Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-13 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVÉ?. A 1987. június 13. 14 • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • Beszélgetés méz és virágpor mellett Az immár nyolcvankét esztendős Kulcsár Gáspár lácsi (lúc na Ostrove; lakos elméletileg képzett, több éves szakmai gyakorlattal rendelkező méhész, tehát igazi szaktekintély. Születésnapjának előestéjén találkoztunk vele. Szellemi frissessége, fiatal, megnyerő arca meghazudtolja előrehaladott korát. Ö is a nagy gazdasági válság Időszakában fogott hozzá a méhészkedéshez. Persze, ennek is megvan a maga kis története. A sógornője segített neki azzal, bogy néhány tyúkot eladott, s az árából méheket vásárolt. Leleményes ember létére sajátkezűleg készítette el a kasokat, némi szakmai segítséggel. Akkoriban — a harmincas években — a közelben csak Bősön (Gabčí-J kovo) és Somorján (Samorínj volt a méhészeknek, alapszervezete. Először a bősi. később pedig a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda} alapszervezetnek lett tagja. 1931-et írtak, amikor Kulcsár Gáspárék kertjének mélyén már négy Hunor típusú kaptár lapult a gyümölcsfák alatt. Még ma ts ezt a típust használja. Idő múltával a családok száma fokozatosan nőtt, majd megcsappant. Jelenleg 15 családja van. s ez alig egyharmada a valamikori állománynak. Ma mér az ,egész család méhészkedik. A fiatalabbik lánya és a vő 45 családdal foglalkozik. Ök nagyobb távolságokra vándoroltalak, míg a nagyapa csak itt, a falu környékén. Akácra előbb Komárom (Komárno), majd pedig Senica közelébe ts elmennek. így a vándorlás idejét leszámítva állandóan gazdag legelő mellett állomásozhatnak. Beszélgetés közben ötvsn-hatvan év távlatából apró részletek törnek elő házigazdánk emlékezetében. Evés méhcsaládszámok, gondok, megpróbáltatások. Személyes élménye mindkét világháború. Visszalopódzik a szobába a rövid időre felvillantott régi világ hangulata. — Akkoriban az embernek valahogy több barátja és jóakarója volt. Közben méz és virágpor kerül az asztalra, azt szopogatjuk felüdülésképpen. Majd az esélylatolgatás következett!. — A tavalyi év múhészszemmel sem volt gazdag, csak jó közepes—állapította meg a méhészmester. — A családok szempontjából a tavalyi tél kedvezőtlenebb volt az ideinél. Legutóbb csak egy család pusztult el, megfulladt. A közelmúltból az 1981-es évet emelném ki, hiszen akkor négyszer ts pergettünk. A határban húzódik a kis Doborerdő. ahol jelenleg ts '„legeltetek“. A méhek ilyenkor bőven találnak ott nektárforrást, hiszen a közel ben vadkörte, galagonya, meggy, fűz stb. virágzik. Július elejétől a lucerna mellett állomásozunk. Évente átlagban két szer-háromszor pergetek. De tíz évvel ezelőtt annyira kedvezőtlen volt az Időjárás, hogy egyszer sem vehettük e] a mézet a családoktól. Több tényezőnek kellett volna akkor optimálisnak lennie, melyek bőséges nektárképződést idéztek volna elő. Sem a levegő hőmérséklete, sem a napsugárzás, sem pedig a levegő páratartalma nem volt megfelelő. Szemléltetésképpen néhány adat: az akác mézelése szempontjából 18—22 C-fok a legideálisabb, a repce azonban már 12 C-fokon is mézel, ugyanakkor a hars már 20 C-foknál. elveszíti nektárját. A méhészkocsit nta már sokan Uaszn ál jak (A szerző illusztrációs felvételei 1 — Valanrkor helyben méhészkedtünk, a méhek mégis elegendő mézet hordtak. Ez ma már, sajnos, elképzelhetetlen — magyarázta Kulcsár Gáspár, majd így folytatta: végül is a mezőgazdaság járt Jól, mivel a vándorló méhész naeyban hozzájárul a bőséges termés előidézéséhez. Eltűnt a tarlóvfrágok nagy része, a gyomirtó megtette hatását. Ennek ebenere van elég nektár- és virágporforrás a környéken. Ilyen többek között a fűz. valamint az akác, melynek virágzása az Idén a kedvezőtlen időjárás következtében még e sorok írásakor is késik. Pedig az akác a rfigypattanástől számított negyven napon belül általában virágozni szokott. Kedvező időjárás esetében ez hamarabb is bekövetkezhet. Az akác rendszerint május vésrén virágzik. 1973-ban szintén rossz volt az idő. ám a kedvezőtlen viszonyok ellenére három héten át virágzott. Reméljük hasonlóképpen lesz az idén is. A réteken elsőként itt is a gyermekláncfű virágzik Sosem feledkezem meg arrfil. hogy olyan helyre vándoroljak a méheimmel. ahol többféle nektárforrást találnak. Fontos mézelő növénye’nk közé tartozik a repce is. A belőle nyert méz glükózt és fruktózt is tartalmaz, a virágpora pedig 25 százalékban könnyen emészthető fehárjé kot. A virágpor jelenti a méhek számára a fehérjeforrást, ezért akác után — ahol a méhek.kevés virágport találnak — virágporban gazdag helyre kell őket átvinni. A falu határában még a lucerna kínál kiváló alkalmat a legeltetésre. Virágzása egybeeshet az akác végével, s elhúzódhat akár a tarlóvirágzás végéig. Előnye, hogy kaszálás után 5—6 héttel újra virágzik, s ha- állandóan öntözik, abban az esetben bőségesen mézel. Egyébkénig az akáchordás után a málna az egyik legmegbízhatóbb nektárforrás az erdőben, erdőszélen. — Amikor terepszemlére érkezem, első dolgom, hogy gyorsan leellenőrizzem a keptárak nyílásait. Nekem elég, ha figyelem a viselkedésüket, mely alapján meg tudom ítélni a kaptárban uralkodó helyzetet — jegyzi meg Kulcsár Gáspár, mintegy igazolva, valóban érti a dolgát, — Általában az akácméz gyújtásénak megkezdését követően néhány nappal végzem el az első pergetést. tgv a hordás dandárját meeelőzűen pereetett családok maximálisan kihasználják a hordást, s ilyenkor gyűjtik be az igazi, tiszta akácmézet. A Kulcsár család minden tagja rendszeresen fogyaszt méhészeti ter-A mellesben mindig akad tennivaló mékeket, melyek magas élettani értéküknél fogva hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez. Vajon gondo-' lunk-e arra, hogy a méz mennyivel gazdagabb a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagokban, mint a cukor, amely csupán nádcukrot tartalmaz, míg a méz: gyümölcs-, szőlő-, kettős és többszörös cukrot; makróelemeket (nátrium, kálium, foszfor, klór); mikroelemeket {réz, mangán, jód, fluór stb.]; enzimeket, invertázt, diasztázt, valamint hormonokat és kevés vitamint Is tartalmaz. Lám, még fe’sorolnl is sok, de talán megérte fáradnunk, ha legalább egy olvasónkat sikerül a mézfogyasztók táborának megnyerni. Ugyanez érvényes a többi méhészet) termékre is, köztük a virágporra, amely húszféle aminosavat tartalmaz. Például harminc gramm virágpor kielégíti a szervezet napi szükségletét, bármely más élelem fogyasztása nélkül. A virágpor ezenkívül rengeteg anyagot és vitamint tartalmaz. Akik rendszeresen fogyasztják — mint a Kulcsár család is —, azok állítják, hogy javítja az étvágyat, segíti az agy vérellátását, jó hatással van az ember idegrendszerére, javítja a látást, használ a hajhullás ellen stb. A méhbetegségek elleni küzdelemnek Is megvan a múltja ebben a méhesben. A házigazda elmondta, hogy a 'harmincas évek végén, amikor még a bősi alapszervezetnek volt a tagja, kissé elszaporodtak az* állományban az élősködők. Tanácsot kért a kollégáitól. miként védekezhetne a kártékony rovarok ellen. Egy képtelennek tűnő ajánlat is elhangzott, nevezetesen az, hagy paradicsomlevéllel próbálkozzak. Megpróbálta, s csodák csodájára használt. Manapság Varrescens-csíkkal küzd a Varroa-alkák ellen. A méhá'lomány egészségének érdekében akácvirágzás után kiválogatja a setejt (épeket, ugyanis a már fekete lépeken a .fertőző betegségek kórokozói tömegével jelentkezhetnek. Viszont a fiatal lépeken kevesebb a fertőző anyag. Rendszeres lépcserével a méhek fejlettségét Is elősegíti, ugyanis az öreg lépek sejtjei idővel beszűkülnek, melyekből apróbb méhek kelnek ki. Beszélgetésünk végén Kulcsár Gáspár méhész létére furcsa kijelentést tett, amelyen sokáig gondolkodtunk, végül is neki adtunk Igazat. Szerinte hamis az a nézet, miszerint a méhek teljes mértékben függnek az embertől. Ezzel szemben a méhek mindig is fenntartották magukat az ember beavatkozása nélkül is. igaz, törődünk velük, de legtöbb esetben nagyobb a munkájukból származó haszon iránti érdeklődés, mint a méhek szeretete. Bizonyára annak sem örülnek túlzottan, hogy a gazda rendszeresen elrabolja tőlük a mézet. Nem az a dolgunk, hogy eldöntsük, igazat möndott-e. Tény, hogy kissé csalódott ember hangja ez, aki látja a valóságot, de azt is tudja, nem képe* ezen változtatni. | MACSICZA SÁNDOR nem nyújt elegendő nektárt. A méz pótlására nagyobb adagokban hígabb cukorszörpöt használunk, hogy egyben a napi nagyobb vízszükségletüket is pótoljuk. A virágpor pótlásához csak akkor folyamodhatunk, ha a kedvezőtlen időjárás miatt a természetből nem tudnak hordani, vagy a kaptárból huzamosabb Ideig nem tudnak kirepülni. Általában a tavaszi hónapokban a legtöbb helyen kedvező a virágpor hordása, így nincs szükség pótlásra. Am a virágporban szegény vidékeken tavasszal a virágpor vagy pótanyagok etetése szükséges. Elegendő élelemmel betelelt csatádok. kedvező tavaszt virágporhordásnál, nem szorulnak tavaszi etetésre, esetleg április végén élelempótlásra. Az ilyen zavarásmentes családok fejlődnek a legjobban. A virágport pótló anyagok haszná-A méhek tápláléka a méz és a virágpor. Életük fenntartásához, szaporodásukhoz mindkettő egyformán szükséges. A méz, vagyis cukor, testük energiaszükségletét fedez). A virágporban levő fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok a testük építő anvafcai Egyik vagy másik élelem hiánvában. életük megrövidül, elpusztulnak. Az idősebb méhek általában már csak mézet fogyasztanak, a munkában elhasznált energia pótlására. A fiatal méhek nagyobb részben virágport fogyasztanak, a fehérjeszíik ségletiik kielégítése végett. A fiatal méhek kikelésük után az első napokban nagyon sok virágport fogyasztanak, s ez a garat és a viaszképző mirigyeik kifsj'ődése miatt fontos. Az álcákat etető fiatal méhek a virágpor fogyasztásával készítik elő a munkás-. here- vagy anyaálca táplálékául szolgáló garatmirigy termékéi, a pempőt. Később a nektár mézzé való. átalakításához flnvertálásábozl szükséges garatmirigy-váladékot. az enzimet, ts biztosítják. A anyaálcától eltérően a munkás- és hereálca már idősebb korban vegyes táplálékot kap. amely pempőből. virágporból és mézből áll. Virágpor hiányában megszűnik a ffasítás, szaporodás, a kikelt fiatal méhek rövid életőekké válnak. A gyakorlatban serkentő és élelempőtló etetést használunk. Serkentő etetést a huzamosabb hordáslabin időben, nvár végén és tavasszal használunk a fiasítás terjedelmének növelésére. A családokat, kisebb adagokban ismételve cukorszőrppe], virágporral vagy virágpőtlőval készített kombinált mézestésztával etettük. A serkentő etetést leggyakrabban taA méhek tápláléka vasszal használjuk, de sokszor feleslegesen. Gyenge családok tavaszi serkentése. a népesség felerősítése nélkül káros. A legyengült telelő méhek élete megrövidül a cukor inverfálása miatt, és a fiasítás takaratlan marad. Serkentésre az erős családok korábban érettekké válnak, hordás előtt megrajozhatnak. A rajzást megelőzhetjük, ha az erősebb családok zárt hasításával, a méhekkel együtt, a gyengébbeket erősítjük. Az élelempótló etetés szükséges és elkerülhetetlen. Leggyakrabban ősszel és április második felében végezzük, amikor már a felerősödött családok élelemkészlete fogytán van, és a természet A bükköny közelében (Fotó: Jozef Balko mérnök) lata a kutatók körében ma is vitatott. Egyesek használatuk ellen voksolnak, de többen szükség esetén a használatukat javasolják. A pótanyák közül a legelterjedtebbek a élesztőfélék, a szöjaliszt, a zsírszegény tejpor: Laktino vagy Eligo. Ezek a pótanyagok fehérjékben gazdagabbak a virágpornál. Az élesztő fehérjetartalma 50 %, a szójaliszté 45—50 %, a tejporé 35—39 %. A virágporok fehérjetartalma különböző, átlagosan 23 %. Nagyobb fehérjetartalmuk ellenére a virágporhoz viszonyítva hatásuk .csak 60—65 százalékos. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a vonzóanyag hiányában a pótanyagokból a méhek kevesebbet fogyasztanak. A pótanyagokat vonzóbbá tehetjük virágpor hozzáadásává. Újabban mint pótanyaggal a halliszttel kísérleteznek. A kísérletek azt bizonyítják, hogy a hallisztet a méhek virágpor nélkül is jól, egészségkárosodás nélkül fogyasztják. A pétanyagokat a mézestésztába keverjük 10— 20 százalékos arányban. A pótanyagok keverékéből készült mézestésztának a hatása nagyobb, mintha csak egyfajta pőtanyagot használnánk. Mačička mérnök a következő öszszetételben ajánlja: 65% porcukor, 25 % méz, 5 % szárított élesztő (Tebi), 5% tejpor Laktino vagy Eligo; 2—3 százalék virágpor hozzáadásával a méheknok vonzóbbá tesszük. A keverési arány betartása fontos. Nagyob arányú méz hozzáadásával a kaptár nedves levegőjétől felhígul. Az élesztő a tésztát szárítja, a megszáradt tésztát a kaptárból a méhek kihord jálí. A tejpornak a nagyobb adagolása káros, mivel a tejcukor felbontásához szükséges enzimmel a méhek nem rendelkeznek. A méznek a tésztában kettős szerepe van. Hosszabb ideig tartja a tézfában a nedvességet. Érleli, vagyis emészthetővé teszi a Г tésztát, mivel a mézben lévő enzimek invertálják vagy felbontják a répacukrot, gyümölcs- és szőlöcukorrá. A mézben az enzimek hőre nagyon érzékenyek, ezért kerüljük az erősebb felmelegítését. A sűrűbb mézet langyos vízzel hígítjuk. Minél tovább áll a mézestészta, annál tökéletesebb az 'nvertálása, ezért már használata előtt _a téli hónapokban elkészítjük. A helyesen el készített tészta védi a méhefeet a korai elhasználódásuktól. Ma még a virágport csak részben tudjuk helyettesíteni pótanyagokkal. De a virágporral való etetés is veszéllyel jár, mivel fennáll a méhbetegségekkel való fertőzés veszélye. A virágporral etetett méhek legtöbbször a költésmeszesedésse] fertőződnek. De fertőződhetnek köitésrothadással, sőt vírusos betegségekkel is. A' méhész csak a saját méheive] termeltetett virágport használhatja etetésre, ha ismeri egészségi állapotukat. Ez a veszély nem áll fel a pótanyagok használatakor. Vitatott a virágpor vagy pótanyagok etetésének módja is. ANTAL ZOLTÁN HIRDETÉS Értesítjük a tisztelt méhészfársakít, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedtg kilónként 12,— koronáért ló minőségű műlépef készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük A mülépet megrendelés szerinti méretre vágtuk, t bs partnereink ktvánlák foszforral feljavftluk hogv a méhek egészsége* sen szaporodónak. A viaszt, a sonkolyt, 9 a megrendelést ak alábbi címre küldjék: Vérohüa medziatienok 941 ne Z e t • « « • Telefon: 931-14
