Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-07 / 44. szám
1987. november В. SZABAD FÖLDMŰVES 4 3 A forradalom útja November 8-nak reggelén Pétervár látszólag éppúgy ébredt, mint máskor, de ez csak látszat volt. Ezen a reggelen Oroszország fővárosában kezdetét vette az a világtSZténelmíleg is páratlan jelentőségű küzdelem, amely egy új korszak hajnalát jelentette, — s amelyben megsemmisült az évszázadokon keresztül uralkodó kizsákmányoló rendszer, s megszületett a társadalmi Igazságosság, az egyenlőség, a béke megvalósítását célul tűző új rendszer — a szocializmus. Kövessük hát ismét az események menetét, felidézve november 6-a és 7-e sorsdöntő óráit. November 6-án hajnalban Keren* szkij, az Ideiglenes Kormány feje, miután ráébredt arra. hogy a forradalom küszöbön áll, cselekvésre szánta el magát: le akarta záratni a Néva hídjait, hogy a külvárosok munkástömegeit elszigetelje a városközpontttól, s ezzel megfossza a „bolsevik összeesküvőket“ attól az erőtói, amelytől Л és kormánya teljes joggal félt. Más tervei is voltak még: törvényen kívül akarta helyeztetni a bolsevik pártot, s meg akarta fosztani a sajtójától. A helyzet azon ban nem a kormányfő elképzelése szerint alakult: a katonaiskolások különítményeinek — melyek még kitartottak a kormány mellett — reggel fél hatkor sikerült megszállniuk a „Rabocsij puty* szerkesztőségét, de ez a siker csak átmenetinek bizonyult: a párt központi bizottsága, mihelyt értesült a támadásról, utasította a Forradalmi Katonai Tanácsot, hogy tisztítsa meg a nyomdát az ellenforradalom katonáitól, s ez rövidesen meg is történt; a nyomdáért vívott,/harccal kezdetét vette a fegyveres felkelés. Ezen a napon a bolsevik párt központi bizottsága utasította valantenynyl tagját, hogy haladéktalanul jelenjen meg a KB székhelyén, a Szmolnijban. Határozatot hoztak a Moszkvával kialakítandó átlandó kapcsolatról. Intézkedéseket léptettek életbe a Szmolnlj és a botsevik sajtó védelmére. A forradalom központja felbolydult méhkashoz hasonlított: futárok, parancsnokok, biztosok adták egymásnak a kilincset, minden percben űj hírek érkeztek, katonák, munkások vártak a fegyverraktáraknak szóló kiutalásokra, a vezetők szünet nélkül tanácskoztak, utasításokat adtak. Lenin a nap nagv ré<-~4t még illegális lakásán töltötte ,ém amikor értesült róla, hogy egyre több katonai egység áll át a bol^evik'''hoz, egyre többen csatlakoznak a värösgárdlstákhoz, az esti órákban úgy döntött, hogy a Szmolnljba megy. Álruhában távozott, s nemsokára ott volt bajtársai, elvtársai körében: ezen az estén Lenin végérvényesen kilépett az illegalitásból, s átvette a felkelés irányítását, belső száműzetése véget ért. Ugyanakkor, amikor Lenin a Szmotnif felé haladt, a forradalmi egységek elűzték őrhelyeikről a Névén átívelő hidakat megszállva tartő junkereket. A Forradalmi Katonai Bizottság már a reggeli órákban minden erejét mozgósította a harcra: a. Vörös Gárdát, a balti flottát s a felkeléshez csatlakozó katonai alakulatokat készültségbe helyezték. Kerenszklj kétségbeesve látta, hogy az események elsodorják hatalmát: a frontról kért sürgős segítséget, amit a kormánypárti tábornokok természetesen meg is ígértek, de a felmentő csapatok egyre késtek... Kerenszkilnek s párthívelnek minden okuk megvolt az idegeskedésre: este a forradalmi tengerészek egyik osztaga elfoglalta a telefonközpontot, s ezzel rendkívül nagy sikert ért el. Az Ideiglenes Kormány összeköttetései jórészt megszakadtak, s Kerenszklj már csak a titkos telefonvonlakban bízhatott A felkelők az előre kidolgozott terv szerint elfoglalták a pályaudvarokat. körülzárták a tiszti Iskolákat. a kozákok laktanyátát, s elfoglaltak több erőmüvet A kormány féltésén tehetetlennek bizonyult; a rendelkezésére állő erők csupán szórványos és gyenge ellenállást tanúsítottak. így érkezett el a sorsdöntő nap,' november 7-e. November 7-én hajnalban a Téli Palota ablakából kitekintő minisztereknek nyugtalanító kép tárult a szemük elé: a balti flotta világhírűvé lett hadihajója, az Auróra cirkáló lehorgonyzóit a főváros Nyikolajevszklj nevű htdjánál, szemben a palotával. A hidat nemsokára elfoglalták a matrózok. rövidesen pedig torpedónaszádok tűntek fel a Néva vizén. A balti flotta által küldött erősítés megérkezett, csakhogy ez az erősítés a forradalomért harcoltA reggeli órákban a forradalmi csapatok elfoglalták az Állami Bankot, az dn. Palota-hidat és a Varsói-hidat. Lenin ezalatt a forradalom első proklamádóját írta, amelyet a Forradalmi Katonai Bizottság délelőtti ülésén hoztak nyilvánosságra; a proklamáció az „Oroszország polgáraihoz“ címet viselte. Lenin kiáltványa az ország valamennyi lakosának tudtul adta, hogy „az Ideiglenes Kormány megdőlt. Az államhatalom a Petrográdi Munkás- és Katonatanács szervének, a petrográdi proletariátus és a helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bizottságnak a kezébe ment át!“ A ktáltvány javaslatot tartalmazott a háború azonnali befejezésére, az igazságos béke megteremtésére és a szovjethatalom bevezetésére. Ugyanakkor, amikor a kiáltványt nyilvánosságra hozták, Kerenszkij az amerikai követség gépkocsijában —• mely diplomáciai mentességet élvezett — ..rangrejtve elhagyta a fővárost. Világos volt előtte, hogy a kormánypárt! erők képtelenek szembeszállni a „lázadással“, ezért igyekezett mielőbb „megbízható“ csapatokat öszszegyűjteni ez arcvonalról, hogy Pétervárra visszatérve vérbe fojtsa a forradalmat. Az események azonban megelőzték: nem sokkal távozása után a börtönökből kiszabadították a politika! foglyokat, majd elfoglalták a Mária-palotát, ahol az ún. előpartament ülésezett, melyet haladéktalanul feloszlattak. Délután a felkelők megszállták a városközpontot: a Téli Palota körül bezárult a gyűrű. Ezzel egyidöben Kronstadtból több hadihajó érkezett, fedélzetükön mintegy ötezer matrózzal, s lehorgonyoztak az Auróra mellett. Az Ideiglenes Kormány ellenállása reménytelenné vált, a burzsoá miniszterek azonban még bíztak a felmentó sereg megérkezésében, s nem is sejtették, hogy a pétervári szovjet fél háromkor megkezdődött ülésén Lenin bejelentette a kormány bukását és a forradalom győzelmét: „Elvtérsafe! A munkás- és parasztforradalom, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangsúlyozták. végbement.“ Este fél hétkor az ostromgvííröbe zárt Téli Palota védőit felszólították a fegyverletételre, bárom órával később pedig, miután a felszólítás hiábavalónak bizonyult, a Péter-Pál erődből és az Auróráról figyelmeztető lövéseket adtak le a palotára, nem sokkal ezután pedig kezdetét vette a palota ostroma. Ugyanabban az órában, amikor megkezdődött - a harc a kormány székhelyének elfoglalásáért, a Szmolnljban megnvfH a szovjetek П. összerósz kongresszusa, amely a megalkuvó eszerek és mensevlkek teljes bukását hozta magával. Miközben folyt a tanácskozás, a Téli Palotánál utolsó harcukat vívták a felkelők és a kormány katonái: éjjel két órakor a forradalmárok győztes rohama elsöpörte az ellenálló junkereket, s néhány perc múlva a vörösgárdisták, katonák és matrózok már a palota urat voltak A kormány tagjait letartóztatták és a Péter-Pál erődbe kísérték — a forradalom győzött. Hajnalban a szovjetfeongresszus képviselő! viharos lelkesedéssel hagyták jóvá annak a kiáltványnak a szövegét, amely tudtul adta. hogy a szovjetek átvették a hatalmat. A munkásokhoz, katonákhoz, parasztokhoz és valamennyi polgárhoz szólő proklamáció nemcsak a hatalomátvétel tényének bejelentése volt. a világtörténelem új korszakának kezdetét hirdette. Az emberiség történelmében új lap kezdődött. megszületett földünk első szocialista állama, létrejött a munkáshatalom. Az új hatalom első cselekedete a békéről és a földről szőlő dekrétum elfogadása volt e két történelmi jelentőségű dokumentum Jelezte. milyen célokért küzd a fiatal szovjet állam, amelyre még hosszú éveken át vívott nehéz, súlyos áldozatokkal járó harc várt. 1917 novemberének forradalma a világtörténelemben először valósította meg e kizsákmánvolás. a társadalmi-gazdasági elnyomás nélküli társadalmat, példát mutatva ezzel a világ valamennyi elnyomott, kiszipolyozott népének. Vajun mit jelentenek számunkra a hetven évvel ezelőtti korszakalkotó események? Korántsem csak a dicső múltat, a hősi harcok emlékét hanem legalább annyira jelentenek múlhatatlan érvényessségű tanuisá got, felettheteflen példát, eleven ösztönzést. hiszen e nagy Idők hercosatna örököseiként ngyanazon célok megvalósításáért fáradozunk, dolgozunk ma Is. G. KOVÄCS LÄSZLÖ A kedvezi folpnitóat tovább kei fejlesztem AVarsöi Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagáilamainak külügyminiszteri bizottsága 1387. október 28—29-én Prágában tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bnhnslav Chüoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Marian Orzechowski, a Lengyel Népköztársaság, loan Toto, a Román Szocialista Köztársaság és Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. Az ülésről közleményt adtak ki, amelyben az európai és a világhelyzet alakulásáról mondtak véleményt. Megelégedésüket fejezték ki a nemzetközi életben tapasztalható reménytkeltő mozzanatok fölött, amikor a történelemben először került közel a megvalósításhoz a nukleáris leszerelés gondolata. Folyik a munka az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó tárgyalások mandátumán. Előrelépés történt a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. Aktivizálódott a háborús konfliktusok rendezése és az államok közötti vitás kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások útján való megoldása lehetőségeinek kutatása. Erőteljesebben vetődik fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú. kölcsönösen 'előnyös alapokon történő átépítésének feladata. Mind jobban felismerik a globális problémák közös megoldásának szükségességét, beleértve a környezetvédelmet is. Mindez az új politikai gondolkodás megnyilvánulása, hozzájárul az új tipusú nemzetközi kapcsolatok létrehozásához, erősíti azt a felismerést, hogy minden egyes ország biztonságát valamennyi ország biztonsága alapián lehet elérni. Ez hozzáfárnl a nnkleáris fegyverektől és az erőszaktól mentes világhoz vezető legrövidebb ntak kereséséhez. Mindamellett a világban továbbra is vannak megoldásra váró súlyos problémák. Továbbra is aggasztó méretű a fegyverkezési verseny, folytatódnak a versenynek a világűrre való kiterjesztésére Irányuló kísérletek, folytatódik az erőpolttlka és a belügyekbe való beavatkozás, változatlanul nem enyhülnek az energetikai, környezetvédelmi és más globális problémák. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit az 1987. október 22— 23-án Moszkvában tartott szovjetamerikai tárgyalásokról, amelyeken előrehaladást értek el a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő szerződés előkészítésének befejezéséről. A Varsói Szerződés tagállamat támogatták a Szovjet álláspontot az új szovjet kezdeményezéseket illetően és kifejezték reményüket, hogy a nukleáris rakéták közepes és rövid hatótávolságú osztályának felszámolásáról kötendő egyezményt mielőbb aláírják. Aláhúzták annak szükségességét, hogy e szerződés aláírása mellett rögzítsék a hadászati támadófegyverekről és a fegyverek világűrbe történő kijuttatása megelőzéséről kötendő egyezményekkel kapcsolatos álláspontokról szóló megállappdást. Megerősítették eltökéltségüket a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének létrehozására. Síkraszállnak minden állam biztonsága egyenlő alapon történő szava tol ásásáért a nemzetközi kapcsolatok minden területén. A biztonságos világ megteremtése feltételezi a nukleáris, vegyi és egyéb tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a fegyveres erők, a hagyományos fegyverzetek radikális csökkentését és a katonai kiadások megfelelő csökkentését, a katonai szövetségek feloszlatását és az idegen területen lévő támaszpontok felszámolását, az összes külföldön állomásozó csapatok hazatérését, a bárminemű agresszió megelőzését szolgáló hatékony mechanizmusok létrehozatalát, a békének a fegyverzetek jelentősen alacsonyabb szintjén történő fenntartását. Az átfogó biztonság rendszerének kialakítását elősegítené az országok széles körű és valóban egyenjogú együttműködése a humanitárius kérdések terén. Kiemelték annak fontosságát, hogy az ENSZ-közgyűlés most folyó 42. ülésszakán konstruktívan tekintsék át a szocialista országok közös kezdeményezését, amely az átfogó biztonsági rendszernek az ENSZ-tagállamo-k kollektív erőfeszítése útján történő kialakítására irányul. Elsőrendű feladatnak tekintik az európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentését. Felhívják a vegyi fegyverek teljes betiltásáról tárgyaló feleket, hogy teljesítsék az ENSZ ezzel kapcsolatos elvárásait. Megerősítették, hogy készek elősegíteni a Lengyel Népköztársaság által előterjesztett terv megvalósítását, a Csehszlovákia és az NDK által előterjesztett kezdeményezést, valamint a Szovjetunió azon javaslatát, hogy Észak-Európában és az Antarktiszon egészében radikálisan csökkentsék a katonai szembenállás szintjét, és ezt a térséget változtassák a béke és együttműködés övezetévé. Cgy vélik, hogy most minden eddiginél sürgetőbb az a feladat, hogy minden állam határozottan fokozza erőfeszítéseit hatékony leszerelési lépések megtétele érdekében. Az ülés résztvevői emlékeztettek arra, hogy tanácskozásuk a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója előestéjén zajlik, amely új szakaszt nyitott az emberiség életében, megnyitotta a népek társadalmi és nemzeti felszabadulásához, a háború és a fegyverek nélküli világhoz vezető utat. A cél: mozgósítani a nép alkotóerejét „Előre a kínai jellegzetességö szocializmus útján“ — e gondolat jegyében tartotta meg XIII. kongreszszosát a Kínai Kommunista Párt, amelyen 48 millió kommunista képviseletében 1936 küldött vett részt. A beszámoló szerint, amelyet Csao Ce-jang, a KKP KB megbízott főtitkára -terjesztett elő, az utóbbi kilenc évben új szakasz nyílt Kina történetében, hatalmas változások mentek végbe az ország életében. Annak eredményeként, hogy a gazdaság fejlesztését helyezték a középpontba, folyamatosan és stabilan fejlődik Kína gazdasága. Kilenc év alatt gyakorlatilag megkétszereződött a bruttó nemzeti termék, az állami bevétel, valamint a városi és a falusi lakosság átlagos jövedelme. A termelés növekedése nyomán megkezdték több régóta vaiúdó társadalmi és gazdasági probléma megoldását. Egyebek között sikerült egészében biztnsftani az egymilliárd főnyi lakosság élelmezését és ruházkodását. munkaheletöséget teremteni 70 millió városi, illetve 80 millió falusi ember részére. Javult a piaci ellátás és az egyensúly a népgazdaság különböző szektorai között. Ebben a kilencéves Időszakban gyorsabban növekedett a termelés, és a nép anyagi jóléte, mint a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta bármikor. A mezőgazdasági termelésre fordított fokozott figyelem eredménye is ez, hiszen Kína elsősorban a belföldi termelés növelésével akarja kielégíteni az ország gabonaszükségletét. Az idei év első nyolc hónapjában ugyan még 9,59 millió tonna gabonát importált {az előző évben bevitt 6,09 millió tonnával szemben), de ez annak is tulajdonítható, hogy az alacsony világpiaci árak vonzóvá tették a vásárlást. Emellett különböző természeti csapások miatt nem tudták teljesíteni az idei évre kitűzött 405 millió tonnás tervet. Hosszú távon azonban telies önellátásra törekszik a hatalmas ország, g ennek érdekében az idén emelik a felvásárlási árakat. Csökkentik a terménybeszolgáltatást kötelezettséget. Jelenleg az állam 50 millió tonna gabonát vásárol fel a 200 mtllíó várost lakos ellátására. E változások a reform szükségességét is jelzik, s azt. hogy a választott út eredményes lehet. A kongreszsznsi beszámoló szerint azonban a feform útja hosszú és nehéz. Ktna még mindig az elmaradottság állapotában van, mert a múltban sok Időt veszített. Napjainkban a műszaki forradalom gyors fejlődése, a fokozódó ptact verseny és a változékony politikát helyzet jellemzi. Kína nincs ugyanabban a helyzetben, mint a többi szocialista ország. Az 1950-es évektől számítva legalább száz esztendőre lesz szükség ahhoz, hogy befejezzék a termelőerők magántulajdonának szocialista átalakítását, a szocialista korszerűsítés valóra váltását. Jelenleg a tő ellentmondás a nép növekvő anyagi és kulturális szükségletet és az elmaradott termelés között van. A szocializmus kezdeti szakaszának hosszú távra szóló irányelveit megjelölve a. legfontosabbnak azt tartják, hogy a korszerűsítésre összpontosítsák az erőfeszítéseket, t a termelőerők fejlesztése kerüljön a munka középpontjába. Rámutattak, hogy ki kell tartani az átfogó reform mellett, amely sürgető társadalmi szükségszerűség, amely nélkül nem lehet megszabadulni a merev gazdasági szerkezettől. Ragaszkodni kell továbbá e külvilágra való nyitás politikájához, mivel a gazdasági kapcsolatok jelenlegi szakaszában egyetlen ország sem fejlődhet zárt ajtók mögött. Erőteljesen fejleszteni akarják a tervszerű árutermelő gazdaságot, amelyben a köztulajdon tölti be az uralkodó szerepet. A stabilitás és az egység alapján a demokrácia továbbfejlesztésére fognak törekedni. Folytatni akarják a fejlett kultúrával és ideológiával rendelkező szocialista társadalom építését a marxizmus irányítása alapján, s mozgósítani a nép alkotó erejét. A beszámoló gazdaság! fejlődéssel foglalkozó része megállapította, hogy Kina jelenleg kettős feladattal néz szembe, egyrészt véRre kell hajtania a hagyományos értelemben vett ipart forradalmat, másrészt fel kell zárkóznia a világban végbemenő új típusú technológiai váltáshoz. A jövő század közepéig érvényes gazdaságfejlesztést stratégia első lépését — a KB beszámolója szerint — Kína már végrehajtotta. Megduplázták az 1980-as év bruttó nemzeti termékét, alapvetően meeoidott a kínai nép élelemmel és ruházattal való ellátása. Л második lépés az hogy a XX. század végéig a mostani bruttó nemzeti termék értékét is megkétszerezzék. a következő század közepére pedig az egy főre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében el akarják érni a közepesen fejlett országok szintjét. A gazdaság átalakítását Illetően a kínai szocialista építés jelenlegi, kezdeti szakaszában, a termelőerők fejlettségi szintjét alapul véve, elkerülhetetlennek tartják a különböző tulajdonformák létezését az országban, azonban a szocialista gazdaság alapja a köztulajdonon alapuló tervezett érugazdaság, olyan rendszer, amely integrálja a tervezést és a piacot. Az új kínai gazdasági mechanizmusban az állam szabályozza a piacot, és a piachoz Igazodr.Sk a vállalatok. A beszámoló szerint a folyamatban lévő gazdasági reform elmélyítése sürgető feladatként vet! fel a politikai struktúra reformját, mindenekelőtt a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek célja, hogy jobb fejlődési lehetőséget biztosítsanak a termelőerők számára, és jobban kihasználják a szocialista rendszer magasabbrendűségét. A dokumentum sfkraszállt a választási rendszer további demokratizálásáért, hangsúlyozta, csak a demokrácia intézményesítése biztosíthatja, hogy a munkások és a társadalom más rétegei az ország valódi gazdáinak érezzék magukat, hogy kibontakozzon a lakosság kezdeményezőkészsége, tartóssá válfék a társadadalom egysége és stabilitása. Fontos feladatként jelölte meg Kínában élő nemzetiségek egyenjogúságának biztosítását és a regionális autonómia további fejlesztését. A kínai kommunisták tanácskozását az SZKP KB is üdvözölte a szovjet kommunisták nevében. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a szovjet emberek nagy figyelemmel és rokonszenvvel követik, hogyan oldja meg a kínai nép a kommunista párt vezetésével a szocialista építés hatalmas feladatait. Az SZKP XXVII. kongresszusának határozataitól vezérelve a Szovjetunió következetesen arra törekszik. hogy helyreállítsa a Kínai Népköztársasággal a kölcsönösen előnyös jószomszédi együttműködést. A jóakarat és a kölcsönös bizalom szellemében kész megoldást keresni a felmerülő problémákra, hogy fokozatosan továbbfejlődjenek a szovjet— kínai kapcsolatok a két ország népeinek javára, a szocializmus és a béke érdekében. A CSKP KB üdvözlő táviratban köszöntötte a kínai KP XIII. kongresszusát. л
