Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-29 / 34. szám
14 SŽABAD FÖLDMŰVÉ*, 198/. augusztus 29. VADÁSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADASZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT Furcsa szerzet az ember! Szívesen j elhiszi a jót, mégha valótlan is, mint e kellemetlen tényeket. Hiszi önma gáról, hogy tevékenysége, cselekede j te csak jót eredményezhet. Tudómé nyos-müszaki forradalmat csinált, megváltoztatta környezetét. Alapo san! Végűi eljött az ideje annak is hogy a sok jó mellett tudomásul kell vennie azokat a kellemetlen hatásokat, amelyeket a műszaki haladás során az élővilág tudatos. Illetve tudatlan megváltoztatásának eredményeként egyre sűrűbben jelentkeznek. Szükség diktálta „divattá“ vált a környezetvédelemről beszélni. Ennek megfelelően — az élővilág egyensúlyának fenntartása érdekében — az oktalan és öncélú vadászat helyét átvette a tudatosan Irányított vadgazdálkodás. Környezetet óv. erdőt, vadbúvót telepít, szaporítja, eteti a vadat, szabályozza a vadállományt. A mai, korszerű szemléletű vadgazdálkodás lehetővé leszi a veszélynek kitett fajok megmentését, s programjával szervesen kapcsolódik a természet védelemhez. Cselekvőén halad egy (6 úton, de kérdés, hogy elég körültekintően és elég gyorsan-e? A fentiekben vázolt problémakörről Tóth Gyula agrármérnökkel, a Zlaté Klasy-1 Béke Efsz elnökével beszélgettünk. aki a „Kiváló munkáén“ állami kitüntetés mellett, a'Szlovákiai Vadászok Szövetségének Központi Bizottsága által adományozott „A vadgazdálkodás fejlesztésében szerzett érdemekért“ aranyérem tulajdonosa Is. — Vadásztársaságunk 3600 hektáros mezőgazdasági területen gazdálkodik. Ez a terület a Zlaté Klasy-I Efsz-en kívül kiterjed a Légi ILehnice) Efsz, a Gombai (Kublce) Állami Erdészet területeire is. A szántókon kívül 200 hektárt a ltgeterdők. 206 hektárt a szőlő, 100 hektárt pedig a gyümölcs tesz ki. Az apróvadállomány — mezeinyúl, fácán — tekintetében a Kis Duna nevet viselő vadásztársaság járási viszonylatban Is egyike a legjobbaknak. A harmincnyolc tagot számláló vadásztársaság — érdekes módon Tóth Gyula agrármérnök nem tagja, — szaktanácsadói minősítésben viszont érdemdús tevékenységet fejt ki. — A nagyüzemi technológia, a nagyméretű tömbösített táblák, a monokultúrás termelés mind-mind olyan MIÉRT TENNÜNK KELL tényezó, mely kedvezőtlen hatása я vadgazdálkodásban gyakorlatilag kiküszöbölhetetlen, vagy elég nehezen hidalható át. A mezőgazdasági termelés és a vadvédelem megítélésénél mindig elsődleges a termelés. A feladat azonban az. hogy a megválto-Tóth Gyula agrármérnök zott tényezők vadakra gyakorolt káros hatását a lehetőségekhez képest minél jobban csökkentsük mondja, majd a gondolatsort folytatva hozzáfűzi. — A legtöbb kár a szánlófblöön a nyulat és a fácánt éri. Ennek áthidalására a mezeinyúlnál a Ny irtai f Nitra ) Állattenyésztési Kutatóintézet vadászati részlegével, valamint a kassai (Košice), a nyitrai és a bra tislavai állatorvosi szolgálat laboratóriumaival együttműködve toxikológiai vizsgálatokat végzünk a vudpusztulás okainak felderítésére. Az eddigi vizsgálatok szerint körzetünkben a nyúlállomány — sajnos, ez országos vi-HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT HORGÁSZAT Múlt és jelen A komáromi (Komárnoj és Komárom környéki horgászok és halászok előtt jól Ismert, hogy a várost délről a Duna, északról és keletről pedig a Vág öleli körül. Az említett folyókon kívül a város északi részén további két folyó — a Nyltra és a Zsttva — hömpölyög méltóságteljesen. Az előbbi régen elég gyors folyású volt, de az elmúlt évtizedek során eliszaposodott, a víz folyása Selmec-patakba jöttek fel fvás céljából. Soha életemben ennyi halat még nem láttam összeverődve az alig 60—70 cm-es mélységű vízben. A rengeteg hal egymáshoz dőrzsölődése olyan volt, mint a fazékban forró víz buzogása. Csodálatos dolog volt a csukafvás. Illusztrációként megjegyzem, hogy olyan halbőség volt ekkor, hogy elég volt a vízben megmeríteni egv fűzfavesszőből font kétpedlg lelassult. Hasonló a helyzet a Vág és a Zsitva folyóval Is, mivel senki sem törődik azzal, hogy medrük eliszaposodik, haltenyésztésre alkalmatlanná válik. Elég csupán 'három évtizednyit vtsszaforgatnl a komáromi horgászat történelmének kerekét vagy fellapozni a helyi halászok és horgászok krónikáját, s mindjárt elénk tárul az a halbőség, amely az említett folyókat jellemezte, igen ám, de meg kell mondani azt ts, hogy az említett idő szakban minden előfeltétel adott volt a halak természetes szaporodásához A sással, náddal benőtt folyópartok, a halak tvására alkalmas árterek, a vízbe dőlt fatörzsek biztosították a helyet a halak természetes szaporodásához. védelméhez. Gyermekkoromban magam Is tanúja voltam egy alkalommal a csukák fvásának. mikor az Ipoly folyóból a sokkal sekélyebb fülű kosarat, máris 20—30 darab különböző nagyságú csuka került bele. Életemben először és utoljára kaptam ekkor balhúsmérgezést. Csak a későbbiek során tudtam meg ugyanis, hogy íváskor a halhús mérgező hatású. Hogy valóban így van, ezt magam is tapasztaltam, mert az említett halhús elfogyasztása után hat hétig csupán tehéntejjel táplálkoztam. Az eset még 1921-ben történt, de attól az időtől fogva egészen a mai napig a halhús számomra ismeretlen fogalom. E kis kitérő után foglalkozzunk a Komárom környéki halászattal és horgászattal. Amint már említettem, néhány évtizeddel ezelőtt Komáromban és Gűtán (Kolárovo) több családnak lelentetf biztos megélhetési forrást a halászat. Ezek közé tartozott a Czilling, Huszlicska, Kis. Dékány, Németh család, valamint azok, akik halászcéhbe tömörülve nagyüzem! halászattal foglalkoztak. Abban az időben a halhúsnak Igen nagy keletje volt, amihez az egyház is hozzájárult böjtjeivel. A halbőségre az Is jellemző volt, hogy a komáromi halászok az általuk kifogott halat nemcsak helyben értékesítették, hanem annak igen jelentős részét a szekeresgazdák révén eljuttatták a királyi és püspöki palotákban Bécsbe, Prágába, sőt még Párizsba is. Egy-egy ilyen út több napot, hetet, sőt hőnapot is igényelt, de biztos megélhetést jelentett a szekeresgazdák számára is. akik hazafelé más áruval megrakodva tértek vissza otthonaikba. Abban az időben még nem működtek horgászegyesületek, s így mindenki száméra adott volt a horgászat lehetősége. A halfogást sem szabályozták rendeletek, törvények, mindenki ott horgászott ahol akart és annyi halat fogott, amennyit tudott. Főleg a munkanélküliek űzték előszeretettel a horgászat mesterségét, mert tellett idejükből, s a pár korona haszon is jól jött Régen nem kellett sokat költeni a felszerelésre, elég volt egy hosszú bot, sajátkezűlég DMC-cérnából fonott zsinór, egy kezdetleges horog és máris készen volt a horgászfelszerelés. Ezzel a kezdetleges felszereléssel nem egy alkalommal 8—10 darab 2—3 kilogrammos pontyot, csukát vagy más halat sikerült zsákmányolni. Lehetett, mert halbőség volt, és még csak halasításra sem volt szükség. Hol van ma már a Dunában tok vagy 70—80 kg-os harcsa, hogy a vizát ne is említsem. Mindez ma már csak a múlt zenéje. Ж fELEN Ä második világháborút követően megindult egy folyamat, melynek következtében szabályozták az egyes folyók partszegélyett, ígv eltűntek a sással, náddal benőtt fvőhelyek, megszűntek az árterek Is, amelyek a természetes szaporodás előfeltételét jelentették. Ugyanakkor megfeledkeztek a folyómedrek kotrásáról, a lerakódott iszap eltávolításáról. Kezdetét vette a vízierőművek építése, a mező gazdasági nagyüzemi gazdálkodás alapjainak lerakása, különböző ipart üzemek létesítése. Ezt követően nőtt a folyók szennyeződése. Az utóbbi két-bárom évtized alatt annyira elszennyeződött a Duna, a Vág, a Nyítra és Zsitva, megbomlott a természet biológiai egyensúlya, hogy már nemcsak a természetes halszaporodás van kitéve a veszélynek; mivel az emberi beavatkozás — a balasítás — sem jár sikerrel. Mindehhez hozzájárulnák a folyók közelében felépült üzemek, gyárak, valamint a folyók partjain elterülő kerttelepek szennyvizei, a növényvédő szerek és sok egyéb olyan tényező, amely kedvezőtlenül befolyásolja a haltenyész tést. Az említett kedvezőtlen helyzet nemcsak a halak kipusztulását idézi elő, hanem a vízivilág egyéb élőlényeit Is. Ezen az áldatlan helyzeten csupán törvényerejű rendelettel lehetne segíteni. A Komáromi Sporthorgász Klub a második világháborút követő években alakult meg, melynek keretében levő csoportosulás ma a Szlovákiai Horgászok Szövetségének keretében fejt ki tevékenységet. Tagjainak száma meghaladja a 2 ezer 500 főt, de jóval több Is lehetne, de a már említett okok miatt sokan viszolvoenak (Egri Péter illusztrációs felvételen attól, hogy a szervezet tagjaivá váljanak. Ez abból adódik, hogy a horgászengedély kiadásának összege meghaladja az ötszáz koronát, s a jelenlegi körülmények között a sporthorgász az említett összegnek egyharmadát sem kapja vissza a folyóvizekből. Ezek után ne csodálkozzunk azon, ha egyre több a „feketézők“, illetve az engedély nélküli horgászok száma, arról nem is szólva, hogy egyesek még tiltott szerszámok használatától sem riadnak vissza. A szövetség helyi szervezeteinek vezetői is inkább a tavakat és kavlcsgődröket halasítják be, mint az említett folyóvizeket, amelyek túl szennyezettek. Magam Is tanúja voltam több halpusztulásnak. Komáromban a Vág folyón átvezető közúti hídról több órán át figyeltem az elpusztult halak tetemét a víz felszínén. A Zsitva folyó virtt zsilipénél napokon át az elpusztult halaktól bfízlött az egész környék. De ugye, kinek fáj ez? Valóban ki a tettes? A tettes kilétét nehéz lenne kideríteni, de ha kiderül is a vétkes személye, ezer kibúvó akad. hogy tettei következményeiért felelősségre vonhassák. Legrosszabb esetben fizet a szövetkezet vagy a vállalat vezetősége. De ritkán az Igazi vétkes... ) ANDRISKIN JÓZSEF ég tünetei úgy Kezdődnek, hogy a ácáncslbének nyitva van a csőre, az állat erősen tüsszög. Ellenszerét Slngazin nevű gyógyszert - hoszzú utánjárás után — Pardublcén sierült beszereznünk. Kétszer adagoluk 10 napos intervallumban. A fááncslbék kiengedése után pedig a akarmányba keverve egyszer alkalnaztuk. A hatása szerencsére minien várakozást felülmúlt. A zárttéri nevelés után a fácáncsl;éket 5 hetes korban engedjük száladon. E módszer előnye az, hogy iem szoknak hozzá az emberhez, s tésöbb jól repülnek. E korai klengeiés viszont nagy kockázatta! Is jár. -la a kiengedést követően lehűlés /agy csapadékos időjárás ál! be, aktor az elhullás nagyméretűvé válhat. Az intenzív nevelésből származó ácántyúkok egyébként jől tojnak, Kotlának és gondosan nevelik utódaikat. A nevelésük során szerzett öszlönüket azonban nem tudják „levetkőzni“. Ez abban nyilvánul meg, hogy a gazdasági udvarokon és a családi házak kertjeiben is fészkelnek. Kiengedésük — a fentiekben jelzett korban — volierekből történik, ide később is visszajárnak, ahol a takarmány és víz van szamukra biztosítva. Ez egyébként — többek között — azzal az előnnyel is jár, hogy az állománybecslést télen is el tudjuk végezni. A fácán intenzív tenyésztésével járó összes problémát egy cikk keretében lehetetlen felsorolni, e problémakörhöz azonban még visszatérünk. Chobot erdömérnökkel, az Aranyosi jZlatná na Ostrove) Túzokrezervácíó vezetőjével úgy döntöttünk, hogy az intenzív fácánnevelés terén szerzett gyakorlati tapasztalatainkat egy tanulmányban megírjuk a jövő év tavaszán, s közlésre bocsájtjuk a Poľovníctvo a Rybárstvo szaklapban, valamint a Szabad Földműves vadászati rovatában. © • • A modern vadgazdálkodásnak és a természetvédelemnek szorosan együtt kell működnie egy-egy terület élővilágának megóvásában, az egyes fajok közötti helyes arányok kialakításában. Ez olyan követelmény, amiért tennünk kell. Ehhez azonban több olyan gazdasági vezetőre lenne szükség, mint Tóth Gyula, aki nemcsak a vadászat szépségeit kóstolgatja... CSIBA LÁSZLÓ szonylatban is érvényes — fertőzött. Leggyakoribb betegségek a tüdő- és bélférgesség, valamint a kokcidiózis. Rejtélyes módon a nyúlelhnilás augusztus végén és szeptemberben a legnagyobb. A tudományos dolgozókkal együttműködve szeretnék ennek az okát felderíteni, annál is inkább, mert ez a megfigyelés a szomszédos országokra is jellemző. Például a Hortobágyi Nemzeti Perkra is, ahol gyakorlatilag nem használnak vegyszert. ürülékből, s a jelzett időszakban kilőtt fiatal és kifejlett állatokból laboratóriumi módszerekkel szerv-, ér- és szövetvizsgálatolcat végeznek. A mezeinyúl állománnyal valő okszerű és reális gazdálkodás érdekében rendszeres havi vadszámlálást vezettünk be. Ezt a folyamatot a nyitrai szakemberek üj és megbízható módszerrel végzik. A vadszámlálást a szakemberek éjszaka, határröszként erős reflektorokkal felszerelt autókkal végzik. A második feladatunk a szárnyas apróvad — konkrétan a fácán — tenyésztése. Ez az ágazat volumenét, vadászati mennyiségét tekintve a legtöbb vadásznak nyújt igen jó vadászati lehetőséget. A fácán számszerű növekedését tekintve, a legkónynyebben irányítható és az állomány nagyságát tekintve az a vad, amelyik hosszabb vagy rövidebb Időn keresztül a kíméletre szoruló ágazatok — nyúl. fogoly — vadászati igényeit Is ál tudja venni. A fácán több éven keresztül folytatott intenzív tenyésztése maximális eredményekkel kecsegtet. Az elmondottakkal összhangban a Kis Duna vadásztársaság tagjai évek óta eredményesen alkalmazzák az intenzív belterjes fácánnevelést. A Szlovákiai Vadászok Szövetségének auyagi támogatásával az idén i ezer darab napos fácáncsibét vásároltak, 2 ezer darabot pedig a vadásztársaság saját pénzeszközéből szereztek be. — A hozamfokozás ma rülhetetlen vadtelepítés nélkül. A fácán mesterséges telepítésének kérdései. sajnos, a mai napig sem tisztázottak hazánkban. A hazai irodalom nem ad egyértelmű választ például a nevelés, a kibocsájtás és a vadegészségügy alapvető problémáira. Nem veszi figyelembe a belterjes fácánnevelésen belüli genetikai tulajdonságok potenciális lehetőségeit, esetenként pedig statisztikai következtetéseken — a területről letermelhetö fácán száma — alapulnak a megfigyelések. s ezeket a genetikai sajátságok elé helyezik. A belterjes fácánnevelés fő célja a törzsállomány fenntartás és növelése, s ez nem egyeztethető össze azzal a gyakorlattal, hogy hazánk több vadászterületén a fácántyúkokat is lövfk. A nevelést illetően a gyakorlati tapasztalatok ritkán válnak közkinccsé, s több esetben szakmai féltékenység érvényesül. Megfigyeléseink szertnt a legnagyobb problémát a tisztazatlan vadegészségügyi problémák jelenük. E- zek közül leginkább a kannibalizmust kell említeni, amelyet részben a stresszhatás, részben pedig a fehérjehiány idéz elő. Saját feltételeink között — a zaj következtében — előfordult olyan eset, hogy 2 őrá leforgása alatt a 3 ezer darabot számláló állomány 10 százaléka a kannibalizmus áldozatául esett. Ennek megelőzésére — a zajártalom teljes kizárásával — fácánnevelő helységeinkben piros villanyégőket használunk, s csak az etetőket és az itatókat világítjuk meg. Másik nagy gond a singanózts. Ezzel a betegséggel — szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok hiányában — elejével nemcsak mi, hanem a körzetünkben levő állatorvosok is tanácstalanok voltak. Ma már szerencsére tudjuk, hogy ezt a betegséget az Y-megnevezésű élősködő okozza, melyet nagyon nehéz észrevenni, mivel a színe teljesen azonos a fácán nyálkahártyájának színével. E beteg
