Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-06 / 22. szám

Riport járó utíiiin során mindig ligy Igyekszem végezni a dolgom, hogy hacsak lehetséges, péntek dél­után már ne kelljen senkit se zaklatnom kérdéseimmel. Ez persze nem véletlen, hiszen nemcsak én, hanem bármelyik kollégám bizonyítani tudja, hogy a hét utolsó munkanap­jának második felében nem mindenütt dolgoznak teljes in­tenzitással. Sokan gondolatban már a szabadnapok eltöltésé­nek módján Töprengenek, s csak testben vannak jelen mun­kahelyükön. A korábbi évek során szer­zett kellemetlen tapasztalataim miatt, bevallom, eléggé vegyes érzelmekkel indultam útnak egy május végi pénteki nap délutánján. Igaz, amikor a ri­portkészítést megelőző napon telefonbeszélgetésünkkor kifej­tettem, hogy miért ódzkodom a pénteki délutáni időponttól, MVDr. Patai Мокко, a Bratisla­­ta-vidéki [írási ÄHat-egészség­­iigyi Központ Allatkórhízinak vezetője megnyugtatott: — ná­luk ilyen veszély nem fenyeget, ezért nyugodtan mehetek. Aggdlyoskodásom teljesen »­­laptalannak bizonyult, mert bi­zony a szenei (Senee) közpon­tú járási állatkórházban pén­tek délután sem dolgoznak fél­gőzzel. Érkezésemkor az állat­kórház vezetője éppen egy vizslát vizsgált — no persze nem a rím kedvéért. A laikus számára hosszúnak tűnő, ala­pos vizsgálat után az igazgató a fiatal négylábú gazdájával ismertette az ajánlott gyógy­módot. A vizslát egy kis fekete tacskó követte a kórház rende­lőjében. A tulajdonos vélemé­nye szerint a rakoncátlan eb nem fejlődik úgy, ahogyan azt a szakkönyvek szerzői írják. MVDr. Moško — amint azt ké­sőbb elárulta — rögtön látta, hogy n tacskó egészséges, szép tartásé, ám a páciens gazdá­jának megnyugtatására mégis megvizsgálta a kutyust." Természetesen nemcsak ku­­tyákat és macskákat, hanem teheneket, lovakat, nyulakat, papagájokat, teknősöket s kü­lönböző állatokat hordanak ide vizsgálatra, rutinellenőrzésre, vagy pedig oltásra. Az állat­kórház szolgáltatásai iránt ta­pasztalt rendkívüli érdeklődés miatt csak a hivatalos rendelé­si Idő után, pontosabban az ügyeleti órákban keríthettünk sort a megbeszélt interjúra. ■ Igazgató elvtársi Mielőtt magáról a kórházról, illetve az itt nyújtott szolgáltatásokról ejtenénk szót, kérem, tájékoz­tasson arról, hogy milyen a ha­zai ál lat-egészség ügyi hálózat szervezettsége. — Az állami és kerületi köz pontokon kívül az ország va­lamennyi Járásában van állat­­-egészségügyi felügyelőség. A Bratislava-vidéki járásban há rom helyen: Dunaivánkán [Ivánka pri Dunaji), Malacky­­ban és Szencen van a központ­nak állandó kirendeltsége, Il­letve munkahelye. Dunaiván­kán, a szlovákiai baromfite­nyésztés egyik központjában, természetesen a baromfiállo-Kedvtelés és szakértelem rnány gyógyítására és egész sógvédelmére szakosodtak. Ma­­lackyban a nagyobb tenyészál­latok (ló, szarvasmarha, ser­tés) kezelésére és gyógyítására helyezik a fő hangsúlyt. Mi, vagyis a szenciek, főleg a ki­sebb négylábúak egészségügyi ellátását helyezzük előtérbe. Mivel azonban Itt található a járási állatkórház, Ilyen tekin­tetben már valamennyi állat­faj gyógyítása, kórházi kezelé­se hozzánk tartozik. ■ Mióta üzemel Szencen a járási állatkórház. * dolgozói milyen múltra tekinthetnek vissza? — A mi állatkórházunk hu­szonhét éve, pontosan 1900 óta óta üzemel, amikor meg Szene járási székhely volt. Bár a te­rületi rendezés ős átszervezés megtörtént, a járási állatkór­ház továbbra is nálunk, a Nap­fényes-tavak városában üzemel. Én, személy szerint 1967-től, vagyis két évtizede vezetem a kórház kollektívájának tevé­kenységét. Az elmúlt időszak­ban szép sikereket könyvelhet­tünk el, s szakmai berkekben is felfigyeltek tevékenységünk­re. ■ Hány tagú a személyzet, s milyen műszaki-anyagi felté­telek között dolgoznak az ál­latkórházban? — Három-három állatorvos, ápoló, laboráns, illetve egy technikus képezi a ml kis kol­lektívánkat. Mivel kollégáim is általában több éve dolgoznak állatkórházunkban, s gazdag tapasztalatokra tettek szert az eddigiek folyamán, nagyon jó­nak mondható az együttműkö­désünk. A műszaki-anyagi fel­tételekről elmondhatom, hogy Szlovákia hasonló jellegű in­tézményeihez viszonyilva a be­rendezések, egészségügyi mérő­­szerek, gyógyszerek ellátása terén nincs okunk panaszra. A kisállatok számára van egy korszerűen — röntgennel fel­szerelt — rendelőnk, s műtőnk. A nagyobb állatok kezelésére és műtősére szintén külön he­lyiségünk van. Ennek ellenére természetesen a kórház műsza­ki korszerűsítésének kérdéskö­re továbbra Is a figyelmünk középpontjában marad. ■- Milyen vizsgálatokat íoly­­tatnak, illetve beavatkozásokat végeznek? — Kórházunk dolgozói a Bra­­tlsluva-vidéki és a Galúntai (Galuntu) járásban. illetve Szlovákia fővárosának vonzás­körében levő mezőgazdasági üzemek állatállományának az ellenőrzését, kezelését, szükség esetén pedig kórházi ellátását végzik. Ezenkívül az egész Nyugatszlováktai kerületben található kisebb állatok (főleg azonban kutyák és macskák) gyógykezelése а mi legfonto­sabb feladatunk. Állatkórhá­zunkban a rutinszerű vizsgála­toktól és ellenőrzésektől kez­dődően egész«\ a bonyolult nuitési eljárásokig szinte vala­mennyi kezelési gyógymódot alkalmazzuk. Tehát nemcsak oltunk és töréseket kezelünk, hanem különféle állatbetegsé­geket ts gyógyítunk. Intéze­tünkben 20 nagyobb tenyészál­lat (főleg szarvasmarha), 60 apróállat, 10 sertés és 2 16 kór­házi elszállásolására van lehe­tőség. ■ Ha jól tudom az egész országban csak a szenei állat­­kórházban nyitottak úgyneve­zett állatszállodát a kutyák és a macskák ideiglenes elhelye­zése céljából. Honnan szárma­zik az ötlet és milyenek az ed­digi tapasztalataik? — Feleségemmel együtt, aki szintén itt dolgozik, természe­tesen nagyon szeretjük az ál­latokat, de különösen az ebe­ket és a macskákat. Közös öt­letünk volt, hogy a szabadság­ra készülő állattulnjdonosuk­­nak, de főleg négylábú ked­venceiknek segítsünk. Az el­szállásolási napid!) egységesen húsz korona. Minden állatnak külön fabódéja van, s az egész — úgynevezett szállodai rész — tetővel fedett. Mi vállaljuk a megőrzést, "az etetést s az egészségügyi ellenőrzést, de külön' szolgáltatásokat (fésü­lés, sétáltatás) kapacitás Ilijén nem tudunk nyújtani. Az egész ország területéről vannak ér­deklődők, akik általában elé­gedetten távoznak tőlünk, ami­kor átveszik kedvenceiket a nyaralást vagy üdülést köve­Engem nem keli szállodában elhelyezni llí. R. illusztrációt, felvétele) tőén. Főleg a nyári és a téli szabadságidényben nagy az ér­deklődés új fajta szolgáltatá­sunk Iránt. Amikor elkezdtük az ötlet gyakorlati megvalósí­tását, még nem is sejtettük, mekkora felelősséget, gondot vállalunk magunkra. Képzelje csak el, unt jelent egy kis ku­­*yus annak a gazdának, aki Csehországból vagy pedig Ke­­let-Szlovákiából hozza el hoz­zánk két hétre foxiját! ■ Hogyan leltet ezt a szol­gáltatást Ütőiknél igéuyeliti? — Mindonekelött hangsú­lyozni szeretném, hogy rajtunk kívül csak prágai kollégáink kísérleteznek ennek bevezeté­sével. Ezt azért emelem ki, hogy csak tuás megoldás híján keressenek fel bennünket a távolabbi kutya- és macska­tulajdonosok. meri nem tudunk minden Igényt kielégíteni. Szük­ség esetén szívesen segítünk, s mindig készok vagyunk ügy­feleink tájékoztatására. Munka­napokon reggel nyolctól dél­után háromig rendelünk, ezt követően pedig állandó ügye­letét! tartunk. A bratislavai 92 33 70-es telefonszámon szí­vesen nyújtunk információkat az érdeklődők számára. A szál­lodai elhelyezésre azonban csak egészséges, minden oltást abszolvált kutyát és -macskát (a legutolsó oltás időpontjától minimálisan tizennégy napnak kell eltelnie) tudunk elfogadni. Minden esetben azonban — mi­előtt távolabbról útnak indul­nának — érdeklődjenek a négy­lábúak tulajdonosai átlatkórliá­­zunkban, hogy mi a helyzet: van-e szabad hely, illetve ka­pacitás. ■ Milyen terveik vannak az elkövetkező időszakra vonatko­zóan? — Mivel vidékünkön is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a versenylovak tenyésztésére, mj is az eddigieknél kedvezőbb körülményeket szeretnénk biz­tosítani a szép paripáknak. Ä régi típusú isiállóból úgyneve­zett boxos típusúakat, korsze­rűbbeket készftünk Ez már fo­lyamatban van. Ezenkívül még számos ötlet vár megvalósítás­ra', csak, sajnos, az építészeti elképzeléseink valóra váltását fékezi a kivitelezők hiánya vagy érdektelensége. így leg­többször mi, a kórház dolgozói: vagyunk kénytelenek társadal­mi munkában elvégezni a leg­szükségesebb korszerűsítést, il­letve továbbfejlesztési úenn va­lókat. • • • A szenei állat kórházban lett látogatásom során meggyőződ­hettem arról, hogy MVDr. Pa­vol Moško vezetésével — aki tapasztalt kinológus, a nemzet­közi bírálóbizottság tagjta — az állatokat kiváló szakembe­rek, orvosok és ápolók gondoz­zák, ápolják. Szép sikereik, hasznos kezdeményezésük pél­dája arról tanúskodik, hogy a­­hol a Szakértelem kedvteléssel is párosul, ott az eredmények sem maradnak el. BARDOS GYULA A lék háztáji termelők — „ló­­húzók" közül bizony so­kan fanyalogva fogad­­a SZSZK Egészségügyi Mi­nisztériumának azt u rendele­tét, melynek értelmében a fel­­vásárlóhelyeken, a Jednota Fo gyasztási Szövetkezetnél és a Zeleninánál csak azoktól fo­gadják el a zöldséget, akik la­boratóriumi vizsgálattal igazol­ják. hogy terményeik nitrútlar­­talma nem haladja meg a szab­vány áltat engedélyezett szin­tet. Régóta köztudott, hogy a nit­rátok és a nitrítek bizonyos kritikus mennyisége mérgezően hat a szervezetre. Eddig Is so­kat beszéltünk. írtunk erről. Végre konkrét intézkedések Is történtek. A termelők többsége tudatában van ezek fontossá­gának. Akadnak azonban olya­nok is — ennek magam is szem- és fültánúja voltam —, akik a kötelező vizsgálatokat, az ezzel járó minimálisnak mondható költségeket- akadé­koskodásnak — olyan központi intézkedésnek tekintik, amely­ről feltételezik, hogy célja a termelői kedv letörése, a ház­táji gazdálkodás visszaszorítá­sa. Hogy ezt a tévhitet elosz­lassuk, s magát az ellenőrzés lényegét, az eddig szerzett ta­pasztalatokat bemutassuk, föl­kerestük Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) az Agroké­miai Vállalat laboratóriumát. Mikor Kornfeld Tibor mér­nökkel, a laboratórium vezető­jével a riport napját megbe­széltük. arra kert, reggel 7 óra­kor legyek nála. Kissé íurcsál­­lottam ezt a korai terminust, de aki kényelmes, az inkább hagyja ott az újságírói púival. Néhány perces késéssel ér­keztem. A folyosón „berende­zett“ átvevőhelynél — kezük­ben uborkával, hagymával, kel­káposztával teli zacskókkal — már többen várakoztak. — Reggel 7—9 óra közölt vesszük át a mintákat. Ez alatt a 2 óra alatt 100—150 ember fordul meg itt. A vegyelemzé­sek eredményeit délután három és fél négy között tudjuk kiad­ni — mondotta Kornfeld mér­nök Mindenekelőtt azt szeret­ném leszögezni — folytatta —. hogy „szolgáltató vállalat“ lé­vén laboratóriumunk elsődle­ges feladata a nagyüzemi me­zőgazdaság igényeinek kielégí­tése. Részükre már üt éve ezer számra végzünk talajelemzést, levéld iagnosztikát, takarmány- és tejvizsgálatot, vegyszerma­radványok kimutatását és más speciális elemzéseket. A kister­melőknek nyújtott szolgáltatá­sok nekünk többlet munkát je­lentenek — de tisztában lévén szüségességével — szívesen vál­laltuk. • Napi 1IHI—150 minta elem­zése csak úgy, „szívesen vál­lalt többlet munkaként" nekem nagyon soknak tűnik, ((ugyan győzik’ őzt? — Laboratóriumunk gárdája 10 emberből áll. Közülük ötnek van főiskolai végzettsége. Né­gyen vegyész-, egy pedig ker­tészmérnöki diplomával rendel­kezik. A háztáji termelők ré­szére végzendő mérések telté­teleit szinte napok alatt kellett megteremtenünk. Először' na­ponta csak 20—30 mintát hoz­tak — ezt még bírtuk. Nem telt bele egy hónap és naponta már több mint 50 minia érke­zett. Ogy döntöttünk ezért, hogy a május—október közötti időszukra 3 kisegítő munkaerői veszünk fel, akik elvégzik a zöldség tisztítását, ledarálásat — tehát előkészítik a mintákat a vegyelemzésre. A folyosóról az ajlón keresz­tül közben beszűrődik a „félfo­gadás“ zaja. Hallom ahogy be­mondják a címeket — a Galán­­tai (Galante) járásból érkeztek néhányan. Kérdésemre Korn­feld mérnök közli, hogy a szomszéd járásban a magánter­melők részére még nem dol­goznak (azonban már tervbe vették!) ezért az embereknek vagy Ide, vagy Trnavára kell vinniük a terményeiket. Múlt­kor a 160 kivizsgált mintából 110 a Galántal járásból szár­mazott. Főleg a Csallóközzel szomszédos falvakból Jókáról (Jelka), Niidsiíegi'íil (Tratíce) stb. jünnok hozzunk. ф Tapasztaltűm. hogy többen hüinmügnek, mikor megtudják. Iiogy csuk három ara után les/, meg az eredmény. így bizony a távolabbi Falvakból érkezők­nek az egész napjukat erre kell áldozni. Tanúja voltam il­lat is, mikor egy nyugdíjas bácsi 11 6ra tájban három, njj­­nyinál alig nagyobb paprikát hozott mintaként. Kissé bizony dobogva — méltatlankodva („Egy kilót mégse hozhatok!“) vette tudomásul, hogy- ez ke­vés. és ma már nem - lesz meg az eredmény. („Nem lehelne mégis . . .?“) — A nagyobb tömegű zöld­ségből (pl. uborkából, karalá­béból) minimum két darab, a kisebb terményekből (hagyma, retek stb.) 15—2U darab szük­séges. Abban az esetben, ha a nitrátok mennyisége megköze­líti a szabvány állal előírt ha­tárértéket, akkor az elemzést egy más módszerrel is meg kell ismételnünk. A tájékozta­tás kedvéért hadd tegyem még hozzá, hogy egy-egy onah'felsért a Nyugat-szlovákiai kerület la­boratóriumaiban csak 50 koro­nát kell fizetni. Ha a termelő szempontjából az eredmény kedvezőtlen, munkánkért nem kell fizetni! Néhány nap múlva azt úgyis meg kell ismételnie, s ha akkor áz előírásoknak megfelelő érléket állapítunk meg — tehát a termények már értékesíthetők — a kertészke­dő befizeti a kívánt ä^rseget. A vegyelemzés technológiáiét nem lehet meggyorsítunt! Л reggeli 7—9 között beérkezett zölüségmintat az adott időpon­tig fel tudjuk dolgozni. Ha a­­zonban később hozzák be —• vagy, ha több mint 200-at ka­punk — csak másnap reggel lesz meg az eredmény, annak ellenére, hogy az utóbbi eset­ben a munkaidő után is bent kelt maradnunk § Nem tartozom u kétkedők közé. akik kétségbe vonják a intézkedés gyakorlati értel­mét. de bennem is felmerül a kérdés: „Mi «au akkor, ha .. .** Ha például a szomszédok zöld­ségéből hoznak mintát.- amely­ről már megállapították, hogy az átvevésre megfelel? — Hadd szögezzem le — és legyen ez bátorítás is —hogy 100 megvizsgált mintában 2—5- -ben van a megengedettnél na­gyobb nitrátmennyiség. (Kivé­tel a lavélzöldségü ] Ha az első alkalommal magasabb értéket mutatunk is ki, másodszor —• az időjárástól függően (I) —­­ez már a szabványnak megfe­lelő lehet. (A nitrogén az ún. biogén elemekhez tartozik és a fehérjék állandó és nélkülöz­hetetlen része. A növények a gyökérrel felvett szervetlen nit­rogénvegyületeket, tehát a nit­rátokat is, enzimek stb. közre­működésével fokozatosan bioló­giailag íoniais N-tartnlmű mo­lekulákká (pl. fehérjékké) ala­kítják át. Ezekben a folyama­tokban nagy szerepe van a kedvező fény-, hő- és nedves­ségviszonyoknak. Ezek változá­sával összhangban 'változik az egyes növényi részek nitrfittar­­talma is. 1 Egyes esetekben ez félreértéseket okoz. Akadnak ezért, akik kételkednek meg­bízhatóságunkban. Nemrégiben előfordult, hogy feljelentettek bennünket, amiért egy másik termelő zöldségére először ne­gatív, később pedig kedvező véleményt adtunk. Spekulálni egyáltalán nem érdemes. Gyors — de csak in formatív jellegű méréseket az átvevő helyeken is végeznek. Ha valaki itt lebukik, annál mi talajmintát veszünk és újabb nitrátelemzést végzünk. Ha a csalás gyanúja beigazolódik az Illető magas pénzbírságot fizet, terményeit elkobozzák és meg­semmisítik. Senki se számítson az átvevők „elnézésére“. fik is magag — 5 ezer koronás — pénzbírságot kockáztatnak. El­lenőrzi őket az Al anu Minő­ségellenőrző-, az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség, a Nepi Ellenőrzési Bizottság, a Jednota és a Zelenina. Mi pedig a Köz­(Folytalás a 2. olualonj Kornfeld Tibor vef észmérnük. az Agrokémiai vállalat labora­tóriumának vezetője Egy délelőtt a laborban

Next

/
Thumbnails
Contents