Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-17 / 41. szám

A VÍZISZÁRNYASOK LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEI Néhány vírus okozta megbetegedésről A kacsák és a libák megbe­tegedései inkább a fiatal kor­csoportokra korlátozódnak. A fertőzés terjedéséért azonban mégis a felnőtt állatok ma­­rasztalhatók el Sok egyéb jár­ványhoz hasonlóan a többnyire tünetmentes vírusgazdáktól származó utódok a keltetőből már fertőzötten kerülnek ki. Ezek után, kedvező körülmé­nyek között, a kórokozó az állományon belül már egyed­­röl-egyedre terjed. A kacsák vírusos májgyulla­dása napjainkban sem ritka­ság. Kizárólag a fiatal állato­kat támadja meg. A felnőtt ka­csákat viszont még mestersé­gesen sem fertőzheti meg. A betegséggel szemben más ba­romfifajok egyedei is ellenál­lónk. Mint a kór elnevezése is mutatja a vírus elsősorban a májat támadja meg. de nincs rokonságban az ember és a kutya májgyulladásának ra gályanyagával. A virus — nagy ellenállóképességéből adódóan — nemcsak a vírushordozó ka­csákkal, de ragályfogó tár­gyakkal is bekerülhet az állo­mányba. Annak ellenére, hogy a kórokozó közvetlenül a to­jásba nem kerülhet be,' a ki­kelt egyedek a rossz higiéniai körülmények folytán már a keltetőben fertőződhetnek. A fertőzött állatok által ürített kórokozó ezután • újabb és újabb egyedeket fertőz meg. A járvány lefolyását a gyakran csatlakozó paratífusz is módo­sítja. Ilyenkor az elhullás hir­telen emelkedik és néhány na­pon át magas szinten marad. A járvány* alakulását lényege­sen befolyásolja a szikimmuni­tás is. Az ilyennel rendelkező — de fertőzőit — kiskacsák megbetegedése csak két hét után kezdődik. Ellenkező eset­ben az elhullás már 2—4 nap alatt bekövetkezik és akár a 90 százalékot is elérheti. Ter­mészetes körülmények között a kacsák ügyszólván mindig a szájon át fertőződnek. A lap­­pangási idő rövid, általában csak 2—3 nap. A vírus vérfer­tőzést okoz. eljut a szervezet minden részébe, de a legna­gyobb számban a májban talál­ható. A betegség tüneteinek kifej­lődésére idő hiányban alig ke­rül sor Gondos megfigyeléssel is csak annyit lehet észlelni, hogy egyes kacsák nehézkesen mozognak, társaiktól elmarad­nak. gubbasztanak, végül ol­dalukra esnek, vagy hátrave­tett fejjel néhány • percig tar­tó görcsrohamban elpusztul­nak Sokszor órákon belül, minden előzetes tünet nélkül vagy az elhullást megelőző rövid görcsrohamban, több ka­csa pusztult így el. A külföldi kórleírások az elhullás elótt hátravetett fejet és lábakat diagnosztikai értékű jelnek tartják. Az eddig tapasztalt ha­zat esetekben az elhullási arány 10—70 százalékon belül mozog. A kórbonctani elváltozások közül feltűnnek a májon talált vérzések, a csekély lépduzza­­nat és a bővérű vesék. A fiatal kacsák elhullásánál az említett betegségen kívül gondolnunk kell a paratífuszra is, mert néha egészen heveny,->iC' • Ä . . ««ммГ5М» (P. R. illusztrációs felvétele) gyors lefolyású pusztulást okoz. Tömeges elhullással jár az E-vitamin hiány okozta izomelfajulás is. Májgyulladás­hoz hasonló kórképet a külön­féle takarmányozási ártalmak is előidézhetnek. Ezek közül az afiatoxin-mérgezés érdemel kü­lönös figyelmet. A megbetegedett kacsák gyógykezelése a betegség gýors lefolyása miatt kilátás­talan. Ráadásul a jelenleg is­mert gyógyszerek — beleért­ve az. antibiotikumokat — a vírusra hatástalanok. A beteg­ségen átesett kacsák vérsavója azonban vírusközömbösítö el­lenanyagokat tartalmaz. A be­tegség jeleinek megmutatkozá­sa után a még egészségesnek látszó kacsák oltásé a továb­bi veszteségeket csökkenti. Az erősen fertőzött állományok­ban ezért az újonnan telepített csoportot célszerű néhány na­pos korban szérumozni és a betegséget megelőzni. Még célravezetőbb a tojőka­­csákat ellenanyag-termelésre serkenteni. Így erőteljes szik­immunitással látjuk el az utó­dokat, és ezáltal a kritikusnak nevezhető 4—5 hetes korhatárt átvészelhetik. Az úgynevezett libainfluen­za a libák vírus által okozott megbetegedése, amely a szív­izom és az érfalak károsodá­sa révén néhány he*es korban tömeges elhullást okozhat. Eb­ben a szövődményt okozó bak­tériumok is szerepet játszanak. Egyes országokban a betegsé­get libapestisnek, máshol a li­bák bélgyulladásának nevezik. Az elnevezésbeli zavarokat a betegség magyar felfedezőjéről — Derzsy Domokosról — ka­pott név — Derzsy-féle kór — kiküszöbölte. A betegség elő­fordulása a nagyüzemekben gyakoribb. Itt több a vírusgaz­da és a keltetőben is bőséges lehetőség nyílik a kislibák tö­meges fertőzésére. A betegség 1—4 hetes liba­állományban jelentkezik töme­gesen. Egyhónapos kor eltelte után már szórványossá válik, majd megszűnik A kórképet ebben az esetben is a szikim­munitás mértéke szabja meg. A betegségen átesett, felnövő libák ugyanis szikimmunitással ruházzák fel az utódaikat. Ez a védettség a tojásrakást sze­zon elején keltetett utódoknál jóval kifejezettebb, mint a ké­sőbbieknél. A vírus ellenállóképessége nagy, pé'dául 56 C-fokon csak 2 óra múlva pusztul el. Termé­szetesen legnagyobb szerepe a vírushordozé ludaknak és azoknak a kislibáknak van, amelyek ezeknek a tojásaiból kelnek ki. A fertőzött szárnya­sok bélsarukkal ürítik ki a ví­rust. A keltetőgépek légteré­ben fgy azok a kislibák is fer­tőződhetnek, amelyek egészsé­ges tojásból származnak. A külvilág!, Idősebb korban bekövetkező fertőzés folytán az ilyen egyedekből lesznek a tünetmentes vírusgazdák. A tünetek — 8—12 napos lappangási idő elteltével — ét­vágytalansággal, nehézkes moz­gással jelentkeznek. Egyes ál­latok náthásak, mások hasme­­nésesek. Később görcsök je­lentkeznek és az elfekvő álla­tok kúszó mozgása már a ha­lált jelzi. Az elhullás néhány napos betegség után követke­zik be, ami 1—4 hetes korig az állományban elérheti akár a 30 százalékot Is. jó szíkim­­munitás esetén a veszteség jóval alacsonyabb. A fertőzést átvészelt állatok fejlődése átmenetileg megtor­pan, hátukat a toll hiányosan fedi. Az elhullott állatok jelentős részében a szív kitágult, úgy* nevezett golyószív alakult ki. Az emésztőcsőben vérzéseket találunk, a máj és a vese bő­­vérűek. A hasüregben nagy mennyiségű savó halmozódhat fel. Mint már említettük a jár­vány lefolyásának közepén és végén gyakran társul a paratí­fusz is. A klinikai tünteteket mutató állatok gyógyítása nem jár eredménnyel, sőt Ilyenkor már elkéstünk a megelőző kezelés­sel Is. A feltételezetten fertő­zött állományban hatásos a libainfluenza elleni szérum, amelyet 2—3 napos korban al­kalmazunk. esetleg 7—8 napos korban megismétlőnk Helyte­len azonban a védekezést csu­pán a szérumra alapozni Az Igv megmentett állományban vírusgazdák maradnak. Minden erőt a fertőzési lánc megsza­kítására kell fordítani. Eredményes eljárás a hidak védőoltása. Ez megszünteti, vagy csökkenti a károkat, vesz­teségeket. A vakcínázás sem mentesít azonban az egyéb járványvé­­delmi elvek következetes be­tartásától. Dr. KÖRÖSI RUDOLF állatorvos / Aüatkiállítás a Simerlúda vásáron Régente a vásárok elképzelhetetlenek voltak eladó lovak, szarvasmarhák juhok nélkül. így volt ez valami­kor mindenütt. Ezt a hagyományt szeretné folytatni a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének Köbölkűtl (Gbelce)-, Szőgyéni (Svodínj- és Ebed! fObld) Helyi Szervezete, ezért 1987. október 23—25-én — a vásár Idején — megrendezik Stúrovőban а II. Duna Menti Allatkiállítást. Itt nemcsak különféle fajtájú nvulakat, galambokat, baromfit és díszállatokat mutatunk be, ha­nem eladásra kínálunk tisztavérű példányokat Is. Dékány józsef. a SZÄSZ Szőgyéni Helyi Szer­vezetének elnöke Óvatosan a qvomirtOkkaH A nagyüzemi növénytermesz­tést gyomirtó szerek nélkül nem tudjuk elképzelni. A házi­kertekben viszont — eddigi tapasztalataink szerint — hasz­nálatuk nagy veszéllyel jár. Ez elsősorban a gyökereken ke­resztül ható herbicidekre vo­natkozik. Tipikus példaként az ismert Zeazint említjük. Első­sorban a kukorica gyomtalaní­táséra használjuk, de totális gyomirtó szerként is alkalmaz­ható. A kertészkedők kerítések és járdák menténék a gyomta­lanítására is használják, de megfeledkeznek arról, hogy a készítmény hatóanyagát -egy kiadós eső a kezelt terület környékén szétmossa és így a közel eső kultúrák könnyen károsodhatnak. Néhány ellen­álló gyomnövény kivételével a Zeazin hatóanyagára (atrazin) Kontakt gyomirtó hatása az alma levelén minden lágyszárú növény ér­zékeny és előbb-utóbb elpusz­tul. A gyümölcsfajok közül leg­érzékenyebbek a csonthéjasok (őszibarack, szilva, cseresz­nye). Az idősebb leveleken a károsodás tünetei levélszél vagy érközi sárgulás formájá­ban észlelhetők. Erősebb káro­sodás esetén korai lombhullás, sőt a fiatalabb fák pusztulása is bekövetkezhet. Mivel a Zea­zin 50 DP-t a kertészkedők is megvásárolhatják, kertekben leggyakrabban az ettől a gyom­irtótól származó károsodással találkozhatunk. Akadnak olyan kertészkedők Is, akik a Zeazint az „igazságszolgáltatás“ eszkö­zeként alkalmazzák, mégpedig, úgy, hogy beszórják vagy be­permetezik vele a haragosuk kertjét, ahol — a kijuttatott mennyiségtől függően — több évig kukoricán kívül semmi­féle növényt nem lehet ter­meszteni. A túladagoláshoz pe­dig nem kell nagy mennyiség, ugyanis négyzetméterenként 2 gramm Zeazin elegendő ahhoz, hogy a kezelt területet egy évig gyommentesen tartsuk. A házikertekben még kétféle gyomirtó okozta károsodással találkozhatunk. Ezeket azon­ban már nem maguk a ker­tészkedők okozzák, hanem a nagyüzemi kultúrák kezelése­kor a növényvédő szerek el­­sodrődásával következik be. Az úgynevezett hormonbázi­sú gyomirtó szereket (Dikonirt, Aniten I, Aminex pur) a gabo­naféléknél használják. A kezelt gabonát nem • károsítják, de a kétszikű gyomokat elpusztítják, mégpedig úgy, hogy a növé­nyek először deformálódnak, később leáll a növekedésük és végül elpusztulnak. A közvet­Hormon alapanyagú gyomirtó hatása szőlőn (A szerző felvételei) lenül nem kezelt növényeken ezek a gyomirtók általában csak a levelek torzulását okoz­zák. (Különösen érzékenyek például a szőlő, a napraforgó, a cukorrépa.) Az Ilyen torzu­lások „kiprovokálásáŕa“ na­gyon kis mennyiség elegendő. A szerek a kezelt kultúrákról légáramlás segítségével több száz méterre is könnyen eljut­nak. A kezelt területekkel szomszédos, érzékeny növé­nyek néha erősebben is káro­sodnak. Ilyenkor például a szőlő fiatal hajtásvégei is erő­sen torzulnak és sok esetben el is száradnak. Teljes növény­pusztulást azonban eddig még ilyen esetekben sem tapasztal­tunk. A harmadik típusú károso­dással a repce, a napraforgó vagy más kultúrák deszikálása (vegyszeres kiszárítás, amely a betakarítás gyorsítását céloz­za) után az azokhoz közel lé­vő kertekben találkozhatunk. A deszlkálásra a kontakt hatású Reglone-t magában, vagy pedig a DAM 390 nevű folyékony nit­rogéntrágyával keverve hasz­nálják. Mivel a Reglone-t fő­leg repülővel juttatják ki, a ki­permetezett cseppek itt még távolabbra eljuthatnak mint a klasszikus, „traktoros“, perme­tezéskor. A Regióne által oko­zott tünetek bármely növény zöld felületén kerek, világos­­barna kiégetett foltok formá­jában jelentkeznek. A kártétel főleg a nagy levélfelülettel rendelkező növényeken (kuko­rica, cukorrépa, uborka stb.) feltűnő. Ha az érésben levő nö­vényeken ilyen tüneteket ész­lelünk, akkor azokat legalább 7 napig ne fogyasszuk. Maflák György agrármérnök Már gyermekkorom óta fog­lalkozom nyúltenyésztés­­sel. Azóta különféle faj­tákat tartottam, egy időben an­­goranyutakat Is Ezek nagyon sok munkát igényelnek, s ha а «г*- értékesi'ése nehézségek­be ütközik a tenyésztőnek nem érdemes velük foglalkozni. A sikeres tenyésztés egyik leg­fontosabb feltétele az állatok szeretete és értő gondozása. Az istállót, fészert, ahol az álla­tok ketreceit elhelyeztük tart­suk tisztán és legalább évente egyszer alaposan fertőtlenítsük ki A mésztejhez keverjünk klórmeszet is. Ezt. a már kita­karított 61 falára, padlózatára, mennyezetére meszelővei — le­mosás szerűen — ajánlatos fel­kenni. A berendezést célszerű a szabadban alaposan letakaríta ni, fertőtlenítő folyadékban megmártani és a napon meg­szárítani. így gondozom ára a nyári kánikulában lég­mozgás hiányában liheg, s bi­zony hőgutát is kapliat. A nyúl­­ketreceket ezért árnyékos he­lyen állítsuk fel. A nyulakat ne a fülénél, hanem a hát bőré­nél fogva emeliük fel, a má­sik kezünket azonban tartsuk a hasa alatt, különben a ne­héz, súlyos nyulak Idegszálai elszakadnak. Ennek követkéz­a nyulaimat menye bénaság, legjobb eset­ben lógó fül lehet. Ne Ijeszt­gessük vagy vadítsuk a nyuia­­kat, s a gyerekeknek se enged­jük meg, hogy fülüket huzigál­ják. öt-hat hónaposnál fiata­labb nőstényt ne pároztassunk és nyolc hónaposnál fiatalabb bakot ne használjunk apaállat­ként. Ha az állatokon betegség tünetei mutatkoznak, étvágyta-Az állatok körül nyugodt mozdulatokkal, zaj nélkül, te­vékenykedjünk. A nyulak kör­nyezetében patkányt, egeret ne tűrjünk meg, mert fertőző be­tegségeket terjesztenek, pusz­títják a fiatal állatokat, be­szennyezik a takarmányt. A nyúl jól viseli a hideget, (Fotó: ita) lanok, furcsán viselkednek, le­soványodnak, akkor a jelenség okait addig keressük meg, amíg nem késő. Az elpusztult nyulakat mély gödörbe temes­sük, mielőtt azonban a teteme­ket elföldelnénk öntsük le azokat mésszel. így nem vál­nak fertőzés forrrásává A nyulakat naponta általá­ban kétszer etessük. Reggel célszerű abrakot, este pedig szá­lastakarmányt adni. Az etetés, itatás időpontját mindig tart­suk be. |6, ha nyulainftról föl jegyzé­seket vezetünk Kis füzetbe, vagy a ketrec elejére erősített kartonlapra friuk fel az álla­tok pároztatásának. a fiák szü­letésének. elválasztásának stb. dátumát. Ha a frissen Hallott, majd a 21 napot betöltött al­mokat megmértük, akkor meg­felelő képet kaphatunk arról, melyik anva miiven nevelő, melyik bakkal adja a legjob­ban fejlődő utódokat, melyik utódból érdemes a kiselejtezet­tek pótlására anyákat nevelni. Rosszul tejelő, nevelő, fészket nem készítő anvákkal legfel­jebb kétszer érdemes próbál­kozni. MAJERSZKY MARTON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents