Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-12 / 36. szám

A permetezőgépek kezelése, ápolása A környezetkímélő, hatékony és gazdaságos kémiai növény­­védelem nélkülözhetetlen esz­köze a jő minőségű, rendsze­resen karbantartott permetező­gép. Nagyon fontos, hogy kel­lően ismerjük berendezésünket, mert csak így tudjuk javítani, így dolgozhatunk vele egészsé­günk és környezetünk károsí­tása nélkül. A következőkben a munkánkat segítő hasznos fogásokat, tudnivalókat ismer­tetjük. NÉHÄNY CSEPP Oh AJ AT A háti permetezőgépek egy­séges műanyag szórószerel­­vénnyel kerülnek forgalomba. Az előírt védő felszerelések mellett tanácsos a permetezést végző személynek eldobható rongyot vagy fóliát tartania magánál. Gondos szűréskor ugyan ritkán, de előfordulhat a szerelvény dugulása. Ezt ar­ról veszi észre a permetezést végző, hogy bár a nyomás lé­tesítése a gépben akadálytala­nul megtörtént, a szer kiper­metezése a pillanatzár nyitása ellenére sem következik be. Ilyenkor a permetanyag nyo­más alatt van és ezért bárhol lazítjuk meg a szerelvényt, a permetlé szétfröccsen. Ennek megakadályozására lazán te­kerjük be ronggyal vagy fóliá­val a szétbontható helyen a szerelvényt és óvatosan lazít­sunk a csatlakozáson, úgy, hogy a teljes szétcsavarás már nyomásmentes állapotban kö­vetkezzék be. Ha hosszabb ideig (hetekig, hónapokig) nem használtuk a permetezőgépet, először min­dig tiszta vízzel próbáljuk ki, ugyanúgy, mint az első hasila, nálat alkalmával. Gondoskod­junk arról is, hogy üzem köz­ben mindig legyen olaj a du­gattyú fölött. Minden üzemkezdetkor né­hány csepp motorolajat kell csöpögtetni a hajtókar persely­­-olajzó furatába. Ha a hajtókar felfelé húzáskor visszaránt, vagy a szivattyúzás rossz ha­tásfokú, a szívó szelep lera­gadt. vagy elszennyeződött. A hajtókar vlsszaugrását okozó golyó leragadását egyesek a szelepházra mért ütéssel szok­ták megszüntetni Egyszerűbb, de kockázatosabb ez a mód­szer a helyes eljárásnál, és nem mindig eredményes. He­lyesebb. ha kicsavarjuk a szi­vattyú alján lévő szelepüléket és kitisztítjuk a szelepet, majd a szelepüléket és a golyót ola­jos ronggyal megtiirölgetjük. ügyeljünk, hogy olyan helyen szereljük, ahol a leeső alkat­rész nem vész el. Ez érvényes természetesen a szórószerel­­vény szerelésére Is. KI KELL CSERÉLNI A nyomószelep elszennyező­désekor nyomás alatt a hajtó­kar felfelé mozog. Ekkor a szi­vattyú és a légüst közötti ösz­­szekötő tömlő pipájának külső menetes szorítóját kicsavarjuk, majd a pipát kihúzzuk a lég­üstből és a szelepet — a szívó­szelepnél írtak szerint — ki­tisztítjuk, megtörölgetjük. Ha a kipróbáláskor a du­­gattyúrűd mellett a központo­sító furatain víz buggyan ki, vagy permetezés közben per­metlé fröccsen ki, akkor a du­gattyúgumikat ki kell cserélni. Ehhez leszereljük a hajtókart, kicsavarjuk a szivattyú felső részén található lemezcsavart,; a dugattyút kihúzzuk a hen-. gerböl, majd a dugattyúrúd al­só végén található hatlapú' anyát lecsavarjuk és a hibás dugattyúgumikat a dugattyúval együtt lehúzzuk a dugattyúrúd­­ról. Az új tömítéseket fordított sorrendben szereljük be. Permetezés után a tartályt 5 liternyi tiszta vízzel mossuk ki, a mosóvizet a szórószerel­vényen keresztül permetezzük ki, majd öblítésként ezt újabb 5 liternyi tiszta vízzel megis­mételjük. A mosás úgy gyorsít­ható, hogy az első öblítő vizet a tartály megfordításával, a beöntőnyíláson keresztül ürít­jük kf, azonban ilyenkor a szi­vattyú hengeréből — a dugaty­­tyú fölött levő — részben az olaj Is kifolyik. Olajos permetlevek haszná­lata után a gépet az előzőleg leírtakhoz hasonlóan tisztítsuk. Elsősorban meleg, mosószeres {például ultrás, tlppes) vizet, s ha erre nincs lehetőségünk akkor tiszta vizet használjunk. Nagyon forítos a permetezés után a gépet tisztán tárolni, mert csak így számíthatunk ar­ra, hogy a következő permete­melyek széles körben elterjed­tek. Aki az Itt leírt tanácsokat már korábban figyelembe vette gépe karbantartásakor, megál­­lapíthatta, hogy cserjék és fák permetezéséhez egyaránt jól használható. A LEGJOBB OJAT VENNI Nyomatékosan szólni kell a még na is fellelhető és hasz­nálatban látható Kiss Bálint­­-féle magasnyomású permete­zőgépekről és a Harmat típnsú középnyomású permetezőgépek­ről: Ma már nem -tanácsos eze­ket a gépeket . használni. Aki mégis ragaszkodik több évtize­des gépéhez, annak tudnia kell, hogy minden évben a perme­tezési időszak kezdete előtt ezeket a gépeket tiszta vízzel sziniiltig töltve, az üzemi nyo­más másfélszeresével, hiteles feszmérő alkalmazásával, pró­banyomásnak kell alávetni. Ez a nyomáspróba a biztonságot növeli, azonban a másfél-két/ évtizedes korú gép használatát életveszélyessé teszL Ideje te­hát ezeket a gépeket a D-ttpu­­sú háti permetezőgépekre le­cserélni. Magas fák permetezésének könnyítésére a gyár speciális fapermetező fejet készített, a­­melyeket elegendő megrende­lés esetén szállítani Is tud. Aki­nek nincs Ilyen szórófeje, egy­szerű megoldásként kínálkozik az egyágú szórófej 1,5 mm át­mérőjű furatú fúvókával, ha a perdítőcslgát a szórófejből ki­vesszük. Ezzel szemben elérhe­tő, hogy a szórófejből nem porlasztva, hanem sugárban vetődik ki a permetlé, és csak a szórófejtől nagyobb távolság­ban porlik szét. Ez a megoldás a 2-es szőrőcső használatakor is megfelelő. (Kertészet és Szőlészet) zés megkezdését semmi sem zavarja. A permetezőgép jára­taiban maradó növényvédő szer a szelepeknél lerakődva azok leragadását okozza. A mosóvíz mennyiségét nem lehet ponto­san meghatározni. Egyes per­metezőanyagok a tiszta vizet megfestik, ilyenkor a mosást végző személy dolga egysze­rűbb, mert a szerelvényen ke­resztüli kimosás során ellen­őrizheti, hogy mikor távozik tiszta víz a gépből. Ennek ész­lelését kővetően, még egy da­rabig folytatva a tiszta víz szi­vattyúzását, bizonyos, hogy a járatok kellően átmosődtak és könnyű lesz a következő üzem­behelyezés. A téli tárolás előtti utolsó mosás után ajánlatos a szivaty­­tyú alatti szfvószelepet kisze­relni, szárazra törölni és a szelepüléseket, valamint,! a sze- Iepgolyót olajos ronggyal áttü­­rölni. Az egymáson súrlédő, egy­mást koptató fém részek zsír­zása, olajozása nagymértékben növeli a permetezőgép élettar­talmát. A legtöbb permetezőgépen található sárgaréz csőből ké­szült alkatrész. Ezek a hideg hatására hajlamosak a repe­désre. Különösen érvényes ez a TK-4 típusú és a korábban forgalmazott Hydronett, Permi­ke, Lepke, Minipe típusú kézi permetezőgépekre. Mivel a re­pedés következtében ezek a gépek használhatatlanná vál­nak, csak plusz 4 C-fok feletti hőmérsékleten tároljuk a réz­alkatrésszel felszerelt permete­zőgépünket. Az előzőekben a dugattyús rendszerű műanyagtartályos permetezőgépekről volt sző, a­2 A bőrgyártásra alkalmas szőlőnek tisztának és egészségesnek kell len­nie. Nem lehet befúlt, ecetes, szétzúzott. (A mechanizált sze­dés alkalmával az utóbbi kö­vetelményből eltekintenek.) Feltétel, hogy ugyanazon fajtát használják fel. Ha azonban ke­verékről van szó, akkor az azonos osztályú fajtákat szfn szerint (pld. fehér, piros, ró­zsaszín, kék) keverjék össze. ÍA borszőlőt csak vegyszerek­kel lehet gondozni, de ezek maradéka nem lépheti túl a higiéniai előírások által meg­határozott mennyiséget. A borszőlőt fajták és termő­­vidékek szerint több osztályba sorolják. A minőségi osztályba az egész ország területéről beso­rolható a Fehórburgundl, az Ottonel muskotály, a Rajnai rizling, a Pirostramlnl, a Szür­ke kisburgundl (Ruhlandl), a Sauvignon. Ezeknek a fajták­nak legalább 23 kg/hl erjesztő­­cukrot kell tartalmazniuk, (Ezt a 25 7621-es számú csehszlo­vák norma szerint muítroérő­­vel állapítják meg.) Követel­mény az Is, hogy a fürtök tel­jesen egészségesek legyenek ül. ez előfeltétele a kiváló mi­nőségű bor készítésének. A be­tegségek vagy kártevők és ele­mi csalások által károsított szőlő erre nem alkalmasak. A Tokaji osztályba az Illeté­kes mezőgazdasági és erdészeti hivatalok által megjelölt he lyeken termesztett a Furmint, a Hárslevelű és a Sárgamusko­tály tartoznak. A fajták ará­nyát a szabvány 4/1959 számú cikkelye határozza meg. A 7. cikkely előírja, hogy a szőlő tokaji eredetét a Központi Me­zőgazdasági Ellenőrző- és Mi­nőségvizsgáló intézet által tga­zolni kell. Az í. a osztályba a fehérbor­­szőlő-fa jták közül az egész or­szág területéről besorolható a Fehérburgundi, az Ottonel mus­kotály, a Rajnai rizling, a Szűrke kisburgundl, a Sauvig­­non, a Pirostramini, a Vörös­­borszólő fajták közül pedig a Kék kisburgundl. Az I. b osztályba a fehérbor­­szőlő-fajták közül az egész ország területéről beso­rolhatók a Leányka, a Feteas­­ca regal a, az Irsay Olivér, a Müller Thurgau, a Neuburi, a Palava, az Olaszrizling, a Sé­­millon, a PIrosszilváni, a Zöld szilvánk a Zöldveltellni, а Ко rai Pirosveltelini, valamint a Kelet-szlovák iában Klrályhel­­mec fKrálovsky Chlmec) kör­nyékén termelt Furmint. A vörösborszölő-fajták közül az egész ország területéről - az L b osztályba sorolhatók az Allbernet, az André, a Caber­net Sauvlgnon. a Kékfrankos és a Vavrinecké fajták. 0r e# A BORSZOLO OSZTÁLYOZÁSA А П. osztályba a fehérbor­szőlők közül az egész ország területéről besorolhatók az E- zerjó, a Bouvier, a Maiingre, a Mézes, továbbá a Veltellnl minden fajtája (kivéve a Korai piros- és a Zöldvelteljni), a vörösborszőlők közül pedig a Kék portugiezi (Oporto) és a Zweigeltrebe. A fehérborszőlő­fajták közül ebbe az osztályba tartozik még a Kelet-szlovákiai kerületben termesztett Furmint és a Hárslevelű Is. . ' III. osztályúként minősítik az összes többi — előzőekben fel nem tüntetett — szőlőfajtát. Azt, hogy a borkészítésre al­kalmas szőlőfajtákból préselt must 1 hektoliterjének meny­nyi erjeszfőcukrot (a továb­­blakbant csak cukrot) kell tar­talmaznia a 25 7621 számú csehszlovák norma szabja meg. Á minőségi osztályban ez leg­kevesebb 23 kg/hl, a Tokaj osz­tályban ez 13 kg/hl. az I. a és az L b osztályban ez minimum 12 kg/hl, a további osztályok­ban pedig legkevesebb 11 kg/hl. Ha a Tokaj osztályban lévő Furmint, Hárslevelű és Sárga­muskotály fajták cukortartal­ma nem éri el a 13 kg/hl-t, ak­kor az I. b osztályba sorolják őket; ha a cukortartalom 12 kg/hl alatt vanr-alrkor a szőlőt keverékként II. osztályúként minősítik. Keverékként ugyan­úgy ide sorolhaté az I. a és az 1. b minősítésű szőlő is, ha mustjának cukortartalma nem éri el a 12 kg/hl-t. A szüret kezdetét az egyes szőlőtermesztő vidékeken a ke­rületi és a járási mezőgazdasá­gi szervekkel való megegyezés alapján a felvásárlóközpontok határozzák meg. MEGENGEDETT ELTÉRÉSEK Az egész ország területére érvényes, hogy a szőlő össz­súlyának 5 százaléka penészes, rothadt, jégeső által károsított, llsztharmatns vagy peronoszpó­­rás lehet. Ennél nagyobb káro­sodás esetén a felvásárlási ár megfelelő arányban csökken. A felvásárlónak az ármódosítás okát írásban kell közölnie. Megjegyezzük még. hogy az áru károsodásának mértéke legfeljebb 30 százalékos lehet. A tokaji szőlőtermesztő vidé­keken a Botrytis cinerea (a szürkerothadás okozója) nevű gomba által megkárosított ter­més aránya 5 százalék lehet. A különféle fajták 10 százalék­ban keveredhetnek. Az elsőd­leges feltétel az, hogy mind­egyik fajta a tokaji termővi­dékről legyen és szerepeljen a Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző- és Minőségvizsgáló Inté­zet jegyzékében. A tokaji termővldék kivéte­lével az egész ország területé­ről származó fajták 5 százalék­ban keveredhetnek más fajták­kal, de ezeknek azonos osztá­­ľyúaknak kell lenniük. A termés felvásárlásakor az áru mennyiségét, minőségét, cukortartalmát a felvásárló el­lenőrzi. A cukortartalmat átla­gos mustmintából állapítják meg. Az átlagmintát a ledarált szőlőből, a kipréselt mustból vagy pedig a leadott szőlőből (a rakomány különböző mély­ségéből) veszik. A mintának 50П kg-ig leadott termésből mi­nimum 3, 501—1000 kg eseté­ben legalább 5, 1000 kg fölött pedig legkevesebb 10 kg-nyi­­nak kell lennie. A 100 kg alatti mennyiségből 1 liter must kisajtolásóra ele­gendő mintát kell' venni. A' szőlőt Ilyenkor először le kelt darálni a mustot le kell szűr­ni (nem lepaszíroznll), hogy minél kevesebb üledéket tar­talmazzon. A mustot korábban musttal kiöblített hengerbe ön­­tik, úgy, hogy ne legyen ha­bos. Ha mégis azzá válna, a habot el kell távolítani. Utána a cukortartalom mustmérőve] már mérhető. Az így kapott értéket mindik kikerekítik, pld. a 12,4 kg/hl-t 12,0 kg/hl­­-re, illetve a 12,6 kg/hl-t 13,0 kg/hl-re. A cukortartalom mérését 15 C-foknál kell elvégezni, ha ez nem így történik, akkor a ka­pott értéket a mustmérőn fel­tüntetett knrrekciústáblázat vagy pedig a 25 7621-es számú csehszlovák norma táblázata szerint korrigálni kell. Vitás kérdések esetén két 0,5 literes palackot musttal töltenek meg, ehhez 1—2 csepp mustárolajat (Oleum sl­­napis) adnak, és az üvegeket lezárják. Az így előkészített mintát az átvevőnek és az el­adónak módjában áll az 56 0216-os csehszlovák norma ál­tal megállapított döntő mérő­módszerrel kivizsgáltatnia: Végezetül megemlítjük, hogy a borszőlőt különböző módon lehet szállítani- szabadon elhe­lyezve a teherautó rakodóte­rén, előzőleg leterített mű­anyag lepedőre halmozva, mű­anyag vagy fa dézsákban, hor­dókban stb! MAGDALÉNA VALSÍKOVA Lassan megkezdődik a szűrőt (Fotó: ita) agrármérnök, kandidátus

Next

/
Thumbnails
Contents