Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-31 / 4. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. január 31. időszerű feladatokról tárgyait a CSKP1 Elnöksége A szoros eifliiülöis progrenijäľôl A CSKP Központi Bizottságának El­nöksége január 21-i ülésén a fagyok és havazás kövc'keztéhen előállott hely­zet következményei felszámolásának menetével foglalkozott. Nagyra érté­kelte azt az áldozatos munkát, ame­lyet a rendkívüli helyzet okozta prob­lémák leküzdése érdekében főleg a fűtőanyag- és energiaipar, a közleke­dés. az útkarbantartás, a kereskede­­delem, a szolgáltatóipar és más ága­zatok dolgozói végeztek. Erőfeszíté­seiknek, a lakosság támogatásának és megértésének, valamint a télre való felkészülésnek köszönhetően bonyolult feltételek el'enére egészé­ben véve sikerült gondoskodni a nép­gazdaság működéséről. Kiemelten ke­zelték a lakosság mognövekedett hő-, energia-, és gázszükséglete kielégíté­sének kérdését A fűtőanyag- és az energiaipar kiállta a megerőltető próbát. A megfelelő ellátás szem­pontjából nagy jelentősége volt a folyamatos szovjet földgázszállítás­nak. Jelentős munkát végeztek a párt-, az állami és a gazdasági szer­vek, valamint a nemzeti bizottságok. A Csehszlovák Néphadsereg katonái is nagy segítséget nyújtottak. Egyidejűleg btrálőan rámutatott ar­ra, hogy egyes helyeken az illetékes szervek nem reagáltak kellő gyorsa­sággal az előállt helyzetre, és nem használtak ki idejében minden lehe­tőséget a problémák megoldására. Bi­zonyos nehézségek keletkeztek, főleg a helyt közlekedésben és ellátásban. A CSKP KB Elnöksége jóváhagyó­lag tudomásul vette azokat az intéz­kedéseket, amelyeket a kerületekben Az SZLKP KB Elnöksége Bratislavá­­ban tartott ülésén értékelte a felta­láló- és az újítémozgalom területén a 7. ötéves terv’dó'szakban Szlová­kiában e'ért eredményeket, e mozga­lom fejlesztésének a 8. ötéves terv­időszakra kiűzött céljait és azokat a feladatokat amelyek a szlovákiai szakszervezetekre e célok elérése te­rén hárulnak. Megállapította, hogy a találmányok, az újítási javaslatot és az ipari min­ták kidolgozásának és érvényesítésé­nek 7. ötéves tervidőszakra jóváha­gyott programjában kitűzött felada­tok teljesítésének és túlteljestésé­­nek köszönhetően a tervezettnél na­gyobb társadalmi hasznot értek el, s ehhez a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is jelentős mértékben hoz­zájárult. A feltaláló- és az újítómozgalom sikerein kívül fogyatékosságok is vannak, amelyek gyengítik e moz­galom befolyását a népgazdaság fej­lődésére. A gyakorlatban miridenek-és járásokban a párt- és közigazga­tási szervek az egyes termelő- és szol gáttá tóüzemek normális működé­sére tesznek. Hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a magas színvonalú fe’készültséget az időjárás további kedvezőtlen alakulása esetére az egész téli időszakban. Teljes mérték­ben pótolni ke'l a terv teljesítésében egyes vállalatoknál keletkezett ki­eséseket. Örömmel fogadta, hogy a kollektívák kezdeményezően töreked­nek e kiesések pótlására, elsősorban szállítási kötelezettségeik teljesítése érdekében. A kedvezőtlen időjárás következményei nem szolgálhatnak ürügyül az egyes vállalatok és szer­vezetek tevékenységében mutatkozó belső fogyatékosságok igazolására. Elsőrendű kötelesség azon kérdések gyors megoldása, amelyek az embe­rek létfeltételeit érintik, ezen belül a hőeltakarításnak az egyes városok­ban és községekben való megszerve­zése. ^ A CSKP KB Elnöksége egyúttal megtárgyalta a CSKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságának arról szóló jelentését, hogvan teljesítik az Állami Tervbizottság, valamint a Cseh és a Szlovák Tervb'zottság pártszervezetei és kommunistái tevé­kenységének tökéletesítésére az 1983. évi ellenőrzés alapján tett ajánláso­kat. Megállapította, hogy számos lé­pés történt a három tervezési szerv munkájának javítására. Egyúttal hangsúlyozta, hogy — lényeges mér­tékben — tovább kell emelni a ter­vezés színvonalát a CSKP XVII. kong­resszusán megszabott igényes köve­előtt kevés figyelmet fordítanak e fo­lyamat irányításának minőségi szem­pontjaira. A jelenlegi szükségletek­nek a gazdasági és a szakszervezeti szervek irányító- és szervezőmunká­jának színvonala sem felel meg. Nem értek el lényeges fordulatot a jóvá­hagyott megoldások felhasználásában és a népgazdaság további szerveze­teinél történő széles körű alkalma­zásában. Továbbra Is jelentős tarta­lékok vannak a feltalálók és az újí­tók számára kedvező feltételek meg­teremtésében és a velük végzett mun­kában. Az SZLKP KB Elnöksége támogatá­sáról biztosította a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa által kitűzött a­­zon célt, hogy progresszívabbá kell tenni a találmányok, az újítási ja­vaslatok és az ipari minták kidolgo­zásának és felhasználásának tervszerű fejlesztésére irányuló programokat a reszortoknál, a konszerneknél, a trösztöknél és a vállalatoknál. Meg­állapította: ez teljes mértékben meg­telmények szellemében. Amint erre a CSKP KB 4. ülése birálóan rámuta­tott, törődni kell a tervek szorosabb kölcsönös kötődésével és az adásvé­teli kapcsolatok javításával. Jóváhagyólag tudomásul vette a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizott­ság munkatervét. Hangsúlyozta, hogy növelni kell az ellenőrző szervek munkájának hatékonyságát a fegye­lem és a rend megszilárdítása érde­kében. Ezzel kapdsolatban foglalko­zott a népi ellenőrzési szerveknek, — amelvek a kijelölt vállalatoknál meg­kezdik a gyártmányok minőségének ellenőrzését, — az ez irányú előké­születeivel. Kiemelte, hogy meg kell gyorsítani e téren az előrehaladást és gondoskodni kell arról, hogy ha­tékony eredményekkel járjon. A továbbiakban a nemzetközi kap­csolatok néhány kérdésével foglalko­zott. Jóváhagyta a csehszlovák kül­politika célkitűzéseit és az idei fő akciók tervét. Hangsúlyozta, hogy a CSKP XVIi. kongresszusának határo­zataival összhangban külpolitikánk alapvető és tartós feladata az aktív részvétel a szocialista közösség or­szágaival egvbehangolt békeerőfeszx­­tésekben. Ebben a szellemben a fő fi­gyelmet az idén is a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista ország­gal való sokoldalú együttműködés el­mélyítésére fordítjuk. Aktív lépéseket kell tenni a háborús veszély elhárí­tásáért és a leszerelésért, a nemzet­közi feszültség enyhítéséért, a kon­struktív nemzetközi együttműködésért és a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének megteremtéséért vívott harcban. Jóváhagyta a szocialista, a fej'ődő, és a fejlett tőkés országok­kal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének konkrét irányát, vala­mint a nemzetközi fórumokon köve­tendő eljárást. felel az SZLKP legutóbbi kongresz­­szusán meghatározott azon követel­ménynek, hogy a csehszlovák gazda­ság keretében a szlovákiai népgaz­daság fejlődése dinamikusabb legyen. Az SZLKP KB Elnöksége egyúttal megtárgyalta a csehszlovákiai terme­lés minőségének javítására a Szlová­kiai Népi Ellenőrzési Bizottság hatás­körében tett intézkedések tervezetét. Politikai és szervezési intézkedéseket hagyott jóvá a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány által A cseh­szlovákiai gazdasági mechanizmus át­alakításának elvei címmel elfogadott dokumentum végrehaitására a szlo­vákiai feltéte’ek között. Nagyra értékelte azon üzemek, in­tézmények és személyek kezdeménye­zését és áldozatos munkáját, ame­lyek, illetve akik hozzájárulnak a kedvezőtlen időjárási viszonyok kö­vetkeztében Szlovákiában előállt rendkívüli helyzet következményeinek felszámolásához. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy fogyatékosságok van­nak az időjárási viszonyok okozta bonyolult problémák megoldására irányuló szervezésben. A szövetségi kormány jelentést vi­tatott meg a KGST Végrehajtó Bizott­sága moszkvai 122., ülésének előké­születeiről és tartalmi kérdéseiről. A kormány foglalkozott azoknak a feladatoknak a teljesítésével, amelyek a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesz­tési programja tájékoztatási, rend­szerének létrehozásából hazánkra há­rulnak. Megtárgyalta a Krivoj Rog-i ércfeldolgozó kombinát építésében való csehszlovák részvétel feltételeit is. A termelés műszaki színvonalának emelkedéséhez és minőségének javu­lásához való hozzájárulásnak tekinti a KGST-tagállamok által kölcsönösen szállított gyártmányok minőségének elbírálásával és szakvéleményezésével kapcsolatos rendszer létrehozásáról szóló alapdokumentum tervezetét, va­lamint annak a dokumentumnak a ja­vaslatát, amely szeyvezésileg rendezi ennek módszertani," gazdasági és jogi működési alapjait. Egyúttal megvitatta a csehszlo­vák—szovjet gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési vegyes bizottság tavaly decemberben tartott 27. ülésének eredményeit, és határo-Kilencven évvel ezelőtt született Karol Šmidke, a csehszlovákiai kom­munista mozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, aki egész életét és mun­kásságát a kommunista párt szolgá­latának szentelte. Születésének 90. évfordulója alkal­mából Bratislavában, a róla elneve­zett parkban koszorúzási ünnepséget (Folytatás az 1. oldalról) rendszergazda keretében a Gabbíko­­vói ÁG 4,0n tonnás terméshozamot értek el, add;g a Hegvétei (Kútn:ky) Efsz-ben csak 1,72 tonnát, azaz 43 százalékkal kevesebbet; míg a Nasz­­vadi (Nesvady) Efsz-ben hektáron­ként 3,31 tonna termést takarítottak be, addig a Bajcsi (Baic) ÁG-ban csak 1,84 tonnát, azaz 44 százalékkal kevesebbet. A hasonló pé’.dák sorát tovább folytathatnánk. Mindez azt bizonyítja, bogy az anyagi befekteté­seket nem mindenütt használják ki hatékonyan. E fölött komolyan el kell gondolkodni nemcsak a gyen­gébb eredményeket elérő üzemekben, hanem a rendszergazdáknál is. A nyolcadik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaságba dolgozók egy!k legfontosabb feladata, hogy gyorsabb ütemben fejlesszék a növényterme­lést. Á gyakorlat már igazolta, hogy zatot hagyott jóvá ezek realizálására. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy kezdeményezőbben és céltuda­tosabban kell. közvetlen termelési és tudomány os-műszaki kapcsolatokat teremteni a csehszlovák és szovjet szervezetek között, ezen belül közös tudományos-termelési társulásokat kell létrehozni, és szervezni kell az új, korszerű együttműködési formák gyakorlati alkalmazásának hatékony ellenőrzését. A kormány nagy súlyt helyezett a pótalkatrészek szállításá­val kapcsolatos feladatok teljesítésé­re is. A szövetségi kormány egyetértett azzal a javaslattal, hogy Csehszlová­kia vegyen részt a Szovjetunióban a novolipecki fémkohászati kombinát építésében. Egyúttal egyetértett azzal a javaslattal, hogy hazánk is írja alá és ratifikálja azt a sportra vonatkozó nemzetközi egyezményt, amelyet 1986 végén az ENSZ-közgyűlés hagyott jó­vá, s amely elítéli a faji megkülön­böztetést, és kötelezi az aláíró álla­mokat, hogy tegyenek hatékony in­tézkedéseket a faji megkülönbözte­tésnek a sportban érvényesített min­den formájának megszüntetésére. tartottak. Az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Front KB, a Szlovák Nem­zeti' Tanács, és az SZSZK kormánya közös koszorúját helyezték el Karol Šmidke emlékművénél Jozef Lenárt­­nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezeté­sével a jelenlevő neves politikai sze­mélyiségekből álló küldöttség tagjai. ezen igényes feladat teljesítéséhez vezető egyik utat jelenti a termelési rendszerek továbbfejlesztése, amit jelenleg a nagy teljesítményű gépek és berendezések, valamint a sajátos növényvédő szerek hiánya fékez. Az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatos keretek alapján a nyolcadik ötéves tervidőszakban tovább bővülnek a növénytermelési rendszerek, e’őrelát­­hatőlag mintegy 70 ezer hektár terü­leten, ennek a felét magyarországi behozatal képezi. A növénytermesztés intenzitásának és hatékonyságának növelése érdeké­ben tovább kell fejleszteni a rend­szergazdákat, mindenekelőtt káder- és anyag vonatkozásban, hogy még hatékonyabb szakmai segítséget és tanácsadói szolgálatot nyújthassanak a taggazdaságoknak, s a minimálisra csökkentsék a terméseredmények közti nagy különbségeket. Dlést tartott az SZLKP KB Einisege Tiszte ges наго Šmidke emléke előtt Termelési rendszerek a növénytermesztésben BELPOLITIKA! KOMMENTÁR Évről évre elmondhatjuk, s el is mondjuk, anélkül, hogy a kijelentés súlyát bármennyire is csökkentenénk: a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövet­sége életében fontos eseménynek számítanak a járási konferenciák. Hatványozzottan érvényes ez most, amikor szövetségünk — ez év január elsejétől — ismét az SZSZK Nemzeti Frontjának tagja lett. (Azokkal a változásokkal, amelyek a Csemadok munkájában, lehetőségeiben és nem utolsósorban társadalmi presztízsében e körülmény folytán várhatók, egy külön írás keretében még visszaté­rünk; ezúttal olyan szempontok alap­ján kívánjuk áttekinteni a témát, a­­me'yek a szövetségünk előtt álló fel­adatokat tekintve általános érvé­nyűek.) Az összegezésre való törekvés már a közelmúltban lezajlott évzáró köz­gyűlések során jól felmérhető volt. Alapszervezeti szinten itt elemezték először azoknak a feladatoknak a teliesitését, amelyeket átfogó társa­dalmi méretekben a CSKP XVII. kongresszusa, közelebbről pedig a szövetségünk legfelsőbb fórumain hozott határozatok tűztek ki a mint­egy százezres tagbázis számára. Elő­re kell bocsátanunk, hogy ezeknek a feladatoknak a teljesítése nem volt problémamentes. Olyan gazdasági vi­szonyok közepette kellett velük meg­birkóznunk. amelyeknek társadalmi méretekben az egyik fő jellemzője a takarékosság volt. Nem szorul külön bizonyításra, hogy minden társadalmi szervezet működéséhez megfelelő anyagi háttérre van szükség, s hogy munkájának minősége nagymérték­ben éppen anyagi lehetőségeitől függ. Nincs ez másként egy kulturá­lis szervezet életében sem, hiszen lelkesedéssel, áldozatkészséggel sok minden elérhető, de a kitűzött igé­nyes feladatok megvalósításához ön­magában ez ma már mégsem elegen­dő. Annál örvendeiesebb, hogy az év­záró közgyűlések tanulságai alapján leszögezhetjük: a kitűzött feladatok legnagyobb részét sikerült teljesíte­nünk. Ez a megállapítás a szövetség hatáskörébe tartozó kulturális-nép­művelő tevékenységre, illetve általá­nosságban a szervezeti életre egy­aránt vonatkozik. Mindez — a fen­tiekkel összefüggésben — a tagság és a tisztségviselők nagy többségének ügyszeretetét, odaadó munkáját, a feladatokhoz való pozitív hozzáállá­sát bizonyítja. Mit várhatunk, illetve mit várunk a járási konferenciáktól? A kérdés kissé közhelyszámba megy, feltevésé­nek jogosságát azonban senki nem vitathatja. A legáltalánosabb érvé­nyű, legátfogóbb válasz kétségkívül ez lehetne: a szövetség munkájának további javulását, mennyiségi és mi­nőségi téren egyaránt. Természetesen szükség van a közelebbi behatárolás­ra, az ebből eredő feladatok konkre­tizálására. Az egyik alapfeladatként említhetjük például a tagság létszá­mának további emelést, amelyet azon­ban távolról sem csnpán mennyiségi mutatóként kell értelmeznünk. A tag­ság bázisának folyamatos feltültése az alapszervezetekben folyó munka minőségi javításának fontos eszköze lehet, és arra kell törekedni, hogy valóban azzá is váljon. A nemzedék­­váltás szerepe, akárcsak a társada­lom életének minden területén, itt is jelentős. A fiatal nemzedék aktivitá­sa kísérletező kedve, az újhoz való hozzáállása, s nem utolsósorban mű­veltségi szintje általában törvénysze­rűen túllép az elődeién, s ez feltét­lenül kiaknázandó potenciális tarta­lékot jelent. Ahol tehát a helyzet megkívánja, feltétlenül élni kell ez­zel a lehetőséggel, s arra kell töre­kedni, hogy — elsősorban a tisztség­­viselők. szervezők, irányítók szintjén — agilis, sokoldalúan képzett és szé­les látókörű fiatalok vegyék át a tá­vozó idősebbektől a stafétabotot. O- lyanok, akik túl azon, hogy a magu­kévá teszik elődeik tapasztalatait, szüntelenül új utakat és lehetősé­geket keresnek, s nem idegenek szá­mukra azok az új munkaformák, a­­melyeket a haladás — nem utolsó­sorban a műszaki haladás — hoz magával. Az ilyen nemzedékváltás, az elődök érdemeinek kisebbítése nélkül, minden szinten csak eleve­nebbé, hatékonyabbá, dinamikusabbá teheti a szövetség munkáját. A Csemadokban folyó tevékenység hatékonyságának egyik sarkalatos pontját képezik az annyagi lehetősé-, gek. Sajnos, sok példát lehetne fel­hozni arra, hogyan szorítja határok közé a kultúrmunkát a pénzeszközök hiánya még ott is, ahol pedig erre minden más téren kedvezőek a lehe­tőségek. Nem szabad persze szem elöl tévesztenünk, hogy az anyagi fedezet olyan tényező, melynek mér­tékét szigorú gazdasági szempontok határozzák meg. Az erre való szün­telen hivatkozás, vagy ha úgy tetszik, az ebbe való belenyugvás azonban sok esetben nem más, mint alibiz­mus, és mint ilyen, eleve passzivitást von maga után. Az új formák, de mindenekelőtt az új lehetőségek ke­resése ezen a területen is feltétlenül szükséges, sőt talán itt a legszüksé­gesebb. Hogy milyenek ezek a lehe­tőségek? Induljunk ki abból, hogy a Cseinadok-al a pszervezetek túlnyomó többsége a falvakban működik. Saját anyagi forrásaik már csak a nagy­ságuknál fogva is korlátozottak, s ezen nem sokat segít a helyi nemzeti bizottságok ugyancsak meglehetősen szűkre szabott kulturális pénzalapja sem. Egy aktív, agilis vezetőség azon­ban új lehetőségek után néz, és — főleg fáluhelyen — nem is nehéz megtalálni azokat. Kézenfekvő, hogy az egységes földműves-szövetkezetek­re célzunk, amelyek falvaink többsé­gében magasan produktív termelő­üzemek, s mint ilyenek, jelentős pénzeszközök felett rendelkeznek. Külön kulturális alapjuk van, de még lényegesebb az a tény, hogy létük alapvetően határozza meg a község legszélesebb értelemben vett társa­dalmi életét. Ha mindehhez hozzá­vesszük még a kis közösségekre jel­lemző szoros belső kohéziót, többszö­ri szociális „átfedéseket”, a munka, a szabadidő-tevékenység és a szerve­zeti élet szükségszerű összefonódá­sát, nem nehéz belátni, milyen lehe­tőségeket jelent egy Csemadok-aiap­­szervezet számára az egyységes föld­műves-szövetkezettel való hatékony együttműködés. Szükségszerű tehát, hogy ezt az együttműködést nrnden lehetséges fórumon szorgalmazzuk — beleértve a küszöbön álló járási kon­ferenciákat is. Mindaz, amit a társa­dalmi és a szervezeti élet összefonó­dásáról falusi viszonyaiban elmond­tunk, más nagyságrendben bár, de járási méretekben is érvényes: a kü­lönböző szervek, intézmények és szer­vezetek itt sem működnek egymástól függetlenül, kapcsolatuk, és részben egymásrautaltságuk az ott dolgozó emberek társadalmi aktivitásának törvényszerű következménye. Legye­nek tehát a járási konferenciák olyan fórumok is, amelyeken a szö­vetségi élettel közvetlenül összefüg­gő feladatok mellett az eredményes munkához feltétlenii’ szükséges véd­nökök, mecénások megszerzésének kérdése is napirendre kerül. A lehe­tőségeket, a viszonyokat, de m-nde­­nekelőtt a közös célt tekintve ez jár­ható és követendő üt kell hogy le­gyen. VASS GYULA A Csemadok járási konferenciái elé

Next

/
Thumbnails
Contents