Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-20 / 24. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. jűnius 20. Valóban védett? Évmilliók teltek el. amíg az emberiség létét biztosító termőföld kialakult. Sajnos, napjainkban néhány hónap is elegendő annak tönkretételéhez. A rohamos iparosodás és városiasodás folytán évente több ezer hektár szántóföld végérvényesen, helyrehozhatat’anul kiesik az élelmiszer-termelés láncolatából. Pedig a szüntelenül zsugorodó termőterületről egyre több ember számára kell megtermelni a szükséges élelmiszereket. Ma Szlovákiában egy lakosra mindössze 0,29 hektár szántó- és 0,47 hektár mezőgazdasági terület fut. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a talaj minőségi oldalát, vagvis a termőképességét sem. A szántóterületnek nem egészen 33 százaléka olyan talajokból áll, amelyek az alap-agrotechnikán kívül egyéb beavalkozást nem igényelnek. A hátralévő terület a gyengébb termőképessége vagy ez ipari szennyeződés okozta károk miatt rendszeres talajjavító beavatkozást igényel. A 8. ötéves terv viszont — az előző időszakhoz viszonyítva — fokozott feladatokat állít a mezőgazdaság elé. Megvalósításukhoz feltétlenül szükséges a megfelelő nagyságú termőterület, a talajok kielégítő termőképessége és a termesztett növénykultúrák kívánt gentikai adottsága. Miképpen alakult az elmúlt időszakban Szlovákia termőterülete. s mit tettünk véde'me érdekében, arról a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón Alfonz Šiška mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma talaj- és környezetvédelmi osztályának igazgatója számolt be. Hazánkban a legfelsőbb pártós állami szervük megkülönböztetett figyelmet szenteltek és szentelnek a termőfö’d védelmének A CSKP X. knngresz szusa óta egészen a XVil. kongresszusig a határozatok alapvető követelményként hangsúlyozták a mezőgazdasági terület megóvásának, illetve stabilizálásának a szükségességét. Európában alig akad olyan ország, ahol annyi törvényhozói rendelet és intézkedés látóit volna napvilágot a termőföld védelmére, mmt hazánkban. Közü'ük a teljességre való törekvés nélkül legalább néha nyat megemlítünk. Még 1966- -ban megszületett a föld védelméről szóló törvény, amely a mezőgazdasági terület rohamos csökkenésének leállítására, illetve mérséklésére volt hivatott. Tíz évvel később, 1376-ban novellizálták ezt a törvényt a 124. számú knrmányrendelet révén. A novella a törvény több cikkelyét kiegészítene és szigorította. Egyebek között ki mondta a különösen vedelt területek fogalmát, s ezen területek megtartásának kötelezvényét a mezőgazdasági termelés számára. A kormányrendelet a mezőgazdaságon kívül mindazon ágazatokat is érintette, amelyek földierülette) rendelkeznek. másította az illetékes szerveket a területrendezési tervdokumentáció, valamint az urbanizálási tervek felülvizsgálatára. mivel az új lakótelepek, de egyéb épftkezések is a legtermékenyebb szántóterületeken épültek. További szigorítást hozott az 1979-ben kiadott 384-es számú kormányrendelet, amely egyebek között arra kötelezte az építészeti és műszaki fejlesztési tárcát, hogy gátolja meg a városiasodás terjedését a már beépített területeken kívül. Jelentősem növelték a nem mezőgazdasági célokra elvont területek díjszabását is, amely az eredeti 1 millió 350 ezer koronáról 5 millió 550 ezer koronára nőit minden hektárnyi területért. A jelenlegi tényállás azonban arra enged következtetni, hogy ezidáig a számtalan rendelet és szigorított intézkedés nem hozta meg a kívánt eredményt. Csak igen lassú ütemben sikerült gátat vetni a termőterülettel való felelőtlen pazarlásnak, részben azért, mert — a rendeleteket „kiegészítő“ kivételek révén -- a beruházók mindig megtalálták a törvényt megkerülő kiskapukat. A másik oldalon pedig a helyzetet nehezíti az építkezési beruházások egész folyamatát irányító, érvényben lévő szabályozó rendszer. A többszörösére emelt díjszabás sem riasztotta vissza a beruházókat a termőföld igénybevételétől, mivel ez az összeg nem terheli a beruházási költségeket, mert ezt más forrásokból fedezik az építkezők. Érthető, hogy ily módon nem hat eléggé ösztönzően. De nézzünk meg néhány számadatot. Szlovákiában 1966- -tól 1985-ig a szántóterület 61 ezer 521 hektárral csökkent. Ennek a területnek több mint 60 százalékát az építkezési beruházásokra vonták el, összesen több mint 37 ezer hektárt. Fzck mind olyan területek voltak, ahol legalább az 5 tonna gabona megteremne. Az összterületre átvetítve ez évente 185 ezer tonna gabonatermést jelent... Érthető, hogy az élelmlszer-ellátás mellett az iparfejlesztés, a közművesítés, a lakásépítés is né'külözhetetlen. s végső soron a lakosság életszínvonalának emelését szol gátja. De a beruházások megvalósítása során figyelembe kel! venni a célszerű területi elrendezést, a terület ésszerű kihasználását, de főleg a kormányrendeletek által előirányzott termőföld- és kürnyezetvédelmi szempontokat. Megkérdőjelezhető például, hogy az alig félmillió lakost számláló Bratislava beépített területe miért kiterjedtebb, mint a több mint egymillió lakosú Prágáé. Hasonló esetek persze országszerte találhatók. Habár az intézkedések és rendeletek nem is érték el teljes mértékben a kívánt célt, mégsem maradtak hatástalanok. Már az is sikernek szá mit, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban első Ízben könyvelhettük el a szántóterület bővülését, mintegy 664 hektár ral, csökkenése helyett. Igaz, ugyanakkor a mezőgazdasági terület 9 ezer 790 hektárral csökkent. Az sem örvendetes, hogy a szántóterület mintegy Ш0 hektára I éppen Szlovákia legprnduktlvabb körzeteiben, nevezetesen a Nyugat-szlovákiai kerületben lett kevesebb. A felsorolt számok világosan jelzik, hogy a termőföld védelme az elkövetkezendő időszakban fokozott erőfeszítést, következetességet és társadalmi összefogást igényel. Minden erőnkből stabilizálni kell azt az 1 millió 586 ezer hektár mezőgazdasági területet, amelylyel a 8. ötéves tervidőszakba beléptünk. Hiszen a* évi tervfeladatok erre a területre vannak lebontva. A termőföld védelmére adottak a törvényes jogszabályok és rendeletek. E- zeknek pontosítása, szigorítása úgyszólván szüntelenül folyamatban van. Az etmó't évben jóváhagyott 123-as számú kormányrendelet például többek között kimondja, hogy a beruházó az elvont területet köteles rekultivált területtel helyettesíteni a terület elfoglalásának napiáig. Továbbá az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma arra törekszik, hogy a szigorított követelmények a jövőben a IH és a TV. bnnitású ta’ajokra is vonatkozzanak. Bár az utóbbi években a beruházók már a mezőgazdasági termelés szempontjából kevésbé értékes dombosabb területekre kezdik ráirányítani a vá rosfejlesztési terveket, követ kezetesen felüt kell vizsgálni a városiasadás további terjeszkedésének szándékát. További építkezésre elsősorban a városok belterületein található számottevő be nem épített területeket kell kihasználni. Igaz, a mezőgazdaság reszortjában Is több területrendezési probléma akad. Több ezer hektárnyi területet foglalnak el például az elhanyagolt, már félig-meddig beerdősödött legelők. A legújabb intézkedések értelmében 1988-ig rendezni kell a mezőgazdasági terület és az erdőgazdaság közötti határt. A talaj termőképességének a növelése érdekében már ezidáig is tetemes befektetések történtek. A 7. ötéves tervidőszak végéig összesen 401 ezer hektáron végezték el a lecsapolást, 272 hektáron öntözőberendezések épültek, s 4 ezer kilométeres szakaszon rendezték a folyópartokat. Ebben az ötéves tervidőszakban további 70 ezer hektárnyi területet alagcsüveznek, s ugyanannyi területtel bővülnek az öntözési lehetőségek. A hosszú távú fejlesztési tervek szerint kétezerig Szlovákiában a lecsapolt terület eléri az 558 ezer, az öntözhető terület pedig a 982 ezer hektárt. A nem beruházó - sos jellegű talajjavítások is jelentős területre kiterjedtek, s az 1971—1985-ös évek folyamán elérték az 1 millió 270 ezer hektárt. Ebben az ötéves tervidőszakban is közel 500 ezer hektárnyi terület feljavításával számolunk. Tehát ezidáig sok minden történt a termőföld védelme és termőképességének növelése érdekében. Am ezen a téren is szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy az alapjában véve progresszívnak mondható törvényhozó Intézkedések a termőföld védelmében elérjék létfontosságú társadalmi céljukat, azt, hogy a következő nemzedékek számára is elegendő termőföld álljon majd rendelkezésre. KLAMARCSIK MÄRIA Minden hektárnyi terület felbecsülhetetlen érték. Takarmányt, gabonát vagy az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagot jelent Fotó: Št. Krajüovlő A 8. ötéves tervidőszakra e’őirányzott feladatok az előzőhöz viszonyítva a mezőgazdasági termelésben is lényegesen igényesebbek, elsősorban a minőségi követelmények tekintetében. Az intenzív gazdálkodás érdekében — amely az ötéves tervfeladatok teljesítésében döntő jelentőségű tényező — a mennyiségi mutatókról a minőségi és a hatékonysági mutatókra kell átterelni a figyelmet a mindennapi munka során. A tudományos-műszaki haladás felgyorsítása és eredményeinek rugalmas gyakorlati etka'mazása melleit szükségessé vált maximális mértékben támogatni a dolgozók kezdeményezését, s [okozni a munkaközösségek anyagi érdekeltségét. A gazdasági mechanizmus átépítésére irányuló törekvések, de az új gazdsáei szabályozók Is tág teret nyitnak a kezdeményezés kibontakoztatására. Egységes földműves-szövetkezetünk — a nyitraivánkai Virágzás Efsz — vezetősége idejében reagált az ň] követelményekre, amelyek kifejezésre jutottak már az idei gazdasági és pénzügyi terv lebontásában, de főleg a tervfeladatok teljesítésére Irányuló intézkedések jóváhagyásában; valamint a dolgozók anvagi érdekeltségének felülvizsgálatában. Köztudott, hogy a tejüzem az idei évtől kezdve megszigorította a tej minőségének értékelését, s ennek alapján az egyes osztályokba való besorolását. A minősítés során rendszerint hdvonta két mintát értékelnek. A múlt év végéig az a szabály érvényesült, miszerint ha a két tejminta minősége különbözött, s például az egyik első, a másik pedig másodosztályúnak bizonyult, akkor az abban a hónapban értékesített tejet az első osztályba sorolták. Az Idei évtől kezdve fordított a helyzet, s a fent említett hasonló esetben a havi tejeladást másodosztályúnak minősítik Mit jelent ez szövetkezetünkben a tejértékesítésből származó bevétel tekintetében? Ha a havonta értékesített 250 ezer liter tejet a második osztályba sorolják, akkor az első osztályú minőséghez viszonyítva 50 ezer koronával csökken a bevételünk. A harmadosztályú tej értékesítése esetén már 175 ezer koronával szegényebb a szövetkezet. Az egész évi tejeladásra — hozzávetőlegesen 3 millió literre — átvetftve másodosztályú minőség esetén a bevétel 600 ezer koronával, harmadosztályú tej esetében pedig 2 millió 1(10 ezer koronával csökken. Ez pedig a szövetkezet kasszájára nézve nem elhanyagolandó összeg. Az önköltségek értéke — melyeknek közel 90 százalékát a takarmányozási költségek képezik — az első- vagy harmadosztályú tejnél gyakorlatilag egyforma. Ebből kiindulva érthető, liogy az első osztályú tej elérésére Irányítottuk műszaki és szervezési intézkedéseinket, de legfőképpen a fejők és az állatgondozók anyagi érdekeltségét Ennek megfelelően az állatgondozók — az istát lótípustől függően — 5, illetve 10 korona különprémiumot kapnak minden 100 liter kifejt első osztályú tej után. Ha viszont a tej második, illetve harmadik osztályba kerül, akkor az állatgondozók e'esnek a prémiumtól, s ezen túlmenően az állattenyésztési dolgozók jutalmazásának belüzemi szabályai értelmében az alanbériik is csökken. ígv az állatgondozók havi bére közölt egyforma mennyiségű. de eltérő minőségű tej klfejóse esetén 400, sőt 900 korona különbség is lehet. Persze, az állatgondozókkal szemben nem támaszthattunk volna Ilyen igénves követelményeket a megfelelő feltételek megteremtése nélkül. A múlt év derekán üzemi laboratóriumot helyeztünk üzembe, ahol naponta ellenőrizzük a tej minőségét. Az érdekesség kedvéért elmondható, hogy míg tavaly az értékesített tejnek 80,7 százaléka az első. 17.7 százaléka a máaoďk. 0.8 sázaiéka pedig a harmadik osztályba került, addig az idei év első Ma a szövetkezeti agrolaboratáriumok a korszerű mezőgazdasági termelés alapvető kellékeinek számítanak, s nagy segítséget nyújtanak főleg a minőség ellenőrzésében Fotó: Št. Krajčovič negyedében az első osztályban a tejnek mintegy 92,1 százalékát, a második osztályban pe dig mindössze 7,9 százalékát értékesítettük. A mezőgazdasági termelésen belül a növénytermesztési tartjuk a legjelentősebb szakágazatnak. Tudatosítottuk, hogy jobb eredmények csakis a tudományos-műszaki haladás vívmányainak széles körű alkalmazásával érhetők el. Az előrehaladást ezért elsősorban a termelési rendszerek alkalmazásától várjuk, amelyeket az Idén bevezettünk a szemes kukorica, a napraforgó és a cukorrépa egész vetésterületére. A legfontosabb feladatok között azonban a talaj termőképességének a fokozását tartjuk számon. A talaj biológiai és fizikális tulajdonságainak javítására egy egész sor intézkedést fogadtunk el, a megfelelő agrotechnikától kezdve egészen a talajvizsgálat és az adott növénykultúra igénye alapján Irányított tápanyag-utánpótlásig. A talaj termőképessége szempontjából azonban az istállótrágvázást tartjuk a legfontosabbnak. A trágya megfelelő kezelése érdekében az idén valamennyi állattartó telepünkön bevezettük annak konténeres kihordását. Figyelmünket a növénytermesztés szakaszán is a termékek nrnőségének és a termelés gazdaságosságának javítására összpontosítjuk. Nem lehet ugyanis közömbös számunkra, hogy pé'dáu! az árpát — száz kilónként — 160 koronáért mint takarmánygabonát, vagy 220, illetve 240 koronáért I. vagy II. osztályú sörárpaként értékesítjük. Kétezer tonnás árpatétel esetén az értékesítésből származó bevétel közötti különbség eléri az 1 millió 200 ezer, illetve az 1 millió 600 ezer koronát. Jövedelem szempontjából а búza minősége sem mellékes Ha ugyanis a tervezett négyezer tonna búzát kenyérgabonaként értékesítjük, akkor a takarbányipari búzával szemben 800 ezer koronával nagyobb bevételhez jutunk. Ezeknek a kérdéseknek kellő figyelmet szentelünk. A kívánt minőség elérése érdekében a figyelmünket elsősorban a legjobb minőségű fajták kiválasztására, továbbá a megfelelő tápanyag-utánpótlásra és a kíméletes betakarítás utáni kezelésre összpontosítjuk. A cukorrépa cukortartalma nem csupán társadalmi, hanem gazdsági szempontból Is fontos, mert jelentős mértékben befolyásolja a növénykultúra jövedelmezőségét. Az elméit két esztendő folyamán szövetkezetünkben 16. illetve 15,7 százalékos cukortartalmat értünk el. Ez jóval magasabb érték a száz kilónként 39 koronáért értékesített standard 15 százalékos cukortartalmú répánál. tgy 1985-ben a cukorrépát — 100 kilónként — 43 koronáért, 1986-ban pedig 41,80 koronáért értékesítettük. A cukorrépa megfelelő tápanyagpótlásával az idén is el akarjuk érni a 16 százalékos cukortartalmat. Igaz, a termelés növelésében még jelentős tartalékaink vannak, főleg a betakarítási veszteségek csökkentésében, bér minden évben az egész területen megszerveztük a répa kézi utészedését. A termelés nagyságát és gazdaságossását azonban nem csekély mértékben a „Ripro“ módszer segítségével végzett értékelés is befolyásolja, amely véleményünk szerint nem ad teljes mértékben objektív értéket. A Nyitrai [Nitra 1 Cukorgyár javaslatára a cukorgyár felvásárló körzetéhez tartozó mezőgazdasági üzemek tavaly áttértek az úgynevezett .„konfliktus mentes“ felvásárlásra. A mező■ gazdasági üzemek bizonyos anyagi kockázatot vállaltak arra az esetre, ha a cukorgyár a felvásárolt cukorrépából nem érte volna el a szabvány által előirányzott cukortermelést. Valójában a cukorgyár nagyobb cukortermelést ért el, s ennek következtében a cukorrépakampány befejezése után a répatermelő üzemeknek a felvásárolt répa nettó tömegéhez még 7,5 százalékút hozzászámított. Szövetkezetünk esetében ez 476 tonna répatiibbletet jelentett. Persze, ehhez hozzájárult a cukorrépakampány zavarmentes végrehajtása, valamint a cukorgyár példás gondoskodása a répa’erakatokröt és a répa kezeléséről. Mindenképpen jó példával járultak elő az adásvételi kapcsolatok javításához. Szövetkezetünkben, a minőségi mutatók javítása mellett kellő figyelmet szentelünk az össztársadalmi feladatoknak, elsősorban az állattenyésztési termékek értékesítési terve folyamatos teljesítésének. Az idei év első négy hónapjában a tej értékesítési időtervét 1,5, a marhahúsét 22, a sertéshús eladási tervét pedig 5 százalékkal túlteljesítettük. Gazdaságunkban minden feltétel adott — az állatállományok és az egyes korcsoportok tervezett számának a betartását illetően is — az évi feladatok maradéktalan teljesítéséhez. ч A pozitív eredményekhez nagymértékben hozzájárult a komplex szociális program megvalósítása ,a dolgozók kezdeményezésének a kibontakoztatása. de nem utolsósorban a jól szervezett szocialista versenymozgalom is. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettség értéke 2 millió 600 ezer koronát képvisel. A mindenekelőtt a minőség javítására irányul. A felajánlás 244 egyéni és 16 szocialista brigád által elfogadott kollektív vállalásból áll. A szövetkezetünkben elfogadott és végrehajtott intézkedések közül csupán néhányat említettem, főleg olyanokat, amelyek — meggyőződésem szerint — pozitívan hatnak majd az idei tervfeladatok teljesítésére. Jozef tukáü agrármérnök, a nyitraivánkai Virágzás Efsz közgazdásza , Kezdeményezés a minőség jegyében
