Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-24 / 42. szám
Hogyan kerülik ei üísznövénveink téli károsodását? Az utóbbi néhány évben a tél bizony megmutatta erejét. Nem ritkán napokig —20 C-fok alatt volt a hőmérséklet Az ilyen zord időjárás a szabadban teleltetett lágyszárú évelőinket, díszfáinkat, díszbokrainkat erősen megviselte. Néhányuk bizony ki is fagyott. Katasztrofális következményekkel jártak a fagyok akkor, ha nem volt elegendő hó. Hogy az idén milyen lesz a tél, lesz-e megfelelő hőtakaró? — nem tudjuk. Jó ezért, ha kertünk díszeiről magunk gondoskodunk. 9 Mit tesz a tapasztalt kertész annak érdekében, hogy a fagykárokat elkerülje? — ezzel a kérdéssel fordultam Bitter Ferenchez, aki kedvtelésből közel három évtizede foglalkozik lágy- és fásszárú dísznövényekkel. — Dísznövényeink többsége kisebb-nagyobb mértékben érzékeny a fagyokra, ezért jó, ha még az első komolyabb lehűlés előtt fölkészülünk védelmükre. Ez általában takarással elvégezhető, amely nem igényel sok munkát, sem anyagi befektetést. Kevés fáradsággal így sok kellemetlen meglepetést, csalódást megelőzhetünk. # Milyen anyagokat használhatunk föl növényeink téli védelmére? — A legkönnyebben beszerezhető takaróanyag a falevél. Ügyeljünk viszont arra, hogy ne legyen nedves, ezért jó, ha a felhasználásig olyan helyen tároljuk, ahol nem érik az őszi esők. Egyes növényeknek kifejezetten jó (például a rododendronoknak), ha tőzeggel borítják tövüket. A tőzeg nemcsak a hidegtől védi őket, de tavasszal bedolgozva a talajba, számukra megfelelően befolyásolja annak pH értékét (savasságát). Az érzékeny hagymásokat és szegfűféléket fenyőgalylyakkal takarjuk le A tűlevelűek ágai megvédik a hagymákat a rágcsálók ellen is. A szalma szintén jő hőszigetelő A fáklyaliliom (Kniphofia sp.) újonnan osztott töveit ajánlatos érett komposzttal vagy szalmás trágyával takarni, (ügyeljünk azonban arra, hogy a gyökerek tövébe ne kerüljön az említetteken kívül más szerves anyag! — a szerk. megjegyzése. ) Általában elég, ha a takaróanyag vastagsága 5—8 cm. Az évelő lágyszárúak — virágok, díszfüvek, díszsások — szárát ne vágjuk le ugyanis megköti, megfogja a havat, amelyről köztudott, hogy jó hőszigetelő О Vajon az alacsony hőmérséklettel szemben egyformán érzékenyek e kertünk növényei? Melvikiíket kell fokozottan óvnunk és mikor van itt ezeknek a munkáknak az ideje? — A faggyal szemben ellenáüőak: az őszi kikerics (Colchicum automnale), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a kúpvirág (Rudbeckia sp.); a fásszárú dísznövények közül például a közönséges fagyai (Lígustrum vulgare), a hamis Jázmin (Philadeiphus sp.), az aranyeső (Forsythía) nem egyes fajainak (F. ovata) fajtái. Ezeket takarással óvni nem kell. Más fajok, például a tűztövis (Pyracantha coccinea), a japánbirs (Chaenomeles x superba) st., ha megfagynak is, visszametszéS után újra kizöldülnek. Az örökzöldek közül legellenállóbb a mahónla (Mahonia aquifolium), amely az alacsony hőmérséklettől alig szenved. Szeles, hó nélküli teleken levelei ugyan megbarnulnak, de ezt a növény károsodás nélkül átvészeli. — Fokozatos figyelmet kell fordítani azonban a jácintok védelmére, mivel ezek sokkal érzékenyebbek mint más növények. Általában vastag szalmaréteggel óvom őket. Szintén nagyon érzékeny az évelő tatárvirág (Iberis sempervlrens), némely krizantém (például a Chrysanthemum koreanum) stb. Erősebb fagyok idején kifagyhat a díszmák (Pupaver orientale), az Imola (Centaurea sp.), a kankalin (Primula sp.J. A biztonság kedvéért takarni kell a havasi gyopárt (Leontopodium alplnum) is. A díszfák, díszcserjék közül a borbolyákat (Berberis sp.), hortenziákat (Hydrangea sp.) — ezeknek főleg a gyökereit —, a magyalt (Ilex aquifolium) erősebb teleken ajánlatos védeni. A kínai származású szilvarózsa (Prunus (Amygdalus) triloba) zordabb teleken kifagyhat, ezért gyökérzete fölé emeljünk földkupacot. Különösen hideg vidékeken törzsét szalmaköteggel óvjuk. Különös védelmet igényeinek a rododendronok (Rhododendron sp.). A fagyok beállta előtt tövüket jó magasan töltsük föl tőzeggel, levéllel vagy erdei avarral. A fiatal cserjéket fenyőágakkal védjük A szakirodalom szerint a hidegebb míkroklímájú területeken ajánlatos ezeket a bokrokat körbedeszkázni és szalmával is lefedni. • Riportútjaim sarán egyre gyakrabban találkozom mesterséges tavacskába telepftett tavirózsával. Ezt a növényt hogyan teleltessük? — A tavacska vizét, a hőmérséklet alakulásának megfelelően, engedjük le vagy merjük ki. A medencét pedig töltsük fel falevéllel, szalmával. — Az említett munkákat az érzékenyebb növények esetében ajánlatos a fagyok beállta előtt elvégezni. A többi növény védelmére elég, ha akkor kerítünk sort, mikor a talaj 3—5 cm mélyen átfagy. ф Ne feledkezzünk meg azonban azokról a növényekről sem, amelyeket nyárra a szabadba ültettünk ki, de télvíz idejében benn a lakásban, pincében keli teleltetnünk őket. Ezeket mikor szedjük ki és milyen hőmérséklet mullett teleltessük? — fordulok újabb kérdéssel Feri bácsihoz. — Röviden csak a legismertebbekről szólnék — mondja. Teleltetést Igényelnek a kardvirágok (Gladiolus sp.) hagymagumói, a dáliák (Dahlia sp.), a gumós begónia (Begonia tuberhybrida J. Föld alatti részeiket óvatosan emeljük ki a talajból és szárukat távolítsuk el. Gumókat legjobb faládikában szellős, fagypont feletti, de hűvös helyen tartani. A dáliákat csak akkor szedjük ki, amikor az első fagyok leveleiket már megcsípték. Ä többit októberben, még az első talajmenti fagyok beállta előtt vigyük telelőhelyükre. A hónap utolsó hetében szedjük ki a liliomhagymákat Is. Ne feledkezzünk meg a muskátliról (Pelargonia zonala), a vaníliáról (Heliotropium peruvianum), a cserépbe ültetett rozmaringról (Rosmarinus officinalis), a leanderről (Nerium oleander!, a karácsonykaktuszról (Epipphyllum truncatum) sem. A begóniák, dáliák gumóit 3—10, a muskátlikat, amelyeket hetente enyhén öntözzünk meg, és a vaníliát 8—10 C-fokon teleltessük. A leándert fagypont körüli hőmérsékleten, száraz helyen tartsuk. A rozmaring 10— 14 C-fokon tartva, ha kellő fény áll rendelkezésére, télvíz idején is díszük. • Végezetül még egy kérdésem lenne: a rózsákat kivéve, amelyekről köztudott, hogy október végén, november elején telepíthetők, milyen növényeket ültethetünk el most — az ősz derekán? — A hónap végéig még telepíthetők egyes hagymás nősziromfélék (például az Iris reticulata) és a madártejnek is nevezett bármák (Ornithogalum umhellatum). Az utóbbiak hagymáit október végén, novemver elején tápanyagban közepesen gazdag talajba 10 cm mélyre ültessük. A hagymák közötti távolság 10—15 cm legyen. Kedveli a nedvességet. Télen takarást nem igényel. Október végéig ajánlatos a lomblevelű díszfák, díszbokrok telepítését is befejezni. Ezt a munkát ne halasszuk novemberre, Befejezésül hadd említsem még meg, hogyha a sáfrányokat (Crocus sp.) még októberben kiszedjük a földből és cserepekbe ültetjük, akkor ezek benn tartva már februárban virágozni fognak. Azok a példányok, amelyek csak egy hónappal később kerülnek cserépbe márciusban bontják ki szirmaikat. Az olvasók nevében köszönöm tanácsait. ' PÜMICHAL RICHÄRD д!A A mahónla ellentétben a lomblevelű örökzöldek többségével jól bírja a fagyokat (A szerző felvétele) 9 й pázsit gondozása a tél beállta eitt A pázsit nyaralóink, kertjeink szerves része. Esztétikai és rekreációs szerepe van. Szépíti, kellemesebbé teszi környezetünket, s ezzel hozzájárul jó közérzetünk kialakításához. Esztétikai és biológiai értékének megtartásához szükséges, hogy az • ősszel fokozott figyelmet szenteljünk gondozásának. A pázsit általában különféle fűfélék, here és néhány gyomnövény társulásából áll. Ez befolyásolja a kerti szerszámok és a műtrágyák megválasztását. Amennyiben a gyepszőnyeget sorsára hagyjuk, nem gondozzuk — elsősorban az organikus anyagok fölhalmozódása. az anaerób viszouyok kialakulása, valamint némely tápanyag viszonylagos hiánya folytán — minősége erősen leromlik. A szerves anyagok a termőrétegben „nyers állapotban maradnak és humifikációjuk csak a talaj mikroszervezeteinek elszaporodásával történhet meg. Ez magyarázza meg azokat a jó eredményeket, amelyeket a komposzt vagy az istállótrágya őszi kiszórását követően elérünk. A trágyázást megelőzően a füvet vas szerszámmal legereblyézzük. Az így összegyűjtött növényi maradványokat komposztáljuk. A felszín porhanyúsitása csak kevéssé válik a pázsit hasznára, mivel levegőre, elsősorban a gyökérzetnek van szüksége. Erőteljes gereblyézést előnyösebb tavasszal végezni és ilyenkor simítjuk el a vakondtúrásokat is. A moha és a különféle gyomnövények előfordulása elsősorban a talajban fennálló kedvezőtlen levegő-víz aránynak, valamint az elégtelen, illetve egyoldalú tápanyagviszonyoknak „köszönhető“. A gyepszőnyegnek 10 négyzetméterenként évente átlagosan 160 g nitrogénre, 27 g foszforra, 50 g káliumra és 12 g magnéziumra van szüksége. A nitrogén kedvezően hat a fűfélék, a foszfor pedig a here terjedésére, növekedésére. A gyep minőségét a trágyák közül elsősorban a komposzt befolyásolja kedvezően. Nemcsak a tápanyagoknak és a humusznak forrása, de a mikroorganizmusoké is, amelyek a felgyülemlő szerves anyagok humífikációját végzik. A kumposztot ősszel — 10 m2-ra 50 litert — szórjuk ki. Kálium- és foszfortartalmú műtrágyaként hasznosíthatjuk a gazdag mésztartalmú fahamut, amely jó hatással van a herefélékre, köztük a közkedvelt fehérherére (Trifolium repens) is. Kisebb mennyiségben jó hatása van a trágyalének is. Ilyenkor először eltűnik a moha, majd az alacsony füvek, herefélék kárára terjedni kezdenek a magasszárú füvek (példán! az ecsetpázsit). Kedvezőtlen hatását azonban a foszfor és a mész nagyobbrészt lecsökkenti. Az utóbbi sokoldalú hatást kifejtő biogén elem. Növeli a talaj termékenységét, és serkenti (stimulálja) mikroorganizmusainak elszaporodását. Jelentős mértékben befolyásolja a foszfortartalmat is . Megakadályozza ugyanis, hogy a foszfor vassal és alumíniummal, sókat képezzen, amelyek gyakorlatilag oldhatatlanok. Elsősorban őrölt mészkő formájában — 10 nőként 2—3 kg — alkalmazható. Porrá vált, égetett mészből csak feleannyit adhatunk. Jó tulajdonságokkal rendelkeznek a cukorgyári mésziszapok is. Alkalmazásukra azonban csuk •akkor kerüljön sor, ha kupacokba halmozva a télen jól átfagytak. Tavasszal így jól szétteríthetők és gereblyével könynyen bedolgozhatók a talajba. A meszezéssel egyidejűleg a többi tápanyagot (NPK) is be kell biztosítani, ugyanis a mész talajjavító hatását így tudja legjobban kifejteni. Javára írható, hogy gátolja a mohák és a pálkafélék terjedését is. A nitrogén kedvezően hat a fűfélék gyökerezésére és elburjánzására. Különös jelentőséggel bír a mésznitrogén és a káliumklorid keveréke, amely gyomirtó hatású. Az összes N-tartalmú műtrágyát tavaszszal juttatjuk ki. Száraz (arid) éghajlatú vidékeken nagyobb kockázat nélkül alkalmazhatjuk ősszel is. Ez főleg akkor érvényes, ha a nitrogén az NPK műtrágyák komponenseként kerül ki. A szuperfoszfátokat és káliumsókat tartalmazó műtrágyákat legelőnyösebb ősszel, komposztra kiszórni. Egyszerre három évre elegendő mennyiséget — 10 m2-ként 50—80 g foszfort és 100—150 g káliumot — is kijuttathatunk. Abban az esetben viszont, ha a lekaszált füvet takarmányozási célokra szánjuk, ügyeljünk arra, hogy az adott területen a kiszórásra kerülő kálium mennyisége ne haladja meg a 100 grammot. Az elhanyagolt gyepszőnyeg javítása szempontjából előnyös, ha azt télen át szalmával, etetésre már nem alkalmas szénával, burgonyaszárral, lekaszált fűvel borítjuk be. Még jobban hasznosítható erre a célra az istállótrágya, amelyet azonban tavasszal gereblyézzünk össze és komposztáljunk. A szuperfoszfátot a karbamid részben konzerválja, s így veszteségét csökkenti. Sajátságos követelményekkel bfr a gyümölcsösök gyepének gondozása. Az árnyas mikroklíma hiányát részben kompenzálja. Azokban az esetekben, ha a lekaszált füvet raulcsként •meghagyjuk viszonylag jól biztosítható a nitrogénellátás is. Ilyen a N-tartalmú műtrágyákat csak óvatosan adagoljunk és növeljük a kijuttatandó foszfor mennyiségét Is. (Záhradkár 1987/9) Követendő példa Figyelemre méltó eredményes munkát végeznek az érsekújvári (Nové Zámky) kaktuszkedvelok. Fábián László vezetésével eredménydús hét évet tudnak maguk mögött. Klubjuk 1981-ben alakult. Szakmai ismereteket nyújtó, tájékoztató, tagtoborzó jellegű kiállításaikat évente megrendezik. — A saját terem hiányában, kölcsön vagy bérbe vett helyiségekkel kell beérnünk, s ez nehezíti a rendszeres munkát — mondja Varga Péter, a klub titkára. — Tervezett összejöveteleinket azonban ennek ellenére megtartjuk. Az eiső években csupán saját ismereteinkre támaszkodtunk, ugyanis a kaktusztermelöknek még nincs olyan szervezete és kiépített hálózata mint a Nemzeti Frontba tömörült többi szervezet-Hogyan készítsünk domboságyat? A melegebb őszi időt domboságy készítésére is kihasználhatjuk. Ezt a munkát egész a fagyok beállté g folyamatosan végezhetjük. A domboságy a biokertészkedés egyik sajátos — természetesen vegyszermentes — formája. Tehát újból egy kísérletről van szó, amelyben a nagyobb terméshozam eléréséhez csakis a természetes biológiai metódusokat használ-' juk fel. Ha domboságyat kívánunk készíteni, akkor először kisebb helyen próbálkozzunk. Ez körülbelül 1,5X6 m-es terület legyen. A hely kiválasztásánál a döntő tényező a megfelelő, észak—déli hossztengelyű fekvés lehetősége. Nem lényegtelen az sem, hogy olyan gyepes területet válasszunk, ahol 6—7 éve nem műtrágyáztak, illetve permeteztek. A kiválasztott helyen 0,2—0,3 m mélyen árkot ásunk. Az így nyert földet az ágyás mellé rakjuk. Később ezt a földet a domboságy takarásánál használjuk fel. Az árokba 50—60 cm szélességben 0,3—0,0 m magasan, 15—30 cm hosszúságúra vágott különféle gallyat, zöldség- és más növényi hulládékor halmozunk fel. A hézagokat talajjal, Illetve fűrészporral töltjük ki.'Ha füves területen választottuk ki a domboságy helyét a gallyakat és a növényhulladékot gyeptéglákkal — füves felükkel lefelé rakva — takarjuk be. Az Így elkészített domboságyat ledöngöljük. A letakart földes ágyra 25—30 om vastagságban minden oldalról egyenletesen nedves, korhadó leveleket halmozunk fel. Időnként a levelek közé egy-egy lapát földet dobunk, majd az egészet 5 cm vastagon földdel betakarjuk és lapáttal egyenletesen újból ledöngöljük. Erre körülbelül 5 om-es vastagságban érett komposztréteget lakunk. Ezt ismét 10 cm vastag, komposzttal kevert kiváló földdel, iszappal egyenletesen fedjük be. -A kb. egy méter magas ovális formát a talaj könnyű döngölésével alakítjuk ki. Az egyenlőtlen ágyképzésből adódó réseket, lyukakat talajjal feltöltjük. A továbbiakban kőlapokkal, vagy egyforma deszkadarabokkal lépésnyi távolságra körberakjuk az ágyakat- Az ősszel így előkészített domboságyat a tavaszig pihenni hagyjuk. Az alsó rétegek korhadása következtében hő keletkezik, amit koratavasszal a növénytermesztés gyorsítására használunk fel. Ez a hozamokat Is emeli. A domboságy készítésénél ügyelni kell arra, hogy a domb ne legyen laza, az eső és később az öntözés ne károsítsa, a tél folyamán ne süllyedjen meg. Kora tavasszal olyan zöldségkultúrákat telepítsünk, amelyek együttélése kedvezően hat a növények fejlődésére és a betegségek ellen való védekezésére. (A növények kedvező, illetve kedvezőtlen kölcsönhaléseivel már korábban foglalkoztunk.) (ka) nek. Ma már azonban elmondhatjuk, hogy baráti szálakkal kötődünk néhány hasonló klubhoz. Gyümölcsöző kapcsolatunk elsősorban a chrudimiakkal van. Taglétszámunk jelenleg huszonnyolc. Reméljük, hogy a kiállítást követően többen leszünk. A legutóbbi, vásárlással egybekapcsolt rendezvényünkön 1200 kaktuszt mutattunk be. Színes diavetítést, szakmai tanácsadást is tartottunk. Kiállításunknak volt egy követendő vállalkozása is — a különleges tombola. Ez anynyíban különbözött a szokásostól, hogy minden szám nyert. Mindenki, aki tombolajegyet vásárolt, kaktusszal tért haza. A hírverés és népszerűsítés követendő példájaként mások lk próbálkozhatnak"ч/alami 'hasonlóval. (pénzes)
