Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-26 / 38. szám
1987. szeptember 26. SZABAD FDT.Twmrrc ■13 A kísérleti parcellákat Josef Miidroch mérnök, az SZSZK MÉM agronómiái osztályának az igazgatója és Bartas Andor, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jmi igazgatója (középen I is megtekintette. Egy növényvédelmi szakbemutató tanulságai Szlovákia szemeskukorica-termelésének 80 százalékát a Nyugat-szlovákiai kerület biztosit ja. Érthető, hogy a kerület gabonaprogramjában a szemes kukorica a búzáéhoz hasonló kiemelkedő helyre került Ezért nem véletlen, hogy Szlovákia viszonylatában a ku koricaterraelési rendszerek is ebben a kerületben terjedtek el a legnagyobb mértékben. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer-Fejlesztő Közös Vállalat például az idén hazánkban 23 ezer 98 hektáron valósítja meg a szemes kukorica termesztését. Ebből a területből mintegy 22 ezer 98 hektár a Nyugat-szlovákiai kerületben található. Ma már általában közismert a legújabb kukoricahibridek nagy genetikai termőképessége. A kiváló adottságok kiaknázásához viszont egy. igen intenzív termesztési technológia alkalmazása szükséges. Ezt biztosítják egyebek között a termelési rendszerek. Az intenzív kukoricatermesztés legjelentősebb hozamnövelő tényezői között a vegyszeres növényvédelem, ezen belül pedig a gyomirtás szerepel. Ez a kérdés napjainkban annál is fontosbb, mivel a múltban az atrazin származású gyomirtó szerek aránytalanul nagy és egyoldalú alkalmazása következtében többféle egy- és kétszikű gyomnövény kiszelektálódott. Közéjük tartozik a disznóparaj és a csattanó maszlag. Az elterjedt gyomnövények nagymértékben csökkentik a hozamokat. Magyarországi kísérleti adatok szerint például a szőrös disznóparaj 30 százalékos előfordulási aránya 30—35 százalékkal; 78 százalékos elgyomosodás esetén pedig 54 százalékkal csökkenti a hozamokat. A kakasiábfü 20—25 százalékos elterjedésénél 28—30, a mohar általi 20—25 elgyomosodás esetén 15—20, a terebélyes loboda 21—20 százalékos elterjedésénél pedig 20—25 százalékos terméscsökkenéssel számolhatunk. Bizonyos hozamcsökkenés azonban már akkor is bekövetkezik, ha négyzetméterenként 3—4 darab kakaslábfű. 5—6 mohar, 4—6 szőrös disznőparaj, illetve 4 darab loboda található Már Ilyen elgyomosodás esetén is indokolt a vegyszeres védekezés. Különösen veszélyes a kakaslábfű és a disznóparaj elterjedése, mivel ezek a gyomok erős konkurensei a kukoricának, s nem csupán a műtrágyák formájában kijuttatott tápanyagokat, hanem a talaj tápanyagtartalékait is elvonják. A felsorolt néhány adat is eléggé szemléltetően tükrözi, hogy a kukorica hozamainak alakulását milyen mértékben befolyásolhatja a helyesen irányított gyomirtás, illetve ennek elmulasztása vagv szakszerűtlen elvégzése. Ezért a BKR termelési technológiája keretében a vegyszeres növényvédelem szüntelen tökéletesítésére, intenzívebbé tételére törekszik. A vegyipari vállalatokkal folytatott fejlesztő tevékenységük során a legújabb növényvédő szerek beszerzésére, kipróbálására, a leghatékonyabb növényvédelmi technológiák kidolgozására, s ezeknek a rendszerbe való beépítésére összpontosítják figyelmüket. E sokrétű tevékenység különösen fontos részét képezi az új növényvédő szereknek, technológiáknak és fejlesztési programoknak a tag- és partnergazdaságok szakembereivel való megismertetése. Ez volt a célja még a nyár folyamán az Ekecsi (OkoC) Egységes Földműves-szövetkezetben — a BKR szlovákiai alközpontjában — megrendezett s előadásokkal egybekötött szakbemutatónak. A rendezvényen szép számban részt vett szakemberek — egyebek között — Magyarország két legnagyobb, növényvédő szereket dezték a szükségletet. Mind a hazai előadók, mind a résztvevő gyakorlati szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. Hiszen megfelelő gyomirtó hatású szerek nélkül hozamnövekedés aligha várható a kukoricatermesztésben. ■ • ■ Az Eszak-magyarurszágl Vegyi Müvek képviselője a vállalat tevékenységéről és fejlesztési programjáról tájékoztatta a jelenlevőket. E középnagyságú vállalat évi termelése eléri a négy milliárd forintot. A termelésnek több mint a felét a növényvédő szerek gyártása képviseli. Ezek közül legnagyobb mennyiségben — évi átlagban 20 ezer tonnát — a tiokarbamát hatóanyagú gyomirtó szecenit tartozik ma Magyarországon a legjobban bevált készítmények közé. Tavaly kísérletképpen 2C0 köbmétert hazánkba Is behoztunk Csak remélhetjük, hogy ezt a bevált gyomirtó szert nálunk Is hamarosan engedélyezik. Fejlesztési tevékenységük során igyekeznek az Acenli gyomirtó hatását tovább pövelni, különböző szerkombinációk segítségével, főleg a kétszikű gyomnövények ellen. E munka eredményeként már többféle hatásos szerkombináció bővíti a gyomirtó szerek választékának listáját. ■ • И Persze szakembereinket legjobban érdekelték a hazai és a magyar gyártmányú gyomirtó szerekkel folytatott kísérletek. Az idei eredményekről Szalai Sándor, a BKR ekocsi szaktanácsadója számolt be. A ki sérletí táblát egy tízéves monokultúra extrém gyomvlszonyai képviselték, amelyek egyelőre ritkaságszámba -mennek, azonban néhány év múltán nagyobb arányú előfordulásukkal Is számolhatunk. Ilyen feltételek mellett a legcsekélyebb negatív hatás is változtathatja a gyomirtó hatást. Az idén a különösen csapadékos tavasz erősen befolyásolta a vizsgált gyomirtó szerek hatását. így például a vadköles elleni védelemben az Altvox, a Niptan Super és az MPTC hatóanyagú készítmények nem nyújtották a tőlük várt eredményt. A kísérleti parcellákon a gyomnövények közül a legnagyobb volt a kakaslábfű és a disznóparaj fertőzés. Továbbá a keserűfű, a vadrepce, a libaparaj és a csattanó maszlag is előfordult. A karbamíd származékok .mint például a Liguron és a Maloran a csapadékos körülmények miatt sem bizonyultak az említett gyomok ellen eléggé hatásosnak A Terbutrin sem nyújtotta azt, amit tud a disznóparaj ellen. A klóracetin családba tartozó Alaklór és Acetoklór csak preemergensen alkalmazva adott elfogadható eredményt. A vizsgált készítmények közül a legjobb gyomirtó hatást az acetoklór tartalmú szerek és ezek szerkombinációi nyújtották. A legjobb gyomirtó hatást az .összes készítmégyárló vegyipari vállalatának fejlesztési programjával, valamint az Ekecsi Efsz-ben a legújabb gyomirtó szerekkel folytatott kísérletek eredményeivel ismerkedhetnek meg. Mivel az elhangzott előadások zöme számtalan érdekes információt tartalmazott, ezért fontosnak tartotttuk, hogy belőlük, néhány fontosabb adatot és ismeretet kiragadjunk. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője a gyomlrtószer-ellátás helyzetéről tájékoztatta a résztvevőket. Elmondotta, hogy az idén egyszikű gyomok ellen az EPTC-halóanyagú Alirox, valamint az acetoklór hatóanyagot tartalmazó Actallic állt a termelők rendelkezésére. Ezek a gyomirtó szerek a szemes kukorica termesztésében teljes mértékben fedezték a szükségletet. Ezzel szemben a silókukorica vetőterületének mindössze 16 százalékára jutott megfelelő mennyiségű gyomirtó szer, főleg a fűféle gyomnövények ellen. Ennek pedig érezhető hatása volt a silókukorica fejlődésére. Az érzékeny kétszikű gyomnövények irtására a Zeazin és Atrazin hatóanyagú gyomirtó szereket alkalmazták a gazdaságok. Sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet a nehezen irtható kétszikű gyomok elleni védelemben. A rendelkezésre álló gyomirtó szerek 40, illetve 24 százalékra fe.....TM, -..j :>Š: * ■ Щтпш t A bemutató élénk véleménycsere színhelye volt. Balról Nagy Ignác, a BKR FKV igazgatóhelyettese nyék közül az Acenlt A és a Negellt adta. Közel hasonló hatású volt az MG—70 és a H—44 E készítmény. Az utóbbi egy ú] magyarországi fejlesztésű gyomirtó szer, amely Urálin néven szerepel. Többféle vizsgált szerkumbináció kiváló gyomirtó hatást mutatott reket (pl. Anelda) gyártják. Ezeknek a készítményeknek jelentős piaca van a KGST-országok keretében. További termékcsoport a klóracetanilid-, a karbamtd- és a trlazín-család. Mivel a vállalat fö érdeke a tiokarbamátok piacon tartása, felhasználásukkal kapcsolatban intenzív fejlesztést folytatnak. Ismerve az ezeknek a gyomirtó szereknek a bedolgozásával kapcsolatos technológiai nehézségeket, olyan oldószerek fejlesztésével foglalkoznak, amelyek segítségével preemergensen is kimutathatók a készítmények. Továbbá olyan technológiák kidolgozása került előtérbe, amelyek növelik a gyomirtó hatást, megkönynyítik a kijuthatóságot, s meghoszszabbítják a hatástartamot. ■ • ■ A második bemutatott vegyipari vállalat a Nitrokéiniai Ipartelepek (NIKE) évi termelési értéke eléri a 8 milliárd forintot. Ennek a felét a növényvédő szereknek a gyártása képezi. Jelentős mennyiség exportra is kerül, főleg a szocialista országokba. A növényvédő szerek gyártásának mintegy 80 százalékát teszik ki a kukoricában alkalmazható gyomirtó szerek. A Ciba-Geigi cég után a NIKE kezdte elsőként gyártani a triazinokat ezek közül pedig a legnagyobb mennyiségben az Atrazlnt. Jelenleg széles körű fejlesztést folytatnak az újszerű trtazinos készítményekkel, főleg posztemergens alkalmazásra. Jelentős mennyiségben gyártják a klóracetanllldeket, főleg az acetoklór készítményeket, amelyekből tekintélyes mennyiséget exportálnak a Szovjetunióba is. Közülük az AAz előadásokat jól kiegészítette a vaskúti Bácska MgTsz termékeinek a bemutatása. A gazdaság saját fejlesztő tevékenysége keretében 1981- ben kezdte meg a növénytáppóttó készítmények gyártását. E tevékenység korán született meg a Fitohorm család. A készítményeket túlnyomóan lombtrágyaként forgalmazzák. Ma a Magyarországon felhasznált lombtrágyáknak mintegy 25 százalékát ebben az MgTsz-ben gyártják. A 13 alapanyagból előállított lombtrágyákat fajspecifikusan talajelemzés és növényvlzsgálat alapjan javasolják A készítmények túlnyomóan nyomo’emeket és hormonokat tartalmaznak. E.gyebek között az Ekecsen folytatott kísérletek Is Igazolták például a kukoricában a cinknek fontos növekedésszabályozó szerepét. Virágzás idején alkalmazva növeli a magmegkötő képességet, de javítja a kukorica beltartalmi értékét is. Hasonló kedvező hatást gyakoroltak a rézkészltmények is. Az eddigi tapasztalatok jelzik, hogy hozamnövelő és stabilizáló hatásuk miatt nagy jövőjük van ezeknek a készítményeknek az Intenzív növénytermesztésben. ■ • ■ A vegyszerezés helyzetét a BKR szlovákiai taggazdaságatban Rónaszéki Ferenc csehszlovákiai alközpontvezető értékelte Véleménye szerint a műtrágyázás általában kielégítőnek minősíthető. összesen 475 kiló hatóanyagot juttattak к hektáronként. Egy-két hiba azonban mégis akadt. A foszfor és kálium műtrágyákat ugyanis nem minden esetben dolgozták be a kívánt mennyiségben az őszi Időszakban. Továbbá az erősen kötött területeken, különösen ott, ahol több tarlómaradvány volt, a nitrogén műtrágyákat nem a kívánt adagban juttatták ki. A gyomirtó szerekkel kapcsolatban az Anelda Fiús, az Anelda 80 ЕС és az Alirox kiszabott mennyisége elegendőnek bizonyult, s lefedte az egész területet. Ezzel szemben az Anecit A mindöszsze a terület közel 40 százalékára volt elegendő. A gyomtrlást rendkívül megnehezítették a májusi csapadékok. A preemergensen alkalmazott szerek kijuttatása és a vetés között gyakran két hét is eltelt. Ennek ellenére fokozott erőfeszítéssel — a partnergazdaságoknak is köszönhetően — elfogadható gyomirtó hatást értek el. s a terület 80—85 százalékán kielégítően tiszta volt a növényzet. Ehhez hozzájárult az is, hogy a terület 47 százalékán preemergensen alkalmazták a gyomirtó szereket. Sajnálatos tény azonban, hogy a posztemergens szerek beszerzése óriási nehézségekkel járt. A taggazdaságok saját erejükből — ki hogyan és honnan alapon — igyekeznek beszerezni ezeket a kukorica termesztésben nélkülözhetetlen szereket. A BKR ugyanis — a tárca és a külkereskedelmi cégek egyezménye alapján — nem szállíthatja itteni partnergazdaságainak ezeket a gyomirtó szereket. Ugyancsak problémák merültek fel a drótférgek elleni védelemben. Nehézségekbe ütközött nemcsak a rovarirtó szerek beszerzése, hanem a kijuttatásukhoz szükséges gépi eszközök biztosítása Is. Ez a problémakör is haladékfhlan megoldásra vár. ■ • ■ Hogy a BKR fejlesztést tevékenysége nyomán milyen változások, újszerű technológiák és egyéb progresszív megoldások várhatók, ezt Nagy Ignáctól a BKR FKV igazgatóhelyettesétől tudhatták meg a résztvevők. Kiderült. hogy a BKR egyes tevékenységi területein az utóbbi években előtérbe került a hatékonyság kérdése. A hatékonyság Igénye újszerű megvilágításban vette föl az alapvető termesztési tényezők összehangolását. Előtérbe került a nagyobb hozamú fajták, a nagyobb teljesítményű gépek. a hatékonyabb vegyszerek biztosítása, s nem utolsósorban a nagyobb szaktudás, hozzáértés. Ebbe az irányba terelték a tudományos-műszaki fejlesztést, valamint a rendkívül intenzív innovációs tevékenységet. Az új módszerek, technológiák közül —, hogy csak néhányat említsek — például tavaly vezették be a búza művelőutas termesztési technológiáját. Az Idén első ízben alkalmazták a kukorica szuperintenzív termesztési technológiáját. Ugyancsak még az idei év folyamán megkezdik az adaptált technológiák számítógépes feldolgozását. Már az Idén őszszel számítógép segítségével irányítják a műtrágyázást, jövőre pedig az egész termesztési technológiát számítógépes programra dolgozzák át. Az előadások végeztével a kísérleti parcellákon tartott szakbemutatón a résztvevők maguk is meggyőződhettek arról, hogy „mit tudnak“ a kísérletbe vont gyomirtó szerek. Klamarcsik Mária у A nyár derekán már gazdag termést . ígért a megfelelő gyomirtó szerekkel kezelt szemes kukorica. . (Fotó: —kim—)
