Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-24 / 42. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. október 23. „Tág a világ, mint az álom, mégis elfér egy virágon“ E Weöres Sándor vers igazságát bizonyíthatta mindenki, aki nyitott szemmel nézi a bennünket körülvevő természetet, ismeri a titkait, tudja, milyen törvényszerűségek szerint élnek az erdei vadak, a növények, nyíl­nak a virágok vagy költöznek a madarak. Hogy e csodálatos „titkok“ tu­dóivá, a természet értőbb védőivé váljanak íiatal olvasóink, azért indítjuk számukra új rovatunkat. Miért ártalmas? A jó ivóvíz színtelen, szagtalan, kellemes hőfokú, nem túl lágy, nem túl kemény és nem tartalmaz egész­ségre káros anyagot. A vas vörhe­­nyessé, az algák zöldessé, e tőzeges talaj sárgássá festheti a vizet, az agyag és a homok pedig zavarossá teszi. Különféle gázok (kénhidrogén, klór stb.) gyári melléktermékek él­vezhetetlenné, rossz szagúvá — ha nem mérgezővé — tehetik. Magnézium­­sók keserűvé, salétromsók édessé te­hetik. Az egészségre ártalmas, fertő­ző, szennyező anyagok a levegőből, a talajról és a talajból kerülhetnek az ivóvízbe. Ahol kétségek merülnek fel a víz ihatóságát, tisztaságát illetően, ott kérni kell a vízminta vizsgálatát, mi­vel szabványaink pontosan meghatá­rozzák, milyen anyagból mennyi le­het a még elfogadható szennyezett­ség. A vizet szennyező anyagok közül életveszélyes a nitrát és a nitrit. A nitrátos és a nitrites víz fogyasztása csecsemőknek és kisgyermekeknek tilos! A nitrátos víz házilag semmi­féle módon nem javítható, nem tisz­títható. A nitrát- és nitritvegyületek rendszerint bomló szerves anyagból (pöcegödür, szabálytalanul épített emésztőgödör), de műtrágyából is a talajba és onnan az ivóvízbe kerül­nek. A nitriteket a bélbaktériumok nitrátokká alakítják át és e vegyfile­­tek a vörös vérsejtekben a gázcserét végrehajtó hemoglobint methemoglo­­binná alakítják át. Ezáltal a vér el­veszti oxigénszállitó képességét. Az ilyen vízből készült ételt, italt fo­gyasztó csecsemők ezért légszomjtól szenvednek, elkékülnak. Ha idejében érkezik az orvos, megmenthetők, de sajnos, előfordultak már halálos nit­­látmérgezések is. A tudományos tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy az egyre nagyobb mértékű műtrágyázás szorosan össze­függ a vizek nitrátszqpnyeződésével. A talajba került, de a növényzet által fel nem használt műtrágyák nem­csak indokolatlanul növelik a mező­gazdaság termelési költségeit, hanem ily módon további, közvetett kárt is okoznak. A nitrogéntartalmú műtrá­gyák hatóanyaga vagy eredeti formá­ban, vagy többé-kevésbé nitráttá ala­kulva jut el a felszínhez közeli víz­­adó rétegekbe, és ott fokozatosan felhalmozódik. Ismeretes, hogy a mű­trágyák nagy felületen, szétszórva kerülnek a talajra, innen szivárgás­sal jutnak el a felszínhez közeli viz­ádé rétegekbe. A folyamat eleinte észrevétlen, évente csak néhány mil­ligrammal növeli — egy literre szá­mítva — a víz nitráttaytalmát. Ez az önmagában még csekély szennyező­dés azonban úgy felhalmozódik, hogy később elérheti a kritikus, az ember­re már veszélyes koncentrációt. A felszín alatti vizek nitrátszeny­­nyezését azonban ezenkívül a hulla­dékok nem megfelelő kezelése Is fo­kozhatja. a szemét, a trágya helyte­len tárolása, a sok helyütt épített vízvezeték, amelyhez nem járul meg­felelő szennyvízelvezetés. E szennyezések megelőzésére, Illet­ve a kialakult helyzet javítása érde­kében az ember sokat tehet: szigo­rúan be kell tartania azokat a köz­egészségügyi előírásokat, amelyek а/ vízvétel és a szennyvízelvezetés mód­ját meghatározzák, amelyek a trágya, a szemét tárolását, a műtrágyák és vegyszerek használatát szabályozzák. Az építkezés, a korszerűsítés, az e­­mésztögödör építése, a szennyvízcsa­torna létesítése, szeméttárolók építé­se nem magánügy, mégis mindany­­nyiunk egészségének teltétele. Ahol már á kritikus pontig jutott az ivóvíz szennyeződése, ott biztosí­tani kell hozott, egészséges ivóvíz­zel a gyermekek ellátását és sürgő­sen cselekedni kell. közérdekből, személyes érdekből egyaránt! „Szállj, szállj ökör nyál... Kisdiák koromban nem szerettem az őszt, hiszen az iskolaév kezdeté­vel fonódott össze. S ez bizony a nyári nagy erdő- és rét járások végét jelentette, de mire beköszöntött g vénasszonyok nyara, s az ég olyan kékké vált mint nyáron soha, megbé­kéltem sorsommal. A fölszántott tar­lók, zizegő levelii kukoricatáblák fö­lött szállt az ökörnyál, az őszi nap átíüzött a kikerics rózsaszínű hamvas szirmain. A patakok, kanálisok vizé­be mélyebbre lehetett látni mint nyá­ron. A hideg őszt éjszakák és hajna­lok vizüket lehűtötték, és a milliárd­nyi lebegő mikroszkópikus rnoszat — amely nyáron zöldre, barnára színez­te a vizet — ilyenkorra már a fe­nékre hullott. A vaskos, keresztesi­­kos sügérek, .terepszinti“ csukák kar­csú, izmos teste föl kivehetővé vált a mederben. Ez a hangulat, a természet eqy-egy apró, de rejtelmes rezdülésének meg­figyelése (ha észrevettem már úgy éreztem, hogy enyém lett) elég volt a boldogsághoz. De mi is tulajdonképpen, hogyan keletkezik a vénasszonyok nyara? Аккогфап bizony ez a kérdés nem nagyon izgatott, de mtvel most már tudom, elmondom nektek. Biztos meglepően hangzik számo­tokra, hogy nyaraink — hazánk föld­rajzi helyzetéből adódóan — még melegebbek lehetnének. Nyaranta ugyan kontinensünk erősen fölmeleg­szik, de melegét átadja a fölötte lévő levegőnek. Az tehát fölmelegsztk, s így természetesen könnyebb lesz és fölemelkedik. Helyébe az óceánok, tengerek felöl hidegebb, csapadékos levegő vándorol, amely nyarunkat mérsékli. így öszidő tájt Közép-Euró­­pa erős fölmelegedése, s ezzel a lég kicserélődése megszűnik t tartós nagynyomású levegöhalmaz alakul ki). Erinek következtében néhány hétre — néha bizony csak napra — a földraj­zi szélességnek megfelelő hőmérsék­let uralja Európa egy-egy vidékét. Nálunk a vénasszonyok nyara ok­tóberben jelentkezik. Franciaországba — ahol „Márton nyara“-ként emlege­tik — csak novemberben jut el. Nem áll meg azonban az Atlanti-óceán partjainál. Átkel az óceánon az Ű/­­világba is. Eszak-Amerika mérsékelt éghajlatú tájain a fehér telepesek „ind lánmy ár“ -пак nevezték el, s nem nagyon várták — sőt, egu cseppet sem örültek nektl A tél beállta előtt ugyanis az indiánok Ilyenkor hajtot­ták végre utolsó rajtaütéseiket. A vénasszonyok nyarával együtt szólnunk kell egy másik — hozzá szorosan kapcsolódó — jelenségről is, az ökörnyálról. Sajnos, azonban, mintha az utóbbi években a kilobba­­nó őszi verófényben egyre ritkábban találkoznánk vele. Nem is a szálldo­­só, ezüstös fonalak hiányát fájlalom, hanem a kis takácsokét — az apró idei pókokét —, akik szövik. A sok vegyszer őket is megtizedelte. De nem csak úgy, céltalanul eregetik szövő­­mirigyeikből a kék ég felé a több méternyi, hosszú fonalakat, hanem „léghajónak“ szánják őket. Beléjük kapaszkodnak és a szelek szárnyán vitetik magukat. így keresnek újabb vadászterületet, téli búvóhelyet. Még néhány színfolt kívánkozik e derűs őszi napok címerébe: az őszi kikerics rózsaszínű virágai, a kecske­rágó karmazsinpiros, négykaréjú ter­mései, a megpattanó, tüskés, zöld burokból kikandikáló gesztenyék me­leg, barna fénye. Az augusztustól október végéig díszlő kikerics azonban nem olyan ártatlan, mint ahogy mutatja. Virágai, csak tavasszal elöbúvó levelei, de főleg a köztük meghúzódó termésben lévő magoai, erősen — sőt halálosan — mérgezőek. Régente a népi gyógyá­szat Izacskóba varrva, nyakba kötve fogfájás ellen) használta, manapság a modern gyógyszeripar hasznosít fa. Virágait, levelét, termését ne érint­sük. Érdemes rá viszont odafigyelni, tömeges előfordulása ugyanis foszfor­­hiányt jelez. A kecskerágó tetszetős termésével is legyünk óvatosak! Az élénkpiros magköpeny óva int: VigyázzI Szép vagyok ugyan, de titokban mérgest Magvai ugyanis szintén mérgezőek. Jól tudják ezt a vörösbegyek, mag­köpenyét szívesen elfogyasztják, de a fekete magvakat nem. Fáját azon­ban, azoknak, akik faragcsálni sze­retnek, nyugodtan merem ajánlani. Végül pedig, ha az őszi kirándu­lásból este hazatértek, melegítsétek föl tenyereteket sült gesztenyével. De ez szelíúgesztenye legyen ám, mert a vadgesztenyefa kesernyés termését hiába sütjük, megenni nem lehet. Összehúzná a szátokat — úgy mint Misi Mókusnak — és fájna tőle a gyomrotok, POMICHAL RICHARD Alkat, forma, szín, arány A divat Ideali­zálni és tipizálni próbálja az embe­ri alakot. A mai szépségideál a kar­csú, nyúlánk, fia­talos alkat, látvá­nyos megjelenés­sel. Azonban az alkati jellegzetes­ségeit Ismerő és öltözködésnél fi­gyelembe vevő nő mindig jobb meg­jelenésű, mint a legújabb divatot görcsösen követni akaró. Az ábránkon a négy különböző, leggyakrabban e­­lőfordülő alkat látható, az arány­­bell eltolódások korrigálásával. 1. ) Magas ter­met, rövid derék, lapos mell. Előnyös a derék­rész meghosszab­bítása, tgy a szok­nya nem tűnik a­­ránytalanul hosz­­szúnak. A szoknya a csípőn legyen feszes, onnan hangsúlyosan bő­vüljön. 2. ) Keskeny váll, széles csfpo. csúsztatjuk, ezt a derékvonalak fölé helyezett szabásvonalakkal, beállított Ez a leggyakrabban előforduló övrésszel érhetjük el, Így felfelé aránytalanság. Előnyes a vállak szó- nyújtjuk a szoknya hosszát. Előnyös lesítése és a keresztirányú szabásvo- a bő felsőrész és a keskenyebb szok­nál, a szoknyán e hosszanti szabás- nya. A szoknyán a hosszanti szabás­vonal. (Az öv és a szoros derék vonal és a hasíték nyújtja a lábakat, hangsűlyzza a csípőt, tehát előny- Előnyös a térdet éppen csak takaró télén.) A szoknya ne szélesedjen túl- hossz, a sötét harisnya és a magas ságosan lefelé. cipősarok. 3. ) Rövid nyak, széles vállak. Vastag derék, zömök alkat. Kívá­natos a sportos jelleg hangsúlyozása. Fazonválasztásnál e keskenyítő ha­tásra kell törekedni, Előnyösek a kétrészes megoldások, például az ún. dzsömper szabású felsőrész, a kosz­tüm és a csípőtől bővülő lerakott vagy hőlos szoknya. 4. ) Alacsony termet, hosszú de­rék, rövid lábak. Előnyös, ha a derékfonalat fel­l Illyés Gyula gondolata Rejtvény, I.réas Bizakodik Fortétyoa 1 к légcső felső* porcos szakasza l>i behäng Karates fflréaz ť • Lm r Gally T Xllatkert 7 Ittrium, bróm Rejtvény, l.részi ~1 Bizako­dott Sportozán KStlezó T £lhanivB<3 Kar.yarodii Titamin Ilyen t8rt is var. r— Ie.k. M 1c-... • • • kapitány /Verne/ U» f Kanáliabi Van I Sorra Yeez a ŕ romper Oroaz költi Sgiháború Kobélium Betröge ЗзетШвк Senki - latinul Kalcium r_ ladikban ran l Szín - latinul Japán drámai ■«fej ... к Qiez­­presium és в nikkel vegyiéi* K#i név /i * r/­Sándor Szekundu® Finnugor nyelvű nép Sokára Zűrjén Küszaki beren­dezés sokáig kruoi-íro Olaar­­e ráz égi Város Dohog ГаЬи fele ri_ Vitárnia (kom...,. tiévell Zérus tárgyra* Amerikai hír­üB?RSÍl Európai •rszéj MEGFEJTÉS­NYERTESEK A lapunk 38. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Ne nyiss kaput annak, mi az ajtón befér!" Nyertesek: Takács Sándor. Galánta (Galante), Vida Erzsébet, Udvard (Dvory nad Žltavou), Viszkocs Béláné, Eperjes (lahodná).

Next

/
Thumbnails
Contents