Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-13 / 23. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. június 13. 4 Költségvetés a mérlegen A közelmúltban tartotta тек 9. ülé­sét a Szlovák Nemzeti Tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi bizottsá­ga. A tanácskozás első napián az er­dőgazdaság és vízgazdálkodás jelenle­gi helyzetét, az első negyedév terv­­feladatainak teljesítését, valamint a múlt évi költségvetési tavaslatot vi­tatták meg a képviselők. A tanácsko­zás második napján került napirendre az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának múlt évi költségvetési lavaslata. A képviselők kérdéseire Július Medveď miniszter­helyettes válaszolt. A tanácskozáson megállapították, hogy tavaly az előző évhez viszonyít­va nőtt a munkatermelékenység és az anyagi eszközök képzése. Javult to­vábbá a nyersanyagok és az energia hasznosítása. Ezzel szemben nem si­került teljes mértékben eleget tenni a termelés hatékonyságának és gazda­ságosságának növelésével szemben támasztott követelményeknek. Ez pe­dig kedvezőtlenül hatott a pénzforrá­sok képzésére. * A múlt évi termelési tervfeladatok teljesítésére negatívan hatott a ked­vezőtlen szélsőségesen aszályos idő­járás. amely elsősorban Szlovákia leg­produktívabb járásaiban érzékelhe­tően sújtotta a növénytermesztést, ahol a termelési tervet mindössze 94,3 százalékra teljesítették. Pénzben kifejezve ez 2,1 milliárd korona vesz­teséget jelentett, ám ebből az Állami Biztosftő mintegy 1,7 milliárd koronát megtérített. A gabonafélék és a ta­karmánynövények gyengébb hozama bizonyos feszültséget okozott a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés között Ennek ellenére az állatte­nyésztésben a termelési és értékesí­tési feladatokat teljesítették. Igaz, a tervhez viszonyítva valamivel csök­kent az állatállomány. A termelési tervfeladatok hiányos teljesítése kihatott a gazdasági ered­mények alakulására is. Igv a mező­­gazdaság a tervezett nyereséget csu­pán* 98,6 százalékra teljesítette. A mérlegből azonban az Is nyilvánvaló­vá vált, hogy a kiesés nem csupán az időjárás rovására írható, hanem ehhez jelentős mértékben hozzájárult az alapeszközök és az anyag) befekte­tések nem eléggé hatékony kihaszná­lása. Az újratermelési folyamatban pozitív eredmények könyvel hetők el főleg a minőségi mutatók tekinteté­ben. így például az előző évhez vi­szonyítva a nyereségképzés Indexe 118,9, a iövedelmezőség foka pedig 114,7 százalékkal nőtt. Az állami költségvetéssel szembeni különbözet 596,2 millió koronával ja­vult, elsősorban az állami költségve­tési kiadások megtakarítása révén. A tárca a költségvetés által megsza­bott bevételeket ugyanis 10.7 száza­lékkal túlteljesítette, a kiadásokat pedig mindössze 96,5 százalékra me­rítette ki. A bizottság megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a lemaradozó gazda­ságoknak. Tavaly ebbe a csoportba 124 mezőgazdasági üzemet soroltak be. Ezek közül a tervffelada tokát a Nyugat-szlovákiai kerületben csupán 28, a Közép-szlovákiaiban 40, a Kelet­­szlovákiaiban pedig 72 százalékuk tél­iesítetté. Az adatok is íelzik. hogy ezen a téren érzékelhetőbb fordulat a magasabb színvonal felé nem ta­pasztalható. A minisztérium az idén több intézkedést hozott a lemaradozó gazdaságok fellendítése érdekében. Az élelmiszeriparban sem téliesítet­tek maradéktalanul a gazdasági ter­vet. Lemaradást könyveltek el főleg a nyereségképzésben és a Jövedelme­zőségben. Ennek következtében egyes termelési-gazdasági egységekben — elsősorban a malom- és pékiparban, továbbá a sör- és malátaiparban — komoly problémák jelentkeztek a bő­vített újratermelés fedezésében. Szük­ségesnek mutatkozik, hogy ezentúl az élelmiszeripar Is — a mezőgazdasági üzemekhez hasonlóan — hatéko­nyabb termeléssel és a termékek mi­nőségének lavítása révén megteremt­se a szükséges eszközöket az újrater­meléshez. Az élelmiszeripar termelési kapacitásainak bővítésére és korsze­rűsítésére egv külön beruházási . ala­pot hoznak létre. A fetlesztésl folya­matban nehezen áthidalható nehéz­ségnek számít azonban, hogy gépipa­runk nem képes megfelelő korszerű gépsorokkal ellátni az élelmiszer­­ipart. E problémakör megoldására — a KGST-tagországoikkal együttműköd­ve — folyamatban van egy élelmi­szergép-ipari fejlesztési és gyártási bázis kiépítése. Az Idei évre előirányzott tervfel­adatok teljesítése- érdekében elfoga­dott intézkedések között kiemelt he­lyen szerepel a gazdálkodás haté­konyságának és termelékenységének a növelése az erőtelies tudományos­­műszaki fejlesztés révén, továbbá a közgazdasági és pénzügyi szabályo­zóknak a hatékonyabb kihasználása az íntenzifikációs programok megva­lósítása érdekében, végezetül, de nem utolsósorban az anvagi ösztönzők rendszerének a tökéletesítése. Min­denkinek tudatosítania kell, hogy ma az agráripari komplexumban nem csupán az önellátás eléréséről van szó, hanem a termelés gazdasági ha­tékonyságának a megalapozásáról. Ma már ugyanis nem az az alapvető kér­dés,hogy mennyit termelünk, hanem hogy mennyiért. (klml O Gustáv Húsúk köztársasági elnök június elsején a prágai várban fogad­ta Dante Mário Caputót, az Argentin Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott ha­zánkban. • Jozef Lenért, a CSKP KB Elnök­ségének tag|a. az SZLKP KB első tit­kára Bratislavában fogadta Valentyín Podgorszkit, az Ukrán Tudományos Akadémia Mikrobiológiai és Viroló­giái Intézetének igazgatóhelyettesét. A vendég tálékoztatott a biotechno­lógiák fejlesztéséről, különös tekin­tettel a metanol biológiai feldolgozá­sának kutatására és a műszaki mikro­biológia új ismereteire. # A prágai Kultúrpalotában június 2-án a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulója alkalmából országos szemináriumot tartottak, amelyen Miloš jakeS, a CSKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára, jan Fojtík. a CSKP KB Elnökségének pót­­tag|a, e KB titkára és Michal Steía­­üák. a CSKP KB nemzetközi politikai osztályának vezetőle mondott beszé­det. -• František Pitrának. a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárá­nak vezetésével Prágában ülésezett a CSKP KB mezőgazdasági és élelmezés­ügyi bizottsága, melvnek napirendién az állami vállalatokról és a mezőgaz­dasági szövetkezetekről szóló tör­vényjavaslat megvitatása szerepelt. # A CSKP KB Elnöksége és a szö­vetségi knrmánv június 3-án iéientést v’tatott meg a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé máius 28-án és 29-én Berlinben tBrtott ülé­sének eredményeiről. Jóváhagyta a Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök vezette csehszlo­vák küldöttség eljárását és az ott el­fogadott dokumentumokat. Teljes egyetérlését fejezte ki a Nemzetközi helyzet értékelésével, v-a’amint a nem­zetközi feszültség envhíté-éért és a leszerelésért vívott harc további fel­adataival kapcsolatban, amelyeket az ülésen tűztek ki. • A CSKP KB Elnöksége június harmadikai ülésén lelentést vitatott meg a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének berlini ülésé­ről, megtárgyalta a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendszerének 1989. január 1-jén hatályba lépő komplex átalakítását, amelvre az ipar­ban, a mező- és erdőgazdaságban, az építőiparban, a vízgazdálkoriáshan és néhány további ágazatban kerül sor. Ezt követően az elnnökség intézkedé­seket vitatott meg a lövő téli időszak­ban való fűtőanyag- és enereiaeHátás előkészületeiről és az évzáró taggyű­lések eredményei alanián a Dártelap­­szervezetek munkájának hatékonyab­bá tételéről. Az ülés napirendién szá­mos külpolitikai kérdés is szerepelt. • A Csehszlovák Tudományos Mű­szaki Társaság Közoonti, Csehországi és Szlovákiai-Tanácsa június 4-én Prágában kibővített ülést tartott a társaság tisztségviselőinek országos aktívaértekezletével egybekapcsolva. A jelenlevők a CSKP KB 5. ülésének határozataival, a társaságnak a gaz­dasági mechanizmus átalakításában való részvételével és kongresszusai összehívásának kérdésével foglalkoz­tak Vitaindító beszédet Bfettslav Eenda, a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Központi Tanácsá­nak elnöke .mondott, majd Miloš Ja­kes, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, szólalt fel. • Kibővített ülést tartott a Nyifi-ai fNltra) Mezőgazdasági Főiskola tudo­mányos tanácsa. Értékelte a főiskola együttműködését az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­ma reszortjával, és kitűzte az ezzel kapcsolatos további feladatokat. • jan Lángnak, a CSKP alapító tagjának 100. születésnapía alkalmá­ból a CSKP és a szocialista társada­lom javára kifejtett sokéves áldoza­tos tevékenységéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adomá­nyozta. • Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára iö­­nius 5-én beiktatta tisztségébe Stefan Bachárt, a Pravda, az SZLKP KB napl­­lepta új főszerkesztőiét.. • Az SZSZK kormánya június Ktö­­d!kei ülésén értékelte az élelmisze­rek minőségének favftására. az é'el­­miszeripar korszerűsítésére és felújí­tására tett intézkedéseket. • Antonín Kapek, a CSKP KB El­nökségének tagia, a prágai város! pártbizottság vezető titkára fűnius 6-án töltötte be 65. életévét. Ebből az alkalomból Kapek elvtársat Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkáré, köztársa­sági elnök levélben üdvözölte. • Az elmúlt bét végén tartották meg Banská Bystrlcában az SZSZK- ban tevékenykedő piomrszervezeti munkatársak konferenciáját, amelyen Augustín Cisár, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára, a SZISZ Píonlrszervezete Szlovákiai Központi Tanácsának elnöke mondott beszédet. propaganda időszerű feladatairól A gazdasági Az SZLKP Központi Bizottságának propaganda- és agitáirús osztálya május végén Treniíínben két­napos szlovákiai szemináriumot szervezett az SZLKP KB, a kerületi és járási pártbizottságok, valamint a társadalmi szervezetek előadói számá­ra. A napirenden a gazdasági és szociális fei'esz­­tés meggyorsítását célzó stratégia megvalósításá­val kapcsolatban a gazdasági propagandára és agitációra háruló feladatok megvitatása szerepelt. „A gazdaság intenzifikálása — napjaink forra­dalmi feladata“ jelszó jegyében megrendezett sze­mináriumot fgor Škorica, az SZLKP KB osztály­­vezetője nyitotta meg. A szeminárium első napján többek között részt vett és beszédet mondott Ľu­dovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Václav Vérteláf, az Állami Tervbizott­ság első alelnöke és Jaroslav Matéjka miniszter­­helyettes, a népgazdaság tervszerű Irányításával foglalkozó kormánybizottság titkára. Beszédében Ľudovít Pezlár többek között rámu­tatott az ideológiai front.legfontosabb feladataira. Az idei első negyedévi feladatok teljesítésében elért eredmények körvonalazásával összefüggés­ben kiemelte, hogy lényegesen növelni kell az űj gazdasági nevelés, a propaganda és az agitáció szerepét. Beszédében hangsúlyozta, hogy a dolgo­zókat és a fiatalokat nyíltan kell tájékoztatni a jelenlegi realitásokról. Könyörtelenül le kell lep­lezni a karrieristákat és azokat, akik ugyan egyet­értésüket hangsúlyozzák az átalakítás forradalmi változásaival kapcsolatban, de továbbra ts exten­­zív módon dolgoznak. Pezlár elvtárs többek kö­zött aláhúzta azt Is, hogy ma a tettek, nem pedig a szavak döntenek Beszédének további részében részletesen foglalkozott a kollektívák és a pozitív példa szerepével. Részletesen szólt a tömegtájé­koztatási eszközök legfontosabb feladatairól. Be­szédének befejező részében hangsúlyozta, hogy a gazdasági propagandát a jövőben a kiváló minő­ség és a nagy hatékonyság útján kell továbbfej­leszteni. Václav Vérteláf az 1986-os és 1987-es gazdasági év eredményeit elemezte, rendkívüli figyelmet szentelve a nemzeti jövedelem és a munkaterme­lékenység tervezett növelésének, az energiaigé­nyesség csökkentésének és az adásvételi kapcso­latok javításának. Rendkívül fontos feladatként jelölte meg a gazdasági növekedést és a munka minőségének javítását. Beszédének befejező részé­ben tájékoztatta a résztvevőket a nyolcadik öt­éves terv feladatai teljesítésének kilátásairól. Jaroslav Matéjka a gazdasági mechanizmus át­alakításának kidolgozásával kapcsolatos , munkák jelenlegi helyzetét és a további teendőket ismer­tette, különös tekintettel a vállalatok gazdasági önállóságának és felelősségének növekedésével kapcsolatos kísérlet végrehajtására és a kilence­dik ötéves terv alapos előkészítésére. A szeminárium első napjának délutánján a részt­vevők a TrenCíni járás hat Ipari, élelmiszer-ipari és mezőgazdasági üzemében látogattak -el, ahol az üzemlátogatás mellett időszerű kérdésekről is véleményt cseréltek. Én e MILEX vállalat Nové Mesto nad Vábom-i üzemébe látogattam eL ahol a Telipari Tröszt vezérigazgatójától és a MtLEX képviselőitől számos újdonságot tudtam meg. A szlovákiai szeminárium második napján töb­bek között részt vett és beszédet mondott Jaromír Obzina, a szövetségi kormány alelnöke, a Tudo­mányos-Műszaki Beruházási és Fejlesztési Állami Bizottság elnöke. Részletesen szőit a KGST-tag­­országok 2000-ig terjedő komnlez tudományos-mű­szaki fejlesztési programjáról, a programbúi ha­zánkra háruló feladaotnkről, a Szovjetunióval ki­fejtett együttműködés további elmélyítéséről és — a CSKP KB 5. ülése határozatainak tükrében — a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításá­nak időszerű feladatairól. A kétnapos szeminárium vitafelszólalásokkal ép a felvetett kérdésekre való válaszadással felező­dött be. (bara) BELPOLITIKA! KOMMENTÁR Napi bevásárlásaink során figye­lemmel kísérhetjük az élelmi­szerboltok árukínálatát. A fo­gyasztási vagy közszükségleti cikkek beszerzése is jó alkalom arra, hogy képet kapjunk az üzletek ilyen jelle­gű kínálatáról, vagyis az áruválasz­tékról. Az utóbbi időszakban a tömeg­tájékoztatási eszközök dolgozói révén egyre többet halltuk, olvassuk, hogy a társadalmi feladatok között nagyon fontos helyet foglal el a belkereske­delmi ellátás színvonalának emelése, az üzletek áruskálájának bővítése, a hiánycikkek listájának fokozatos le­szűkítése. Valljuk be őszintén, hogy bár sokat hangoztatjuk ennek szükségszerűsé­gét, nem mindig teszünk eleget a hiányosságok felszámolása érdekében. Termelők alapanyag-szállítók, feldol­gozók, gyártók és forgalmazók gyak­ran egymásra mutogatva, a felelőssé­get áthárítva, igyekeznek magyarázni bizonyítványukat. Hasonlóan reagál­nak a vásárlók, illetve fogyasztók jo­gos panaszaira, s általában objektív nehézségekre hivatkozva, tudomá­nyosnak tönő megfogalmazásokkal próbálják menteni a mundér becsüle­tét Azt senki sem vitatja, hoev a bel­kereskedelmi áruellátás terén sike­rült előrelépnünk az utóbbi évtized­ben. Az alapvető élelmiszer-ipari cik­keknek számító termékek kínálata lé­nyegesen javult és bővült az utóbbi esztendőkben. Mindez ezonban nem jelenti azt, hogy elégedettek lehe­tünk a belkereskedelmi ellátás jelen­legi helyzetével. Az élelmiszereknél maradva, azt is szükséges azonban megjegyezni, hogy továbbra is jelentős különbség mutat­kozik a főváros, a nagyobb közpon­tok. valamint a kisvárosok, községek és falvak áruellátási színvonala kö­zött. A vidéki boltok nagy részében a munkahelyről hazatérő háziasszn-Visszatérve az áruellátás helyzeté­nek taglalásához, folytatjuk a fo­gyasztási, illetve közszükségleti cik­kek folyamatos kínálatát akadályozó problémák ismertetését. Bár az ipari üzemek az idei év folyamán több mint 21 milliárd korona értékű árucikk­­mennyiséget szállítanak a belkeres­kedelmi üzlethálózat részére — ami 2,5 százalékkal meghaladja a korábbi esztendők mutatóját — ez mégsem elegendő a hazai piaci kereslet mara­déktalan kielégítésére. Sajnos, az utóbbi években egyre szegényesebb például a cipőüzletek kínálata. Igaz, hogy az árubemutató­kon és mintavásárokon van nézniva­ló, de az üzlethálózat kínálata merő­ben mást jelez. A szlovákiai cipőipari üzemek (Partizánske, Bardejov] dói­ban. A válasz nem egyértelmű, de az bizonyos, hogy a cipőiparban dolgo­zók munkakörülményei, javadalmazá­sa és alacsony színvonalú szociális ellátása jelentős mértékben hozzájá­rult az áldatlan tllanot kialakulásá­hoz. Az iparágban többségben — 60 százalékban — a gyengébb nem kén­viselői dolgoznak, akiknek nagv ne­hézségeket okoz a munkahelyi felada­tok és a háziasszonyi kötelességek összehangolása. Az alacsony bérekre és a hiányos szociális ellátás helyze­tére utal, hogy az ioarág fluktuációja meghaladja a 30 százalékot. A felsőruházati cikkek árukínálatát is nagymértékben meghatározzák a textilipar munkaerő-problémái. A mű­szakokban, dolgozó lánvok, asszonyok nehéz körülmények között, sokszor A belkereskedelmi áruellátás helyzete nyok már nem tudják megvásárolni az alaovetű élelmiszereknek számító tejet és kenyeret. Számukra nem marad más hátra, mint a munkahely közelében besze­rezni és megvásárolni a fontosabb élelmiszer-ipari termékeket, a napi főzéshez szükséges alapanyagokat. A bevásárlótáskákat cipelő asszonyok pedig siethetnek az autóbuszra vagy vonatra. Igv nem csodálkozhatunk azon, hogy az amúgy is túlzsúfolt in­gajáratok autóbuszaiban vagy pedig a vonatokban még állni is csak tnra testhelyzetben lehetséges. gozói nem képesek eleget tenni a ke­reskedelem igényeinek. Az említett két üzem az idén 3 millió pár lábbe­livel marad adósa a kereskedelem­nek. A cseh országrészben sem rózsá­­sabb a helyzet, mivel ott is hozzáve­tőlegesen ekkora mennyiséget nem tud piacra szállítani a cipőipar. A helyzet komolyságára utal, hogy a közelmúltban a szövetségi kormány szintién vitatták meg a jelenlegi ál­lapotot. Felvetődhet a kérdés, hogy vajon miként juthatott ilyen rossz helyzetbe a nagy hagyományú cipőipar hazánk­nagy zajban végzik mindennapi teen­dőiket. Ennek ellenére ez iparágban dolgozók átlagkeresete a legalacso­nyabb, ami szintén elgondolkoztató. A piacon keresett divatos árucikkek helyett több Szemben még mindig ki­tartanak eredeti elképzeléseik meg­valósításai mellett, ■ divatlamdlt ter­mékeket gyártva nehézségeket okoz­nak a kereskedelmi szakembereknek, jelenlegi helyzetet jól illusztrálja, hogy csak kötött felsőroházati cik­kekből 3 millió 6D0 ezer darabot nem tudnak a gyártóüzemek leszállítani. A fehérnemű-ellátás tarén sem sike­rült eddig orvosolni az ismert bajo­kat. A Kínai Népköztársaságból ter­vezett behozatal különböző problémák felmerülése miatt nem válásul meg teljes mértékben. Igv a belkereskede­lem szakemberei törhetik a felüket, hogy mit és honnan szerezzenek be. A belkereskedelem képviselői tehát nincsenek irigylésre méltó helyzet­ben. A minisztérium képviselőinek tájékoztatása szerint azonban nem várják tétlenül, ölbe tett kézzel, hogy a problémák megoldódjanak. Külön­böző módszereket alka'mazva igye­keznek enyhíteni a gondokon. Anvagi eszközeikkel táraogatiák az ionri lé­tesítmények énítését és korszerűsíté­sét, hozzájárulnak a műszaki beren­dezések felűjitásához. ^ hiánycikkek listáján szereplő termékek és áru­cikkek gyártására vállalkozókat, illet­ve gyártókat keresnek. A baráti or­szágokkal folytatott árucsere-akciók megvalósításával igyekeznek bővíteni a hazai árukfnálatot. __Az ipar és a kereskedelem képvise­lői sokat várnak a gazdasági szerke­zetváltás új módszerének széles körű bevezetésétől. Remélhetőleg a prog­resszív módszerek és a gazdasági ösz­tönzők együttes hatása javítani fogja a hazai belkereskedelmi helyzetet. Mi, vásárlók, szintén reménykedünk, hogy ez valóban így is lesz. BARDOS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents