Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-30 / 21. szám
i 1987. május 30. ■SZABAD FÖLDMŰVES-13 Utólagos értékelés a tények tükrében Az 5 ezer 500 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó csilizradványi (Ciližská Radvaňj Csilizköz Egységes Földműves-szövetkezet kéíáégtelenill a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás élenjáró gazdaságai közé tartozik. Még az olyan kedvezőtlen, szélsőségesen aszályos évjáratban is, mint a tavalyt volt, kimondottan mezőgazdasági tevékenységből 76 millió korona bruttó termelési értéket értek el, aminek mintegy 45 százaléka a növénytermesztésből származott. A növénytermesztés jövedelmezőségének mértéke pedig elérte a 23 százalékot. A felsorolt közgazdasági adatok mögött a nagy gonddal és kiváló szakértelemmel végzett munkára utaló eredmények rejlenek. Hadd soroljunk fel közülük legalább néhányat Nagy Lászlóval, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetőjével folytatott beszélgetésünk nyomán. A szövetkezet növénytermesztésének pillérjét a gabonafélék termelése képezi, hiszen a kalászosokat 1780, a szemes kukoricát pedig 1400 hektáron termesztik. Tavaly a szemesekből elért 6,61 tonnás átlaghozammal a gabonafélék termelést tervét 2 százalékkal túlteljesítették. Említést érdemel, hogy ebben a szövetkezetben próbálkoztak hazánkban első ízben a termelési rendszerek meghonosításával. Itt folytak ugyanis az első kísérletek a Bábolnai Iparszert! Kukoricatermelési Rendszer hazai alkalmazásával, amely később a Vágselylyel (Sala) Efsz hatáskörébe került. Irányításával a BKR napjainkig látványos sikert futott be. Ma a Csilizköz Efsz is a Vágsellyei Kukoricatermelési Rendszer partnergazdasága. A termelési rendszerrel kapcsolatban az elmúlt évek folyamán nagyon jó tapasztalatokat szereztek. Ügy vélekednek, hogy főleg az elmúlt három esztendőben lényegesen javult a fajtaválaszték. A termelők a legkiválóbb hozamú és az Igényeknek teljes mértékben megfelelő hibridekhez jutnak. Ugyanez mondható el a tápanyagpótlásról, a növényvédöszer-ellátásról és a korszerű, nagy teljesítményű gépek biztosításáról. Ennek köszönhetóen tavaly szemes kukoricából hektáronkénti állagban 7,78 tonnát takaríthattak be. Bár nehéz előre Jósolni, az idei évre Is biztatóak a kilátások. Az ősziek jól átteleltek. Mivel az Idei tavasz 2—3 hetes késéssel érkezett, a korai vetemények valamivel később kerültek a talajba. Viszont a később vetett növénykultúrák esetében a lemaradást behozták, s így a kukorica is agrotechnikai határidőben került a földbe. . A szövetkezel másik fő növénycsoportját a tömegtakarmányok alkotják. A tömegtakarmány-alap megteremtésének jelentőségéről mi sem tanúskodik jobban, mint az a tény, hogy csak a szarvasmarha-tenyésztésben 1BÜQ—1200 darab hízómarhát és 1600 darab tehenet kell eltartaniuk. Bármilyen is legyen azonban az időjárás, ebben a gazdaságban takarmányozási gondokkal nem küszködnek. A' hizómarhákat az egész év folyamán ki egyénsúlyozott monodiétás takarmányon tartják. A tehenek napi fejadagját jól kiegészíti a 220 hektárnyi intenzív legelő, ahol villanypásztor segítségével a szakaszos, adagolt legeltetést alkalmazzák. A tömegíakarmány-alap megteremtésében pedig nincs semmi különös. Csupán a silókukoricára, a lucernára, a kukorica és cukorrépa melléktermékeire, valamint a tarlőveteményekre alapozott takarmánytermelésben fokozott mértékben ügvelnek a nagy hozamok elérésére, a veszteségek csökkentésére és a minőségi követelmények betartására. A növénytermesztés jövedelmezősége szempontjából sokat nyum a latba a 86 hektárnyi kertészet, ahol szabadföldi paprika, dinnye és korai káposztafélék. az egy hektárnyi területű fóliasátrakban pedig hajtatott paprika termesztésével foglalkoznak. Az idei tervük szerint a kertészetnek el kell érnie a 11 millió korona bevételt. Ez 2500 tonna termény kitermelését jelenti. Ilyen mennyiségű termék értékesítése nem csekély gondot okoz a gazdaságnak. Remélik, hogy az adásvételi kapcsolatokban az idén valamicskét javul majd a helyzet. A felvásárlók ugyanis szerződésileg kötelezték magukat, hogy a termékeket a helyszínen megállapított átadási minőség szerint értékelik. A múltban ugyanis a szállítás után sokszor már elfekvő, minőségét vesztő áru értékelése jelentős anyagi veszteséget jelentett a szövetkezetnek. Az ntébbi öt esztendőben a cukorrépa-termelés színvonalának az emelését tűzték ki cé'ul. A vállalkozó kedvű csiüzköziek ugyanis 1982-től a magyarországi Petőházi Cukorrépa-termelési Rendszer hazai alkalmazásának lehetőségével foglalkoztak. Kezdetben kísérleti alapon, később már mint rendszergazdaság 1500 hektárnyi területen, nyolc partnergazdaság bevonásával integrálták a cukorrépa-termelést a Dunaszerdahelyi Cukorgyár termelő körzetében, azaz a Dunaszerdahe’yi és a Komáromi (Komárno) járásban. Az idei évtől kezdve azonban már esak az eddig szerzett tapasztalatokra támaszkodhatnak. Meghiúsult több mezőgazdasági üzem óhaja is, hogy a termelési rendszer partnergazdasága legyen, mivel az idén beszüntettük a Petöházi Cukorrépa-termelési Rendszer behozatalát. Ennek ellenére nem árt legalább tömören összefogva értékelni a termelési rendszer utóbbi három évének eredményeit. A Petőházi Cukorrépa-termelési biológiai anyagot, növényvédő szereket és laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötött szaktanácsadást nyújtott egy olyan termelési technológia kialakításhoz, amely kimondotan cukortermelésre irányul. A hangsúlyt tehát nem is annyira a gyükérhozamra, mint inkább a cukorhozamra helyezték. A tervezett termőterület 1984-ben 700, a következő két évben pedig 1500 hektár volt. A múlt év áprilisában azonban súlyos károkat okozó szélvihar következtében 400 hektárnyi területet ki kellett vonni a termelési rendszerből. De nézzük az eredményeket: mtg az 19E4-es évben a Dunaszerdahelyi Cukorgyár körzetében 38,66, addig a termelési rendszer keretében 41,01 tonna répát takarítottak be hektáronként. A cukortartalom az első esetben elérte a 13,74, a másodikban pedig a 14,40 százalékot. Az egy hektárra jutó nyerscukortermelés a termelési rendszer átlagában meghaladta az 5,9 tonnát, a cukorgyár körzetének 5,31 tonnás átlagával szemben. A nagyobb hozam a termelési rendszer javára hektáronkénti átlagban 1942 korona többletbevételt eredményezett. A következő év eredménye is hasonlóan kedvezően alakult a termelési rendszer javára. Amíg Szlovákia viszonylatában 32,81 tonna cukorrépát takarítottunk be hektáronként, addig a termelési rendszer átlagában 36,49 tonnás gyükérhozamot és 5,75 tonna cukorhozamot értek el. A cukorgyár körzetében ugyanakkor hektáronként 33,82 tonna répatermést és 5,11 tonna nyerscukorhozamot könyveltek el. A termelési rendszer javára írható hektáronkénti többletbevétel valamivel meghaladta a kétezer koronát. Az elmúlt esztendő nagyon kedvezőtlen volt a cukorrépa termesztése szempontjából. Szlovákia viszonylatában mindössze 30.64 tonna hektárhozamot értünk ei, s így a termelési tervet csupán 77,1 százalékra teljesítettük. Habár a szélsőségesen aszályos időjárás a termelési rendszer keretében is csökkentette a hozamokat, mégis az elért 33,08 tonna hektárbozammal 0,70 tonnával felülmúlták a cukorgyár körzetének eredményét. De tavaly is egy hektárról öt tonna nyerscukrot termeltek ki. Három év átlagában a cukorgyár termelőkörzetének és a termelési rendszer eredményei ekképpen alakultak: a 34.93 és 36,86 tonnás hnktárhozam, a 14,39 illetve 15,10 százalékos cukortartalom, a hektáronkénti 5,14 és 5.56 tonna cukorhozam egyértelműen a termelési rendszer javára szól. A termelési rendszer eredményességét támasztja alá a közgazdasági mutatók összehasonlítása is. Az öszszevetés alapjául Szlovákia kukoricatermelő körzetének, valamint a Csilizköz Efsz-nek az eredményei szol-A cukorrépa sarabolása a Dercsikai (fúróvá) Efsz-ben (CSTK-felvétel) gáltak. A nagyobb mennyiségű növényvédő szer alkalmazása, valamint a szaktanácsadás bérdtjának térítése következtében a termelési rendszer keretében az önköltségek valamivel meghaladták a kukoricatermelő körzet átlagát. Ezzel szemben a termelési rendszer alkalmazása — a vizsgált három év átlagában — egy hektárnyi területre számítva 2 ezer 237! koronával nagyobb bruttó termelési értéket, 2 ezer 820 koronával nagyobb bevételt és 1551 koronával nagyobb tiszta nyereséget eredményezett a kukorlcatermeiési körzet átlagához viszonyítva. Ugyancsak érdekes eredményekkel szolgáltak a 21 hektárnyi területen végzett fajtaösszehasonlító kísérletek. Kedvezőbb évjáratokban, mint amilyen az 1984-es és 1985-ös év volt, a külföldi fajták egyértelműen jobbaknak bizonyultak a hazai fajtáknál. Az 1984-es évben gyökér- és cukorhozam szempontjából egyaránt a legjobbnak bizonyult a Kawepura S, a Kaewmaja és a Monofort fajta sorrendben a következő eredménnyel: 58,10 tonna hektárhozam és 9,85 tonna cukorhozam, 5,21 tonna gyökérhozam és 8.98 tonna cukorhozam, 52,50 tonna gyökérhozam és 8,45 tonna cukorhozam. Az Imona hektárhozama 48,15 tonna, cukorhozama pedig 7,11 tonna volt, az Arimona О esetében 47,28, illetve 7,27, az Arimona N esetében pedig 49,75, illetve 7,54 tonna volt. Az 1985-ös évben ugyancsak a Kawemaja és a Kawepnra, valamint a Capro fajta bizonyult a legjobbnak. Az Imona és az Arimona — tíz fajta viszonylatában — a gyökérhozam tekintetében a 4., illetve az 5. helyre került, cukorhozamban pedig a 8., illetve az 5. helyet foglalták el. Az elmúlt év fajtakísérleteinek eredményei meglepetést hoztak. Ä múlt év augusztus derekán ugyanis jelentős jégverés sújtotta a kísérleti parcellákat, s a növényzetet 80—90 százalékos kár érte. A súlyosan károsított növényzet eredményeinek a kiértékeléséből kiderült, hogy a kedvezőtlen körülményeket, a jelentős károsodást a jobb regenerációs képesség következtében a legjobban az Imona fajta vészelte át, és a kedvező évjáratokban a legeredményesebbnek bizonyult intenzív .fajtákkal szemben az első helyre került a 43,8 tonna répahozammal és a 6,17 tonna cukorhozammal egyaránt. Ezzel szemben az Arimona fajta jóval gyengébbnek bizonyult az elért 39,6 tonnás gyökér- és a 4,63 tonnás cukorhozam- Kawemaja és a Monofort fajta sorbesorolt Slovhila bár gyengébb gyökérhozamot adott, de a 4,85 tonnás cukorhozammal a harmadik helyre került a vizsgált 11 fajta közül. Klamarcsik Mária Ä tudományos módszerekre alapoznak A vásár úti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz az új követelményekhez igazodva ebben az évben nagy súlyt helyez az állattenyésztés termelési eredményeinek növelésére és gazdaságosságának fokozására. Céljuk az, hogy korszerű körülmények között többet és jobbat termeljenek. Az állattenyésztési ágazat időszerű kérdéseiről B t r 6 Ottó mérnökkel, a szövetkezet állattenyésztési ágazatvezetőjével beszélgettünk. — Szövetkezetünk pénzügyi bevételének több mint az egyharmadát az állattenyésztés biztosítja. Ebben az évben az állattenyésztési termékek és a tenyészállatok eladásából származó bevétel több mint 66 millió koronát tesz ki. Ennélfogva mindanynyiunkra nagy felelősség hárul, hogy feladatainkat maradéktalanul teljesítsük. A termelés hatékonyságának növelése érdekében folytatjuk az állattenyésztés szakosítását. A takarmányadagok előkésztését előzetes vegyi elemzés alapján végezzük. Rendszeresen vizsgáljuk az egyes keveréktakarmányok összetételét és termelési hatékonyságát. Minden szakaszon a termelési költségek csökkentését szorgalmazzuk. Ennek megi felelően az egyes technológiák és gépsorok összeállításánál figyelembe vesszük az energiaigényességet. ф Hogyan kívánják megvalósítani a sertéstenyésztés terén kitűzött feladataikat? — Gazdaságunkban a sertésállomány 10 ezer darab körül mozog, ebből 780 darab az anyasertés. Sertéshúsból az idén 1 ezer 430 tonna az eladási tervünk Tenyészsüidökből 750 darabot, tenyészkanokból pedig száz darabot kívánunk értékesíteni. Az elmúlt években erőfeszítéseinket elsősorban a sertéstenyésztés szakosítására, a korszerű technológiai eljárások alkalmazására és a biotechnológiai módszerek bevezetésére fordítottuk. Céljaink elérése érdekében széles körű kapcsolatot teremtettünk különböző tudományos intézetekkel, főleg a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolával és a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézettel. Az utóbbi hatékony segítségével nagyon intenzív állattartási technológiát sikerült kidolgoznunk, j míg a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával a takarmányozás terén jól bevált módszereket vezettünk be. Ennek megfelelően a járásban az elsők között alkalmaztuk az úgynevezett battériás malacnevelést, mely lehetővé tette a turnusos állattartás bevezetését. A sertéshizlaldában a csővezetékes takarmányozási rendezert alkalmazzuk. Az említett technológiát eljárások kedvező hatását alátámasztják az elért eredmények. A hízósertések napi súlygyarapodási átlaga 0,67—0,70 kilót tesz ki. Az egy kilő sertéshús előállítására felhasznált takarmány mennyisége 3,64 kiló. Ф Milyen új eljárás bevezetésével számolnak a közeljövőben? — Szövetkezetünkben meghonosítottuk a sertések mesterséges termékenyítését. A vemhesség korai megállapítására ultrahangos műszereket használunk. Ennek a módszernek az alkalmazásával intenzivebbé válik a malacnevelés, és meggyorsul az anyasertések hasznosítása. A jelenlegi Fotó: —kim időszakban az anyasertéseknél 75—80 százalékos vemhességet érünk el, melyet a vemhesség korai megállapításának a segítségével a közeljövőben 85 százalékra kívánjuk növelni. A szarvasmarha-tenyésztést program keretében folyamatosan valósítjuk meg a haszonállat-előállító keresztezés egyes szakaszait. A tej minőségének javítása érdekében rendszeres tejvizsgálatokat végzünk. A tejüzemmel szorosan együttműködve azonnal reagálunk az esetleges problémákra, hiányosságokra. Felvesszük a kapcsolatot a Nvltrai Állattenyésztési Kutatóintézettel a szarvasmarhák irányított — vagyis a RIA-mődszeren alapuló — szaporodásbiológiájának bevezetésére. Rendkívüli figyelmet fordítunk az állatok takarmányozására. A meghatározott keveréktakarmányokon kívül nagy mennyiségben felhasználjuk a különböző melléktermékeket, főleg a kertészetből és a gyümölcsösből. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola takarmányozási tanszékével különböző kísérleteket folytatunk. Ezek célja a költséges, devtzaígényes takarmányok helyettesítése saját takarmányforrásainkből. Mindenekelőtt az állati eredetű fehérjéknek növényi eredetű komponensekkel való helyettesítéséről van szó. Ennek a takarmányozási módszernek a bevezetése feltételezi viszont a hüvelyesek vetésterületének növelését, a fehérjedús tömegtakarmányok, mint a lóbab, a takarmányborsó termesztését, mivel ez teszi lehetővé az abraktakarmányok arányának csökkentését. Ugyancsak kísérleteket folytatunk a zeolitoknak a takarmányadagokban való felhasználásával. Figyeljük azok hatását az állatok fejlődésére. Munkánk homlokterében áll az energiaigényesség csökkentése. Erre a célra egy új módszert alkalmazunk, mely az állatok által kitermelt hőt hasznosítja az istállók fűtésére. Ennek a módszernek az előnyéről az eltelt nagyon hideg tél folyamán győződtünk meg, amikor a ketreces malacneveidében 800 darab állat számára megfelelő hőmérsékletet biztosítottunk. A melléktermékek felhasználása mindenekelőtt az anyasertések takarmányozásában vált be. Hozzájárult az önköltségek csökkentéséhez. Ennek köszönhetően például az egy malacra jutó termelési költségek az elmúlt évben 476 koronára csökkentek. A sertéstenyésztés szakaszán célunk a termelés intenzívebbé tétele. Ennek megfelelően előtérbe helyezzük a tenyészállatok minőségének javítását, genetikai termelőképességük növelését úgy, hogy a korszerű technológiai eljárások alkalmazása megfelelő biológiai anyaggal párosuljon. Terveink között szerepel a RIA laboratórium üzembehelyezése, mely a szaporodásbiológiái mutatók pontos nyilvántartása alapján lehetővé teszi a tehéngondozők munkájának minőségi ellenőrzését. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy ebben a szövetkezetben megfontoltan és koncepciózuson valósítják meg az állattenyésztésben kitűzött feladataikat, melyek minden bizonnyal hozzájáru'nak a mennyiségi és a minőségi mutatók növeléséhez. Svinger István
