Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-10 / 40. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. október 9. 40. szám XXXVTII. évfolyam Ara 1,— Kč* kmím lonmnvessÉg és Szocialista társadalmi rendünk gazdasági alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. A közvagyon kezelését, védelmét, gyarapítását jogrendszerünk kiemelt szerepének megfelelően szabályozza, hiba lenne azonban azt gondolni, hogy e tulajdon oltalmazása kizárólag a jogalkalmazó szervek feladata. A társadalmi vagyon felelős kezelőinek, az állami vállalatoknak, a mezőgazdasági üzemeknek és egyéb gazdálkodó szerveknek e tekintetben kiemelkedő a felelőssége. A fenti teendők mélyreható felismeréséről tanúskodott a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének 1983. évi, a szocialista törvényesség és erkölcs alapelveinek megsértése elleni harc hatékonysága növeléséről szóló levele. Ez utóbbinak köszönve nemcsak részeredményekről adhatunk számot, hanem az égető fontosságú problémának szentelt nagyobb fegyelemről ég szigorról is. Kifejezett áttörésről, sa|nos, aligha beszélhetünk. Mi sem bizonyltja ezt jobban, mint az az ellenőrzés, amelyet 446 kiválasztott, központilag Irányított szervezetben a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága hajtott végre. Az ennek alapján levont következtetés egyértelműen az volt, hogy az ellenőrzött szervezetek többségében továbbra is előfordulnak súlyos fogyatékosságok: rendetlenség, pazarlás és visszaélés a társadalom anyagi eszközeivel. Hazánkban a munkásosztály és a szövetkezeti földművesek nem csupán helyesnek (télik pártunk politikáját, hanem céljainkat is reálisnak minősitik. Véleményük szerint elérésüket pozitív értelemben szolgálják a CSKP XVII. kongresszusát követően hozott párt- és kormányhatározatok és intézkedések. Gazdasági mechanizmusunk átalakítása során viszont ismétlődően visszatérő vélemény az is, hogy politikánk következetesebb végrehajtására lenne szükség. Meglátásaink szerint azoknak van igaza — akár párttagok, akár pártonkívülfek —, akik szővá teszik a határozatok valóra váltásában esetenként tapasztalható következetlenséget, huzavonát és magyarázkodást, fgy fordulhat elő, hogy egyesek a végrehajtásban sem mindig a népgazdasági érdekeknek megfelelő megvalósításra összpontosítják az erőket, hanem arra, hogy megmagyarázzák: milyen objektiv és szubjektív okok következtében nem tudják a határozatot valóra váltani. Gyakran hiányzik a megfelelő ellenőrzés, ritkán lépnek fel azokkal szemben, akik nem érzik át kellően felelősségüket. Igen, ilyen vonatkozásban is gyakran felmerül a következetesség, az azonos mérce igénye. Sajnos nem egyszer tapasztaljuk, hogy vezető beosztásúakat enyhébben bírálnak el vétség vagy hiba esetén, mint beosztottjaikat ugyanilyen cselekedeteikért. Akadnak olyanok is, akik a tisztségükre hivatkozva megpróbálják függetleníteni magukat a saját pártszervezetüktől, e olyan előjogokat követeinek, mintha rájuk különleges szabályok, törvények vonatkoznának. Őszintén szólva nem' az okoz gondot, hogy egyesek ilyesmire törekszenek, hanem az, hogy ebbe az igyekezetbe nem egy pártszervezet bele Is törődik. Egyetértünk a következetesség Igényével, de ne csak hangoztassuk, hanem érvényesítéséhez lássunk hozzá valamennyien, mindenütt. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert szívesen mutogatnak másfelé nálunk az emberek. A hatalommal szembeni visszaélés, a jogtalan anyagi előnyszerzés, a megvesztegetés, a csúszópénzek, a „demízsonpolitika“ — melyet egyesek elfogadnak bizonyos „jóindulatokért“, „soronkívüliségért“ — elleni harcban lényegesen előbbre jutnánk, ha végre először mindenki e saját portáján teremtene rendet. Tennivalónk tehát van bőven. Több erőfeszítésre van szükség, hogy megelőzzük a fegyelem megsértését, s megállást parancsoljunk a társadalmi tulajdon dézsmálóinak. Ennek .érdekében emelnünk kell a politikai munka színvonalát, rendszeresebbé kell tenni az ellenőrzést. További feladatunk, hogy munkánkban jobban vegyük figyelembe a szocialista építés megváltozott körülményeit. Az elmúlt években ugyanis — nagyon helyesen — növeltük a különböző gazdasági egységek önállóságát, öntevékenységét Ez — a közismert pozitívumok mellett — azt is jelenti, hogy nagyobb lehetőségek teremnek a spekulánsok és az ügyeskedők számára. Mindezektől azonban nem kell pánikba esni. A lényeg az, hogy ne csukjuk be a szemünket, nézzünk szembe a valósággal, és lépjünk közbe ott, ahol nemkívánatos nézetek alakulnak ki, vagy ilyen gyakorlat tapasztalható. Nem szabad ezeket sem elkenni, sem pedig felfújni. A munkafegyelem nem kevés helyen tapasztalható lazaságai, a közömbösség, a hanyagság, melyek többnyire a rossz minőségben, a nyersanyag-, és energiapazarlásban mutatkoznak meg, vagy a munkaidő nem teljes mértékű kihasználása, joggal vált ki ellenérzést társadalmunk becsületesen és jól dolgozó többségéből. Megoszlik a közgazdászok becslése, hogy népgazdaságunk teljesítőképességében mennyi a rejtett, a jelenlegi objektív műszaki és gazdasági feltételek között is kiaknázható, valamint a szubjektív tényezők rovására írható tartalék, de valószínűleg nem kevés. S ha ezzel a mínusszal szemben a mérleg másik serpenyőjébe tesszük azt--« pluszt, azt a hatalmas kollektív erőfeszítést, amelyet a népgazdasági és vállalati tervek teljesítéséért kell évről évre latba vetnünk, akkor még szembetűnőbb az ellentmondás a jó és a rossz, az eredményes, hatékony és a tessék-lássék munka között. Ezt az ellentmondást ma még a lehetségesnél sokkal kevesebb helyen egyenlíti ki a teljesítményhez igazodó, ösztönió, igazságos bérezés. További, társadalmi méretű gond. hogy gyakran az 'érintett felettes szervek tudomásával és elnéző magatartása következtében szegik meg egyesek a foglalkozási szabályokat, a technológiai, munkavédelmi és tűzrendészet! előírásokat. A szabályszegés és az ezzel járó veszélyhelyzet gyakran mindaddig állandósul, amig az tragédiához nem vezet. Ilyen körülmények között a foglalkozási szabályok, a biztonsági előírások megsértése súlyos veszélyt jelent a dolgozó életére és testi épségére, de veszélyezteti a nagy értékű berendezéseket és a már létrehozott anyagi javakat is. Sok jel arra mutat, hogy az igen gyors műszaki fejlődéssel nem tartott kellően lépést az ehhez szükséges tudati felfogás és felelősségérzet. A foglalkozási szabályok megszegésének — tapasztalhattuk már nemegyszer — beláthatatlan következményei lehetnek. S mindaz ami ebből származik, az egyént, a családot és a népgazdaságot is érzékenyen érinti. Az ellenőrzések tapasztalatai arra is utalnak, hogy növekvő tendenciát mutat a vásárlók szándékos megkárosítása la. A szlovákiai állami kereskedelemben 1981-tól példán! 18,9 százalékról 28,1 százalékra, a szövetkezeti boltokban pedig 33,2 százalékról 34,1 százalékra nőtt az árcsalások hányada. Gyakori e minőségi átsorolásból eredő árdifferencia ia. Becslések szerint a társadalmi vagyon dézsmálása. a törvények és az előírások megszegése következtében népgazdaságnak évente 8.5—13 milliárd korona értéket veszít. Ez már olyan tétel, amelynek feltétlenül megálljt kell parancsolni. Ennek érdekében a szövetségi kormány ez év májusában további konkrét Intézkedéseket tett, a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége pedig augusztusban ezzel összefüggésben arra kötelezte a párt területi szerveit, hogy mindenütt fokozzák • harcot e szocialista törvényességet és erkölcsöt térté jelenségek visszaszorítására. A figyelmet tehát a fejlett szooiailsta társadalom építésének legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdéseire kell összpontosítani, e határozottan tel kell lépni a kispolgári életfelfogás, az önzés, a jogtalan előnytzerzée és a közömbösség ellen. , CSIBA LÄSZG0 Az idei bnrgonyabegyüjtésben iz nagy segítséget nyújt a tanulóifjúság Fotó: «-skírta: Miroslav Toman szövetségi miniszterelnök-helyettes, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezet közlése ntán megkezdődött az ezzel kapcsolatos vita, amely október végén fejeződik be. fgy az efsz-tagok, a közös mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak, e különféle szervek és szervezetek képviselőinek javaelatai, észrevételei és kiegészítései felhasználhaték ■ törvénytervezet pontosítása során. A szövetkezetek alaptevékenységét a jövőben la a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés képezi. Ez olyan tevékenység, amely nélkülözhetetlen szerepet tölt be a társadalmi munkamegosztásban, mert a döntő jelentőségű társadalmi Igények kielégítését, a lakosság élelmezésének biztosítását stb. jelenti. Ezzel az összefüggéssel kapcsolatban a törvénytervezet megjelöli azokat a kötelességeket is, amelyek mindenekelőtt a talaj és a további termelőeszközök, s egyéb források ésszerű kihasználását szorgalmazzák, Az efsz-ek tevékenysége közé a törvénytervezet az élelmiszer-ipari és egyéb tevékenységet Is besorolja. Mind az élelmiszer-ipari, mind a további tevékenységet az efszék az állami szerv engedélyezésével és egyforma gazdasági feltételek között fogják végezni. Meggyőződésünk, hogy az új gazdasági feltételek hatása elég széles teret hagy az efszek egyéb tevékenységére ts. Továbbra is számolunk az efsz-ek gazdasági - önállóságának és önfinanszírozásának megszilárdításával. Bízunk abban, hogy a nyert pénzeszközöket az efsz-ekben a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére, valamint * gazdasági és szociális programok megvalósítására használják fel. A melléküzemági termelés a szövetkezetek többségénél jelentős szerepet tölt be az önfinanszírozásban, főleg a kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette. Például az utóbbi hat évben a melléküzemági termelésből és-az egyéb tevé• f Folytatás a 2. oldalon) A 4>—5. oldalon többek között beszámolunk a szerkesztőbizottság legutóbbi üléséről, amelyre a fűri (Rúbaň) Vörös Csillag Egységes Földműves-szövetkezetben került sor, valamint hozzászólásokat közlünk a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezethez. A 8—7. oldalon beszámolunk a „megújult“ Bihari Napokról/ bemutatunk egy példás könyvtárvezetőt. az utolsó résszel befejezzük a Komárom várme- 5yei boszorkányperek történetét, és megemlékezünk Csonj tos Vilmos 80. születésnapjáról. A I—10. oldalon tanácsot adunk ■ komposzt* készítéssel kapcsolatban, valamint ismertetjük, hogy a termelők milyen sárgarépatajték között válogathatnak, s tudósítást olvashatnak az SZKSZ helyi szervezetei által rendezett kiállításokról is. A II. oldaton „Menteni a menthetőt.. című írásunkban egy sikeres természetvédelmi kiállításról olvashatnak. A továbbiakban beszámolunk az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárról és foglalkozunk a konténerek mezőgazdasági hasznosításának kérdéseivel. A V—13. oldalon a „Gabonatermelők járási értekezletének margójára“ című írásban a Kassa-vidékl (Košice-vidiek) Járás gabonatermelésének tapasztalatait, valamint a Bajai Knkoricatermelési Rendszer ekecsi (Okoő) alközpontjának eddigi eredményeit elemezzük. A 14. oldalon Vadgazdálkodási naptárunkban felhívjuk a vadászok figyelmét az időszerű tennivalókra. „Szarvasbőgés" címmel a szarvasok nászáról olvashatnak. A vadászattal kapcsolatos történetek kedvelőinek pedig a „Miklóssal csőszködés közben“ című Írásunkat ajánljuk. V
