Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-07 / 5. szám
tennivalók A SZŐLŐBEN Az időjárás alakulásától függően a középmagas- és a magasművelécü szőlők metszését — szem e'őtt tartva a fajta metszési igényelt — már februárban megkezdhetjük. A metszést a vesszők vastagsága és hosszúsága alapján, vagyis a tőkeerősség figyelembevételével végezzük A i é erőben !é"ő tőkén a vesszők je'ént fis része Я—1П mm vastag és megfele'ő fejlettségű. Ebben az esetben a tőkét azonos mennviségíí rügygvel térhetjük meg. mint az e’őző évben. Ha azonban a tőke az előző áv'nél vékonyabb és rövid°bb vesszőt nevel, akkor a rügvek számát az előző évihez viszonyítva csökkentettünk kell. fordított esetben viszont növelhetUIk A fejlődésben visszaesett tőkében rövídme'szést végzünk Egyes szőlőfat'ák csak hosszú-, legtöbbször szálvesszős metszéssel adnak kte'égítő termé'-t Szálveszszős metszéssel termesztjük a k-sfürtü mmőségi borszőlőfajtákat, a Piros traminit, a Rajnai rizlinget. a Sauvignont stb., valamint fl csemegeszőlőfa jták tú'nvomő részét, amelyeknél az n’ső rügvek gyakran terméketlenek A terhelés figyelembevételével a nagv fürtű, termékeny fajták — a Zöld veltelínl, и Müller Thargai, az O’asz rizling stb. — Is termeszthetők szálvesszős műveléssel. A rövidebb metszés általában kevesebb termést és Jobb minőséget, a hosszabb metszés nagyobb termést, de valamivel gyengébb minőséget eredményez. Metszés előtt győződjünk meg a rügyek épségéről. Vizsgálfuk meg a rügyeket, hogy épek, egészségesek-el Ha hibásak vagy fagytői károsodtak. akkor a károsodás arányában növeljük a meghagyott rügyek számát. A rügyek egészségi állapotát azök hosszában és keresztben történő átvágásával, illetve ha (tatással állapíthatjuk meg. Ha átvágáskor a rügyalap és a rügy közepe xö'd. a fű- és a meilékrügyek jól láthaták. akkor a rügy egészséges. Hajtatáskor a veszszőket egyrügves darabokra vágjuk, vtzbe tesszük és szobahőmérsékleten 15—20 napig hajtatjuk. A metszéskor használt metszőolló Jő vágőszerkezetö. éles. tiszta pengéjű legyen. hogy vágáskor sima metszlapot kap'unk. Az Idősebb tőkerészek, törzsek, kordonkarok eltávolítására fűrészt használunk Az ilyenkor ke'etkezett nagyobb sebeket tanácsos Fundazol 2 százalékos oldatával kezelni. A fiatal szőlőkbenl a harmadik évben kezdjük meg a választott művelési módnak megfelelő tőkeforma kialakítását. Metszés végeztével a levágott venyigét kévébe kötjük és a sorok közti! k'hordjuk. majd komposztáljuk, vagy a helyszínen felaprítjuk és a talajba keverjük. Metszés ütán igazítsuk meg. Javítsuk ki a támbereiidezést. Végezzük el az utak, vízlevezetők, iszapfogók támfalak rendbebozását. Javítását. Kedvező időjárás esetén a szőlő nyitását február végén megkezdhetjük. A szőlő fakad ás előtti permetezéséhez szerezzük be á szükséges vegyszerek (Sídka, Polybarit. Sira 80 WP. Suliko! К stb.) valamelyikét, hogy az atkák elleni lemosó permetezést tdőhen elvégezhessük. Ha o’tványtermesztéssel is foglalkozunk, februárban már megkezdhetjük az oltványkészítést. Oltáshoz csak egészséges, nagy biológiai értékű alapanyagot használjunk fel, olyat, amely a Csehszlovák Állam! Szabvánv által támasztott követelményeknek megfelel. Oltáskor ügyeljünk arra, hogy az alanv és a n-unes rész azonos vastagságú legyen és a metszlapok takarják egymást. A kész oltványokat a hajtatás megkezdéséig fűrészporba vagy durvaszemcsés perbtbe ágyazva 0—4 C;fokos hőmérsékletű helyiségben tároljuk. A BOROSPINCÉBEN végezzük el a borok második fejtését. Ez 6—10 héttel az első után történjen. A második fejtés Ideje függ a bor ízétől, tisztaságától és törési hajlamától. A fejtés előtt törési próbával megállapítjuk a kénezés mértékét. Fejtés ntán a szép tiszta bor is zavarossá vagy liomá’yossá válik, de a benne végbemenő összetett folyamatok és változások hatására — melyeket a bor érésének nevezünk — néhány hét alatt újra letisztul. Az erős levegőztetés ilyenkor már nem kívánatos, mert a bor elveszti kellemes, üde Izét és illatát, elvénül, üressé válik. A második fejtést ezért az elsődleges tllatanyagok és a természetes szénsavtartalom megőrzése érdekében félig zártan vagy zártan végezzük. A vörös borok fejlődését azonban az enyhe levegőztetés elősegíti. Javítja azok bukóját. színét és hozzájárul a zavarosító részecskék leülepedéséhez. A második fejtést összeköthetjük a borok báznsftásával, derítésével és szűrésével. Ebben az időszakban a bornak már meg kell felelnie a kész termék iránt támasztott követelményeknek. A vékony, könynyfl borok gyakran nem is Igénylik a második fejtést, mivel ekkorra már elérik ászok érettségüket, s így előkészíthetők a fogyasztásra. Palackba fejtve továbbra is megtartják üde jellegüket és kellemes ízüket. A második fejtés alkalmával az oljbor az összmennyiség 1— 2 százaléka. Az egészséges bort fejtéskor hektoliterenként 2— 3 gramm káliumpiroszulfittal kénezzfik. Fejtéskor ügyeljünk a fe'használt eszközök tisztaságára. A bort csak tiszta bordóba szabad töltenil A túlcsordult bordókat töröljük szárazra. A borokat kéthetenként töltögessük fel, az üres hordókat nógyhetenként kénezztlk és törölgessük. A pince levegőjét kén elégetésével havonta, vagy szükség szerint fertőtlenítsük. Korpás András agrármérnök A GYÜMÖLCSÖSBEN Februárban a gyümölcsösben Is ajánlatos komolyabban nekilátni a metszési munkáknak. Ez egyrészt azért is szükséges, hogy a téli permetezést elvégezhessük, másrészt azért, mert ha március derekán kitavaszodna, akkor hozzá keil fognunk a veteményezéshez. A fák tisztogatása során semmisítsük meg a kártevők és kórokozók jól látható, áttelelő alakjait. Vágjuk le a hernyók Bsszeszáradt levelekből áilő „fészkeit”. Távolítsuk el azokat a vesszőrészeket, amelyeken a gyűrüspille, vagy a kökényszövő lepke tojásosoméi találhatók. Szedjük le a monília áttelelését elősegítő összeaszalődott gvümöicsmúmiákat. A vastagabb ágakon, illetve a fatörzsön keressük meg a gyapjaslepke taplóra emlékeztető, valamint a kökényszövőlepke szőrökkel fedett tojáscsomőit és éles késsel vagy az olló hegyével távolítsuk el. A levágott, leszedett részeket vessük tűzre. A tisztogatások után fogjunk hozzá az idősebb alma- és körtefák metszéséhez. Jő. ha tudjuk, hogy a fa főleg életének első éveiben növekszik. Ezt az időt (1—5) kell a koronaalakításra kihasználni. Utána kezd a fa teremni. A termés a fa ereiét leköti, s így a túlzott növekedés megszűnik. Ekkor a fa (5—10—15 éves korban) a fajtától, alanytól függően termőegyensúlyban van. Idős korban a növekedési hajlama már lecsökken frövidül az évi hajtásnövekedésj. A fa sokat terem, de termése apróbb. A koronaalakítás idején iparkodjunk minél kevesebb metszést alkalmazni. Csak a felesleges, koronát besűrítő hajtásokat metsszük k1 tőből, esetleg n lekötést alkalmazzuk. Ügyeljünk arra. hogy a meghagyott ágvégeken a rügyek kifelé álljanak. A fiatal termőkorban lévő fáknál ugyancsak nem cél a hajtások visszametszegetése, kivételt a lisztharmatos ágvégek képeznek, azllyen fáknál^ltkftunk, valamint úgy biztosítjuk a termőrész újrapőtlását, hogy a 3—4 éves koronaágakat fokozatosan lecseréljük. A telies ifjítást valamikor az idős termőkorban végeztük. Ma érre elvi okokból már csak ritkán kerül sor. fgy inkább a minél nagyobb metszést javasolhatjuk. Itt már nem kell attól tartanunk, hogy az ág levágásával csökken a termés. Ezért azt javasolhatjuk, hogy az elöregedett kornnaágakat derékban váejuk vissza egy másod-, vagy harmadrendű gallyra. Hasonlóképpen metsszük a szilva, a meggy, a cseresznyefákat, egyedül az őszi barack és a kaiszibarack várat magára a rügyfakadáslg. A hó elolvadása után hozzákezdhetünk a gvűmölcsbokrok, a bogyósok metszéséhez is. A má’na letermett vesszőit — ha szüret után nem metszettük meg — most tőből kimetél ifik. Kimetsszük azokat is, amelyeken a karcsú díszbogár és a m.Vnagubacsszúnyog megvastagodásokat okozott. Ugyancsak fontos a dldlmellás vesszőfoltossággal és az elzinoés foltossággal fertőzött részek eltávalftása 1s. Az előbbi betegséget nagy kiterjedésű ezüstös foltokban lévő fekete pontokról, az utóbbit pedig szürke közepű, lilásbarna foltokról ismerjük meg. A rib’szke legveszedelmesebb kártevője a kaliforniai pajzstető. Ez eilen most hatásosan ügy védekezhetünk, hogy a pajzstetűvel rétegesen borított vesszőket tőből eltávolítjuk. Abban az esetben, ha szinte minden tő erősen fertőzött, akkor azokat, amelyeket meghagytunk. kéregvakarőval, vagy drótkefével megtisztítjuk. Hasonlóan járunk el a köszméténél is. A vesszők liszthnrmat-fertőzöttsége esetén a fiatal hajtásokat visszakurtftjuk. Az említett eljárásoknál ne feledkezzünk meg az utánpótlásról sem. Nagyjából annyi új egy éves vesszőt hagyjunk meg, amennyi letermettet kivágtunk. A metszéseket, tisztogatásokat követően végezhetjük el a téli permetezést. Elvégezhetjük még a szükséges fakivágásokat, az ültető gödrök kiásását. Ha a föld fagya kienged, és a téli csapadék lehúződlk. megkezdhetjük a tavaszi ültetéseket. A tavasz beköszöntésével megmetszflk az ősszel és a most kiültetett fákat. A gyümölcsfáknál végigvizsgáljuk és kijavítjuk a támrendszereket. A tavaly kiültetett fákhoz — amennyiben ezt még nem tettük meg — most már gondoskodnunk kell támrendszerről. Végül pedig szerezzük be a tavasszal szükséges műtrágyát. vegyszereket, illetve vetőmagot (fűmagot). Belucz János agrármérnök, kandidátus Telepítés a házikertben (Befejező rész) HÉZAG NÉLKÜl A megforgatott, alaptrágyá*ott talajt ajánlatos forgatás «tán egy hőnapig pihentetni, wogy kissé megülepedjen. A Korokat ültető zsinórral jelöljek, és egy pálca mellett tűz*ük ki pontosan a tövek he- Hrét. A sor- és tőtávolság feleljen meg a jövendő ültetésmódnak. A házikertben hosszú gyökérzettel ültessünk, hogy a fiatal tőke erősebben fejlődjön. Ezért ne vágjuk vissza 1—2 cm-esre, hanem hagyjuk meg legalább 10 cm hosszúságúra a gyökereket. Utána 2—3 napig áztassuk vtzbe. A vfz a szaporítóanyag kétharmad részét borítsa. Az áztatás ősszel, ha a szaporítóanyag nedves talajba kerül, el is maradhat. A szaporítóanyagon fejlődött vesszőt ősszel hagyjuk meg 20 cm hosszan, tavasszal, viszont majd metsszük vissza két rügyre. Az ültetőgödröt ügy ássuk ki, hogy annak egyik sarka a jelölő pálcánál legyen. A Jelölő pálcát közben ne mozdítsuk el, mert a töke csak így kerülhet a pontosan meghatározott helyre. Ezért legjobb, ha háromszög alakú gödröt készítünk. Kiásása előtt két oldalt földbe A szőlőtelepítéshez szükséges gödör. A kijelölést a vastagabbra húzott vonaton kezdjük A behúzott Sltetőgödör szúrt ásóval jelöljük ki, majd a háromszög alapi részétől szedjük ki a főidet úgy, hogy közben a jelölő pálca felöli két oldal egyenes maradjon. A gödör kiásása után beletesszük a szaporítóanyagot, kapával arasznyi földet húzunk rá, majd óvatosan a gyökérhez tapossuk a földet. Ez utóbbi műveletet nagyon gondosan végezzük, mert a megeredés egyik feltétele, hogy a föld hézagmentesen vegye körül a gyökeret. Ügyeljünk az ültetés mélységére. Az oltás helye 2—3 cm-rel a talajfelszín fölött legyen. ÖNTÖZÉS, CSIRKÉZÉS Tavasszal ne mulasszuk el az új tőkék beöntözését. Biztosabb a megeredés, ha 10 liter vízzel jől beíszapoljuk a földdel félig teli ültetőgödröt, ősszel, ha a talaj nincs túlságosan kiszáradva, kevesebb víz is elegendő, de a hézagmentes tömítés érdekében 2—3 literre akkor is szükség van. Miután a föld elitta a vizet, behúzzuk az ültetőgödrőt, majd cslrkézzük, vagyis a szaporítóanyag fölé egy kis földhalmot húzunk. Ezzel védjük a kiszáradás a fagy ellen. A földréteg 3—4 cm-nyire takarja a felső, a metszés után is megmaradó rügyet. Ha elmulasztottuk volna az alaptrágyázást, akkor az ültetőgödörbe 2—3 kg érett istállőtrágyát, komposztot, vagy humusztrágyát tegyünk, de ügyeljünk arra, hogy ez a szaporítóanyaggal ne érintkezzék. Ajánlatos már ősszel a földbe verni egy, az alső részén tartósított karót, hogy később ne sértsük meg vele a gyökereket. —K. Sz.— Ez úton szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét a Mezőgazdasági Könyvkiadó néhány ez évre tervezett kiadványára. Ajánlatunk nem- motort érdemes a kertészetek- lergiás tüneteket és belső mércsak a szakembereknek, ba- ben vagy kisebb gazdaságok- gezéseket Is. A szerzők ezek nem a kezdő kertészkedőknek ban felállítani. Feltehetően töb- elkerüléséhez nyújtanak haszis szól. Reméljük minél többen ben fogadják majd örömmel nos tanácsokat, lesznek, akik megvásárolják Galambosi Bertalan—lévai Ju- A népszerű Kertünk, házunk, ezeket a köteteket. dlt—Orsi Attila Mérgező nővé- otthonunk (KHO) sorozatban is A Biofüzetek című sorozat- nyék s egyéb emberre vészé- több olyan munka akad, amely ban az idén újabb öt kiadvány lyes kerti „károsítók” című régi hiányt pótol. Ilyen Nagy jelenik meg. Köztük Gévay Jé- könyvecskéjét, amely a kér- Péter—Marosán István a Motonostól A gyümölcstermő bio- tünkben „beszerezhető” biolő- ros kerti gépek házi szervize kert, amely a gyümölcsfák te- giai eredetű ártalmakat taglal- című is. Ma már több gép segílepít’éséhez, a fajtaválasztás- ja. Megtudhatjuk belőle azt is, ti a kertészek munkáját, Így hoz. a növények tápanvagellá- hogy a növények fizikai sérü- igen időszerű egy olyan könyv tásához, a gyomirtáshoz stb. léseken kívül okozhatnak al- megejelentetése. amely ezek ad útmutatást. Egyúttal választ kapunk arra Is, hogy miként mellőzhetjük a kertünkben a kémiai anyagok felhasználását. Gévay a szerzője a Zöldségtermő biukert című füzetnek Is, amely elsősorban azt tárgyalja hogyan lehet megelőzni a termesztéshez használatos vegyszereknek a zöldségfélékben történő felhalmozódását. Velich János Ellenálló fajták a biokertész nagy lehetőségei című munkájában arra hfvja fel a figvelmet, hogy miként harcolhatunk ellenálló fajták termesztésével a kártevők ellen. Bizonyára több vállalkozó szellemű kertbarát érdeklődését felkelti Tőth lászló — Hnnti Vince Környezetkímélő energiaforrás a szélmotor c. hlofüzete. amely arról tájékoztat, hogy milyen teljesítményű szél- Ä Biofüzetek néhány tavalyi kiadványa Javításában szolgál tanácsokkal. Örömmel mondhatjuk el, hogy második, átdolgozott kiadásban újra a könyvesboltokba kerül az Antal József szerkesztette Növénytermesztők zsebkönyve, valamint Balázs Sándor—Filins István Zöldségtermesztés a házikertben című hasznos tudnivalókat közlő munkája. Az említetteken kívül megjelennek a fenyők, a gerberák, a hagymafélék és a különleges kerti növények termesztésével foglalkozó kötetek Is. Immár harmadszor, változtatások nélkül adják ki lelkes lafos Szobanövényeink c. szép kiállítású, kitűnően szerkesztett könyvét. Megemlítendő még a Technika, ipar sorozatban kiadott Számítástechnika a mezőgazdaságban c. szakkönyv, amelynek Tóth Tibor a szerkesztőié. Ä mű röviden összefoglalja a mezőgazdasági ügyvitelben a növénytermesztésben és az állattenyésztésben használt számítógépes rendszereket, áttekintést ad továbbá a számítógépes tervezés. az információs modell és a beruházás-segítés eddigi tapasztalatairól. A Mezőgazdasági Könyvkiadó ebben az évben összesen A4 könyvet szándékozik meglelentetnl. reméljük ezek hozzánk ts eljutnak. Macslcza Sándor
