Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-14 / 6. szám
I 1987. február 14. ★ 8. szám ★ XXXVIII. évfolyam ★ Ars 1,— Kés Tagabb teret e A 20. század végének szocialista mezőgazdaságára a gyors ütemű tudományos-műszaki fejlesztés időszakában kétségkívül felettébb igényes feladatok megoldása vár. Annak érdekében. hogy az egyes mezőgazdasági üzemek és vállalatok sikeresen küzdjék le az előttük álló akadályokat. a lehető legrugalmasabban szükséges igazodniuk a korkövetelményekhez. A fejlesztés több részből összetevődő ama bizonyos láncolatának most egyetlen — de annál fontosabb — szemét, a dolgozók szakmai továbbképzését vizsgáljuk meg egy kissé közelebbről. Pontosabban fogalmazva: a szövetkezeti munkaiskolával kapcsolatos észrevételeket (eredményeket és hiányosságokat egyaránt) egy járás — a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) — vonatkozásában. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának 7. ülésén — de egyéb, magasabb szintű fórumokon is — többek között részletesen foglalkoztak az egységes földműves-szövetkezetekben dolgozó munkásbeosztásúak továbbképzésének kérdéseivel. Köztudott, hogy a szövetkezeti munkaiskola az oktatás-nevelés leghatékonyabb — és egyben a legtöbb szövetkezeti dolgozót mozgósító — formája az efsz-ekben. S napjainkban az állandó korszeróbbre való törekvés igényéből természetszerűleg adódik a követelmény: a szövetkezeti munkaiskola viszonylatában eddig elért eredményeket semmiképpen sem szabad lebecsülni, de az elismerő szavak hangoztatását követően rögvest arra kell gondolni, mily módon valósítható meg ■ tökéletesítés. az újítás. S tapasztalataink alapján valahogy ekképpen viszonyulnak a problémához a szövetkezeti munkaiskolával kapcsolatosan a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Dunaszerdahely! járási Bizottságának dolgozói is. Hiszen hatványozottan tudatosítják, a követelmények igényesek: 1990-ig el kell érni. hogy az efsz-ekben a dolgozó munkásbeosztásúak 55 százaléka rendelkezzen szakképesítéssel. Az említett járási bizottsáeon éppen ebből kifolvólag úgy döntöttek, hogy az 1986'87-es tanévre vonatkozólag átdolgozzák és tökéletesítik a szövetkezeti dolgozók nevelésére kidolgozott tanterveket. Az S/FSZ járási bizottsága által kidolgozott terv alapján láttak hozzá az egyes szövetkezetekben a tervek megalkotásához. A központi témák ebben a tanévben természetesen főképpen a CSKP XVH. és az SZKP XXVI!., valamint az efsz-ek X. országos kongresszusának határozataira vannak méretezve. Ami azonban mindenképpen kiemelendő: a központi és a járási témákon kfviil több saját témát is beiktattak a továbbképzési folyamatba a Dnnaszerdahelyi járás efsz-eíben. Amint azt Bartalos Gyula, az SZFSZ Dunaszerdehlyi járási Bizottságának politikai dolgozója kiemelte, a saját témák száma a járásban átlagosan meghaladja az 5—в-ot. De például a cstlizradvánvi (Ciliüská Radvan) székhelyű Csilizköz Efsz-ben tíz saját .témát csatoltak a központi szervek által meghatározott témák mellé. E- zen témák keretén belül a szövetkezetek salát problémáikra összpontosítanak. Tellát ahol a .növénytermesztési részleg gépezete akadozik, ott elsősorban azt prőbáliák a saját viszonyokra lebontott témakörök megvitatása által helyrehozni, ahol pedig például a tejtermelései, a borjú-, illetve a malaeelválasztással kapcsolatosan észlelhetők hiányosságok, ott mmdeneketótt azokat igyekezzenek pótolni. Ha a szövetkezeti dolgozók továbbképzésének színvonalát elemezzük, több tényezőt szükséges figyelembe venni. Kezdjük talán az anyagi-műszaki bázissal. Természetesen a Dunaszerdahelyi járásban is vannak gyengébben gazdálkodó mezőgazdasági Szemek. Azok általában nem tudnak olyan anvagl eszközöket biztosítani a továbbképzéshez sem, mint az élen-Mbkepzišsnek járó gazdaságok. és a valóban nagyszerűen felszerelt oktatóközpontok, audiovizuális eszközök stb. körüli kérdéseket boncolgatva ismét szóba kell hozni a Csilizköz Egységes Földműves szövetkezetét. Persze, most sokan érvelnek, hogy igen, megint a Csilizköz. Hát ott jól gazdálkodnak. Lehet is modern oktatóközpontjuk. Csakhogy az SZFSZ járási bizottságán arról is tájékoztattak, hogy a járás szövetkezeteinek 50—60 százaléka nem rendelkezik megfelelő felszereltséggel a szakmai továbbképzést illetően. Sok helyütt még vetítőgép sincs. Es ezennel rögvest felmerül a kérdés: valóban csupán az anyagiak függvénye az Ilyen állapot? Cgy gondoljuk, azonnal hozzáfűzendő, hogy nem csak az eredményes gazdálkodásból származó anyagiakra építhetnek Csilizradványban. S Itt már tulajdonképpen szükséges áttérni a szövetkezeti dolgozók szakmai-politikai nevelésének tovóbbi alaptényezőjére: az emberi hozzáállásra. Vagyis hogy inkább fogalmazzunk fgy: a vezető dolgozóknak a szóban forgó problematikához való viszonyulására. Ahol a szövetkezeti munkaiskolával kapcsolatosan a nemtörődömség, a kényelmesség jelel mutatkoznak a szövetkezet vezetősége részéről, ott bizony } hiába várják ilyen összefüggésben az j eget rengető eredményeket. Tehát az efsz-elnököknek, az SZFSZ-alapszervezetek vezetőségének, a személyzeti osztályok dolgozóinak tndatosttaniuk szükséges: valóban segítő kezet kell nyújtani a dolgozóknak, útbaigazíts ni, irányítani őket. Ha a hatékonyságot, a minőségi munkát hozzuk szóba a szövetkezeti munkaiskola vonatkozásában Is. nem hagyható figyelmen kívül az ellenőrzések. a metodikai látogatások jelentősége sem. A tavalyi tanév folyamán az SZFSZ Dunaszerdahelvl járási Bizottságának dolgozói 16 efsz-ben vettek részt módszertani látogatáson. A járási bizottság dolgozóinak egyébként évente legalább két mezőgazdasági üzemet kell meglátogatniuk a téli továbbképzési időszak folyamin. És ami felettébb örvendetes: az egyes üzemek vezetőt pozitívan értékelik e látogatásokat, ellenőrzéseket. nem kezelik azokat valamiféle szőrszálhasogatásként. Nem Is szólva arról, hogy az említett látogatások nagymértékben elősegítik a szolgálati-szakmai kapcsolatok alakulását. Es az SZFSZ járási bizottságának dolgozói természetesen ezáltal jutnak megfelelő helyzetkép-alakításhoz. A tavalyi tanévben például Jó volt a szövetkezeti munkaiskola szfnvonala a Dunaszerdabelýl, a Somorjai (Šamorfn) és a Hroboöovói Efsz-ben (persze, a már többször emlegetett Csilizköz Efsz mellett), többet kellett volna viszont tenni az Albári (Dolnf Bar), a Felsőpatonyl (Horná Pólón), a Várkonyl (Vrakúö) és a Lúcsi fiáé na Ostrove) Efsz-ben. Ami pedig a további jelentős horderejű összetevőt — a lektorokat — Illeti, az SZFSZ járási bizottságán elégedettségről adtak számot. Az együttműködés, a kölcsönös kapcsolatteremtés szükségességére Ilyen viszonylatban is rá kell mutatni. Az SZFSZ járási bizottsága eredményesen dolgozik együtt a járási pártbizottsággal, valamint a járási mezőgazdasági Igazgatósággal. Az említett szervek aktív hozzáállása, felkészültsége. mindenképpen jé mozgató ereje a szövetkezeti munkaiskola fellendítésének. Az SZFSZ járási bizottságának dolgozói szerint a szövetkezeti tagok szakmai-politikai továbbképzését illetően is csak az folytathat eredményes munkát, aki az újat, a korszerűt e téren szintén rugalmasan bevezeti és hasznosítja. Ennek érdekében a járási bizottság mellett még az idén létre szeretnék hozni a Haladó tapasztalatok kabinetjét. A jövő év végéig pedig már valamennyi mezőgazdasági üzemet el szeretnék látni hasonló — ha nem is annyira korszerű — kabinettel. SUSLA BtLA A Munka Érdemrenddel kitüntetett légi (Lehnlce) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz, a közelmúltban a Szocialista Munka Szövetkezete megtisztelő címet is elnyerte. Az ezzel járó oklevelet Peter Vendelín (balról a harmadik), a MÉM igazgatója nyújtotta át Andrássy Sándornak, az efsz elnökének. Lapunk következő számának 9. oldalán a Légi Efsz-ben folyó pártmunkáról számolunk be az évzáró értékelő taggyűlés kapcsán. (Egri Péter felvétele/ Arckép élettérben Morcos az ég, hóhegvek néznek be az ablakon. A barátságosan berendezett falusi házban rend és tisztaság, központi fűtésű radiátorok árasztják a kellemes meleget A rádió tetején lemezek, egy kis % asztalka a napi sajtó gyűjtőhelye, az előszoba falát tavaszt hazudó d'sznövényzet zöld folyondárja . erezi be. A negyvenhárom éves özv. Pajlf Máriának, a somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz példás fejőnőjének vajkai (Vojka) otthonában vagyok. A három gyermekét egyedül nevelő, ősz hajú asszony, a fiatalos kék szemű nagymama, talpig feketében ül velem szemben. Jegyzetfüzetem fehér mezeje fölött várakozóan pihen a toliam. Nehezen indul a beszélgetés. Igazft egyet a kendőjén, hosszan tűnődik, nézése belesimul a távoli havas világba. Fájő emlékek ébrednek benne, és gyötrik a szíve alját, hogy megrendül bele. 'Amikor megszólal, arcát finom fekete füst lepi be: a bánat. — Tavaly nyáron tragikus körülmények folytán meghalt a férjem. Egyedül maradtam a váltamra nehezedő gondokkal. Gyermekeim, lehetőségükhöz mérten snkat segítenek, ennek ellenére életem az állandó dologtevés lett. Szórakozásra, aktív pihenésre nem telik az időmből. Húsz esztendeje élek e fainban, mintán megboldogult párom idehozott menyecskének. Azóta fejónőként keresem a kenyeremet. Még gyermekkaromban hozzászoktam a kemény és becsületes munkavégzéshez, fgy hát számomra mindig is természetes volt, és az Is marad az újabb és újabb szakmai ntasftások pontos betartása. A falióra már elütötte a délutáni hármat, Mari néni ösztönösen feláll: „Ilyenkor szoktam indulni a telepre." Mielőtt vele tartanék, megtekintem a kérésemre szerényen elém rakott kitüntetéseit, amelyekkel a szocialista mezőgazdaság fejlesztése érdekében hosszú Időn át végzett kiváló munka eredményeiért részesítették társadalmi elismerésben. Kilenc évvel ezelőtt megkapta „A mezőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója” reszort kitüntetést, tavaly pedig a „Kiváló munkáért" állami kitüntetést vehette át... ' A szövetkezet vajkat telepén egy hagyományos K-96-os Istállóban — miután Viola Imre állatgondozó már megetette a jószágot — Mari néni huszonnégy tehenet készít elő az esti fejésre. A tejházből egy erre a célra átalakított kétkerekű talicskát húz maga után. amelyre előzőleg két vödröt és egy tltszta törlőkendőt helyezett el. Az egyik edényben langyos víz van, ezzel jó alaposan megmossa és a vászonkendővel szárazra törli az állatok tőgyét, majd az első (szenynyezett) tejsugarakat a másik mflanyagvödörbe csurrantva gyűjti öszšze. Ezután Indítja be a két fejógépet. — Már a zúgása alapján felismerem. ha valamelyik gép rosszul működik — magyarázza a munkafolyamatot a magas szintű szakmai tudással rendelkező fejőnő. — Általában öt-hat percig hagyom a fejőgépet egy-egy tehénen, de a tejüket nehezebben leadó jószágokon tovább működtetem. A gépi fejés eredményességét kézi utánfejéssel ellenőrzőm, illetve egészítem ki. A termelőképesség megőrzése szempontjából ezt minden esetben nagyon fontos részműveletnek tartom. Amíg Mari néni végzi a dolgát, addig Liszek István agrármérnök, a szövetkezet szarvasmarh a-tenyésztésl főágazat-vezetóje segít az arckép megrajzolásában: — Pajli Máriát azért javasoltok többször is — és legutóbb állami — kitüntetésre, mivel szövetkezetünkben 6 érte el, s hosszú időszakon keresztül tartani Is tudta a legjobb eredményeket. Tavaly például 760 literrel meghaladva a szövetkezeti átlagot, 5342 liternyi tejet fejt ki tehenenként, melyet kiváló minőségű osztályban értékesítettünk! A jó eredménynek persze sok összetevője van. A fejés tudományán kívül összefügg a szaporodás biológiájának kedvező befolyásolásával hiszen a fejőnö állapítja meg a pontos vemhesítésl időt. A szaporaság optimális betartása pedig kedvezően hat a tejhozam növekedésére. Mari néni jószágai a reprodukcióban is „élenjárók”: évente valamennyi tehénre jut egy-egy borjúszületés. A kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkező holstein fríz állomány részére jó minőségű takarmányokat biztosítunk, tgv a dolgozók lelkiismeretes munkavégzésének és szakmai tudásának színvonalkülönbsége határozza meg a tejtermelés mindenkori eredményességét. Az Istállóban nehéz, párás a levegő. Mari néni, miután mind a huszonnégy tehenén „könnyített”, és a telt kannákat becipelte a tejházba, a csecsbimbók gondos fertőtlenítésével folytatta elvégzendő teendőit. Ezt egy jodonalos szert tartalmazó appllkátorral végezte el, mellyel a tejvezető utakat ts elzárja, meggátolva a tőgygyulladást okozó fertőző baktériumok bejutását. — Amíg a fejésse) foglalatoskodott, sok jót hallottam magáról — mondom, remélvén, hogy újabb adalékot kapok eredményes szorgoskodása titkának megfejtéséhez. Válaszadásával magas fokú közösségi elhivatottsága mellett tett tanúbizonyságot: — Kérem szépen: nem vagyok én csodalény, sem rendkívüli teremtés. A reám bízott teendőket úgy végzem el, hogy közben jóleső örömérzés tölt el. A feladatok pontos teljesítéséhez időre és erős akaratra van szükség. As elért eredményeket e kollektívának és e szocialista brigád tagjainak is köszönhetem. Összesen nyolcán (négy etető és négy fejő) dolgozunk az istállóban, és mindenben kisegítjük egymást. Ha valamelyikünk késik, vagy komoly oknál fogva nem tud eljönni, úgy osztjuk el a munkát egymás között, hogy ne legyen fennakadás a termelésben. Huszonegy tagú, bronzérmes brigádunk sokféle kötelezettséget vállal és teljesít. Őszszetogásnnk eredményeként a telepen javult a környezet. Nyáron, ha szükség van ránk. a növénytermesztésben segítünk. Az Idén a tejtermelés növelésére, a minőség további javítására és az elhullás csökkentésére tettünk ígéretet. Két éve lépett érvénybe az új jutalmazási rendszer. A' tej minőségét fejők szerint naponta ellenőrzik. A havi bérezésben akár ezer korona többletet vagy hiányt i* kitehet a minőségi normák teljesítése által szabályozott jutalék. Minden képességünket és akaraterőnket latba kell vetnünk alihnz, hogy a húnap végén vastagabb legyen a borítékunk. Szerintem az igyekezetünket — anyagilag és erkölcsileg is — kellően megbecsülik. A fejönők szétszedik és forró vízzel átmossák a fejőgépek minden egyes alkatrészét. Este hét felé jár már az idő, amikor hazafelé indulnak. — Vajon hogyan múlatja az időt a téli estéken egy fejőnő? — szegődöm kíváncsiságommal Mari néni nyomába. — Most, télen, a ház körül kevesebb dolog lévén mint nyáron, odabent foglalatoskodom; térítőkét hlmzek és gobelineket készítek. Közben zenét hallgatok, melytől hatásosabb nyngtatőt nem is ismerek. Az újságok közül az Oj Szóra, a Hétre, ú Nőre és a Szabad Földművesre fizetek elő. Csillagok, gyémántcsirkék ragyognak a sötét horizont peremén, amikor a „Tervei?” kérdésre szerényen kijelenti: — Csak vágyaim vannak; legalább addig őrződjön meg az egészségem, amíg gyermekeimet útjukra bocsátom, és nagymamaként is szeretném némi örömét lelni szárnyaszegett életemnek. KORCSMÄROS LÄSZLÖ I
