legnagyobb károkat az alma- és a körte- Varasudás okozta. A károsodás mértéke azért volt olyan erős. mert a fertőzés rögtön az elvirágzás után megtörtént, és így már a fiatal gyümölcsön jelentkezett. A varas foltok be száradtak, ezáltal a gyümölcs felrepedezett, és később moníliás rothadásban tönkrement Ugyanarra a sorsra jutott az almamoly által károsított alma és körte vagy a barackmoly, illetve keleti gyümölcsmoly hernyói által megfúrt őszibarack Is. Ezért gyakran hangzott el a tanácsadóban az a kérdés: hogyan lehet a moníliás gyümölcsrothadás ellen védekezni? A válasz egyértelmű: a szignalizáció alapján jól időzített permetezéssel nemcsak a gyümölcs férgesedése ellen harcolunk, de megakadályozzuk a gomba gyümölcsbe történő behatolását is A Monilia ugyanis a gyümölcsöt csak a sebeken keresztül tudja megfertőzni. Sokan hoztak a tanácsadóba olyan őszibarack- és szilvale vél mintát, melyeken a Clasterosporium carpophiium okozta levéllyukacsosodás tüneteit találtuk Az említett gomba — apró, lila szegélyű fehér foltok formájában — sok esetben az őszibarack gyümölcsét is károsította. A vírusos megbetegedések közül a szilvahimlő nemcsak a szilvaféiéken, hanem a kajszi- és az őszibarackfák gyümölcsén is hatalmas károkat okozott. A beteg szilvafák gyümölcse korábban kezdett érni. és Idő előtt le is hullott A kártevők közül legtöbbet a levéitetvekkel foglalkoztunk. Gyakoriak voltak a ribiszkén, őszibarackon és az almafákon. A nyár végén az amerikai fehér szövőlepke kártételéről is meggyőződhettünk. A lombosfa-fehérmoly is károsított, de kártétele a tavalyinál valamivel gyengébb volt. Sajnos, olyan módszer, amely segítségével a permetezés szükségességének pontos Időpontját jelezni lehetne, még mindig nincs kidolgozva. A szőlőn még a június folyamán erős peronoszpóra fertőzés alakult ki. Később, az amúgy is gyengébb termésen, a lisztharroat és végül pedig a szürkepenész hatalmasodott el Külön említést érdemel a kajszi gutaütéses pusztulása, amire az idén nagyon sok kertészkedő panaszkodott. Samos, itt is szoros az összefüggés az erős téli fagyokkal. A beszélgetések során kiderült, hogy a téli fagyoktól a tavaly átlagon felüli termést hozó fák erősebben károsodtak, és gyakrabban pusztultak el tavasszal gutaütésben. A melegigényes zöldségfélék (uborka, dinnye, paprika, paradicsom) a májusi és a júniusi hűvös időben Hagyon gyengén fejlődtek. Sok esetben a kiültetett növények java része el is pusztult. A fóliasátrakban hajtatott paradicsomot ebben az időben a szürkepenész támadta meg, mivel a termelők a hideg miatt a hajtatőberendezéseket nem szel* lőztették. Az uborkát az Intenzív vegyszeres kezelések ellenére is megfertőzte az uborkaperonoszpóra. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a Ridomii plus 48 WP még akkor is féken tudja tartani a kórokozót, ha már a betegség első tünetei megjelentek. Az a veszély azonban fennáll, hogyha sokszor fogjuk használni, akkor vele szemben a kórokozó előbb-utóbb rezisztenssé válik, és uborkaperonoszpóra elleni határát elveszíti,, ezért más hatóanyagú készítményekkel felváltva kel) alkalmazni. Sokan érdeklődtek a káposz-. tafélék sárgulásának, pusztulásának okai iránt is. Ezt a pusztulást a tavaszi káposztalégy okozta. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a vegyszeres védekezést a palánták kiültetése után 10—14 nappal beöntözés formájában (Diazinon 60 ЕС, Basudin 60 EC, Metation E 50) kell elvégezni. Maflák György agrármérnök A CLasternspnrium carpophiium nevű gomba által okozott foltok őszibarackon (A szerző felvételei) Mas a fagyd beita előtt Néhány - zöldségféle vetésével a tapasztalt kertészkedők késő ősszel, sőt még télen Is Dróbálkoznak, s fgy tavasszal általában néhány hét előnvre tesznek szert. Há némely zöldségfajta magját ez idő tájt vetiük el, akkor a téli fagyok beállta előtt ezek már nem csíráznak ki, s a talajban jól áttételnek. Tavaszi fejlődésük már azokban a napokban megindul, amikor a kertbe szinte még be sem léphetünk. és a talajjal dolgozni nem lehet Ezek a növények a csírázás és a feilődés terén előnyre tesznek szert és előbb válnak fogyaszthatóvá. Természetes azonban hogy ez az’ agrotechnika) módszer bizonyos kockázattal tár Megtörténhet, hogy a téli hőmérséklet a vártná' másképp alakul. Fölmelageaés ion a magvak kicsfrázn 'k s az Ismételten vagy késve beálló faevok veteményfinket ’Inns7tít!ák ffSzvnfteníH a fagyok előtt legbiztonságosabban a gyökérzöldség magvai vethetők. A kifagyással szemben — még a korai csírázás esetéit is — a legnagyobb viszonylagos ellenállóságot a petrezselyem tanúsít. Őszi-téli vetésének sikerét az is biztosítja, hogy magvainak a csírázáshoz hossszú nyugalmi időre vau szükség, s fgy időnap előtt csak a legritkább esetben hajt ki. Kivethetjük a répa és a vöröshagyma magvait is. E két növény magyarnak azonban a fagvek előtt nem szabad kicsírázniuk. mert ígv a jarovizásió még a tavasz beállta előtt lezajlik. Ebben az esetben — még ha a növények áttelelnék is — nem érnénk el célunkat, hiszen a növények nagy része virágba menne Késő őszi vetésüknél nagyiából hasonlókénpen járunk el, mint я tavaszinál Hasonlóan készítjük elő a talajt, azonos módon trágyázunk és a sorszélesség f?0—30 cm) sem eltérő. A magok azonban fel). 1 cm-re! mélyebbre kerüljenek a talajba; mennyiségüket pedig 10— —20 százalékkal növeljük. A talajt a vetés után gondosan bengerezziik le E munkákat lehetőleg a fagyok beállta előtt 14 nappal végezzük el. fSzlovákia déli területein ezek ideje általában december eleiére. az északibb területeken pedig november második felére esik 1 (é, ha a napi és a bosszú távú időjárás.jelentést is megfigyeliük. Nem árt azonban, ha óvatosak vagyunk, hiszen ez a módszer bizonyos kockázattal jár, s ezért az adott zöldségkultúra termesztésére szánt területnek rsak egy részét vetítik he Az őszi vélemény a vegetációs Időszak kezdetén a tavaszihoz viszonyítva általában jóval sűrűbb, ezért igyekeznünk kell, hogy még időben, 3—5 cm távolságúra kiritkítsuk. Ezt elmulasztva, a növények erősen megnyúlnak, és könnyen elfeküsznek a talajon. Ettől eltekintve hasonló gondoskodást igényelnek, mint a tavasziak, de fölhasználásukat, Illetve betakarításukat már 2—3 héttel korábban megkezdhettük. Hasonlóan a fagyok előtt, ese'Ieg a téli felmelegedések idején, vethető el a mák is. Öszi-téli vetésével — gyakran a vegyszeres védekezés te'ias mellőzésével — elker!‘iihe*Mk a máktoknrmánvnx (Ceutorrhynebus maculaalba) kár'ételét. amelv a mák férgességét és jelentős károkat okoz . Az őszi. téli hónapokban történő vetés bizonyos tekintetben különlegességnek számít, amelv — ha sikeres — nemcsak „gazdasági“ eredményt, de örömet is jelent. (Záhradkár 1986/11) Szakszerű keltezéskor a kénszelet a hordó Fejtés gumicsővel közepén helyezkedik el. Az eSső lejtés К seprő leülepedése után, amikor a bor nagyjából megtisztul, fejtsük le, ne kívánjuk, hogy az újbor teljesen tiszta legyen. Az első fejtés célja nz, hogy a bort a sűrű seprőtől időben elválasszuk. Ideje általában a zajos erjedés után 2—8 hét múlva érkezik el. Korábban fejtjük a lágy 'fsavszegényl, az egyszerű, a fajélesztővel erjesztett és a rothadt termésből származó borokat. Később fejthetjük a kemény, savas, testes, nagy alkoholtartalmú, esetleg erjedetlen cukrot is tartalmazó, valamint a vörösborokat. Általában a túl kései fejtés nagyobb hiba. mint a korai. Az első fejtés ponfos ideiét a bor íze és viselkedése határozza meg a . legjobban. A lefejthető bor közepéből, de előnyösebb, ha még mélyebbről mintát veszünk. "A bor tisztasága. enyhe kesernyés fze és megfelelő savtartalma a fejtés szükségességét jelzi. TÖRÉSI PRÓBA A fejtés előtt vizsgáljuk meg borunk viselkedését a szabad levegőn. Ezt nevezzük törési próbának. Törési próbára a borral egy poharat vagy fehér palackot félig megtöltünk. A palackot ne dogjuk be. a mintát szobahőmérsékletű helyen állni hagytuk és egy-két napig figyeljük. A hibásan erjedt vagy törésre hajlamos bor a levegő hatására megzavarnsndik. felső részén barna gyűrű jelenik meg, Ä gyűrű lefelé vastagszik, és lassan az egész bor kávébarna színűvé változik, ize kellemetlen lesz. Ha a bor erjedetlen cukrot tartalmaz, az erjedésnek Indulhat, ami egyszerű zavarosodással jár. Minden esetben végezzük el a törési próbát, még ha szüretkor a leggondosabban jártunk Is el, kéneztük a mustunkat, egészséges szőlőt dolgoztunk fel. AZ EGÉSZSÉGES BOROK KEZELÉSE Ha a törési próbánál borunk semmilyen bámulást, rendellenességet nem mutat, akkor nyíltan fejtsük le. A fogadó hordót vízzel öblítsük ki. és 100 literenként fél szál azbeszt kénszelettel kénezzük. Az egészséges újborokat is alapkénezésben kell részesíteni. Ehhez 100 literenként: egyszerűbb boroknál 1 dkg, testesebb. édeskés borok esetében 2 dkg borkén szükséges. A borként néhány liter borban feloldjuk, és a fogadó hordóba öntjük. Erre Fejtjük rá a bor tisztáját. A hordót annyira töltsük tele, hogy a z akonanyílásba szorított dugó vége a borba érjen. Ha a bor még édeskés, a pincénk meleg, és utóerjedés várható, akkor a hordót csak 2—3 ujjnyi híjjával töltsük meg, és használjunk utóerjesztő-akonát. Ennek hiányában a dugót fordítva helyezzük az akonanyílásra. A megürült hordóból az aljat kiöntjük. A híg seprőt kisebb edényben helyezzük el. Időnként megülepedett seprő fölötti bort leszivornyázzuk. Ha már több liter hiányzik az edényből — a romlás elkerülésére — kisebb edénybe öntve tovább színeljük a seprőt. A kiürült hordót azonnal mossuk ki, és gyengén kénezzük meg. A KÉNEZÉS Ha a törési próba azt mutatta, hogy borunk többé-kevésbé hajlamos a barnatörésre, nem fejthetjük le a szokott módon, mert az egész borunk barnatörött lesz. A törés egyszerű és biztos ellenszere a kénezés. Meg kell kénezni az ilyen bort színre és minőségre való tekintet nélkül. Ugyanis nagyobb -baj az, ha a bor megtörik, mint ha átmenetileg kénes ízű, vagy ha a vörösbor halványabb színű lesz. Ha a bor a törési próba során 48 óra múlva kezd megtörni, a barna gyűrű csak 1—2 mm, akkor 2 dkg, ha 24 óra múlva jelentkezik a bámulás, 3 dkg, és ha 12 árán belül erőteljes a színváltozás, akknr 4 dkg borkénnel kell számolnunk 100 literenként. A fejtést egyébként a már leírtakkal azonosan végezzük. (Kertészet és Szőlészet 1986/47) A metélőhagyma és a hajtatott salátacikória osztályozása A metélőhagymát a kis hagymákkal együtt vagy cserepekben mint hajtatott zöldséget, továbbá pedig a szárát — csomóba kötve, — vásárolják fel. A cserépben hajtatott és a hagvmás növény legyen sűrű, egyenes, zöld levelekkel ellátott A levelek — 5 százalékukat kivéve — nem lehetnek fonnyadtak, sárgásak, töredezettek. virágszár nélküliek. Mindkét minőségi osztályra érvényes, hogy az elbokrosodott metélőhagyma átmérője 60. hossza pedig 100 mm legyen. A másodosztályú áru levelei lehetnek töredezettek, kicsit fonnyadtak, kis virágszárüak. de nem sárgásak. A haitások 10 százaléka lehet olyan, amely nem fejlődött ki jől, vagy károsított, de fogyasztásra még alkalmas. Az I. osz'ályú vágott, csomóba kötött metélőhagyma friss, zöld és nedvdús, nem töredezett vagy összenyomott, virágos szár nélküli, valamint nem sárgás. A levelek hossza 150 mm. A csomóban a levelek 5 százaléka lehet sárgás végű, fonynyadt vagy összenyomott. Nem baj, ha а II. osztályba sorolt áru egy kissé fonnyadt vagy töredezett, ha rövid, virágos szára van. Levelei azonban legyenek zöldek, hosszuk érje el a 100 mm t. Kevésbé fejlett vagy károsított 10 százalékuk lehet, de fogyasztásra ezeknek is alkalmasnak kell maradniuk. A haitatott salátaeikóriát 3 osztályba sorolják A minőségi — és az I. osztályút darabra, а П. osztályú árnt pedig kilóra vásárolják fel. A minőségi osztályba tartozó levél rózsáknak szilárdan zártaknak, minden károsodástól mentesnek kell lenniük. Hoszszuk 140—170, átmérőjük 40— 60 mm, a súlyuk pedig 130 gramm legyen. A minőségi osztályon belül 5 százalék lehet az I. osztályba sorolható vagy az előírtnál 10 százalékkal kisebb súlyú. Az I. osztályú salátacikória jől zárt, de lehet kevésbé is. Nem baj. ha a levelek kissé összenvomottak és valamelyest megrepedezettek A levélrózsák hossza 120—200. az átmérőjük 30—80 mm. a súlyuk pedig 130 gramm legyen. Megengedett, hogy az áru 5 százaléka а II, osztály követelményeinek felelten meg vagy, hogy 10 százalékának sűiva a? előírttól elmaradton. A minőség! — és az I osztályba sorolandó salátacik^riára érvényes, hogy a levélrózsák szine fehér, sárgás, zöldes legyen. Egy ládába egyforma nagyságú gyökér és virágszár nélküli növények kerüljenek. Minden egyes példányt csomagoljunk papírba, ez ugyanis védi őket a fénytől. А II. osztályú áru kevésbé tömött, nem egészen zárt levélrózsáiú famely azonban a felétől jobban nem nyílik szét) legyen, blem baj, ha van rajta virágos szár, ha sérült, kissé zöldes vagy esetleg bámuló. Egy ládába különböző nagyságú levélrózsákat Is tehetünk. Védjük őket azonban a fénytől. Nagyságuk, átmérőjük és súlyuk nincs megszabva. Sérült vagy kissé fonnyadt 10 százalékuk lebet, de ezeknek Is fogyasztásra alkalmasnak kell maradniuk. Magdaléna Valiikévá agrármérnök, kandidátus
