Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-11 / 27. szám

1987. július 1L ‘

i

SZABAD FÖLDMŰVES'

Főidény előtt a terményfelvásárlók

A gabonafélék aratása a nagy mértékfi gépesítés és műszaki korszerűsítés mellett a kel'6 szakértelmet, pontosságot igényié mezőgazdasági munkák közé tartozik. Az egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói mellett a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat képviselőinek népes, csaknem tizenhárom ezres főt számláló tábora is felkészült a főidényre. Amint azt Miroslav Belanský mérnök, a tröszt vezérigazgatója a közelmúltban találkozásunkkor hangsúlyozta: a terményfelvásárlók annak ellenére, hogy mindenütt késett a vegetációs időszak, már június közepétől felkészülten várják a gabonaszállítmányokat.

Mivel az egyes területeken ' és körzetekben a gabonafélék ; betakarítása a mezőgazdasági : üzemek dolgozóinak csak né- 1 hány napos munkát jelent, a : felvásárlóknak Is alaposan fel kellett. Illetve kell készülniük i a szállítmányok folyamatos fogadására, az utókezelésre, va- i lamint a megfelelő tárolásra. Nem titok ugyanis, hogy a ga- ' bonatermesztés eredményessége, az élelmiszer-ipart ellátás , minősége is Jelentős mértékben függ a felvásárlók utókezelési és raktározási munkájának mi- : nöségétól, műszaki színvonalé- . tói. Az elsődleges cél, hogy , mindenütt folyamatos, zökke- i nömentes minőségi munkát vé- ] gezzenek a felvásárlóüzemek i dolgozói, s így a termés a le hető legrövidebb úton biztos : helyre a tárolókba kerüljön.

Az idei szlovákiai gabonafelvásárlási terv az állami alapba i egymillió 210 ezer 821 tonna < átvételével és raktározásával ; számol. Ezenkívül в takarmány- . alapba az előirányzott tervmu- i tatú szerint több mint egymll- i iió 90 ezer tonnát kell felvásárolni. Így összesen kétmillió : 300 ezer 646 tonna gabonaféle átvételével számolnak a tér- ! ményfelvásárlók, ami az ismert i kapacitáshiány következtében igényes feladatot jelent a felvásárlóüzemek képviselőinek. I A tröszt vezérigazgatója arról ! ts tájékoztatott, hogy a kedvezőtlen időjárás esetén fennálló nehézségek áthidalására is felkészültek az egyes vállalatok és üzemek dolgozói.

A korább: évekhez hasonlóan az idén Is nagy súlyt fektettek a felvásárlók a felkészülés során arra. hogy folyamatosan fogadhassák a gabonaszállíttézkedések időszakéban enyhén szólva ts felelőtlenségnek számít az ilyen módszer alkalmazása. Ideje Volna már észrevenni azt, hogy a vízerőművek és atomerőművek építése mellett a kenyérgabona tárolására szolgáló raktárakra ts nagy szükségünk van, pontosabban volna. Az építők (?) fe lelőtlenségóvel, a határidő-módosításokkal szemben a felvásárlók szinte teljesen tehetet-' lenek. Hiába próbálnak meg minden tőlük telhetőt, ha az építővállalatok dolgozóit más munkahelyekre csoportosítják át, s a gabonatárolók készítésével kapcsolatos teendőket csak néhány idősebb ember próbálja elvégezni. Ezt. a huzamosabb ideje jelentős társadalmi problémának számító nehézséget csak központilag, a gazdaságirányítás és -tervezés felsőbb szintjén lehetséges megfelelően orvosolni.

A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat vezérigazgatósága minden évben a betakarítást megelőző időszakban széles körű ellenőrzést szervez, hogy a szakemberek megállapíthassák: az egyes vállalatok, illetve üzemek dolgozói miként készültek fel a főidényre. Az idei ellenőrzések során — a hagyományoknak megfelelően — ismét a Nyugat-szlovákiai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi központjának a dolgozói végeztek az első helyen.

A csallóközi felvásárlók a műszaki-anyagi felkészülés mellett minden évben nagy figyelmet szentelnek a szakmai továbbképzés és balesetmegelözés időszerű kérdéseinek. Ennek köszönhetően már évek óta szlovákiai viszonylatban az első helyet foglalják el, s munkájukkal szemben nem merül fel kifogás.

A szociális program feladatainak biztosítása során a tröszt vállalatainak vezetői mindenütt olyan Intézkedéseket foganatosítanak, amelyek hozzájárulnak a felvásárlásban részt vevő dolgozókról való sokoldalú gondoskodás színvonalának emeléséhez. A nyújtott műszakokban dolgozók számára biztosítják a frissítőt, s szükség esetén a munkába-, illetve hazaszállításról Is gondoskodnak.

A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dolgozói már június második felében felkészülve várták a mezőgazdasági üzemek szállító jármüveit, hogy a tárolókban elhelyezhessék az idei gabonatermést. A tárolók és raktárak személyzete általában nyugodt lelkiismerettel felkészült az idény legnehezebb feladatainak elvégzésére. Mire e sorok napvilágot látnak, lehet, hogy már egy-két helyen kezdetét veszi az idei kenyércsata. A terményfelvásárlő üzemek dolgozói a fent jelzett tárolóhiány ellenére a korábbi évekhez hasonlóan Ismét hozzá szeretnének járulni ahhoz, hogy a gabonatáblákon megtermett kalászok mielőbb biztos helyre kerüljenek.

BÁRDOS GYULA

A dunaszerdahelyi felvásárlótizem laboratóriumának dolgozói Is felkészültek a főidényre

(Tóth József felvétele)

I ■ z utóbbi hetekben egyre gyakrabban kapunk hírt arról, hogy a Komáromi (Komárno 1 járás-valamely koz- I pontilag irányított üzeme kimagasló eredményeket ért el a vállalati szocialista versenyben. A legutóbbi hetekben a Nyitrai (Nitra) Sütőipari Vállalat üzemeinek szocialista versenyében a komáromi üzem dolgozói szerezték meg az elsőséget — az 19BB-ban elért eredményeik aiapján. A Nemesócsán (Zemianska Olöa) tartott ünnepi szakszervezeti gyűlésen Mácsik Pál üzemi szakszervezeti elnök és Havetta Károly, az üzem vezetnie vette, át a vállalat igazgatójától az első helyért járó vándorzászlót, amely legkevesebb egy évig a komáromi üzem dolgozóinál marad.

Az ünnepi iilés után felkerestem Havetta Károlyt, az üzem igazgatóját, akitől megtudtam, hogy valóban méltó kezekbe került a vándorzászló. A2 üzem 388 alkalmazottja két — a Komáromi és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) — járás lakosai számára biztosítja a friss kenyeret, kiflit és egyéb péksüteményt, illetve kalácsot.

A komáromi péküzem 1960- -ban vált a Nyitrai Sütőipari Vállalat szerves részéve. Az üzem dolgozóinak az elmúlt közel 28 és fél év alatt sok nehézséggel kellett megküszködniük. Több mint negyed évszázad alatt sok-sok szakember ment el és helyettük újakat kellett betanítani. Közben az üzem állandóan korszerűsödött. ám az átmenet sok nehézséggel járt. A felépült új nagypékségek (kenyérgyárak) termékeivel nehezen barátkozott meg a fogyasztók zöme. Panaszaik sok esetben megalapozottak voltak, de sok esetben nem. Sőt, ma is sokan bírálják a kenyér minőségét. De ne feledjük el, hogy a negyed évszázad alatt nemcsak a fogyasztók száma nőtt, hanem az igények is jelentősen módosultak. A kis pékségek ezeket az igényeket már nem győznék kielégíteni. Összehasonlításként hadd említsem meg, hogy az üzem a 6. ötéves tervidőszakban — átlagosan 307 dolgozóval — közel 314 millió korona értékű árut termelt, míg a 7 ötéves terv éveiben — átlagosan 298 dolgozóval — az üzem több mint 344 millió korona értéket könyvelhetett el, vagyis 9,2 százalékkal növekedett a termelékenység.

jómagam erősen közeledem az ötödik X-hez, és a korombeliekkel folytatott viták során gyakran hangzik ei: „Bezzeg valamikor milyen jó volt a házi kenyér. Sőt, milyen sokáig eltartott.“ Hát igen. Édesanyám is saját maga dagasztotta a kenyeret és a cipót, amelyet én hordtam a pékhez. El is tartott sokáig a kenyér, mert amíg a régiből volt. nem volt szabad enni az újból. Nem is száradt meg a kenyér, pedig akkor még nem volt igelitzacskó. Csupán kenyérruliávai terítették le a kenyeret. A mai száraz lakásokat viszont nem lehet összebasoniitani a régi, sok esetben nedves talajú vályogházakkal. Azonkívül: melyik fiatalasszony tud ma kenyeret dagasztani? S ha akadna is olyan, kinek lenne rá ideje ebben a rohanó világban? Ne feledjük el, hogy jelentősen megnövekedett a nők foglalkoztatottságinak aránya. Legtöbb családban hétközben főzésre tincs idő. A gyerekek

(Kalita Gábor felvétele)Kenyérdagasztás

MÉLTÓ KEZEKBEN A VÁNDORZÁSZLÓ

napköziben, a szülők az üzemi konyhán ebédelnek. Vacsorára valami gyorsan elkészíthetdt, esetleg konzervet fogyaszt a család — kenyérrel. Abban a bizonyos „mi időnkben“ a déli bableves és mákostészta volt feltálalva vacsorára is. Ma ez már nagyon kevés háztartásban fordul elő.

A megnövekedett igényeket a két ipari pékség — a komáromi és a dunaszerdahelyi — már nem bírta kielégíteni. E- zért segítenek Ьв a perbetei (Pribeta), a csallóközaranyosi (Zlatni na Ostrove) és a nemesócsai (Zemianski OlCa) kisüzemek.

Az idő az ipari pékségek berendezéseit is próbára tette, így a komáromiban is korszerűsítésre. a meghizásodott alkatrészek kicserélésére volt szükség. Üj, nagyobb és korszerűbb kemencével, kifiigyártó szalaggal bővült a pékség az utóbbi öt év folyamán. Közben több alkatrészt kellett pótolni — keserves úton-mödon. hiszen az alkatrész beszerzése nagy gondot okoz. Mindezek mellett új Uzemelőcsarnokkal és csomagolótérséggel gyarapodott a komáromi pékség, vagy ahogy azt Komáromban nevezik: a kenyérgyár. A sok-sok újjáépítés és korszerűsítés úgy ment végbe, hogy a pékség üzemeltetése egyetlen napon sem szünetelt az átépítés miatt. Sőt, az átépítés éveiben fokozatosan javult a pékség termékeinek minősége, új Innovált termékekkel bővült a választék. A fogyasztók egyre gyakrabban részesülnek váratlan és sokszor kellemes meglepetésben. Így egyre többen kedvelik meg a csomagolt köménymagos barnakenyeret vagy a 120 grammos sóskiflit. Az utóbbi csak kézzel készíthető, mert a kifligyártó gépvonalra a só káros hatással van. A megnevezett termékek mellett igencsak „kapósak“ a különböző diabetikus készftmények, kuglófok. Fontos dolog, hogy a panaszok, reklamációk a minimumra csökkentek.

Meg kell említeni még a rugalmas szállítást is, ami szintén hozzájárult a minőség javulásához. Naponta. hajnali 2 órától reggeli fél hétig csupán a Komáromi járásban — 15 gépkocsi 257 üzletbe és egyéb értékesítőhelyre hordja szét a kenyeret, kiflit, süteményt, kalácsot.

Tavaly a komáromi üzem dől' gozói valamennyi mennyiségi és minőségi mutatót magasan túlteljesítették. Sőt, több új innovált termékkel kellemes meglepetést szereztek a fogyasztóknak. A termékek minősége is kiváló. Az igazgatótól megtudtam, hogy a komáromi péküzem dolgozói gyakran kisegítik kenyérrel a testvérüzemeket is.

Mindezeket a kiváló eredményeket úgy érték el a pékség dolgozói, hogy a tervezett energiafogyasztást csak 98 százalékban merítették ki.

Azt, hogy a vándorzúszló méltó kezekbe került, bizonyítja az a tény is, mely szerint az üzem dolgozói az Idei év 5 hónapja után is a legjobban tel« jesltik tervfeladataik valamenynyi mutatóját. így legnagyobb az esélyük arra, hogy a vándorzászló jövőre is a komáromi tizemben maradjon.

KOLOZSI ERNŐ

A mezőgazdasági gépgyártás fejlesztési irányzatai

A köolajválság döntő fordulatot hozott a mezőgazdaság! gépek és traktorok gyártásában, valamint árfolyamában. Az egyik Irányzat ezzel kapcsolatban a komplex mezőgazdasági technológiák bevezetése a gépesítésbe a másik a különféle műveletek ésszerű csoportosítása egy ugyanazon géptípusnál esetleg gépcsoportnál. Gazdasági szemszögből nő a produktivitás. és egyszerűsödnek a munkafolyamatok. A mezőgazdaság szorgalmazza a praktikusabb megoldásokat és a jobb minőségű munkát. A fejlesztés során mindezek mellett elég nagy problémákat okoznak például a szigorú környezetvédelmi előírások vagy pedig az üzemanyag-fogyasztási korlátozások.

További irányzatok foglalják magukba az automatizálást és a mezőgazdaság robotízálását. Nagy szerepet játszik az a tény. hogy egyes üzemek a megfelelő műszaki színvonal által a jó anyagminőséggel, technológiai megoldásokkal, észszerűséggel, üzembiztonsággal, valamint a tökéletes szervizhálózattal a mezőgazdasági vállalatok bizalmába férkőztek. A mezőgazdaságban alkalmazott gépek és berendezések száma meghaladja a nvolcszázat. Ezek — akárcsak a technológiai változatok — részletes elemzése jelentősen meghaladja egy rövidebb írás lehetőségeit. Ezért e helyen csupán néhány fontosabb géppel, illetve területtel kívánok foglalkeenl.

’A mezőgazdaság traktoréi lományéban most jelentős átalakulás megy végbe a traktorok darabszámának fokozatos csökkenése és a beépített motorerő-kapaettás gyors ütemű növekedése mellett. A növekvő motorteljesítmény mellett nehéz könnyű kis gépeket készíteni, amelyekkel megvédjük a talajt. Szélesítik a kerekeket, ugyanakkor kísérleteznek ez alacsony nyomású, könnyebb abroncsok használatával.

A kisebb teljesítményű traktorokat első-, hátsó- és mindkét kerékmeghajtással gyártják. Bevezették továbbá az első és hátsó tengelymeghajtásos változatokat. A traktormotorok gyártásánál elsősorban az üzemanyag-fogyasztást, a kipufogógázok összetételét és a zajszint csökkenését veszik figyelembe.

Nagy hangsúlyt fektetnek a kabin műszaki színvonalára az ergonómiai követelményekre, az elektronikai elemek beépítésére, esetenként a számítógépes panelok használatára. A gyártó cégek nem feledkeznek meg a kertészkedökről sem, mivel széles körben terjed el a kisgépek, a kistraktorok. Illetve motorrobotok használata. Itt a fejlesztés a komfort felé Irányul. Ami a kisgépek után kapcsolható járulékos eszközöket Illeti, nagyon széles a választék és ez tovább bővül a kertészkedők igényeivel összhangban. A figyelem kiterjed továbbá a* egyes speciális növények termesztésére 1«. Műszáki szempontnál a zajszint és a vibráció csökkentése felé Irányul a jelenlegi fejlesztés.

A gabonatermesztés gépesítését, s annak fejlesztését szintén az energiatakarékosság és a veszteségcsökkentés jellemzi. A kombájnokat évről évre tökéletesítik. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a kombájnok teljesítményét már nehezen tudjuk növelni, így különféle műszaki újításokhoz kell folyamodni. Kísérleteznek a cséplődob hosszanti Irányú elhelyezésével. Folytatódik az ellenőrzőberendezések tökéletesítése, bevezetik az automatikus elemek használatát annak érdeké' ben, hogy megkönnyítsék a gépkezelők munkáját.

A burgonyabetakarítás gépeinek tökéletesítése terén azon igyekeznek a gyártók, hogy egyre kevesebb munkaerőre legyen szükség. Tovább tökéletesítik a buxgonyaosztályoző gépeket. A piac megkívánja, hogy az asztalra kerülő burgonya tiszta, egészséges és jó minőségű legyen.

A mezőgazdaság gépesítésénél tisztában kell lenni azzal, hogy feltartóztathatatlanul nő a korszerű gépek elterjedése, s egyre drágább gépek kerülnek az üzemekbe. Ezzel arányosan egyre jelentősebb költségtényezővé válik a gépesítés, Illet' ve a korszerűsítő*. КАДК0 ZOLTÁN agrármérnök

mányokat. Ennek érdekében fi mezőgazdasági üzemek dolgozóival közösen ütemtervet készítettek. Az utóbbi időszakban jól bevált kooperációs kapcsolatok elmélyítése ts sok helyen eredményes együttműködést szavatol. A mindkét fél számára előnyös szállítási, illetve átvételi szerződéskötés terén Ismét a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás képviselői járnak az élen. Remélhetőleg az együttműködés során szerzett tapasztalatokat másutt is hamarosan kamatoztatni fogják a felvásárlóüzemek dolgozói.

A szlovákiai terményfelvásárló üzemek raktárkapacitása hozzávetőlegesen kétmillió 48 ezer tonna. Az előirányzott átvételt mutatók ismeretében nem nehéz kiszámítani, hogy a tárolókapacitás az idén sem lesz elegendő, tgy ismét arra lesz szükség, hogy a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák a mezőgazdasági üzemek szabad tárolóhelyeit az ideiglenes raktározás céljaira.

A rendelkezésre álló 587 gabonaraktárból 162 kizárólagosan a kenyérgabona, 171 pedig a sörárpa tárolására szolgál. Az elmúl? évekhez hasonlóan Ismét csak kevés tároló, Illetve raktár épült fel. Szlovákiai viszonylatban minimálisan 600 ezer tonna gabonatároló kapacitás hiányzik. Továbbra is a Nyugat-szlovákiai kerületben a legkritikusabb a helyzet, ahol 430 ezer tonna termés raktározására hiányzik a megfelelő tárolóhely.

Régóta hangoztatott, nagyon ismerős téma. hogy mindenekelőtt a gabonatárolók építési problémáit kellenp megoldani. Az építővállalatok képviselői arra hivatkoznak, hogy számukra a lényeges mutatók tel-’ jesítése az elsődleges feladat, a többi csak ezt követően jöhet számításba. Nem szükséges külön kommentár ahhoz, hogy például a zselizi (Želiezovce) gabonatárolót 1984-ben, a trnavait pedig még 1983-ban kellett volna az eredeti tervek szerint átadni a felvásárlóknak. ám a tárolók még az idei föidényben sem lesznek kihasználva, mert még nem fejezték be az építési munkálatokat.

így a terményíelvásáriók számára nem marad más hátra, mint az egyik kerületből a másikba szállítani az átvett gabonafélét. A jelenlegi, üzemanyag-fogyasztást korlátozó, j in-