Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-07 / 44. szám

1987. november 8. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Kedvező takarmányozási lehetőséget biztosítanak a Járás nagy kiterjedésű legelői (Bogoly János felvétele] A siker reményében Az állattenyésztés rövidtávú és távlati fejlesztési terve igényes feladatok elé állította hazánk valamennyi mezőgazdasági nagyüze­mét. A dolgozóknak a megoldásra várő feladatokhoz való pozitív viszonyulását fényesen igazolja az a tény Is, hogy a 8. ötéves terv­időszak első évétől kezdve az állattenyésztés valamennyi ágazatában a termelés eredményesebbé tételére törekedtek. Erről győződtem meg a Tőketerebesi (TrebtáovJ Járásban is. ahol a Járási pártbizott­ság értékelte a jeloniegl ötéves terv céljainak valóra váltásában el­ért eredményeit, és kritikai igényességgel rámutatott ez észlelt hiá­nyosságokra. A Járás az állattenyésztés feladatát az idei év első kilenc hónapjában lényegében teljesítette, hiszen az el­múlt év hasonló Időszakához viszo­nyítva vágóállatokból 337 tonnával, tejből pedig 1 millió 222 ezer literrel többet értékesített. A marhahús el­adási tervét 111.6 százalékra teljesí­tette, viszont lemaradás mutatkozott a sertéshús és a tej értékesítésében. A járásban a mezőgazdasági terü­letnek 23 százalékát gyepterületek, nagy részben Intenzív rétek és lege­lők teszik ki. De a szántóföld 31,6 százalékán is tflmegtakarmány-növé­­nyeket — lóherét , lucernát, takar­mánykeveréket, silókukoricát és ta­karmányrépát — termesztenek. A ta­karmányozást segíti még az évente négy hatezer hektárnyi másodvetésű takarmánynövény. Tehát az állatié nyésztés, de különösen a szarvasmar­ha tenyésztés fejlesztésére adottak a feltételek. Ennek ellenére a szarvas­marha-tenyésztésben stagnálás ta­pasztalható. A Tőketerebesi járás mezőgazdasá­gi üzemeinek legfontosabb feladata a szarvasmarha-állomány létszámának gyors ütemű növelése. A feladat tel­jesítésekor elsősorban arra kell nagy gondot fordítani, hogy érdemlegesen növeljék a tehenek számát, hiszen a jelén időszakban 732 darab hiányzik a tervezett állományból. A járásban a tervezett szarvasmarha-állományt csupán öt mezőgazdasági üzemben tudták eddig biztosítani ,de az utóbbi két évben mindössze hét mezőgazda­sági üzemben értek el létszámnöve­kedését. A helyzet tehát egyáltalán nem megnyugtató, hiszen az első fél­évben a járás mezőgazdaságai csu­pán 951 darabbal növelték az állo­mányt és az év végéig a tervezett állományból még 3612 darab hiány­zik. a A háromnegyed éves kimuta­tások szerint 100 hektár mezőgazda­­sági területre számítva az egyes me­zőgazdasági üzemek között óriási az eltérés a szarvasmarhatartásban Pél­dául a seöovcei Vörös Csillag Efsz­­-ben mindössze 40,1 darabot tarta­nak, ugyanakkor a bfilvi ÍBofj Ha­ladás Efsz-ben 88.3 darabot. A járási pártkonferencia határoza­tai szerint 100 tehéntől 9Я borjúsza­porulatot kellene elérni. Ezt a hatá­rozatot a Járás eddig nem teljesíti Tavaly a lemaradás 1,8 volt, ami 643 darabbal kevesebb szaporulatot je­lentett. Az idei elsó félévben a lema­radás 100 tehéntől 4,3 darab volt, a­­ml valóban nagyon elgondolkodtató tény. Az alacsony borjúszaporulat és a nagy borjúelhullás okát elsősorban Is a tehenek takarmányozásában kell keresni. A helyzet javítása nem tűr halo­gatást — ezt a termelők Is jól tud­ják, hiszen csak akkor lesz képes a járás eleget tenni az elkövetkező években a reá háruló termelési fel­adatoknak, ha ezt a legjelentősebb teendői — az állatsűrfiség növelését — minél gyorsabban megvalósítják Persze időközben nem szabad megfe­ledkezniük az állatok termelékeny­nos, pz egyes mezőgazdasági üze­mekben a napi súlygyarapodás terén Igen nagy eltérések tapasztalhatók. A legjobb eredményt az utóbbi idő­ben a Vaján! JVojany), a Cejkovi és a Seöovcei Efsz-ben, valamint a Ki­­rályhelmeci Állami Gazdaságban mu­tatták ki. Az említett gazdaságok az átlagos napi súlygyarapodás tervét túlteljesítik. Viszont lemaradtak a Leleszi, a Kystai, a Plechoticei és az Abarai (Oborin) Efsz-ben, valamint a központilag irányított mezőgazdasági üzemekben. Szóvá kell tenni azt a pozitív ered­ményt is, amit a járásban az abrak­takarékosság terén értek el, hiszen az elmúlt évben nem kevesebb, mint 1098 tonna erőtakarmányt sikerült megtakarítani. Egyedül a baromfiága­zatban nem sikerült a tervezett ab­rakfogyasztási normát betartani. In­dokolatlanul nagy fogyasztást mutat­tak kt a leleszi, a kystai, a plechati­­cei és a parchovanyi szövetkezetek­ben. El kell mondani azt is, hogy a já rási pártkonferencla határozatait va­lamennyi mezőgazdasági nagyüzem a saját feltételeinek megfelelően lebon­totta és fejlesztési tervébe átültette Az értékelés szerint az elmúlt évben és az idei év első kilenc hónapjában az állattenyésztés tervének teljesíté­sében indokolatlan lemaradást muta­tott ki például a leleszi, a pólyáni, a bolyi, a kystai és a pechotieei szö­vetkezet, valamint a Szomotori (So motor), a Nagykaposi Állami Gaz­daság és a Zemplínska Nová Ves-i Magtermelő Állami Gazdaság. A fel­sorolt üzemekben a gazdaságveze­tőknek fel kell tárniuk a lemaradás okait, kijelölni azon konkrét felada­tokat, amelyek a nyereséges állat­­tenyésztést termelést biztosítják. Van­nak gazdaságok, melyek a tejterme­lésben 13 százalékos, a sertéste­nyésztésben, Illetve hizlalásban 27 százalékos rentabilitást érnek el, ugyanakkor akadnak, ahol a jöve­delmezőség foka eléri a mínusz 37 százalékot, főleg a marhahlzlalásban. A leleszi és cslcserl (Ciöarovce) szö­vetkezetben pedig a tejtermelésben mutattak ki alacsony rentabilitást. A dolgozók és az üzemi pártszer­vezetek tudatában vannak annak, hogy úgy kell hozzáállni a legfon­tosabb feladatotk és problémák meg­oldásához, hogy szorgalmas munká­val megteremthessék a további cé­lok valóra váltásához szükséges ked­vező feltételeket. Remélhető, hogy a példásan gazdálkodó üzemek, a leg­eredményesebb dolgozók és brigádok szorgalma egyre Jobb munkára ösz­tönzi a Iemaradozókat is. Továbbá, hogy a szocialista munkaverseny, ezen belül a szoeialistabrigád-moz­­galom és a szocialista kötelezettség­vállalások Jől bevált módszerei ismét meghozzák a várt eredpiényt, és hat­hatósan hozzájárulnak az igényes feladatok sikeres teljesítéséhez. Dicséret illeti a jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemek vezetőit is. Főképpen rajtuk múlott, hogyan él­tek a lehetőségekkel. Amit tettek a nyereséges gazdálkodás érdekében, az szorgalmuk, tudásuk, helytállásuk és felelősségérzetük ékes bizonyí­téka. Az állattenyésztés fejlesztésében nem lehet, nem szabad megállni! Az ötéves terv előirányzatainak teljesí­tése érdekében az év végéig még so­kat kell tennie a mezőgazdaságnak. Erre figyelmeztetett e iárási pártbi­zottság plénuma is, amikor megálla­pította: „Az állattenyésztési ágazat­ban feladat, hogy a rendelkezésre álló anyagi-műszaki bázis teljes ki­használásával a termelés a terveknek megfelelően növekedjék, a szarvas­­marha- és a sertéstenyésztés terme­lése tovább fejlődjön.“ ILLÉS BERTALAN Korszerű íecemaiietakaritási módszer A Bólyi Mezőgazdasági kombinát keremendi gazdaságában két dolog­gal is megismerkedhettünk Az egyik a korszerű lucernabetakaritási és -tárolási módszer, a másik az 1248 férőhelyes tehénfarm megtekintése volt. Most az előbb említettel foglal­kozunk. Mivel az 1248 férőhelyes tehénfar­mon Igen magas színvonalú a tejter­melés, a tejhozam további fokozása és a takarmányköltségek csökkenté­se szükségessé tette a minőségi lu­­cernaszéna-készítés bevezetését Hét szakember — Csicsman Sándor ag­rármérnök. Győri József gépészmér­nök, Gyuris János gépész üzemmér­nök, Hárs József épületgépész üzem­mérnök, Hendinger János gépészmér­nök, Pinczei József épületgépész üzemmérnök és Varga Tninás villa­mos üzemmérnök — egy újítási Ja­vaslatot nyújtott be egy korszerű, szellőztetéses lucernaszéna-szárítő és -tároló épület létesítésére. Az elgon­dolást tettek követték, olyannyira, hogy a gyakorlatban megvalósított megoldásért az újítókat a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter küiönjutalomban részesítette. Mielőtt rátérnénk a betakarítást technológia részletes ismertetésére, tett széna etetése a tehenek tejhoza­­mának további növekedését eredmé­nyezte. Javultak a tehénfarm állat­­•egészségügyi mutatói, főleg a borjú­­elhullás csökkent Jelentős mérték­ben. A lucernabetakarítás technológiájá­nak első láncszemét a HESSTON­­-1091-es típusú, szársértős fűkasza jelenti, amely széles, laza és terített rendet hagy maga után. A renden történő fonnyasztás után — amely általában 24—36 óráig, azaz 50—60 százalékos víztartalomig tart — a lucerna felszedésére a MENGELE MLAW-400-as típusú szeletelőkéses felszedő és rakodó kocsit használják. Innen a lucerna traktorvontatású pótkocsikon a két szárító és tároló épület között levő ZB-6-os típusú etetőasztalra kerül, ahonnan a DA­­-01-es típusú harántszalagos, súly és térfogat szerint működő adagolón, az AG-455-ös típusú fúvóventilátoron, a QL 2 F 40-es típusú teleszkópos el­osztó berendezésen és a tető alá erő­sített, sínen futó teleszkópos csőve­zetéken keresztül jut a tárolóba. Né­hány szakember annyira kiváncsi volt, hogy létrán felmászott a táro­lók tetejére, és onnan nézték meg az egyes berendezések működését. A te­leszkópos csővezeték előnye, hogy előre vagy hátra mozgása, Illetve az >»««« tgy fest a baloldali száritó és tárolóépület, melynek alapterUlete 644 négyzetméter néhány szót arról, hogy a három év­vel ezelőtt bevezetett eljárás milyen kedvező hatással van a gazdálkodás­ra. Mindezt Csicsman Sándor agrár­mérnöktől, a kombinát beremendt gazdaságának vezetőjétől tudtuk meg. Mindenekelőtt csökkent az időjárási kockázat, a lucerna rövid fonnyasz­tás után 50—60 százalékos (!) víztar­talommal betakarítható, elmarad a kazlazáshoz szükséges nehéz, szak­­szerűséget igénytő fizikai munka, a gyorsabb és a kisebb veszteséggel elvégezhető betakarítás következté­ben az egységnyi területen előállí­tott szálastakarmány-mennyiség miut­­egy 10 százalékkal növekszik, az egységnyi szálastakarmány-mennyi­­ségben növekszik a táplálóanyag- és karotintartalom, a tápérték- és ho­zamnövekedés révén csökken az ön­költség, a lucerna vetésterülete, he­lyette Jövedelmezőbb növénykultúra termeszthető, csökken az egységnyi táplálóanyag előállítására jutó ener­gia-felhasználás. Továbbá laza ren­dek készíthetők, fgy elmaradnak a rendkezelés levélpergést okozó mű­veletei, ' végül a kitárolás technoló­giája uivábbfejleszthető, a széna a tárolótérből élőmunka kiküszöbölésé­vel, gépi úton közvetlenül a jászolba adagolható. Az új módszerrel készf­elosztőcső kifúvó Ivének lengésszöge és késleltetési ideje automatikusan vezérelhető. Ez a berendezés bizto­sítja a takarmány egyenletes és laza elosztását. A széna szellőztetésére négy darab PN 1650/1650 típusú ventilátort (teljesítményük 150 ezer köbméter óránként és darabonként), a szellőztető levegő temperálására — indokolt esetben — szintén négy darab OTM-160-as típusú olajtüzelésű hőlégfúvőt (a névleges hőrtram 188 kW darabonként), a széna kitárolá­sára pedig az ŠPS-110-es típusú kézi kazalvágó gépet, illetve a traktorra függesztett sllótömbmetszőt használ­ják. Kár, hogy az utóbb említett gé­pet nem működés közben láttuk. A két épületből álló liicernaszéna­­-szárltó és -tároló 1100 tonna iucer­­naszéna szárftásos tárolására alkal­mas. A* 50—B0 százalékos víztartal­mú anyagból folyamatosan 1,5 m vas­tagságú réteget tárolnak be, kiszárí­tása — az oldalfalak hermetikusan vannak elzárva — általában 48 úra alatt végezhető el. A kiszárítás idő­tartama alatt a másik pajta betáro­lása végezhető. Szintén 1,5 m réteg­­vastagságban. Ha a szénán átáramol­­tatott levegő relatív nedvessgtartol­­ma 70 százalék alá csökken, a betá­rolás biztonságosan folytatható. Ál­talában 4 C-fokkal mele­gebb levegőt fúvatnak a tárolókba, egy C -fokos lég­­•előmelegttéssel 5 százalé­kos páratartalom-csökke­nést érnek el. Egy tároló épület alepte­­rülete (16,5X39) 644 négy­zetméter, a vázszerkezet lábmagasságaa 8,0 m, a fér­­határolő elemeket 3,0 X 1,2 X X0,06 m vasbeton panelek képezik, az oldalfal magas­sága 7,2 m, áz épületek kö­zött távolság pedig 14,0 m. Végül néhány gondolat erejéig ?z új módszerrel készített széna minőségi Jellemzőiről: a viztartalom 12.0, a nyersfehérfe-tarta­­lom 21,0, a nyerszsirtarta­­lom 3,7, a nyersrosttartaiom 17.0, a nyershamntartalum 8,9, a nitrogénmentes kivon­ható anyagok tartalma pe­dig 50,0 százalékos. A ka­rotintartalom agy kiló szá­raz anyagban eléri a 125— 150 mg-ot. A ZB-8-os típusú etetőasztalt a két épület között helyezték el, fgy a betárolás mindkét épületbe könnyen végezhető BARA LÄSZLÖ (A szerző felvételei) ségének további növeléséről sem A járási pártbizottság törekvése arra íránynl, hogy az átlagosnál rosszabb eredményeket kimutató üzemeket legalább a jó közepesek, az átlagosa­kat viszont az élenjárók színvonalá­ra kell emelni. Tavaly a tejelékenység terén egye­denkénti évi átlagban ЗИ5 literes tejtermelést értek el, ami 15 literrel volt kevesebb a járási pártkonferen­cián kitűzött célnál. Az egyedenkénti tejhozam az Idei első félévben Is el­maradt a terevezettől. Például a be­lesz! (beles), a Zemplfnské Hradlé­­te-1, a Pólyáni ( Pofany) Efsz-ben gyengébb tejelékenységet értek el, mint az elmúlt év hasonló Időszaká­ban. Tavaly a htzómarhák egyedenkénti átlagos napi súlygyarapodása 0.55 kiló volt. Az első félévben már 0,57 kilóra nőtt, de még Így is elmaradt a tervezettől. A hiányosságok okait mindenekelőtt az elégtelen tömegta­­karmány-ellátásban kell keresni. Ko­moly problémát okoz még mindig a szarvasmarha-tenyésztésben a szapo­rodásbiológia terén kitűzött felada­tok teljesítése. Noha tavaly a terve­zettől 2514 darab üszővel többet fe­deztettek be, még mindig akadnak mezőgazdasági üzemek, amelyekben az üszőnevelés színvonala elmarad a követelményektől, mint például a Bo­ly!, a Pőlányí és a Cslcserl (Clöerov­­ce) Efsz-ben, valamint a Tőketerebe­si Állami Gazdaságban, de más gaz­daságban is. Tavaly járási átlagban 100 tehéntől 35.5 üszőt neveltek fel. Az Idén a helyzet tovább javult, hi­szen — száz tehénre számítva — a tervet a háromnegyed évben 4,3 üsző­vel túlteljesítették. A járás jó néhány mezőgazdasági üzeme kiváló eredményekkel bizonyí­totta, hogy szorgalmas, hozzáértő munkával. Igenis, lehet ’ sikereket el­érni a termelés fejlesztésében,, eredményesebbé tételében. Reális te­hát az a követelmény, hogy a kor­szerű. minden igényt kielégítő tehené­szeti telepeken 3300—2500 literes egyedenkénti évi teftermelés! átlagot és literenként legalább minimális 50 filléres nyereséget érjenek el. Óriási tartalékok rejlenek az üsző­nevelésben. A tervezett napi súlygya­rapodás elérése szavatolja, hogy az üszőket legalább 16—18 hónapos ko­rukban lehet fedeztetni, jelenleg is akadnak olyan gazdaságok, ahol az üszőket még 3 éves korukban sem lehet fedeztetni az alacsony testsú­lyuk miatt. E téren rövidesen javu­lásnak kell beállnia a Leleszi; a Nagy­­géresl (Veľký HoreS) és a Sečovce! Efsz-ben, valamint valamennyi köz­■ ponfllag irányított mezőgazdasági • üzemben. i Szóltunk néhány szót e sertéste- i nyésztésről ts. A több éves stagnálás ■ után, lényeges javulás ez év első fe- I lében állott be. A hizlaldákban 0,53 t kiló volt a napi súlygyarapodás Min­den feltétel biztosított ahhoz, hogy ■ az Idén a tervezett 0.54 kilós napi • súlygyarapodási átlagot elérték. Sál-

Next

/
Thumbnails
Contents