Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-24 / 42. szám
1 A2 SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMA • - • • VT... r- . • .... INAK hetié APIA 1987. október 23. ★ 42. szám ★ XXXVIII. évfolyam * Ara 1,— Kfía A pártmunka részeként Irta: Fekete Zoltán, a Lúcsi (Lúč na Ostrove) Eísz elnöke A CSKP Központi Bizottságának Titkársága 1987. május 26-i ülésén határozatot hozott az új pártoktatási év előkészítéséről. A határozat hangsúlyozza, hogy az új pártoktatási évben szükségessé válik az előadók alapos elméleti és főleg módszertani felkészítése. A határozat ismét egységes tanulmányi programot ír elő a marxizmus—leninizmus esti egyénién kívül minden más oktatást forma számára. E határozatból kiindulva egységes földmőves-szövetkezetünkben már a nyár folyamán megkezdtük a felkészülést az új pártoktatási évre. A szövetkezetünkben elért — országosan is jegyzett — kiváló gazdasági eredmények elemzése mellett, az üzemi pártbizottság különös gonddal vizsgálja tevékenységének azt a hatását, amely az emberek szocialista tudatában tükröződik. Érthető, hogy a bizonyítható gazdasági sikerek mellett fontos eredménynek ismerjük el azt, hogy a szövetkezet dolgozói szinte kivétel nélkül nemcsak helyeslik a CSKP XVII. kongresszusán megerősített politikánkat, hanem készek erejükhöz és tehetségükhöz méltóan részt venni, cselekvőén részt vállalni gyakorlati megvalósításában. Elismerik és helyeslik a párt vezető szerepének azt a gyakorlatát, amelyet az ország helyzetében és szövetkezetük irányításában naponta tapasztalnak. A tömegpolitikai munkán belül a pártoktatás szemléletformáló módszerei szövetkezetünkben már évekkel ezelőtt kialakultak. A szervezeti keretet az idén is egy alakulatban valósítjuk meg, melybe 38 párttagot — ebből három a tagjelölt — és két pártonkívülit soroltunk be. A besoroltak kivétel nélkül önkéntesek abban a tanulásban, amelyben az eszmei, a világnézeti. a gazdaságpolitikai, a tudati alapozás és továbbképzés áll a középpontban. Párttagságunk szakműveltsége így egészül ki. „töltődik fel“ a marxista—leninista világnézet ismeretanyagával, a mindennapi politikai, ideológiai tájékozódás nélkülözhetetlen tudnivalóival. Az oktatás egészén belül az idén kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a gazdaságpolitikai — a közgazdasági szemléletet formáló — ismeretanyagnak. Mégpedig kettős értelemben. Egyrészt bonyolulttá vált és megnehezült belső és külső gazdasági feltételek között a jelenségek, összefüggések és törvényszerűségek ismerete — konkrétan az eligazodás képessége — nélkül nem tudnánk összhangot teremteni vágyaink és lehetőségeink között! Nem tudnánk biztonságosan felismerni a gazdasági célok megvalósításában személyes feladatainkat, a legjobb hatásfokkal latba vetni erőfeszítéseinket. Másrészt pedig — meglátásom szerint ez sem másodlagos — nem ragadhatunk meg a szőkébben vett mezőgazdasági élet síkján. Gyakorlatilag ezért szükségszerű megmutatni ennek politikai, ideológiai, erkölcsi vetületeit is, vagyis széles kitekintéssel a társadalmi folyamatok bonyolult összefüggésrendszerére kell törekedni és rávilágítani. Ezért az olyan gazdasági kategóriák, mint a tervszerűség, a szervezettség, a hatékonyság és a gazdaságosság — nem jelenhet meg elvont iskolás fogalomként az előadásokhan. A felsoroltakat a résztvevők eleven problémáiként kell előtérbe helyezni és a helyi viszonyokból kiindulva széleskörűen elemezni. A politikailag képzettebb ember — ez ma már teljes mértékben érvényes a mezőgazdaságra is — a munkáját tudatosabban végzi. Ezen túlmenően megnő a műveltségi igénye, javul a nyelvi kifejezőkészsége — ez utóbbi a pártnnkívüliek mozgósításában elengedhetetlen —, nyitottabbá válik a közösség irányába, s alkalmasabb a szakma, főleg a tudományos-műszaki haladás legújabb gyakorlati vívmányainak befogadására. További módszer és követelmény a pártoktatásban az elméleti gondolkodás, a politikai, ideológiai ismeretek gazdagítása mindazzal, ami a gyakorlatból, a szövetkezeti dolgozók több évtizedes tapasztalataiból és a társadalmi tudat fejlődéséből lakad. S ez sem öncél. Arra szolgál, hogy az elméleti és politikai gondolat felvilágosftóan mozgósítson, megújítóan hasson a mindennapi gyakorlatra, a józan észre, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése érdekében. Hangsúlyt kell helyeznünk mindenekelőtt a megújításra. Létezik nálunk egy olyan közfelfogás is. amely általában csak a szakmai műveltségre tartja érvényesnek a már megszerzett tudás elavulásának törvényszerűségét, ugyanakkor kevésbé érzékeli, ismeri fel, hogy a felejtés törvényei a politikai, ideológiai műveltséget sem kímélik. Például a gazdasági mechanizmus átalakí-' tása. a gyorsítás stratégiája új elméleti-politikai kérdéseket hoz felszínre Íme néhány: a tulajdon- és az érdekviszonyok a fejlett szocialista társadalomban, az egyenlősdi és a munka szerinti elosztás, a gazdasági hatékonyság, a szocialista integráció, a világpiac és a népgazdaság stb. Jelzésül talán annyi is elég ahhoz, hfigy érzékeltetni tudjuk a megújítás, a politikai továbbképzés fontosságát. A politika, az élet és a mezőgazdaság minden területén, minden részletében fellelhető. A politikai és a dolgos hétköznapok összefüggése tehát elismert és nem felismert. A politikai művpltség jelentőségének a felismerése sajnos gyakran — és több mezőgazdasági üzemben — elmarad ettől. Szilárd meggyőződésem, hogy ennek leküzdésében segíthet igény és szándék, egy olyan közfelfogás kialakítása, amely a politikai műveltség megújítását természetesnek tartja. A hat témakör — amely az idei tananyagban szerepel — megismerése, leginkább attól függ majd, hogy a hallgatóság ne csak „hallgasson“, sokkal inkább kérdezve és véleményt nyilvánítva szilárdítsa marxista meggyőződését. Ez azért is fontos, mert a pártoktatást azok is figyelemmel kísérik, akik nem személyes résztvevői. Szövetkezetünkben egyébként október 16-án „csengettünk“ a politikai önképzésre. Már a megnvitó napján kitűnt, hogy az eddiginél is jobban közüggyé vált a pártoktatás. A 8—7. OLDALON beszámolunk az első ízben megrendezett Bratislavai Városi Kulturális Napok nyitórendezvényéről, egy másik nemzetközileg is jelentős eseményről, a BIB ’87- ről, közöljük Spiró György egyik elbeszélését, s megemlékezünk Arany János halálának 105. évfordulójáról. A 11. OLDALON „Két ágazat közös gondjai“ című írásunkban az erdőgazdaság és a fafeldolgozó ipar együttműködésének tisztázatlan kérdéseivel foglalkozunk. Kommentárunkban a belkereskedelmi üzlethálózat korszerűsítési törekvéseiről, jegyzetünkben pedig a vidéki áruellátásról olvashatnak. ♦ A 12-13. OLDALON „Gabonaprogram a tények tükrében“ című írás a Komáromi (Komárno) járás gabonatermelésének helyzetével foglalkozik. A 13. oldalon közölt „Országos szójafajta-bemutató“ címen közölt cikk a magyarországi Bólyi Mezőgazdasági Kombinát kísérleti parcelláira kalauzolja az olvasót. IGÉNYES ÓRÁK Bizony, szükségünk lenne még az éltető őszi napsugarakra, vallottük, amikor meglepett az október eleji hűvös időjárás. S óhajunk — legalábbis, néhány napra — valóra vált. A nap sugarai például október kilencedikén is valóban perzseltek. Az említett napon indultunk útnak a Galántai (Galanta) járásba, hogy bepillantást nyerjünk az őszi mezőgazdasági munkák menetébe. Kíváncsiak voltunk arra, miképpen haladnak a munkálatokkal, s vajon hogyan befolyásolta (ja) az időjárás a mezőgazdásági dolgozók számára olyannyira igényes időszak mindennapos mozzanatait. l. Nem keltünk túl korán útra, így amikorra a járásba értünk, már zajos határkép jellemezle a vidéket. A Deáki (Diakovce) Egységes Földműves-szövetkezet határában álltunk meg az első beszélgetésre. Nagy Elek és Pavel Mikulás éppen egy SPS-35-ös géppel bajlódott. — Ami a jelenlegi munkavégzést Illeti: a lucerna negyedik kaszálása teljes ütemben folyik — elegyedett szóba Nagy Elek. Tudjuk, hogy ez az időjárás kedvező, de már mindenképpen szükség lenne a csapadékra, amely igazából átáztatná a földeket. Úrlási a szárazság. erről bizonyára meggyőződhettek az utak mentén, a szántó traktorokat kísérő porfellegek láttán. Egyébként az elmúlt héten a cukorrépa betakarításéhoz is hozzáláttunk. Száz hektáron felül termesztünk az Idén. Eredetileg több Is volt, de mintegy negyven hektárnyit ki kellett szántanunk, mivel az óriási erősségű szélvihar pótolhatatlan károkat okozott. A termést nem minősíteném jobbnak a tavalyinál. De jó lenne, ha tévednék ... A továbbiakban megtudtuk, hogy a silókukorica betakarítását szintén megkezdték, de le kellett állni, mivel a kukorica nem felel meg takarmánynak. Az az általános vélemény, hogy a vegetációs lemaradást nem sikerült pótolni, s ez még most is „meghaladja“ az egy hónapot. Nagy Eleket illetően arról Is tudomást szereztünk, hogy már több éve bekapcsolódik mind az aratási, mind pedig az őszi munkák végzésébe. A kenyércsatában az idén is szalmabegyűjtőként szorgoskodott — sikeresen. Az aratás időszaka alatti kooperáció keretén belül másodszor segédkezett a kalászos gabonafélék betakarításénál Pferovban, amelynek egységes földműves-szövetkezetével a deáklak évek óta baráti kapcsolatban vannak. Igaz, tavaly nem volt szükség a segítségnyújtásra, de tavaly előtt bekapcsolódott a morvaorszégi gabonabegyűjtésbe, Pavel Mikulás nemrégiben ölthette magára újfent a civilt. Ö többek között elmondotta, hogy a gépeik már viszonylag megviseltek, elöregedettek. — Ez az SPS-35-ösünk már vagy négy esztendeje szolgál, az SPS-420-asunk pedig körülbelül nyolc éve áll redelkezésünkre. Tehát Igazán elkelnének’ az új masinák, de remélhetőleg a rendelkezésünkre álló gépezettel is sikeresen helytállunk az idei őszi munkacsúcs során. A szilázsolás talán eltart még egy hétig, a cukorrépát pedig ebben a hónapban szeretnénk betakarítani. 2. Ä Tesedíkovói Efsz székházéban — egyéb elfoglaltsága miatt — sem az -elnököt, sem az agronómust nem találtuk. Rögvest a zöldségkertészet központját jelöltük meg úticélul, ahol, szó, ami szó, nem éppen a megszokott képsor fogadott: az üvegházak melegében paprikát érleltek, pirosra — Kénytelenek vagyunk az ilyen „műveletre“ — fogadott Csiésola Gabriella, a kertészeti részleg egyik aktív dolgozója. — Hiszen a Sládkovičovói Konzervgyár már nem hajlandó tőlünk megvásárolni a zöld paprikát, ezért érleljük az üvegházakban pirosra. Az idén rengeteg paprikánk termett. — Valóban, ilyen termésünk még talán nem volt, s több mint valószínű, hogy jó ideig nem is nagyon lesz — fűzte hozzá Kovács Éva. — Igaz, most már egy-két hete kénytelenek vagyunk válogatni, de így is sokat szállítunk a konzervgyárnak. Csongár Tivadar részlegagronómus szintén örül a nagyszerű termésnek, de ... — Tényleg elégedettek lehetünk az idei év paprikatermésével. Bosszantó viszont az, hogy a másodosztályú paprika valahogy nem talált vevőre. A Zelenina som vette meg tőlünk, pedig voltak évek, amikor a mostani — másodosztályúként elkönyvelt — termés első osztályúnak is megfelelt volna. De hát így van ez már. Ha terem, az is baj, ha nem, az meg kétszeressen ... 9 Milyen a zöldségkertészet területi elosztása? — Tízhektárnyi a paprikánk. A Citrina fajtát helyeztük előtérbe. Hát ami az Indulást illeti, Igazán nem volt valami szerencsés. A palántálást követően az állomány jelentős része tönkrement, a viharok következtében. A szárak eltöredeztek, ám szerencsére épségben maradtak a gyökerek, valamint a szárból úgy 8—10 centiméter. A terület egy'bizonyos részén utópalántálásra is szükség volt, de mindenekelőtt az emberi akarat, a kitartás, az önfeláldozó munka játszotta a döntő szerepet. Kiskapákkal egyengettük a talajt, ápolgattuk a sérült palántákat, s íme: a csodálatos termés. Persze, azért a növényvédelmet és az öntözést sem hanyagoltuk el. Mindkét tényező jelentős mértékben befolyásolta a terméshozam alakulását. (Folytatás az 5. oldalon) I t i