Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-10 / 40. szám

8 SZABAD FÖLDMÜVF'V 1987. október 9. IX vádlottak padján egy tizen­hat éves fiatalember 01. Az el­­* lene szőlő vád: gyilkosság. Az eset különleges, a bíróság megvizsgál minden részletkérdést, kihallgat szá­mos tanút, aztán dönt. Az Ítélet: há­rom év szabadságvesztés. A hallga­tóság felmorajllk, egyesek hangosan elégedetlenkednek: nem sok a három év?! Az anya, a testvérek tenyérbe temetett arccal sírnak. Az előzmények: az öttagú család évek bosszú során keresztül tűrte az alkoholista apa kegyetlenkedéseit. A helyzet egyre kritikusabb-’ lett. Az apa, éjszakai csavargásaiból részegen hazatérve ütötte-verte a családot min­den áron összetartani akaró felesé­gét. Zaklatta a gyerekeket, ordítozott. Egyik éjjel, amikor ismét ütlegelni kezdte feleségét, a 16 éves fiú any­ja védelmére kelt. Dulakodás közben az apa hanyatt esett, szörnyethalt. Amikor ilyen vagy ehhez hasonló esetekről hallunk, fölvetődik bennünk a kérdés, milyen is nálunk a szesz­fogyasztással a helyzet? Egy komplex választ körvonalazva először hadd nézzük, hogy más or­szágokhoz viszonyítva milyen hazánk­ban az alkoholfogyasztás:. A szeszes Italok összfogyasztásában már hosz­­szú évek őta a tizenharmadik helyet „tartjuk“ az egy főre jutő évi átla­gos 9,3 literes fogyasztással (100 szá­zalékos alkoholtartalomra átszámít­va). Világviszonylatban Luxemburg ve­zet 18 liternyi alkohol fogyasztásá­val (csakhogy Itt a turisták fogyasz­tanak ennyit), ezótán következnek a nagy bortermelő országok 12—13 li­teres átlaggal. Franciaország, Portu­gália és Olaszország mögött „előke­lő“ helyen szerepel Magyarország, Svájc, majd Spanyolország és Bel­gium kövefl, majd az NSZK és az NDK. A sörfogyasztásban régebben a miénk volt az első hely, de 1983-han — 148 literes átlaggal — már a má­sodik helyre kerültünk, 1984 után pedig (amikor fölemelték a sör árát). „visszacsúsztunk“ a negyedik helyre. Kalóriából azonban még így it túl sokat veszünk fel a „komló nedvé­ből“ ... A lakótelep egyik lakásában az anya megetette a kisbabát, s * letette aludni. Azután — mint aki jól végezte a dolgát, — 6 is' elaludt. Kissé sok „altató-alkoholt“ kortyolt, mert az ágyig 8l sem ju­tott, a padlón kábult alvásba. A rend­őrség másnap érkező tagjai azt ír­ták az előzetes jegyzőkönyvbe, hogy a felügyelet nélkül maradt csecsemő hányás következtében megfulladt.., Elgondolkoztató adatokat kínál a statisztika: 1950-ben hazánkban az át­lagosan egy lakosra számított alko­holfogyasztás 4 liter volt (100 szá­zalékos. tiszta alkoholra átszámítva), ma viszont már 9,5 liter. Mivel a „sör országa“ vagyunk, hadd nézzük, mennyi fogy a „folyé­kony kenyérből"? Amíg 193B-ban „fe­lenként“ 85 litert ivott minden ha­zánkfia, addig 1983-ban mér 162 li­tert. (Szlovákiában 1936-ban mind­össze 12 liter volt az átlagos sörfo­gyasztás, 1983-ban már 119 liter.) A felsorolt adatok kissé szépítik a va­lóságot, mivei a csecsemők és a kis­iskolások is szerepelnek az átlagban, akik a valóságban, még sokkal egész­ségesebb táplálékot és italokat fo­gyasztanak. A sör árának emelése óta kicsit változott a kép, csökkent a fogyasz­tás. Jelenleg a CSSZSZK-ban évente egy-egy lakos 147 (az SZSZK-ban 99) liter sört iszik átlagosan. ЗА két fiatalember már sz „ötödik körnél“ tartott. Rendelték volna a •hatodikat Is, de rájöttek, hogy elfogyott a pénzük. „Majd szerzünk!“ — köpte a markát az egyik, s a má­sik rábóllntott. A sötét este, a gyér világítás kínálta az alkalmat. Egy pltyókés öregember Indult volna ha­zafelé. Közrefogták. Annyira azért nem volt részeg, hogy ne ellenkezett volna, amikor a zsebébe nyúltak. El­lökte a pénztárcája után matató ke­zeket. Megtaszították. Olyan szeren­csétlenül esett, hogy fejsérüléseibe belehalt... Nézzük tovább Ivási szokásainkat! Lényegesen kevesebb bort fogyasz­tunk, mint sört. Évente átlagosan 15 litert (Szlovákiában 17 litert). Az 1936-os adatokkal összehasonlítva ma egyszer annyi bort Iszunk, mint ak­kortájt. Még egy érdekesség: a leg­több bort a két fővárosban, Bratisla­­vában (itt 27 litert) és Prágában (16 litert) fogyasztják. Ami a tömény al­koholt illeti, ezt főleg az SZSZK-ban fogyasztják. (Az átlagos fogyasztás 12 liter, a Cseh Szocialista Köztársa­ságban ennek csupán a fele, 6 li­ter). A tömény ital fogyasztása 1948- tól a cseh országrészben meghárom­szorozódott. Szlovákiában négy és fél­szeresére emelkedett. Ebbö) a tényből logikusan követ­kezik, hogy növekszik a szeszes ita­lokra költött összeg is. Az utóbbi évek átlagát számítva hazánk lakos­sága évente 30 milliárd koronát költ alkoholra, ebből 13 millió koronát sörre. . Ha összevetjük az 1953-as és a mos­tani adatokat, akkor sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a jelzett időszak­ban hazánkban az alkoholfogyasztás hatszorosára növekedett. Az alkohol­ra fordított Összegeket átszámítva ha­zánk minden egyes állampolgára (a csecsemőket is beleszámítva) évente 1700 koronát ad ki szeszes italra (az SZSZK-ban 400 koronával többet, mint a cseh országrészben). Ehhez kom­mentárt fűzni — ezt hiszem, — fö­lösleges. Az (rás elmében feltett kérdésre — megéri-e ennyit inni, megéri-e ennyit költeni személyiséget romboló, csalá­dot tönkretevő, bűncselekményekre késztető, egészséget károsító alkohol­ra — azt hiszem, e három kiragadott eset önmagában megadja e választ. Kalíte Gábor A (találós) kérdés Hogy akkortájban volt-e, vagy va­lamivel később, amikor az 1983-as al­koholfogyasztás országos felmérését készítették? ... Bizony, nem tudom biztosan. Hiszen annyi számot, ada­tot, eseményt és évet, hónapot, napot kell emlékezetében őriznie az ember­nek (különösen, ha újságíró/, hogy itt vagy ott összecseréli a számokat, elbizonytalanodik, ha rémlik ts né­hány dátum vágy adat. Ami pedig azt a bizonyos adatot illeti, amelyről az alábbiakban szó lesz, nem csoda, ha bizonytalanul emlékszem rá. Ugyanis azzal a fel­tételiéi árulták el, ha sürgősen el­felejtem és semmiképpen sem „hasz­nálom fel“. Egy gazdasági eredményeivel mél­tán büszkélkedő járásunk vezetőivel beszélgettem, amikor — kötetlen, va­csora közti beszélqetés volt —, fel­tették a /találóst kérdést, mit gon­dolok, egy ilyen kitűnő járásban, mint az övék, mennyit költenek eqy évben átlagosan a lakosok könyvek vásárlására? dőlt már némi áttekintésem az or­szágos olvasást kedvről, tapasztala­tom az olvasómozgalom sikeres és kevésbé sikeres éveiről, az „egy hó­nap — egy könyv" akció szervezé­sének nehézségeiről, s ezért nagyon szerénynek vélvén a saját becslésem szerinti Összeget, félve mondtam: száz, százhúsz koronát?... Keserűen mosolyogva jelentették ki, salnos, tévedek, mert a könyvre költött összeg bizony nem több, mint tíz korona húsz fillér ... Egykor kitűnő emlékezetem az utóbbi időben la kor, a korom, vagy egyéb tényezők az oka? j sokat rom­lott. Ezért — töredelmesen bevallom —, nem emlékszem, hogy kérdésem­re, vajon egy hónap, vagy eqy év alatt költenek-e ennyit nem em­lékszem, hogy mtt feleltek. Most, hogy az alkoholra költött évt 1700 korona számszerű kimutatását látom, szeretném meggyőzni magam, hogy havonta kiadott tíz koronáról volt szó a könyvek esetéhen Is. Ic/u mégsem lenne olyan borzasztóan nagy az aránytalanság a két összeg között, és belenyugvóbban űttinám szemlélőt, hogy az a bizonyos „átla­gos" családfő, nagyvonalúan lerakva havonta az asztalra a fizetését azt mondaná, Itt van, asszony, gazdál­kodj vele okosanl Kocsi, háztartás, villany, cipő, kabát a gyereknek, ne­ked ruha... 141 koronát megtartok magamnak üdítőitalokra, ne mondjá­tok, hogy a kultúrára semmit se áldo­zok, egy tízest tegyetek a malacper­selybe, év végén könyveket veszünk az összesből, mind a 120 koronáért! Elgondolom, hogy lehetne fordítva Is. Mert amennyi olvasásra érdemes könyv kínálja magát, még az ai 1700 korona sem lenne sok értük. Sí a 100—120 — vagy tíz? — marad­hatna alkoholra. Egy kis borovics­kára, ha elrontja valaki о gyomrát, vagy... minek töprengjek, amikor a könyvekre költött összpg „nagyságát" sem a hónap, sem az év viszonylatá­ban nem tudom bizonyítani, sőt ele­ve ftgyelmeztettek, felejtsem el. Tíz korona... milyen jó lenne, ha legalább hetente ennyit költenénk könyvre. (Persze, ennyit nem köl­tünk/. Még akkor Is kétszer annyi pénzt adnának hazánk polgárai az alkoholért. Most már csak azt nem tudom, ha végre ki merjük mondani az alkohol­­fogyasztásra vonatkozó — cseppet sem vigasztaló — adatokat, mtért kell elhallgatnunk azokat, amelyek árnyaltan, pontosan megmutatták kul­turális igényeinket bagy éppen igény­telenségünket, amelyek látleletet szolgáltatnak értékrendünk egyéb torzulásairól Is. H. mészáros Erzsébet |í ■ I A i)j vonalú, c Nincs olyan évad, amelyben a blúz­nak ne jutna főszerep, most ősszel is fontos, hogy mtt viselünk a kosztü­mök, klskabátok alatt. Az Idei biúzdtvatra az apró rész­letek finom megmunkálása, a szép kidolgozás leltemző és az egyszerű, nemes anyagok. Gjszerű a klasszikus Ingblúz, csikós, pettyes, kockás anyagból, fehér gallérral és a kéz­elővel, fiatalos a nyárt parasztblúz, bő, réncolt ulial, nyakfodorral, vagy nagy kerek gallérral. A tunikák egye­nesek, vagy karcsúsítottak. Az övék újra a derékra kerültek. A sportos blúzok e mellre helyezett patentol­­ható zsebbel, az elején és a hátán nyitott és levasalt haltásokkal ké­szülhetnek. A romantikus blúzokat fi­nom hímzések, madeira, rlchelleu, azsú» és monogram, fodrok, csipkék, plék, szegők, paszpólok jellemzik. A váltak még mindig hangsúlyozottak. Kevesebb e klmonóull, ám maradt a mélyített karklvágás. A nyári blúzok nyakklvágása V alakú vagy négyszög­letes. 1. Csíkos tunika. Készülhet selyem­ből, dzsörzéből, vagy zeftr anyagból. Az eleién keresztben beállított esik, alatta van a belső gombolás. Kereszt­­csíkos a vállrész és % mell felett le­vő zseb, Kézelőle, gallérja fehér. Az oldalé derékig telbasftott. 2. Két anyagból kombinált blúz. Az eltett vállrész elöl és hátul egyszí­nű anyagból van, a blúz többi része tarkánszőtt kockás pamutvászon. Ele­sincs blúzok Jén ás hátán a szűkítő varrás le van vasalva. A galléron, a kézelőn ét a vállrészen a kocka egyik színével azo­nos fonallal készült hímzésdlsz. 3. Ejtett vállá tunika. A nagy ová­lis kivágás, az ujjak széle és a gom­bolópánt a csík szinável azonos anyaggal paszpólozott. Monogram dt­­szItL 4. Ejtett vállú, aszimmetrikus gom­bolásó tunika, a mellen átfutó kar­csúsító vonal szabott zsebbel végző­dik. Az Inggallér és a kézelő fehér. 5. Szafari stilnsé dupla soros lng­­kabát e mellen elh üyezett négy zseb­bel. Anyaga lehet egyszínű vagy min­tás vászon, santung, vagy karton. 6. Kissé franciás, zsorzsett blúz elöl és a vállán cs!pkebetétt8l. A há­tán finom gyöngygombokkal záródik. 7. As elegáns hímzett blúzt eleién és hátán csoportos szegőzés díszíti. Hímzett a nyakba álló gallér, a váll­rész ös e kézelópánt 8. Kissé munkaigényes az elkészí­tése az azsúros santungblúznak. Rö­vid japán ulla van, négyszögletes ki­vágása aszimmetrikusan gombolódlk. A bétán három hosszanti azsúr díszíti, Oldala felbasttott 9. Selyem alkalmi btáz, az elején beállított csipkével vagy rtchelleu hímzéssel. A nyak és a kézelő húzott fodor. 10. Csíkos selyemblúz dupla nyak­fodorral. Az első fodor színe azonos a esik színével. Bő ujja szintén dup­la fodorban végződik. i szexe és a bor ("•lrtci?»­­zásának eszkBzei * Vitamin izeméXyee 7 Segvénfilt Jeváryr ■ober T * uft яттття Tárgyraж T • T S - 7 návmáa Fluor Azenaa betűk Arab kalifa i Icezilen-allium, Pretaktín H-10J 1-9 a- i t -vederben van'J 1 zárján Dáné* кг JL. A kard pengáóim nek éle : r * u Kelet s-'áJ V ' : i 5áma Záta t * * (»átrium Bánatban van 1 XleXábu rák Tealett né-ЕГ-JL_ b.S.1* Srarna Vitamin Csapadék, lévaiéval Tikfa A kés Willi i Kupa - en*olnl S- 12 ЕГ 6dea 1-У кгттгяш Ilyen határese is van Tanne *-13 Jo — németül Finnugor nán ! •í tottls b«t& leeael? X-U Pláh i Bánat * - A < A munka ée es energia Hamei en üdíts Ítélt Segyeest Kattls • beta. léggyé* Ű.Y.C* к - 5 ... Sena! 5CC Asenee betűit ,! V Hátér • 1 1 Иfél i minim j Iма Kettle beta Ж-i 1 1 1 MEGFEJTÉS­NYERTESEK A lapunk 38. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „üres már в tscskefészek /. Itt az eeiterhéj alatt“. Nyertesek: Arany Erzsébet, Hanva (Chavana), László Bélé, Dunaszerda­­bely (Dun. Streda), Szarka Mária, Palást (PláSbvce). /

Next

/
Thumbnails
Contents