Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-04 / 26. szám
1987. július 4. ★ 26. szám ★ XXXVIII. évfolyam * Ara 1,— Kčs TÖBBET TEREIMET A No A takarmánynövények első kaszálása idején uralkodó nsapadékos időjárás nemcsak a szénabetakaritási terv esős időjárás esetére készült változatát, de a talaj állapotát is alaposan próbára tette. Dgyanis régóta ismeretes, hogy a nagy buimis/tartalmú talaj, a meliorációs szempontból jól előkészített terület jobban ellenáll a szokatlan vízmennyiségnek, és gyorsabban megszikkad. A termékeny talajszerkezet jól tűri a forrőságot és az aszályt, nem tomítöüik. repedezik meg. Csakhogy a mezőgazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok, valamint a mezőgazdasági földalap védelméről és kihasználásáról szóló törvénv me"tartá«áért felelős egvéb intézmények erőfeszítései ellenére még mind'«’ nazv az a földterület, amely ebből a szempontból nent tekinhefö kifogástalannak. Ez természetesen összefüggésben van a mezőgazdaságnak szállított mütrá°vák. növényvédő szerek és gépek minőségével és választékával is. A íöyjiben még nagvobb szükség lesz arra, hogy a talaj lermőkepes'égéröl való gondoskodásban nagyobb mértékben érvénvesítsük a tudományt, s az eddigi kvantitatív és óvó hozzáál’ást kiszélesítsük a termőföld és a rétek minőségének javítására iránvnló. állandó erőfeszítésekkel. Az élelmiszer-inari termékek minőségét szigoriian ellenőrzik. Hasonló kritériumokat kellene alkalmazni a talaj minőségére vonatkozóan is. Minden hasznos, amit eddig tettünk. Á mezőgazdasági vállalatoknál kidolgozták a talaj termőképessége növelésének komplex programját és az irányítás valamennyi szintjén kőnkről intézkedéseket fogadtak et. Ennek ellenére számos figyelmeztető ténvt említhetnék például a víz- és szélerózió okozta károkkal kapcsolatban. A mezőgazdasági vá'la'atok már az elektronika széleskörű kihasználásán munkálkodnak, főbb vállalatnál elektronikai alkatrészeket és készülékeket gyártanak, nagy figyelmet szentelnek a számítástechnikának, és a saját laboratóriumaikban növény- és talajmintákat, takarmányokat és végtermékeket analizálnak, sok-sok értékes információt szerezve ígV- Miért van az. hogy a tudomány és a technika érvényesítésében tapasztalt haladás el’enére sok vállalatnál még mindig nőin sikerül érvényesíteni a régi ismereteket, például a helyes növénvráltás alapelvét? Miért pont a talajról való gondoskodás területén maradnak adósok a mezőgazdászok? Az ntóbbi években sok elmarasztaló megjegyzést hallhattunk az ekéink, a gépeknek a ta’ajt közvetlenül megmunkáló részeinek (ekevasi minőségével kapcsolatban. Sokan hangoztatják. hogy a külföldi gépek jobbak, de amikor a kapások betakarításánál — beleértve a kiszántást is — kipróbáltuk néhány élenjáró nyugat-európai váltatat gépeit, nem váltak be a mi talajviszonyaink között. Valószínű, hogy nem csupán a gépekben van a hiba, de a talaja-nk nrnősége sem megfelelő, melvel az ember jelentős mértékben befolyásolhat. Olykor a mezőgazdasági vállalatokat és egvéb intézményeket is elmarasztalják, mert termőföldet vesznek igénybe a beruházásokhoz. Igaz, akadnak mezőgazdasági létesítmények, melyek másutt is helyet kaphattak volna vagy esetleg el is lehetett volna tekinteni a felépítésüktől. Ezek azonban egyedi esetek. Az üzemeltetés gazdaságossága szempontjából célsza ríibb lenne közvetlenül a közséeben felépíteni az istállókat, csakhogy a higiéniai és egyéb előírások ezt nem teszik lehe tővé. Gyakran úgymond a határ közepén kell elhelyezni a létesítményt, s még bekötőutat is kell építeni hozzá, ami a vállalat részére többletkiadási jelent. De a kritika más szempontból sem helytálló, hisz olyan beruházásokról van szó. melyekben humnszképzo szerves anyagot termelnek, azonkívül az új létesítmények lehetővé teszik az istállótrágya veszteségmentes tárolását és hatékonyabb kihasználását. Vem lehet egyetérteni az azon járásokat ért bírálattal sem. amelyek megértették a talaj termőképessége és a környezet állapota között tágabb összefüggéseket, beleértve a víztározók, a folyók és az erdei növényzet állapotát is. és amelyek a ta taf termaképességének növelésével egyetemben ez életkörnyezet védelmének kérdését is igyekeznek megoldani. Például a víztározók létesítéséért elismerés jár a mezőgazdaságnak, még akkor is. ha ez a nyilvántartásban a földalap csökkenését jelenti. Cgyauis a víztározó szintén termőterület, és éppen ezeknek a hiánya, a gyakran meggondolatlan lecsapnlás. az erdők és a szórvánvnövényzet felszámolása vezetett a vidék klímájának kedvezőtlen alakulásához, a szélerózióhoz, a fenyegető ivóvízhiányhoz stb. A meteorológusok csapadékos nyarat jósolnak, mire máris hallani megjegyzéseket, hogy minek költsünk az öntözőberendezésre. amikor úgyis esni fog. A válasz egyszerű: azért: mert az öntözőberendezések nem csupán a szárazságtól óv|ák a talajt, de a túl sok csapadék káros hatásától is. örvendetes, hogy a mezőgazdasági földalap védelméről és kihasználásáról szóló törvény nem maradt csupán amolyan jogi-adm'nisztratív előírás, hanem az állam az anyagi feltételeket is igyekszik megteremteni annak érvényesítéséhez. • í ! I Szilárd alapiéi léphetnek tovább Beszélgetés TÄNCZOS TIBOR agrármérnökkel, a SZfSZ Szlovákiai Központi Bizottságának alosztályvezetőjével Pártunk és fejlett szocialista társadalmunk megkülönböztetett figyelmet Fordít az ifjúságra. Bizalmat és lehetőséget. támogatást és kezdeményezéseket ad. s viszonzásul azt várja, hogy a fiatalság becsülettel teljesítse kötelességeit, felelősen éljen jogaival, hogy minden területen tudása és képességei legjavát nyújtsa. Sokszor elmondtuk már, hogy a mi társadalmunk a munka társadalma. Mindenkinek kötelessége, hogy a közösség és a saját érdekében tisztességgel elvégezze mindennapi feladatát, becsülettel tanuljon és dolgozzon. — Ügy, mint a népazdaság minden ágazatának, a mezőgazdaságnak is szüksége van minden fiatal eszére és szívére, munkájára és önművelő akarátára. a haza és a nagyvilág eseményei iránti komoly érdeklődésére. Korunk valamennyiünktől alaposabb politikai, általános és szakmai műveltséget igényel. Ma már az agrárértelmiség és a mezőgazdaságban dolgozó ifjú szakembergárda sem mondhatja el magáról, hogy befejezett tudással rendelkezik, mert a tudomány és a társadalom fejlődése nem enged egy percnyi megállást sem. Aki pontot tesz a tanulás végére. nem tud lépést tartani a növekvő követelményekkel — hangsúlyozta Tánczos elvtárs a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság mai feladatairól, szólva. — A fenti feladatok fogalmazódtak meg a CSKP XVII. kongresszusának ifjúságpolitikai dokumentumaiban és határozataiban is. A SZISZ szlovákiai _ kongresszusát megelőző időszakban újra át kell értékelnünk, hogy gyakorlatilag mit vár tagjainktól a társadalom, s az ifjúság hogyan tud eleget tenni feladatainak. Központi Bizottságunk az elmúlt időszakban a SZISZ politikai hatásának növelése, az alapszervezetek öntevékenységének ösztönzése és a SZ1SZ- tagok cselekvési lehetőségeinek gyarapítása érdekében szélesítette a szervezeti élet demokratizmusát. Programjaink és akcióink mindjobban figyelembe veszik az ifjúság különböző korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatát és igényét. Bár sok még a gondunk, de kétségtelen, hogy az így kiteljesedő folyamatok eredményeként gazdagabbá válik az ifjúsági szövetség tevékenysége, mind többen találnak saját feladataikra alapszervezeteinkben, vonzóbb lesz a SZISZ az ifjúság előtt, s ezzel együtt nő a befolyása is. Elsőrangú feladatunk, hogy közösségeiben és tevékenységében az ifjúság a mezőgazdaság vonalán is — Lenin tanítása szerint — tanulva, dolgozva és szervezkedve nevelje önmagát. Vagyis a SZISZ arra törekszik, hogy az ifjúságot ráébressze: tartós egyéni boldogulásukat csakis a társadalom egészének boldogulásában, a marxista—leninista elmélet gyakorlati megvalósításában találhatja meg. Ez pedig szabad utat nyit az ifjúságra annyira jellemző egészséges türelmetlenségnek, alkotó fantáziának, forradalmi lendületnek, az ifjú hévnek és lelkesedésnek. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság 30 százaléka tagja a SZISZ-nek. s ezek a fiatalok az egységes földműves-szövetkezetekben közel 500. az. állami gazdaságokban pedig mintegy 125 atapszervezeibe tömörülve tevékenykednek. Ezt a tényt befolyásolja egy új szervezési forma — ehhez egyébként még visszatérek —, amely szervezésiig a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumban dolgozó ifjúságot külön választja a falusi fiatalságtól. Ennek következtében fennáll az a paradox helyzet, hogy egy (Folytatás a 2. oldalonl A 4—5. OLDALON i írást közlünk arról, mikép- i pen valósul meg a dolgoj zókról való szociális gondoskodás a Hroboftovói Egy. séges Földműves-szövetke- i zetben, bemutatunk egy re- 1 pülőmechanikust. aki sokat tesz a mezőgazdaságért, s ismét megismerkedhetnek egy kitüntetettel. I-----------------A 8—7. OLDALON a Kodály Napok egész o!da- J ! las krónikája mellett a svid; níki ukrán és a východnái f j szlovák folklórfesztiválról is olvashatnak. A többi-téma: sikeres gyermekrendezvény, könyvismertetés, akik végigjátszottak az életüket... A t—li. OLDALON ismét jelentkezik a „Kérdezett — válaszolunk“ című I rovatunk, továbbá riportot ' olvashatnak a laskagomba j háztáji termesztéséről ' és hasznos tudnivalókat köziünk a lóbab takarmáoyo; zási célokra való felhasználásáról. A 11. OLDALON „Az ellenőrzés megszigorítása“ című cikkünkben a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség kelet-szlovákiai kirendeltsége dolgozóinak tevékenységéről számolunk be. Ezenkívül a KGST-tagországok élelmiszer-ipari együttműködésének eredményeiről és távlatairól olvashatnak. A 14. OLDALON „Mire vadásztak őseink" j címmel egy faj pusztulásáról jj számolunk be. A Külföldi jj tapasztalatok sorozatban ez- I úttal a Német Demokratikus « Köztársaság édesvízi halá. szatáről olvashatnak, „Hasz: nos kezdeményezés“ címmel pedig a vadászati és környezetvédelmi hónap alkalmából rendezett kiáílí: tásról tudósítunk.
