Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-06 / 22. szám

1987. Június 8. SZABAD FÖLDMŰVES Huszonkilenc lépcsőfok í. Időálló tűzzománc benhem az azúr­kék csallóközi égkalap alatt zöldelló róna, amely kamaszkoromig naponta tgérte a fövót. Egyetlen szobánk délre nézó ablakát ékesítette ez a kristály­kép. Nem kellett a mese, ha az asz­talsima ,meseországot“ bámulhattam. Gyermekfellel akkor még nem sejtet­­tem, hogy ama „távolinak“ tűnő zöld világban él egy bizonyos ember, Mészáros József, aki a mezőgazdaság szo­cialista átépítésének meg­alapozói közé tartozik. Az ablak szentélyből szem­lélődve akkor még nem remélhettem, hogy vala­ha megismerem azt az embert, akinek életpályá­ját a huszonkilenc év — a végigjárt huszonkilenc lépcsőfok — aranyozza be. 2. Tágas lakás, ahol most beszélgetünk, a kor ott­hona. Mészáros József 60 esztendős. Itt a közelé­ben, míg a májusi dél­után percei peregnek, napfény ragyogja be az emlékezés szavait. Van idő elgondolkodni, mi ad­hat erőt számára. Tenger­mély. nehezen megfenhe­tő igazságokat is mond­hatna, joga és tehetsége egyaránt megvolna hozzá, de a homályos kifejezésmódot soha nem szerette. Apró gesztusokkal vezet végig a huszonkilenc lépcsőfokon. Megint ezek a szerény, halk szavakba öntött mondatok — aprócska mozdu­latok. A dereka egyenes, mint monda­ni szokás, tartása van, a pillantása élénk. A szaval világos gondolkodás­ról beszélnek, egyfajta nagyon egész­séges szemléletről, amivel csak a te­vékeny élet ajándékozza meg az em­bert. 3. Mészáros Józsefről azt tartják, hogy jó felkészültségű elméleti ember, de azt is, hogy kiváló gyakorlati gazda. Az élet szomorú valósága — a nyolc­vanhárom gazdasági vezető, akik kö­zött huszonkilenc évvel ezelőtt az el­­nökösködést kezdte, már nyugállo­mányba vonult, s közülük tizenöten távoztak az élők sorából — azt dik­tálja, hogy ez a beosztás elnyűvi az embert. Rajta — bár szíve rakoncát­­lankodik — ez nem látszik, pedig a nem éppen kedvező természeti adott­ságok között gazdálkodó 1964 hektá­ros Gellet (Holicej Egységes Föld­műves-szövetkezetben a kiváló terme­lési eredmények ellenére bizonyára akadnak gondok. Mészáros József olyan személyiség — vagy helyesebben egyéniség —, akinek a tevékenysége mindig is alap­vetően meghatározta és meghatározza a gazdaság sorsát. — Ezerkilencszázötvenkilenc elején választottak a közös elnökévé. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy előtte végigjártam a termelés szinte minden lépcsőfokát. Megismerkedhet­tem a közös gazdálkodás sajátossá­gaival, hiszen voltam mezei munkás és csoportvezető is. Szerencsés vol­tam azért is, mert részese lehettem az előrevivő lépések tervezésének. Nos tehát amikor elnök lettem? Egy­szerű a választ Magam és munkatár­saira előtt így fogalmaztam: a töret­len fejlődés útját kell választanunk — mondja halk szavakkal, s mintha kezében történelemkönyvet tartana, úgy helyezi elém az efsz megalakulá­sának 35. évfordulója alkalmából mon­dott ünnepi beszédének gépelt sorok­kal telített lapjait. „1960-ban az 1145 hektáron gazdál­kodó Gellel Efsz szemesekből 2,5 ton­nás átlaaos hektárhozamot ért el, ser­téshúsból 8.3, marhahúsból 7,1, barom­fihúsból 2,9 tonnát értékesített, tejelg­­dóst kötelezettsége pedig 460 ezer li­ter volt. A Gellei Efsz 1963-ban a Bu­­dafai t Budin I, 1972-ben pedig a Csé­­fai jCehováj Efsz-szel társult. A tár­sulást követően 1973-ban a szövetke­zet már tisztet lavval kezdte az út gaz­­dnsáni évei. mivel sikerült törleszteni az állam állni nyújtott 20 millió ko­ronás hitelt.“ íAdalék a 29 év első lépcsőfokairól.) 4. Az elnök személyisége, egyénisége a további évek jelképes lépcsőfokain úgy formálódott, ahogyan azt az élet meakívánta. Ezt elsősorban annak kö­szönhette, hogy sohasem érezte magát magányosnak az elnöki székben, és később sem érezte soha, hogy emberi dolgaival, érzéseivel magára maradt volna. — De vajon tigert egyszerű volt-e a „hogyan tovább“ kérdése? — Ha hosszú éveken át a gazda­ságban dolgozó ember kap bizalmat a vezetésre, akkor a maga elfogadta­tása, s az egyéniség idomulása a kö­zös dolgaihoz sokkal kevésbé ayötrel­­mes folyamat, mintha „kintről“ érke­zik a vezető. Más kérdés, hogy a to­vábbhaladás tényén sem kellett külö­nösebben töprengenem, hiszen az élet kihívásával álltunk szemben, s ha akartunk, ha nem. erre kellett választ adnunk. Nem volt más megoldás, mint a termelés korszerűsítése és bővítése, a termékszerkezet átalakítása, módo­sítása. De nem lehetett csapkodni' És nemcsak kifeiezetten gyakorlatiasnak tekinthető intézkedésekre kellett kon­centrálnunk, hanem olyan munkahe­lyi léakör kialakítására is. amelyben lehetett kezdeményezni és kockázatot vállallni. Szövetkezetünkben fokoza­5 tosan olyan légkör alakult ki, amely­ben nemcsak az alkotóképesség sza­badult fel, hanem a termelőképesség is. Igazat adok azoknak, akik azt mondják: hagyjanak engem nyugod­tan dolgozni és teremtsék meg ehhez a feltételeket! És aki valaha vezető volt, vagy ma is az, az tudja, hogy erről könnyebb beszélni, mint meg­valósítani. A Gellet Egységes Földműves-szö­vetkezetben Mészáros József vezetésé­vel mindezt sikerült a gyakorlatba is átültetni. 5. A szövetkezet gazdálkodásának ren­tabilitása 1978-ban elérte a 37 száza­lékot, amely a jövedelmezőségi ráta csökkentését befolyásoló új gazdasági szabályozók bevezetése után is a di­cséretes 27 százalékos szinten ma­radt. Tavaly a tehenenkénti évi fejé­­si átlag 4 ezer 663 liter, a hízóserté­sek napi tömeggyarapodása 60, a hí­zómarháké pedig 90 dekagramm volt. Szemesekből 6, cukorrépából 41,4, napraforgóból pedig 3‘ ,5 tonnás átla­gos hektárhozamot értek el. Az évet 12 millió korona tiszta jövedelemmel zárták, melynek alakulását pozitívan segítette a jövedelmező tenyészállat­értékesítés. — Amikor elnökként munkához lát­tam, azt a célt tűztem magam elé, hogy ne nagyon tévedjek. E célkitű­zésre a huszonkilenc év alatt nagy szükség volt. Ugyanis sok minden módosulhat a mezőgazdaságban, ezt tapasztaltuk az elmúlt évtizedekben, de fundamentumában nem változhat­nak meg a dolgok. Kapkodni nem le­het. Mindig Igaz volt, hogy az ered­ményes gazdálkodás stabilitását a nö­vénytermesztés alapozza meg, a jöve­delmező állattenyésztés pedig tovább erősíti azt. Fajtát vagy fajtákat lehet, sőt kell is változtatni, de például a gondos talajelőkészíiés fontosságát soha nem lehet tagadni. A gépek cse­rélődnek, de az igényesség, a pontos fegyelmezett munka mindig követel­mény volt — s az is marad. Természetesen fontos az alkalmaz­kodás is. Példaként említem a tehe­nészetünket. Amikor korszerűbbé vál­tak a tartáskörülmények, és láttuk, hogy ml történik az élenjáró piezö­­gazdasági nagyüzemekben, fajtavál­tást eszközöltünk. A holsteinfríz állo­mánynak köszönve nemcsak a tejter­melés növekedett uorásszerüen, ha­nem a tenuészállat-állományt is sike­rült megalapoznunk. 6. Mészáros József, az Áldozatkész munkáért állomi kitüntetés viselője, mindio előtérbe helyezte és helyezi az emberi hangot, amiből — mondtuk mea őszintén — mnnansáo túlságosan keveset hallani az életben. — A hibát. a mulasztást mindig mea kell mondani, sohasem szabad el­kendőzni. s ha kell. nem maradhat el a felelősségre vonás sem. Azt, amit a munkahelyemen szóvá teszek, annak foganatja van a kapun túl is. s vala­hogyan mindig „szentebb“. mint amit hivatalból fogalmaznék meg. Mindig nagy biztonsággal .,épített" az emberre, s 4a ebből az irányból is megmérettetne, akkor sem lenne oka a restellkedésre. Nem az a tívvs, aki a távolban „leledzik“. — fentről uta­sít. és lentről elvár. A huszonkilenc lépcsőfokot meg­fért elnök a kiváló aazdasáoi ered­mények jutalmául a szövetkezet nagy családra képviseletében a közelmúlt­ban átvehette a CSSZSZK kormányá­nak. a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának. a SZFSZ Központi Bizottsá­gának és a Szocialista Ifjúsáal Szö­vetség Központi Bizottságának elis­merő oklevelét. — Azt hiszem, mindazt teljesítet­tem, amit vártak tőlem, és megkap­tam azt az elismerést, ami járt ne­kem. Amilyen a gesztusa, olyan a beszéd­modora is. Csendes, halk szavú, hatá­rozott. Ezért az 6 arcát többé nem ta­karja előlem el az égkalap kék fáty­la. a kelmefinomságú, nedvdús élettel telített róna. amely gyermekkoromban még elérhetetlenül zöldnek és távoli­nak tűnt. CSIBA LÄSZLÖ (Fotó: —ltaj — A májusi eső, tudtuk, aranyat érd, de számunkra most Inkább a nap­sütés lenne értékesebb — fogadott máfus 21-én a farkasdl (Vléany) Ha­ladás Egységes Földműves-szövetke­zet szákházában Unyatinsky András mérnök, a növénytermesztési ágazat­­vezető helyettese, aki a növényvéde­lem fő felelőse az 5 ezer 69 hektár szántóterületen gazdálkodó mezőgaz­dasági üzemben. Majd kisvártatva mély sóhalok kíséretében kezdte számlálni, hogyan alakult ez Ideig növénytermesztési föágazatuk viszony­latéban az 1987-«s esztendő. — Йа az évkezdetről akarna fag­gatni, természetesen a kertészettel kezdeném. Elöljáróban annyit, hogy két hektárnyi területről van szó. Az év eleji órtási hidegek bizony alapo­san próbára tettek nálunk is embert és berendezést egyaránt. S ml lett a felettébb kedvezőtlen Időjárás követ­kezménye? Mintegy egyhónapos le­maradás a kertészeti munkákat Ille­tően. Tehát ekképpen indult be a vi­rágosok és zöldségesek számára ez az év. De ha ügy gondolla, elmehe­tünk a kertészetbe — s ott a főker­tész szól még egyet s mást a minden­napi gondok röl. valamint arról, mivel foglalkoznak konkrétan. • Természetesen — hagytam Jóvá a Javaslatot. — Ha azonban már eny­­nylre vagyunk, talán folytassuk a to* vibbl részletes helyzetelemzéssel. IGYEKEZET ÉS :— Hát Igen. Sok helyütt problémák voltak, tudjuk. Annak Is tudatában va­gyunk, hogy számos egységes föld­műves-szövetkezetben és állami gaz­daságban sikerült pótolni a lemara­dást. Csakhogy nálunk — s ezt őszin­tén be kell vallani — a késel tavasz­érkezést még ma Is nagyon érezzük, s bármennyire Is igyekszünk, egysze­rűen nem lehet azt „kitörölni“ a lis­táról. Hogy mennyi a késésZ'Hát mi­nimum 4—5 hét. a kukoricánál pedig még több !s. De talán először a búzá­ról szólnék. AmlkOT azt ellenőriztük, hogyan telelt az őszt vetés, szó, ami szó, kellemesen csalódtunk, örül­tünk, hogy kifagyásokat nem voltunk kénytelenek elkönyvelni. Legalábbis összefüggő területeken bekövetkezet­teket nem. Csak, tetszik tudni, nálunk a legnagyobb ellenség a talajvíz. Az 1700 hektárnyi kiterjedésű búzából mintegy négyszáz hektáron nem vár­hatunk termést — éppen a szóban forgó kényes tényező következménye­ként. Tavaszi árpát ötszáz hektárra terveztünk, a valóság mutatója: 380 hektár. Sőt. még a csökkentett terü­letből is mintegy 30 hektár víz alatt áll, egyszerűen nem vagyunk képe­sek rámenni. Ha pedig még hozzáfű­zöm, hogy április utolján Indult be e vetés, azt hiszem, különösebb kom­— CSALÓDÁS mentárra nincs Is szükség. Most pe­dig néhány szót a szemes kukoricá­ról, amit 1251 hektáron terveztünk — főnövényként. Több mint kétszázötven hektárt a mai napig (mégegyszer az időpont: május 21-én Jártunk Far­­kasdon — a szerző meg).) vízzel bo­rított. s 350 hektáron vetettünk el. Mihaszna, a Cyclo vetőgépeknek — ha egyszerűen nem tudjuk azokat ki­használni [24 óra alatt 80—100 ha ki­terjedésű területet be tudnánk egy géppel vetni). így azonban kénytele­nek vagyunk a cukorrépavető gépe­ket használatba venni. Egyébként az IKR keretén belül elsősorban a Plo­­nier-hibrideket (3906, 3747) termeszt­jük. Silókukoricának egyébként 190 hektáron termesztjük e növénykultú­rát, de megjegyzendő, hogy másod­vetésként úgyszintén termesztünk sl­­lőnakvalót. A cukorrépa-termesztésre 390 hektárt szántunk, ebből azonban 30 hektár még mindig vízzel borított. A tervezett 150 hektárnyi naprafor­góból pedig mindössze 60 hektárt ve­tettünk el, évelő takarmányok ter­mesztésére 669 hektárnyi területet terveztünk. # Tehát a vlzprobléma — sajnos — továbbra Is nagyon aktuális ezen a vidéken... — Valóban. A talajvíz azonnal a felszínre tör. Egyszerűen a rendelke­zésünkre álló eszközökkel nem tud­juk levezetni. Az idén tervezzük — mintegy 800 hektár területre vonat­kozólag — néhány vízlecsapolő állo­más kiépítését. Reméljük, üzembehe­lyezésük némileg enyhít gondjainkon. Mert ugyebár nálunk tavasszal sok a víz, nyáron pedig azonnal a száraz­ság veszélye fenyeget. ** A növénytermesztési ágazatvezető helyettese még számos gond-fejtörés fő okozójává tudná megjelölni a ta­lajvizet. De Inkább hátrál, egy pilla­nat erejéig a némaság köpenyébe bur­kolódzik. • Talán induljunk el a kertészet­szemlére — Javaslom. Unyetinsky mérnök útközben szin­tén nagy szakértelemmel magyaráz. — A termálvizet hasznosítjuk a tó­it Tóth Ilona és Sztojka Franciska a liasátrakban. Amikor a víz „elindul“ kőrútjára, 68 C-fokos. Mikorra pedig a végállomásra — egy bazénba — ér, mintegy 28—32 C-fok hőmérsékletű. # Mekkora utat tesz meg közben a vezetékekben? — Körülbelül 20—22 km-t. Persze, ha a kinti hőmérséklet alacsonyabb, természetszerűleg adódik, hogy a ve­zetéket elhagyó víz hőmérséklete 1s alacsonyabb lesz. A további érdekességeket pedig már Zuzana Lipnická főkertész sorolja. — A két hektár területen 40 fólia­sátrunk van. Állandó dolgozóink lét­száma 40, de a munkacsúcsok Idején — főképpen májusban, Júniusban és Júliusban — természetesen szüksé­günk van a kisegítésre. S hogy mivel foglalkozunk? Mintegy fél hektáron uborkát termesztünk. Elsősorban a Pelmárex, a Saladin és a Marta fa(­­tákra szakosodtunk. Azt hiszem, köz­tudott, hogy nem olcsó üzletről van szó, hiszen egyetlen mag ára átlago­san 2,40 korona. Igaz, ezen magvak csíraképessége eléri a 95 százalékot. Még talán annyit, hogy a Palmarex holland, a Saladin NDK-belt, a Marta pedig hazai mag. Paprikatermesztés­­se! úgyszintén fél hektáron foglalko­zunk. E téren mindenekelőtt a PCR-szegfűsben fajta termesztését szorgalmazzuk s tegyem hozzá azonnal: sikerrel. Körülbelül tíz áron paradicsomunk van: Luca és Lucy (holland) fajták. Érdekességképpen csupán annyit, hogy egy kilogramm paradicsommag éra 55 és fél ezer korona. Igaz, egy kilogramm mag egy hektár kiterjedé­sű terület bevetésére elegendő. S Itt vannak még a virágok: szegfű, kri­zantém és gerbera. Kényesek ám na­gyon. Elsősorban jól kell tudni Időzí­teni. Nekünk — és az időjárásnak Is. A virágkeresleti ;,csúcsokra“ — szep­tember eleje, halottak napja, nemzet­közi nőnap stb. — szükséges nagyon odafigyelni. S bizony gyakran előfor­dul. hogy az Időzítés nem jön be. Ak­kor pedig csak sínylődnek a virágok (és mi Is szenvedünk), hiszen vi­szonylag gyatra a kereslet a holt­idényben. Célunk az, hogy a kerté­szeti tevékenységet ne szabdaljuk, te­hát két-három növényfajtára összpon­tosítsunk — nagyobb méretekben. A Jövőben elsősorban erre fogunk töre­kedni. Remélhetőleg eredményesen. Büszke vagyok arra. hogy egy igazán szorgalmas, kitartó kollektíva élén állok. Azt hiszem, Ilyen akaraterővel és odaadással bátran nézhetünk az igényesebb holnapok elébe... SUSLA BÉLA ■к A termálvíz — a végállomásra érve

Next

/
Thumbnails
Contents