Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-14 / 6. szám
1987. február 14. SZABAD FÖLDMŰVES 3 ) "S Oj feltételek között IV. Ä határozat ugyancsak fontos feladatként Jelölte meg a komplex gazsági expertmentálás kiszélesítését és további elmélyítését, főleg a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés irányítási, tervezési, finanszírozási és szabályozó rendszerének tökéletesítésén keresztül. A tapasztalatok és az e'xperimentálés eredményei alapján az agráripari kompiexumos irányító felsőbb szervek feladata, hogy 1990-ig kidolgozzák az agráripari komplexum gazdasági mechanizmusa tökéletesítésének javaslatát a 13. ötéves tervidőszakra. Az SZKP és a Szovjetunió Minisztériuma hangsúlyozta, hogy az egész népgazdaság gazdasági mechanizmusa Irányításának és tökéletesítésének átalakítása maga után vonja az agráripari komplexum Irányításának megváltoztatását, a politikai-szervező munka színvonalának további emelését. Mint ahogy azt az SZKP XXVII. kongresszusa is kiemelte, tovább kell szilárdítani a párt-, az állami és a technológiai fegyelmet, előrehaladást kell elérni a kezdeményezés kibontakoztatásában és a dolgozó kollektívák alkotó tevékenvségének növelésében, az igényesség és a felelősségérzet elmélyítésében, végső soron pedig a jobb eredmények elérésében. A határozat befejező részében a káderképzéssel kapcsolatos kérdéseket taglalja. 4 4 4 Az SZKP Központi Bizottsága a műit év decemberében határozatot fogadott el в munkatermelékenység fokozásáról a mezőgazdaságban Itt mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés új szervezési formálnak és a belső önelszámolási rendszernek érvényesítésére kell gondolnunk. A határozat leszögezi, hogy a mezőgazdasági termelés összes láncszemében alapjaitól kezdve kell megváltoztatni, javítani a chozrascsot érvényesítésével és a ko'lektív szállítási szerződéssel kapcsolatos politikai-szervező munkát, különös tekintettel a belter- Jes termosztéstechnoiégiák kiszélesítésére. Az említett változásokat hathatós intézkedések érvényesítésével kell elősegíteni. A határozat ugyanakkor felhívja a figyelmet a formális hozzáállás, a sablonszeröség és a kampányjelleg mellőzésére. Ez csakis a munkaközösségek gazdasági önállóságának kiszélesítésével. a tervfeladatokt teljesítéséért érzett felelősségtudat további elmélyítésével lehetséges. A határozat szerint az agráripari komplexum összes do'gnzójának — a vezetőket és a szakemberek is beleértve — bérezését a végeredményektől kell függővé tenni. A határozat értelmében a téli időszakot az egész országban a gazdálkodás űj formáinak alapos megismerésére, áttanulmányozására kell felhasználni. 4 + 4 Az SZKP Központi Bizottságának székházában január 23-án tanácskozást tartottak, amelynek résztvevői megvitatták a pártszervezetek, az állami és a gazdasági szervek feladatait és a mezőgazdasági munkatermelékenység növelésére iránvniő intézkedésekről szélé КВ-határozat teljesítésével összefüggésben. A tanácskozást megnyitó beszédében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogy a Szovjetunióban végbemenő átalakulás a társadalom életének minden területét érinti. Az élelmiszerkérdéssel kapcsolatban kiemelte, hogy el kell mozdulni a holtpontról. — Igen sokáig egy helyben topogtunk. A stagnálás 1972- hen kezdődött meg, s főleg 1975 után volt érezhető, amikor csökkentettük a nagy szarvasmarha-állományt, s egészen az SZKP KB 1982 májusi üléséig tartott. Csak azután kezdett fejlődni az állattenyésztés, s nőtt az á’lati eredeté termékek termelése. Ezen évek alatt azonban nőtt a lakosság száma és vásárlóereje is. A mezőgazdasági szektorban hatalmas tőke halmozódott fel. s létrejött a megfelelő potenciál. Olyan kádereink vannak, akik képesek az agráripari komplexumot átalakítani a gazdálkodás út módszereire — mondotta. Viktor Nvikonov, az SZKP KB titkára beszámolójában többek között elmondta, hogy az élelmiszerprogram e'ső négy.évének eredményei lehetővé tették a lakosság évi búsfogvasztásának négy, tej- és tejtermékfogvasztásának 32 kilogrammal valő növekedését. A munkatermelékenység a mezőgazdaságban 6.9, az élelmiszer- és a feldolgozóiparban pedig 5.2 százalékkal növekedett. Ezek a számok azonban még nem bizonyítják, hogy az agráripari komplexum fejlődése megfelelően alakul. Kiemelte. hogy január elsejétől az agráripari komplexumban dolgozók fizetése a végső eredményektől függ. Ez több mint 30 millió ember érdekelt érntt. — Mindnyájunknak következetesebben és kirtatóbban kell hozzájárulnunk abhoz, hogv a kolhozok, a szovhozok és a további állami mezőgazdasági vállalatok az úi munkaszervezési és irányítási formákra térjenek át. A kolhozok és a szovhozok 23 százaléka már az Idén éttér az önfinanszírozásra — mondotta. fegor Iiigacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára felszólalásában többek között rámutatott, hogy az agráripari komplexumban még számos problémát kell megoldani, de már kirajzolódtak a pozitív tendenciák körvonalai. Bizonyos mértékben stabilizálódott az állattenyésztés növekedése, egyre szélesebb körű az intenzív technológiák kihasználása, szilárdul a kolhozok és szovhozok gazdasági helyzete. Mihail Gorbacsov flz értekezleten lezajlott vitát összefoglalva többek között kijelentette: A jelenlegi szakaszban elsőrendő a vidéken meglevő potenciál határozottan jobb kihasználása. Ma olyan gazdálkodási mechanizmusra van szükségünk. amely biztosítja, hogy mindaz. ami a kolhozok és szovhozok rendelkezésére áll, ne legyen holt tőke. Az agráripari komplexumban kialakulóban van egy ilyen mechanizmus, s lehetséges, hogy épp ez a komplexum lesz a példa más gazdasági ágazatok számára a tekintetben, hogyan kell bevezetni az ű| munkamódszereket. A munkatermelékeny és a termelés növeléséhez az infenziv fejlesztésre való áttérésen, az új technológiákon és az emberi tényezők aktivizálásán keresztül vezet az út. Ha mindez világossá vált, akkor az első helyre kerül az agráripari komplexumban tevékenykedő kádereink, főleg a kolhozok elnökeinek, a szovhozok igazgatóinak a munkája. Igen fontos, hogy ezt a munkát körültekintően szervezzük meg. Mihail Gorbacsov végezetül hangoztatta, hogy az agráripari komplexum megérett a jelentős előrelépésre. Ez az a leghelyesebb következtetés, amelyet az értekezlet résztvevőinek le kell vonniuk. Forrásanyagok alapján: BARA LÄSZLÖ Amerikai akadály Július Polák rajza a Fravdából t г gy ériem, létünk e kettő kö|J zött, valahol félúton történik. Hirosima, e valóságos fapán város egyben történelmi Időpont és jelkép, figyelmeztetés és övás, hogy a tudásból kovácsolt fegyverrel önmagunkat puszilhatjuk el. Málevil egy író, Robert Merle fantáziájának szülötte, a menedéket jelentő várkastély, ahonnan a Földet elpusztító háború túlélői próbálják a jövőbe menteni az emberi mtvoltuk által megőrzött civilizációt. Már-már reménykedtem, hogy a valóságos veszélyre emlékeztető Hirosima bevonul tanulságaink sorába, s hogy Robert Merle Malevílje csupán a tudományos-fantasztikus irodalmat kedvelők kirándulóhelyévé válik. És ekkor — a békeév értékelése, a morhtóriummérleg elkészítése, a béke felhívások elhangzása után — 1978. február 3-án az Egyesült Államok a nevadal telepen ismét kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A washingtoni energiaügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint a kísérlet hozzávetőleg 20 kilotonna robbanóerejű volt. /Ez volt sorrendben a 25. amerikai atomrobbantás az 1985. augusztus 6-án életbe léptetett egyoldalú szovjet atommoratörium Óta.) Szakértők szenvtelen magyarázatta szerint a robbantás nagyságrendben a Hirosimát elpusztító atombomba erejéhez, hatásához mérhető. Lehet, hogy a többi robbantás mérete, ereje sem volt kevésbé pusztító. Lehet, hogy huszonöt kísérletre az ember már oda sem figyel. Hiszen csak kísérletről van szó. De most ez a szigorúan szakértői viszonyítás rádöbbentett: hiába lát-Hirosima és háttá a világ, az emberek mtlltót a képsorokat az egyetlen, az elpusztult Hirosima haldlvonaglálásáról, borzonghatott a halott anyákon mászkáló, megvakult csecsemők, a hajukat csomóban hullatók, az elevenen elrothadó embert testek láttán, most mégis fólnevelten tűri és tudomásul veszi, hogy csupán másfél év alatt huszonöt hasonló méretű atomrobbantásra került sor. Különben is föld alatt! kísérletről van szó, lakatlan területen, egy sivatagban... magyarázzák a hozzáértők. Lehet, hogy akiknek ez nem számít, azok annyira gyanútlanok, mintha Hirosima sosem pusztult volna el? Vagy akik ma cinkosan hallgatnak, azok beletörődtek az „ember után csend"-be, Malevil Jéhetőségébe? Pedig még itt vagyunk, még létezünk. Örömejnk és gondjaink hétköznapjait éljük, s keressük a módját, hogyan lehetne ráébreszteni a Föld minden lakóját e Hirosimákat rejtő kísérletek veszélyére. Haladó békemozgalmak, kormányok, tudósok, közélett személyiségek tiltakoznak, emelnek szót. Csakhogy a pénz- és fegyvercsörgésen nem hatol át az embert érv, az emberi hang. A Szovjetunió — mint másfél év óta betartott egyoldalú alommoratóriumával — most is * figyelmeztet e robbantások veszélyeire. A további egyoldalú moratóriumot nem vállalhatja, de kész visszatérni hozzá, ha A Mir űrállomáshoz kapcsolódott a Szojuz TM 2 Bajkonurban február 6-án felbocsátották a Szojuz TM 2 űrhajót, fedélzetén két űrhajóssal, Jurij Romanyenko parancsnokkal és Alekszander Lavejkin fedélzeti mérnökkel. A startra az előre meghatározott menetrend szerint került sor. Az űrhajó felbocsátását a szovjet televízió egyenes adásban közvetítette. A Szojuz TM 2 új szériájú űrhajót, legénység nélkül első ízben tavaly májusban bocsátották fel. Tökéletesített űrhajóról vart szó, amely a több rendeltetésű űrállomásokra szállítja a személyzetet. A Szojuz TM 2 vasárnap, február 8-án kapcsolódott össze a Mir űrállomással, amelynek hat dokkolönyllása van. A Romanyenko—Lavejkin páros júliusban fogadja az űrállomáson a szovjet—szíriai űrexpedíciót, amely Csillagvárosban jelenleg folytatja az intenzív előkészületeket. jurij Romanyenko és társa legfőbb feladata most az, hogy felkészítsék az űrkomiMexumot az első kutató modulok fogadására; ezek az elemek a későbbiek folyamán a szovjet űrprogram megvalósításának kulcsfontosságú munkahelyei lesznek. Az első ilyen modul rövidesen hozzákapcsolódik a Mir űrállomáshoz. A berendezés négy hatalmas teleszkóp segítségével asztroflzlkális kutatásokat fog végezni, többek között például a neutroncsillagok és az űn. fekete lyukak körül előforduló röntgensugárzást fogja vizsgálni. Ennek a kutatási programnak a kidolgozásában nyugatnémet, holland és más nyugat-európai tudósok Is részt vettek. A Szojuz TM 2 fedélzeti műszerei normálisan működnek, az űrhajósok jől érzik magukat. Világszerte nagy visszhangot keltett a Szojuz TM 2 felbocsátása. Az AFP hírügynökség a mostani űrrepülést a szovjet és az egyetemes űrhajózás fejlesztésében fontos szakasznak tartja. Hangsúlyozza, hogy az űrhajó összekapcsolása a Mir űrállomással jelentős lépés a jövő űrállomásainak létrehozása felé. A L’Humanlté rámutat, a Mir űrállomás és a Szojuz TM 2 űrhajó egyaránt jelentős műszaki újdonság. Az UP1 amerikai hírügynökség megállapította, hogy az űrhajó a harmonogram szerint pontosan startolt, és az űrhajósok legalább öt hónapig dolgoznak majd a Mir űrállomáson. Malevil közön az USA beszünteti kísérlett atomról)•» bontásait. Mindig Is dühített a tehetetlenség. Mbst felháborít, hogy a természetei■> lenes már-már természetes, hogy a közömbösség, a „nem a ml dolgunk" emberi alapállás e veszélyeztetett bolygó bármely pontján. Talán, mert nincs olyan érzékeny műszerem, mint a Malevil-beli Thomasnak, hogy mérhessem a sziklák és földek, a levegő és a víz jertőzöttségét, vagy tisztaságát ...? Csakhogy én — mi — itt élek, tt( élünk, és most, Hirosima után, de szerencsére még Malevil előtt, hát tennünk kellene valamitI , H. MÉSZÁROS ERZSÉBET Magyarországon járt a Szövetségi Gyűlés küldöttsége Alois Indra, a L.SKP KB Elnökségé-: nek tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezetésével a Magyar Népköztársaságba látogatott a Szövetségi Gyűlés küldöttsége. Parlament! küldöttségünk vezetőjét fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt találkozón véleményt cseréltek a szocialista építés néhány Időszerű kérdéséről, valamint a két szomszédos ország közötti sokoldalú együttműködés gazdagításának további lehetőségeiről. Megbeszéléseket folytatott a Szövetségi Gyűlés küldöttsége Losonczt Pállal, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjával, az MNK Elnöki Tanácsának elnökével, valamint Sarlós Istvánnal, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjával, az MNK Országgyűlése elnökével. Nagyra értékelték a hagyományos csehszlovák—magyar kapcsolatokat. Teljes nézetazonosság mutatkozott a megtárgyalt nemzetközi kérdések tekintetében, s egyhangúlag támogatták a Szovjetunió és más testvért szocialista országok békekezdeményezéseit. A tárgyaláson mindkét fél hangsúlyozta Gustáv Husák és Kádár János találkozóinak jelentőségét, amelyek a CSKP és az MSZMP, a CSSZSZK és az MNK közötti kapcsolatok, valamint a két ország népei közötti kapcsolatok magas színvonaláról tanúskodnak. E találkozók mindig újabb ösztönzést adnak a kölcsönös együttműködés fejlődésének valamennyi területen. KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR Ha ax iszlám világ berkeiben ismernék a magyar közmondásokat, bizonyára eszükbe jutna mostanában a fentebb idézett bölcsesség. A kuvaiti iszlám csúcskonferencia ugyanis — hivatalos nevén a Királyok, Állam- és Kormányfők' Konferenciája — a nagy várakozásokkal szemben nem sok kézzelfogható eredményt hozott. Már külsőségeiben is káprázatosnak Ígérkezett a méreteit tekintve is nagy esemény. Nem egészen fél év alatt építették fel a félmillió négyzetméter alapterületű konferenciaközpontot, hogy helyet adjon a 859 milliós iszlám világ negyvenhárom országból érkező képviselőinek. Egymillió szál rózsa illatozott a kertekben, a vázákban és a virágtartókban. Nyolcszáz újságíró tudósított a legkorszerűbb műszaki berendezések segítségével. Tehát minden előkészület megtörtént, hogy hagyomány és modernség látványos keleti pompává ötvöződjék. Csak éppen a napirendre tűzött ötvenkét kérdés érdemi megtárgyalása vált lehetetlenné, s szinte reménytelenné: az egységes vélemény kialakítása a lényeges problémákban. A gondok már az előkészítő stádiumban, az Iszlám Konferencia Szervezete külügyminisztereinek tanácskozásán elkezdődtek. Irán beváltotta fenyegetését: már erre a fórumra itteni küldte el megbízottját. Ezzel aztán még inkább reflektorfénybe került a közép-keleti konfliktne, a hat él fél éve tartö iraki—iráni háború. Az iszlám világ újabb közvetítő akcióra készült — el is hangzott a közösség újabb, ki tndja már hányadik békefelhfvása. De a teheráni elutasítás megmutatta: ismét eredménytelenül. A palesztin-kérdés — mint máskor — most is szerepelt a napirenden. Azonban most valamivel kisebb hang-Aki sokat markol -keveset fog súlyt kapott a probléma lényege, az arab—izraeli konfiltkus, több gondot fordítottak a libanoni belső helyzetre, a táborok háborújára, az ottani palesztinok és síiták fegyveres harcára. Arra nem sok jel mutat, hogy a palesztin mozgalom helyreállítása vagy a PFSZ támogatásának fokozása érdekében történt votna valami, pedig az iszlám szervezet egyik aleinöke Jasszer AraTat. Kiéleződtek a viták az afganisztáni helyzetről. Ezeket pozitívan befolyásolta a tanácskozáshoz intézett szovjet üzenet, amelyben Moszkva egyértelműen kijelentette, hogy a Szovjetunió kész csapatai kivonására, amennyiben megszűnik a külső beavatkozás Afganisztán belügyeibe és létrejön a megállapodás a kormány és a kormányzat eilen harcolO fegyveres erők között. A konferencia mindebből nem vett figyelembe semmit és — sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az afganisztáni szovjet katonai jelenlét visszaveti a Szovjetunió és iszlám országok kapcsolatait. Megvitatták még a csádi konfliktust, a Füiöp-szigeteki helyzetet, a dél-afrikai feszültséget, végül határozatokat hoztak. Az elfogadott dokumentum egyebek között megállapítja, hogy az arab—izraeli konfliktus központi tényezője a palesztin kérdés, amelynek megoldásául nem szolgálhatnak a palesztin nép önrendelkezési jogait figyelmen kívül hagyO határozatok. Aláhúzza, hogy a térségbeli feszültség növekedésének egyik oka az Egyesült Államok és Izrael stratégiai szövetsége: az utóbbi állammal ne érintkezzenek az iszlám országok. Tel-Avivot felszólítja Dél-Libannn elhagyására, követeli, hogy Irak és Irán hagyja abba a háborút, vonja vissza erőit az 1980 előtti határok mögé és kezdjen tárgyalásokat a békés rendezésről. Egyiptom visszafogadása érdekében az Iszlám Konferencia Szervezetébe a PFSZ Arafathoz kötődő fő áramlata ügyködött. A palesztinok föltehetően kaptak halvány ígéreteket arra, hogy az arab vezetők készek a csúcsra. Végűi azonban a „csúcs a csúcsban” nem jött létre mégsem, legfeljebb kétoldalú arab megbeszélésekre került sor. Túl sok eredményről tehát nem lehet beszámolni a várva várt konferenciát értékelve. De maga a készség, a konfliktusok tárgyalásos rendezésére tett kísérlet is eredménynek számit ebben a szűnni nem akaró, népeket megosztó, és egymást pusztító háborúskodásban. —hme—f rt 1
