Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-11 / 27. szám
1987. július 11. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az a korszerű, ami gazdaságos korona megtakarítást jelent. A takarmányozási költségek mérsékléséhez nagyban hozzájárul a tejipari melléktermékek etetése, valamint a keveréktakarmányra alapozott nedves takarmányozás. Az utóbbi módozat egyrészt kizárja a pazarlást, növeli a takarmányhasznosítást, s állat-egészségügyi szempontból Is előnyös. Megfigyeléseik szerint a túlságosan kis részecskenagyságű őrleményből a sertések vontatottabban esznek, mert „esirízesedve“ beletapad a szájukba. Száraz állapotban történő takarmá-Hazánk sertéstenyésztése azon ágazatok közé tartozik, amelyek színvonalának emelése népgazdasági érdek. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének előtérbe helyezése ellenére, élelmiszer-ellátásunkban a sertéshústermelés ma is meghatározó szerepet játszik. Dinamikus fejlesztése az elmúlt években sajnos megtört, amiben közrejátszott az anyag- és energiaárak növekedése, az Importfehérje árának emelkedése, és még sok egyéb tényező. Ebben a helyzetben nagy értéke van minden olyan törekvésnek, mely költségmegtakarításhoz vezet. Az utóbbiak megismerése és a gyakorlatba való átvitele a többi gazdaságban ts a továbblépés feltételeit teremthetik meg. Sokat és sokszor Irtunk már lapunk hasábjain arról, bogy az utóbbi évek nehezebb gazdálkodási körülményei milyen lépésekre kényszerítették a hazai sertéshústermelés fejlesztésén mun kálkodókat. Am a „kirakatba“ állított témák a legtöbb esetben csak egy-egy részterülettel foglalkoztak. Ezért láttuk célszerűnek a változó körülményekhez való Igazodás lehetőségeit a Gombai (Hubice) Állatni Gazdaságban tapasztaltakon keresztül átfogóan értékelni. — A sertéshústermelésben a költségek 65—70 szá zalékát kitevő takarmány után a tartástechnológia befolyásolja leginkább az ágazat gazdaságosságát. A cél tehát egyértelmű: olyan tenyésztést-takarmányozásl eljárásokat és tartástechnológia! megoldásokat kell alkalmazni, amelyek az ágazatot minél kevesebb költséggel terhelik, s emellett optimális termelési feltételeket biztosítanak — magyarázza a tapasztalatokból kiindulva Száraz László agrármérnök, állattenyésztési főágazat-vezető . Az említett gazdaságban a tartási körülmények hagyományosak. ÜJ műszaklHechnolőglat beruházások nélkül az állomány minőségének javításával, a takarmánvellátás és az állattenyésztési dolgozók szakképzésével az utóbbi évben a sertéshústermelést 40 száza'ékkal sikerült növelniük, ami gyakorlatilag azt eredményezle, hogy évente 508 tonna vágósertést értékesítenek. A végtermék értékesítésre szakosodva a tenyészállományt a Nový 2lvot-l és a Gellel (Holme) Egységes Földműves-szövetkezetből vásárolják. A fajtaválaszték szempontjából a nagy gazdasági értéket képviselő hibridsertést helyezik előtérbe. Háromszázötven anyakoca átlagában egyedenként 18 malacot választanak el. A kedvezőbb szaporítási teljesítmények alapját a szaporításba bevont állatok Ivari ciklusénak nyomon követése, vagyis az ide tartozó biológiai mutatók egyedenkénti rögzítése képezi. Az előhizlaldáhan 40, a hizlaldában pedig 65 dRkagrammns egyedenkénti napi tnmeggyarapodást érnek el. Az egy kilogramm tömeggyarapodásra tervezett takarmány mennyisége 3,75 kilogramm, a valóságban viszont csali 3,54 kg-ot használnak fel. E fajlagos kö’tség csökkentése évente 250 ezer nyozásnál nagy a porképzódés, a levegőbe kerülő por által kiváltott köhögés pedig egymagában Is oka lehet a takarmányértékesülés romlásának. Félreérthetetlenül bebizonyosodott az Is, hogy minél finomabb az őrlemény, annál súlyosabb fokban válthatja ki — főleg süldőknél — az úgynevezett nyelőcsőt gyomorfekélyt. takarmányok felhasználása. Nyáron a ^ zöldlucernát, télen pedig a szecskázott lucernaszénát takarmányrépával keverve hasznosítják takarmányozási célokra. A zöldlucerna például jelentősen csökkenti az abraktakarmány-felhasználást, mivel optimális összetételű takarmányt nyújt. A zöldtakarmányt sem szárítási, sem manipulálást költség nem terhelt, ezért a zöldlucerna egységnyi mennyiségű táplálóanyagának ára olcsóbb a keveréktakarmányok azonos tápláló anyagának fajlagos áránál. A takarmányozás) költségeket tehát jelentősen csökkenti. Ennek köszönve az egy választott malacra fordított erőtakarmány 75 kilogramm alatt van. E takarmányozással a végtermék minősége pozitív értelemben befolyásolható. A húsipar ugyanis a zsírszegény sertést Igényli a termelőktől. A magas nyersrost tartalmú vegetációs vizet tartalmazó és kedvező fehérjeösszetételö zöldlucerna már az előhizlaldában elősegíti a jó minőségű végtermék megalapozását. A hízósertéseket X20 kilogrammos súlyhatárnál értékesítik, kiváló vágási minőséggel, ami kedvező felvásárlási árat eredményez. Ä fentiekben vázolt takarmányozással az önköltségek csökkentése mellett növekszik a tenyészállatok élettartama, javul a konstltúciója, amely gyakorlatilag a szaporodásbiológiában jut kifejezésre. A Gombai Állami Gazdaságban a fentiekben vázolt önköltségcsökkentő módszereket — lépésről lépésre előre haladva — az emberi tényezőkre alapozott szakképzettség, valamint a munkaszervezés komplex egységével érték el. Az emberi tényező fontosságát Szabó Lajos, a sertéstelepen dolgozó bronzérmes szocialista brigád vezetője öntötte szavakba: — A termelékenység növelésének alapvető feltétele a gondos, alapos és hozzáértő gondozói munka. Á türelem és főleg az állatszeretet igen fontos, mivel enélkül a legfőbb tartási, takarmányozási megoldások mellett is elmaradnak a várt eredmények. Nagyobb szeretettel, több türelemmel ... E szavak tartalma a brigádtagok közül Bittere Béla — anyakocánként 21,5 malacot választ el — és Balogh József — a hízósertéseknél 70 dkg-os napi egyedenkénti tömeggyarapodást ér el — munkájában válik leginkább tettekké. A szavak és tettek összhangját szinte összekötő kapocsként szilárdítja a belüzemi önelszámolás brigádszerű formája. A brigádtagokkal kötött kolelktív szerződésben ugyanis benne foglaltatik az összes költségszint, valamint a gazdasági szintű, végtermék értéke Is. A béralaptervből havonta csak az előre megállapított alapbért fizetik ki. A kollektívákra, valamint a személyekre szóló feltételrendszer alapján negyedévenként a részarányos jutalmat, év végén pedig a végelszámolésos nyereségrészesedést fizetik ki. Az a korszerű, ami gazdaságos. Írásunk címszavai teljes mértékben fedik a gazdaságban tapasztaltakat, nem vonatkoztathatók viszont az adásvételi kapcsolatokra. A vágósertéseket a gazdaság három húsüzemben értékesíti, s az átvételnél kezdőknek a „húsbavágó“ problémák. A Nyitrai (Nitra) Húsüzemben a mérlegelés adatait korszerű számítógép rögzíti, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) és a brattslavaiban ugyanezt szemmel olvassák le. „Tévedni emberi dolog“, mondja a közmondás, ezért ebben az esetben a hagyományos — a gazdaság szemszögéből nézve — nem mindig gazdaságos. (Tóth József felvételei) CSIBA LÁSZLÓ ÖNTÖZÉSI HELYZETKÉP i A rádióban парой, meleg, kirándulásra alkalmas Időt Jósoltak a meteorológusok. A reggeli órákban Kassán (Košice) még csak szitált, Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) viszont már ömlött az eső. A hetek óta tartó szárazságban csonttá keményedett föld itta-itta a vizet, amely talán még időben jött. Palinba, ahová igyekeztünk, már egyetlen csepp sem jutott, a faluban hajnal óta fényesen szikrázott a nap. A kiskapuban öregek ácsorogtak, közben-közben az égre pislogtak, esőt vártak. A szövetkezet székházában hiába kerestük az elnököt, az agronőmust, kint voltak a határban. Felmérték, milyen is a helyzet, mire lehet számii tani. Viszont annál jobban örültünk Ján Florián öntözési technikusnak, aki keserűen legyintett érdeklődésünkre: — Kezd aggasztóvá válni a helyzet. Télen a fagy, kora tavasszal belvíz, most pedig az aszály végzett alapos „munkát“. Gond, hogy a kikelt növények állapota nem valami rózsás. Az árpa, a búza kínjában már sárgul — pedig hol van .még az aratás, különben Is satnya a szem —, s kukorica is fonnyadni kezd a nagy szárazságban. A siránkozás után megtekintettük a szövetkezet határában kiépített öntözési rendszert. A PZT-75-ös és a RP-04-24-es öntözök éppen a fűkeverékekre permetezték a vizet. Szemet gyönyörködtető látványba volt részünk. Ján Florián először Is azt árulta el, hogy a Nagymlhályt (Michalovce) járásban 15 ezer 850 hektáron építették ki az öntözőhálózatot, ám csak 14 ezer 86 hektáron üzemképesek a berendezések, mert a hátralévő területen Javítások folynak, a csőrendszert újftják fel. A járási mezőgazdasági igazgatóság, az állami meliorációs Igazgatóság és az Agroprogres a járás mezőgazdasági üzemeivel közösen még az év elején kidolgozták az Idei öntözési tervet, melynek alapián összesen egyszeri adagolással 32 ezer 856 hektár öntözését tervezték. Ez a terület csak abban az esetben lesz elvégezve, ha az öntözőberendezések 84 százalékát kihasználják. Egy hektár terület öntözésének évi költsége 1000 koronát tesz ki. Az öntözőberendezések megépítése, karbantartása és működtetése (1 hektár 30 ezer korona) nem olcsó mulatság, hiszen az öntözést szárazság esetén nyolc-tíz napos ciklusban meg kell ismételni. Ezért csak ott, akkor és azt a növénykultúrát kell öntözni, melyet feltétlen szükséges, annyi vízkiemelő szivattyút kell működtetni, amennyi az öntözendő területek számára elegendő. Teljesen fölösleges, hogy a mintegy harmincöt kilométernyi földalatti csőhálózatot az előirt öt atmoszféra nyomás alatt tartsák állandóan. Ez a vállalat és az öntözést Igénylő gazdaságok tevékenységének tökéletes összehangolását Igényli, bizonyos öntözőszárnyak bekapcsolása vagy elzárása alkalmával rendkívül fontos — a esőrepedések megelőzése érdekében — a nyomáskiegyenlítés. A traktorosoknak nagy körültekintéssel kell végezniük a talajművelést, hogy az öntözőszárnyak csatlakozó berendezéseit ne rongálják meg. Ehhez csak annyit ffiznék hozzá, hogy az öntözőberendezések haszonélvezői körében igen sok panaszt hallani a csőtörések, a vízszivárgások miatti elvizenyősödés mtatt. Főleg a csőösszelllesztéseknél tapasztalhatók ezek a hibák, egyes szakaszokon pedig baj van a talalszlnt alá fektetett vezetékek minőségével Is. Mindenesetre az öntözőberendezéseket üzemeltető vállalat karbantartó csoportjainak bőven akad tennivalójuk. Az elműlt évben a Nagymlhályt lírásban Is aszály uralkodott. Azon mezőgazdasági üzemek jártak jól, melyek szakszerűen használták ki az öntözési lehetőségeket. Például a őeöehovl, a Vysoká nad TJhom-1, a pavlovcel és más gazdaságokban Is az öntözött területeken a növénykultúrák szép hozamot adtak. Éppen ezért az Idei évre valamennyi gazdaság példásan készült, hiszen több gazdaságban már április végén elkezdték az öntözést. Elsőnek a Vysoká nad Uhom-1, a budkovcei, a pavlovcel és a palfnl szövetkezetben kezdték el az öntözőberendezéseket üzemeltetni, aztán folyamatosan hozzáfogtak öntözni a/závadkal, a čegehovi, a trhovištei, a porúbkal, a hatalovl és más szövetkezetek. Május hónapban a lárási terv 5 ezer 840 hektár terület öntözését Irányozta elő, amit a mezőgazdasági üzemek jócskán túlteljesítettek. Visszatérve a palfni szövetkezetre, beszélgetőpartneremtől megtudtam, hogy az idén mindent elkövetnek, hogy az öntözőhálózat adta lehetőséget a leghatékonyabban kihasználják. Ez idő szerint az összes berendezést üzemeltetik. A lucerna, a lóhere, a fűkeverékek és a legelők öntözése folyamatban van. Az Idén gyakorlati öntözési szakbemutatét tartottak a Kelet-szlovákiai kerület öntözéssel foglalkozó gazdaságok szakembereinek. A több mint hetven szakember elégedett volt a bemutatóval. ILLÉS BERTALAN Közgazdasági értelmező szakszótár Minden tudományág témakörének tökéletes megismerése megköveteli az alapvető szakkifejezések helyes értelmezését. Ezért minden bizonnyal a közgazdasággal foglalkozó szakemberek örömmel fogadják majd a közelmúltban kiadott közgazdasági értelmező szakszótárt, amely tömören, de még a laikusok számára is érthetően magyarázza a mezőgazdasági közgazdaságtani kategóriák és szakkifejezések fogalmát. Az értelmező szakszótár eredeti kiadása G. A. Dolgoszej és M. M. Makejeko szovjet szerzők tollából 1981- -ben a Kolosz Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Nagyra értékeljük a Dimitrij Chomu professzor vezette cseh fordítócsoport munkáját, akik a fordítást további szakkifejezésekkel és új fejezetekkel egészítették ki úgy, hogy a lehető legjobban közelítsék meg a hazai olvasók Igényeit. Az olvasóknak így módjában áll megismerkedni a szovjet és a csehszlovák mezőgazdaság legérdekesebb közgazdasági vonatkozású kérdéseivel Említést érdemel, hogy ez értelmező szakszótár a mezőgazdasági közgazdaságtani kategóriák és szakkifejezések magyarázata mellett a szocializmus politikai-közgazdaságtani, s egyéb, a mezőgazdasággal összefüggő közgazdaságtani tantárgyak alapvető kategóriáival és fogalmaival is foglalkozik. Az egyes címszavak betűrendben követik egymást, és utalások egészítik ki azokat az egymással összefüggő kategóriák és fogalmak vonatkozásában. Ez lényegesen megkönnyíti és meggyorsítja az olvasónak az egyes szakkifejezések és fogalmak kikeresését. Az olvasók minden bizonnyal értékelik majd azt a tényt is, hogy a magyarázó szöveget megfelelő matematikai képletekkel, számítási módokkal, s esetenként ábrákkal és grafikonokkal egészítik k!. Végezetül elmondható, bogy a fordítócsoportnak sikerült olyan értékes szakkiadványt a szakemberek kezébe juttatni, amelyre már több éve várnak, s amely nélkülözhetetlen segédeszközzé válik, nemcsak a közgazdasági és mezőgazdasági főiskola hallgatói számára, hanem a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum közgazdasági és irányító szakembereinek széles körében is. Ezt szavatolja a szakkifejezések és fogalmak széles skálája, kiválogatása, időszerűsége, az elrendezés módja, valamint módszertani és tartalmi színvonala. Szabó László docens, a tudományok kandidátusa A hatvanhárum éves Szabó Lajos telepvezető 37 év munkáshétköznapjait töltötte a sertéstelepen A tejipari melléktermékeken kívül, több nem hagyományos takarmányozási eljárást is alkalmaznak. Űsszel egész évre elegendő speciális szilázst készítenek, mely főtt burgonyából, cukorgyári répaszcletből és a szemes kukorica szárításánál visszamaradt hulladékból tevődik össze. Az utóbbi képezi a szilőzs szárazanyagát. A speciális szllézson kívül a süldők és az anyakocák takarmányának komfortját Jelentősen javítja a tömeg-
