Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-04 / 26. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVÉ*, 1987. július 4. A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 5. együttes ülésérői Előtérben az Práeában június 21-én és 22-én ke­rült sor a Szövetségi Gyűlés kamarái­nak 5. együttes ülésére. A CSSZSZK legfelsőbb népképvise’eti és törvény­hozó testületé ülésének napirendjén az 1986. évi állami zárszámadás meg­­indoklása és jóváhagyása, valamint szociálpolitikai törvények javaslatai­nak és nemzetközi egyezmények jó­váhagyása'szerepelt. A tanácskozáson többek között részt vett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľu­bomír Štrougal. a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, szövetségi miniszterel­nök. A napirend jóváhagyása után Jaro­­mtr Žák szövetségi pénzügyminiszter Indokolta meg a kormány határozati javaslatát az 1986. évi állami zár­számadás jóváhagyására A pénzügy­miniszter kieme’te, hogy a múlt év­ben a nemzeti jövedelem növekedé­sének dinamikája megközelítette az előirányzott ütemet, s az előzetes adatok szerint 3,4 százalékkal, vagvis 20,6 milliárd koronával növekedett. A beruházások terjedelme 1,1, a sze­mélyi fogyasztás 2,2, a társadalmi fogyasztás pedig 5,3 százalékkal nőtt A bruttó mezőgazdasági termelés a tervnek megfelelően — 0,5 százalék­kal növekedett. Ezek az eredmények vitathatatla­nul b'Zonyítiák, hogy 1485-höz képest a csehszlovák gazdaság tovább fejlő­dött, s ez lehetővé tette szocialista államunk anyagi-műszaki alapjának további fejlődését és a lakosság élet­­színvonalának emelkedését. Ha azon­ban átfogóan értékeljük az 1Я86. évi eredményeket, nem lehetünk elége­dettek, ugyanis nem teljesítették min­denütt a gazdaság fejlesztésének mi­nőségi mutatóit — mondotta a szö­vetségi pénzügyminiszter. A gazdasági feilódés hatékonysága szempontjából sokat veszítünk szá­mos termékünk rossz minősége és elégtelen megbízhatósága miatt, ami főleg a külföldi partnerekkel folyta­tott árucsere-forgalomban nyilvánul meg. Az árucikkek minőségének fo­gyatékosságai в belpiac színvonalára és a lakosság elégedettségére is kud-198S. évi állami vezőtlenül hatnak. Žák elvtárs a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy az ín­­tenzifikálási folyamat meggyorsítá­sának további meghatározó feltétele a beruházások hatékonyabbá tétele. A múlt évben csaknem 159 milliárd koronát fordítottunk beruházásokra, 2 milliárdiial többet, mint 1985-ben. A beruházások terjedelmének tervét egészében véve teljesítettük, de nem adtunk át az állami tervben kötelező feladatként megjelölt néhány beruhá­zást. A próbaüzembe helyezett kapa­citásoknak csak a 61 százaléka érte el a tervezett termelési terjedelmet. A készletek terén sem alakul ked­vezően a helyzet, sőt tavaly tovább rosszabbodott. Az állami terv ezzel kapcsolatos feladatait egyetlen ipar­ág és az építőipar sem teljesítette. A gazdálkodó szervezetek elfekvő készleteinek értéke csaknem 550 mil­liárd korona — húzta alá a pénzügy­miniszter. A gazdasági t'ej'ödés minő­ségi szempontjainak értékelése arról tanúskodik hogy a vitathatatlanul kedvező eredmények ellenére 1986- -ban sem sikerült lényeges fordulatot elérni a csehszlovák gnzdaság kulcs­problémáiénak megoldásában, vagyis az intenzifikálás ütemének meggyor­sításában. A szövetségi pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a népgazdaság fejlődésének 1986. évi eredményei, a problémák és a terv előirányzatától való eltérések a költségvetésben is megnyilvánultak. A szövetségi, a csehországi és a szlovákiai állami költségvetés összbevételei 301,7 mil­liárd koronát tettek ki, a tervhez ké­pest 0.6 százalékos, azaz 1,7 milliárd koronás lemaradás keletkezett. Az ál­lami kö'tségvetések kiadásai 235.2 m'lüárd koronát tettek ki, és másfél milliárd koronával a tervezett szint alatt maradtak. Beszédének befejező vészében Žák elvtárs rámutatott, hogy az eszközök­kel való gazdálkodást Jelentős mér­tékben a pénzügyi ellenőrzés haté­konysága ts elősegíti. A pénzügyi el­lenőrző szervek a múlt évben több mint 41 ezer ellenőrzést hajtottak végre. Bebizonyosodott, hogy jóné­zárszámadás hány szervezet megszegi a gazdasá­gi fegyelmet, meghamisítja a gazda­sági eredményeket, fecsérli a közva­gyont. Aligha várhatunk tényeges javulást minaddig, amíg a rend­ről csak beszélünk, és a mindennapi gyakorlatban nem érvényesítjük ha­tározottan a CSKP KB Elnöksége ál­tal kibocsátott, a szocialista törve nyesség, erkölcs és fegyelem elvei­nek megszegése elleni harc haté­konyságának e'mélvttéséről szóló le­vélben foglalt elvenni- Radikál’s in­tézkedésekre van szükség, gyakrab­ban kell nyilvánosságra hozni a szo­cialista fegyelem és erkölcs durva megsértésének eseteit, főleg ha ezt azok követik el, akiknek példát kel­lene mutatniuk a többieknek. A zárszámadás egyes fejezeteit a két kamara illetékes bizottságai is megvitatták. A Népi Kamara állatidé bizottságának véleményét Alois Indra képviselő, a Nemzetek Kamarája bi­zottságaiét Csémi József képviselő foglalta össze előadói jelentésében. Az 1986. évi állami zárszmadás fölöt­ti vita és a szövetségi pénzügymi­niszter zárszava után a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája egyhangú­lag jóváhagyta a zárszámadással kap­csolatos határozati javaslatot. A tanácskozás második napján Mi­loslav Botfa szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter négy törvény — a szülésről szóló törvény módosí­tásáról, a betegbiztosítási intézkedé­sek módosításáról, a Munka Törvény könyve egyes rendelkezéseinek mó­dosításáról és az egyedüli bevételi forrást képező nyugdíjak és járadé­kok emeléséről szóló törvény — kor­mányjavaslatát terjesztette elő. Az ezzel kapcsolatos további jelentést Oldŕiška Mikundová, a Népi Kamara képviselője terjesztette elő. A vita után a képviselők mind a négv tör­­vényjavas'atot egyhangúlag jóváhagy­ták. Az együttes ülés résztvevői ezután megtárgyalták és jóváhagyták azon törvény kormányjavaslatát, amely mó­dosítja és kiegészíti az állami szak­véleményezésről szóló törvényt. A ta­nácskozás nemzetközi egyezmények jóváhargyásával fejeződött be. a szlovák nemzeti tanAcs 6. Öleséről Az intenzifikálás ütemének meggyorsítása A Szlovák Nemzeti Tanács június 25-ei 6. ülésének naoirendjén az 1966 évi költségvetése végrehajtása és ez erdőgazdaság helyzetéről szótő beszá­moló megvitatása szerepelt. A tanácskozáson többek között részt vett Jozef Lenárt, a CSKP (<B Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotko, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke. A napirend jóváhagyása után a képviselők egyperces néma felállás­sal adóztak az elbunvt BolmS Tráv­­niéek képviselő emlékének. Ezután letette a hivatalos esküt Július Varga, a michalovcei választókerület újon­nan megválasztott képviselője. Miroslav Válek kulturális minisz­ter előterjesztette a kormány javas­latát az SZSZK nemzeti díja odaítélé­sére vonatkozó törvény módosítására, amelyet a képviselők egyhangúlag megszavaztak. Ezután František Mišeje pénzügy­­miniszter terjesztette elő az SZSZK 1986. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló beszámolót. Beszédének bevezető részében hangsúlyozta, hogy a nemzeti Jövedelem növekedésének dinamikája megközelítette az elő­irányzott ütemet, és meggyorsult a források képzése, főleg az iparban. Ez lehetővé tette, liogy valóra vált­suk elképzeléseiket az életszínvonal emelkedésében is. Megjegyezte azon­ban, hogy a gazdasági növekedést nem jellemezte a kívánatos színvo­nal. Több területen a feladatokat extenzív módszerekkel valósították meg. A mennyiségi mutatók teljesíté­se ellenére nem sikerült elérni a cé­lokat a szállítmányok szerkezetét és minőségét Illetően, és nem sikerült teljesíteni a feladatokat a gazdaság hatékonyságának növelésében sem. A nem kielégítő gazdasági eredmények kedvezőtlen' hatással voltak több vál­lalat és termelési-gazdasági egység pénzügyi és gazdasági helyzetére. A nyereségképzésben több mint 200 mil­lió koronás a lemaradás. A gazdálko­dás alacsony színvonala miatt nem felel meg a kívánalmaknak a terme­lés jövedelmezősége, és nem kielégí­tő a helyzet több vállalat vesztesé­gességét illetően sem. A gazdasági fejlődés hatékonysága szempontjából veszteséget okoz, hogy a tudomány és technika nem járul hozzá megfelelő mértékben a termé­kek műszaki színvonalának emelésé­hez, minőségének és megbízhatóságá­nak javításához. Ez negatívan nyilvá­nult meg a külkereskedelemben is. Továbbra Is jelentős tartalékot jelent a hatékonyság növelésében a fegye­lem, a rend. a munkaszervezés és gazdaságosság javítása. A készletgaz­dálkodás továbbra Is kedvezőtlenül alakul. A pénzügyminiszter a továbbiakban kiemelte, hogy a költségvetési gaz­dálkodás kiegyensúlyozott volt, a ki­adások és a bevételek összege egy­aránt 87.4 milliárd korona volt, ami 2,7 százalékkal több a tervezettnél. A miniszter expozéjához a bizott­ságok nevében Petronela Višuovcová foglalt állást. A vita után — amely­nek keretében hét képviselő szólalt fel — a képviselők egyhangúlag jó­váhagyták az 1986. évi zárszámadást. Ezt követően Vladimír Margetin erdőgazdasági és vízgazdálkodási mi­niszter beszámolót terjesztett elő az erdőgazdaság helyzetéről, különös te­kintettel az SZSZK erdőállományára. Megállapította, hogy napjaink egyik legsúlyosabb problémája környeze­tünk romlása. Jogosan, rendkívüli fi­gyelmet szentelünk az erdőknek. Szlovákia területének 40 százalékát erdők borítják, amelyeknek fontos népgazdasági és társadalmi jelentő­ségük van. Beszédében az erdőgazda ság legfontosabb problémáira hívta fel a figyelmet. Leszögezte, hogy a háború óta szüntelenül nő az erdők területe, és ezáltal a kitermelhető fe­­készlet is. Szükséges azonban, hogy a fakitermelés a tervezett ütemben folyjon. Nagy gondot okoz az erdő­állomány állapotának állandó romlá­sa. Adataink szerint ma 280 ezer hektárnyi erdő, vagyis ez állomány 16 százaléka károsodott. Az illetékes szervek már intézkedéseket tettek a kedvezőtlen folyamat megállítására. Ennek érdekében ki kell használni a tudomány és a kutatás legújabb ered­ményeit, és javítani kell a termesz­tési munkát. Az SZNT bizottságának közös elő­adója, Alfonz Pavlák leszögezte, hogy az előző ötéves tervidőszakok helyte­len gyakorlata megnyilvánul a ter­mesztési munkák alacsony színvona­lában és abban, hogy az erdőket nem védik elég hatéknnyan a különféle károsodásuktól. A fakitermeléssel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a jövőben jobban figyelembe kell venni az egyes területek tényleges készleteit. A fontos feladatok között említette kprszerű gépek beszerzését, új technológiák bevezetését, mert enélkül elképzelhetetlen az erdőgaz­daság intenzifikálása. A vita után — amelynek keretében hét képviselő szólalt fel — Pjivol Bahyl, áz SZSZK kormányának elnök­­helyettese, a Szlovákiai Tervbizottság elnöke és Vladimír Margetin minisz­ter válaszolt a képviselők kérdéseire és észrevételeire. Végül az SZNT megvitatta és jóvá­hagyta a Nemzeti Front Központi Bi­zottsága Elnökségének javaslatát új hivatásos bírák kinevezésére. Ф A CSKP KB Elnöksége június 24-ei ülésén megvitatta a csehszlová­kiai gazdasági mechanizmus átalakí­tása előkészületeinek menetét. Fog­lalkozott az állami vállalatról szóló törvény javaslatával. A vita után az elnökség az elhangzott észrevételek alapján feladatul tűzte ki a törvény­­javaslat kidolgozásának gyors befeje­zését és a vele kapcsolatos indokló jelentés kidolgozását. Ügy döntött, [Folytatás az 1. oldalról] faluban vagy központi községben két SZISZ-alapszervezet tevékenykedik, s s két szervezet nem éppen egészsé­ges konkurenciát folytat. A mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok közül a SZISZ-alapszervezetekben a vezető beosztásban lévő, illetve az adminisztrációban dolgozó fiatalok kapcsolódnak be leginkább a szerve­zeti tevékenységbe. Ez a tény arra utal, hogy az alapszervezetek tevé­kenysége tartalmi és formai szem­pontból az említett réteg Igényeinek felel meg. Ez az álláspont komoly problémát vet fel. A dolgozó fiatalok nevelése, szabadidejük kulturált ki­használásának irányítása, a szórakoz­­t‘fásukhoz szükséges feltételek telje-Szilard alapról léphetne! tovább sítése a SZISZ feladatai közé kell, hogy tartozzanak. Ha a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok jól érzik ma­gukat az ifjúsági szervezetekben, ha Igazi közösségi szellem hatja át az alapszervezetek tagságát, akkor az értelmiségi fiatalok komoly, társadal­milag is értékes szakmai feladatok megoldására ts mozgósíthatják a szervezett ifjúságot. Erre számos pél­dát lehetne felsorolni. Az üzemi és a falusi szervezetek többsége jól vagy kevésbé jól beren­dezett, illetve felszerelt klubhelyisé­gekkel rendelkeznek Különben ami az ifjúság számára jog vagy kötelesség, az a társadalom, s ezen belül az állami szervek és in­tézményei — ez esetben a mezőgaz­dasági üzemek — számára feladat, hiszen mind a jogok gyakorlásához, mind pedig a kötelességek teljesíté­séhez, megfelelő körülményeket kell teremteni. E két tényező — a kötelességek és a jogok — nem választhtatök el egy­mástól, mert egyazon dolognak a két oldalát jelentik. Kötelességük a fia­taloknak, hogy szocialista módon él­jenek, becsületesen dolgozzanak, vé­delmezzék szocialista hazánkat, szol­gálják a tudományos-műszaki haladás és a béke ügyét, hazafias és inter­nacionalista kötelességeiket példamu­tatóan, a legjobb tudásuk és képessé­geik szerint teljesítsék. Ezzel szem­ben a fiatalok jogai közül csak a leg­fontosabbakat említeném: a szerve­zeti élethez való kötődés, az állami és a társadalmi éleihez vadó tarto­zás. Mindehhez még csak annyit fűz­nék hozzá, hogy az ifjúság is csak oly mértékben élhet jogaival, része­sülhet a megtermelt javakból, ami­lyen mértékebn teljesíti alapvető kö­telezettségeit. Azokban a gazdaságokban, ahol ezek az összefüggések és kölcsönha­tások gyakorlatilag ts megvalósulnak, ott a legpezsgőbb és legeredménye­sebb a szervezeti élet. E vonatkozás­ban a Gútai (Kolárovo), a Dercslkal IJurová), az Udvardi (Dvory nad Žl­tavou), a Zselizl [Želiezovce), а Во­­dóiéi [Budulov) és a Csiltzköz Egy­séges Földműves-szövetkczetet, vala­mint a Rajeci és a Šaštín-Stráže-i Ál­lami Gazdaságot emelném ki. A fiatalok kötelességei közül a legfontosabb tényezők közé a terme­lő munkában való aktiv részvételt, valamint a tudományos-mfiszaki hala­dás vívmányainak gyakorlati alkal­mazásában vállalt úttörő szerepet so­rolnám. Az egyes termelőegységek­ben működő SZÍSZ-szervezetek leg­fontosabb feladata a párt gazdaság­politikai terveinek megvalósítását tá­mogatni. Ennek egytk formája a szo­cialista brigádmozgalom. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben és az élelmi­szer-ipari üzemekben több mint 750 ifjúsági szocialista brigád dolgozik, az ifjúsági komplex ésszerűsítő brigá­dok száma pedig 45. Szövetségünk fő feladata nem a szó kimondott értelmében vett terme­lés. Érőnk egyik legfontosabb forrása az, hogy a SZISZ taagjai, szervezetei megértsék: a fejlődéssel együtt nö­vekvő körülmények között élünk és dolgozunk, s így mind sürgetőbbé vá­lik saját gyengeségeink, hibáink le­küzdése, hiszen a külső gazdasági hogy ezután a javaslatot közzé te­szik, hogy a dolgozók nyilvános vita­­keretében fejezhessék ki róla véle­ményüket. • Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök, a Csehszlo­vák Nemzeti Front KB elnöke június 26-án a prágai várban a Csehszlovák Ojságirók Szövetségének IX. kongresz­­szusa alkalmából fogadta a csehszlo­vák újságírók küldöttségét. • A Csehszlovák Ojságírúk Szövet­sége június 27-én és 28-án a prágai Kultúrpalotában tartotta meg IX kongresszusát. A 7296 tagot számláló újságlröszervezet legfelsőbb fórumá­körülmények rosszabbodásával együtt járó gondokon Is úrrá kell lennünk. Fiataljainknak mindennapi tettekkel kell válaszolniuk az igényesebb, fe­gyelmezettebb, jobb munkára való felhívásokra, melyek a kerületek sze­rint, a helyi sajátosságok által dik­tált szükségszerűségekből kiindulva a következők: Nyugat-Szlovákiában a nagyobb hozamok elérése, Közép­­-Szlováklában a tömegtakarmányok minőségének javítása, Kelet-Szlová­­kiában pedig a rét- és legelőgazdál­kodás intenzifikálása. Az elmondottak kapcsán újra hang­súlyoznom kell, hogy a gyorsítás fo­lyamatából, illetve a gazdasági me­chanizmus átalakításából kiindulva nem a SZISZ feladata a termelés és az ebből eredő feladatok diktálása. Nekünk a gazdasági vezetéssel, az üzemi pártbizottságokkal, az SZFSZ helyi szervezeteivel és a szakszervs­­zetekkel együttműködve az a fő kül­detésünk, hogy kezdeményezően ve­gyünk részt a termelés korszerűsíté­sében, a hatékopyság növelésében, a belső tartalékok feltárásában, a mun­kaszervezés javításéban, az anyag- és energiatakarékosságban. A gazdasági és szakmai vezetés, valamint az üze­mi pártbizottságok feladata, hogy ezt a tevékenységet értékeljék. Tehát azok a pártelnökök, pártvezetöségi tagok és gazdasági vezetők cselek­szenek helyesen, akik a múlt évek jő hagyományait folytatva konkrét meglátásaikkal gazdagítják alupszer­­vezetelnk taggyűléseit. Jelenlétük, di­csérő és bíráló szavaik mindig érté­kesek voltak az ifjúság számára. Most is azok, mert általános érvényű gon­dolatokat hordoznak. Többek között kifejezik, hogy mennyire érvényesül mai gyakorlatunkban a párt ifjúság­politikájának az a sarkalatos tétele, hogy a maga helyén mindenki köz­vetlenül felelős az ifjúság szocialista neveléséért, s hogy a pártszervezetek közvetlen figyelme, gondoskodása, ha szükséges, kritikája, a SZISZ párt­­irányításának legalapvetőbb gyakor­lati formája. Ifjúsági szövetségünk tagjainak többsége tflúkommunistához méltóan gondolkodik, igyekszik meggyőzően és példamutatóan vállalni, képviselni eszméinket. Ebhez nagy segítséget ad a SZISZ politikai képzési rendszere, amelynek különféle formáiban évente több tízezer fiatal ismerkedjk — fel­­készültségének, érdeklődésének meg­felelően — társadalmi céljainkkal, fejlődésünk távlataival és a különbö­ző gazdasági jelenségek okaival, hát­terével. Tennivalóink világosak, országépítő munkánk közös céljai egyértelműen meghatározzák alapkötelezettségeik teljesítésének tartalmát. El kell ér­nünk, hogy egész tevékenységünkben nagyobb hangsúlyt kapjon, és min­dennapi törekvéssé váljon Ifjúságunk érdekeinek képviselete és védelme. Célunk, hogy növeljük befolyásunkat minden ifjúsági kollektívában. Szer­vezésiig ezért tűnik furcsának a fa­lust Ifjúság felaprózódottsága. A me­zőgazdasági üzemekhez tartozó alap­­szervezeteink feladata a termeléssel, a falusi alapszervezeteké pedig a Nemzeti Front választási programjá­nak a megvalósításával kapcsolatos, E két döntő feladatot nehéz egyeztet­ni, bonyolulttá válik az irányítás, és az ellenőrzés, arról nem is beszélve, hogy a falusi alapszervezetek klub­tevékenységéhez. öntevékeny művé­szet) mozgalmához és a szabadidő tartalmasabb eltöltéséhez szükséges anyagi feltételeket a tagságnak kell megteremteni. Ez utóbbi gyakran megoldhatatlan feladatot jelent a fia­talok számára — érvelt a gyakorlati példák felsorakoztatásával Tánczos elvtárs. Összegezésként elmondható, hegy a SZJSZ-élet rendjeinek erősítése nap­jainkban még nem minden területen jár együtt a tömeemnzgelmi tevé­kenység kívánt szintjével. A beszél­getés kapcsán sok szó esett a tenni­valókról. a szilárd alapokra helye­zett feléuítménv korszerűsítéséről. Utalt továbbá azokra a figyelmet ér­demlő jelenségekre is. amelyek a szomaMsta ifjúsági mozgalom megúj­hodására. knrszerüsífé»ére, falfrissí­tésére irányulnak. Konkrétan a Knm­­szomol példáiét említette, amely nem lehrt közömbös hazánk ifjúsága szá­mára sem. CSIBA LÄSZLÖ nak tanácskozásán a CSKP, a Nemze­ti Front és a szövetségi kormány küldöttségét Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára' vezette. A Csehszlovák Otságírók Szövetsége Központi Bizottságának, a szövetségnek а VIII. kongresszus utá­ni időszakban kifejtett tevékenységé­ről, valamint a CSKP XVII. kongresz­­szusa határozatainak teljesítése terén reá háruló feladatokról szóló Jelen­tést Ián Riško, a szövetség központi bizottságának elnöke terjesztette elő. A beszámoló és a központi revíziós bizottság jelentése utáni vita kereté­ben összesen 33 újságíró sőlalt fel.

Next

/
Thumbnails
Contents