Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-30 / 21. szám
D m tennivalók A ZÖLDSÉGES. KERTBEN A kiürült fóliasátrakba, üvegházakba és melegágyakba még ültethetünk paprikát, paradicsomot, esetleg salátauborka-palántákat. A korábban hajtatási célokra kiültetett zöldségféléket rendszeresen ápoljuk. A fő teendők közé Ilyenkor a szelőztetés, az öntözés, a talaj porhanyítása, a trágyázás, a növényvédelem tartozik. A növények he- és páratartalom igényeit szakszerű szellőztetései szabályozhatjuk. Nappal a fóliasátrakban a napsütés hatására, erősen felemelkedik a levegő hőmérséklete és páratartalma. Szellőztetés hiányában ilyenkor nemcsak a 30 C-foknál magasabb hőmérséklet, hanem a megnövekudeit páratartalom is károkat okoz, amely elősegíti a különféle gombás megbetegedések terjedését. Hideg éjszakákon az intenzív lehűlés károsítását úgy igyekszünk csökkenteni, hogy a növényzetet enyhén megöntözzük és a fólia sátrat időben becsukjuk. Ezzel csökkentjük a talaj hőveszteségét és növeljük a páratartalmat. A magas páratartalom a fóliasátor belső felületén lecsapódik (kondenzálődik) és ez megakadályozza a belső hőmérséklet nagyobb arányú csökkenését. Az így végrehajtott hő-, és páratartalom szabályozás főleg a nagyobb fóliasátrakban és üvegházakban hatásos. A póttrágyázást úgy végezzük el, hogy a szükséges műtrágya-mennyiséget a sorok közé szórjuk s a talajt megöntözzük. A makroelemekot az öntözővízben oldva, a mikroelemeket lombtrágyaként adagoljuk. A paradicsomnál például — tápanyagokban szegény talajon — 100 liter öntözővízbe célszerű a következő műtrágyákat keverni: 0,80 kg pétisót, 1,80 kg szuperfoszfátut és 0,60 kg kálisót. Ebből az oldatból tövenként 0,2—0,3 liter szükséges. Makroelemek biztosítására 0,2—0,5 %-os Harmavit használható. A kívánt koncentráció elérése érdekében 10—15 liter vízben keverjünk e! 20—50 ml Harmavitot. Az oldat 100 iíi2-re elegendő. A Harmavlt előnye, hogy 10 °/o nitrogént, 4 % foszfort, 9 °/o káliumot, valamint mikroelemeket — Mn. Mo, Zn, B, Fe, TI — tartalmaz. A tápoldatos öntözés gyorsítja a fejlődést, kedvezően befolyásolja a korai termés mennyiségét. Az említett lombtrágyázás 14—20 naponként Ismételhető meg; szükség esetén együtt használható növényvédő szerekkel is. Az öntözésnél ügyeljünk arra, hogy a víz 18—20 C-foknál ne legyen hidegebb. A víz hőmérséklete akkor idéális, ha csak 2—5 C-fokkal kisebb mint a fóliában lévő levegő hőmérséklete. A hajtatott uborkát talajlocsolással öntözzük; 1 m2- -re 2,5—4 liter vizet adunk._Ez 25—40 mm-nek felel meg. Paradicsom az eredés után 8—10 naponként 15 millimétert igényel. Később, hetenként 2—3 alkalommal talajlocsolással (úgy, hogy a levelek szárazok maradjanak) 15—20 mm vizet adjunk. Paprika az Ültetés után — a paradicsomhoz hasonlóan — nem túl igényes a vízre. A terméskötés után hetenként 2—3 alkalommal 10—15 mm vizet adjunk. Ha a növények vízigényét nem áll módunkban rendszeresen kielégíteni takarjuk le a talajt fekete fóliával. A szabadföldi zöldségfélék zömét már kiültettük. Hidegebb területeken a melegre igényes paprika-, paradicsom-, uborka- és padlizsánpalántákat csak június első felében ültetjük. Az elpusztult növénykék pótlására tartalékoljunk a kiültetett mennyiség 20—30 °/o-ának megfelelő palántát. Az első pótlást néhány nap múlva, a következőt kb. egy héttel később végezzük el . A szabadföldi termesztésben ilyenkor nagyon fontos a növényápolás. Szükség szerint póttrágyázunk, kapálunk és öntözünk. A pőttrágyázásra főleg nitrogént tartalmazó, könynyen oldható mészsalétromot használunk. A paprikát a kiültetés után először június végén póttrágyázzuk, amikor a terméskötés már bekövetkezett. A palántaültetés utáni első öntözés a talaj víztartalmától és a hőmérséklettől függ. Csak akkor öntözünk, ha a hőmérséklet 20 C-foknál magasabb. Ennél bűvösebb környezetben a fejlődés lelassul vagy megáll. Ha ilyenkor még öntözünk is — a talaj tovább hűl. Egyébként az esőszerű, esetleg a barázdás öntözést ajánljuk. Nyáron kéihetenként öntözzünk. Tartós száraz melegben gyakrabban is. A korai burgonyát úgy kell öntözni, hogy lombja ne legyen vizes. Szé'kár ellen védhetjük a d'nnyét úgy, hogy indáit lapátnyi nedves földdel lerögzítjük. Az első termések megkötése után a peronoszpóra és a termésfoltosság ellen 0,2 %-os töménységű Dithane vagy 0,7 %-os Neroxon 50 oldattal permetezünk. A lisztharmat ellen többfajta vegyszert használhatunk (például Afugan 30 ЕС (0,05%), Benlate (0.4%), Méréstan (0,03 %), Pol-Sulkol Extra (0,3 %). Sulikol К (0,5%) és Topsin M 70 WP (0,05 %). A korai káposztafélék, saláta, a borsó, a retek vagy spenót helyébe még sárgarépát, feketegyökeret, petrezselymet, mángoldot vethetünk, és zellert is ültethetünk. A zellert 40— 50 cm sor-, és 15—20 cm tőtávolságra ültetjük. Folyamatosan még babot és borsót Is vethetünk. A téli retket július elején vetjük. A téli retek, ha a nitrogént csökkentjük és elegendő foszfort, káliumot biztosítunk, megőrzi tárolhatóságát. Ilyenkor vethető az őszi és téli fogyasztásra, valamint a téli tárolásra szánt cékla is. A korábban vetett káposztát szétültetjük az ágyasokba. A közepes- és a hosszútenyészidejű kelkáposztát, karfiolt, karalábét és nyári salátát szabadföldi ágyakba vetjük. A palántákat nem tüzdel]ük, és bárom hét után állandó helyükre ültethetjük. Abban az esetben, ha spárgát Is termelünk, akkor azt m2-ként 60—80 g NPK műtrágya talajba 'való bekapálásával trágyázzuk. A helyrevetett és dughagymáből nevelt hagymát m2-ként 30 g kénsavas kálival póttrágyázzuk. (A kán a hagyma számára nagyon fontos elem.) A vöröshagymát a különféle betegségektől Dithane (0,3%), Kuprikol 50 (0,6— —0,7%), Perozin 75 В (0,3%) segítségével óvjuk. A hagymalégy és a többi károsító ellen Metationt (0,2 °/o), Soldepet (0,1 %) használunk. A hagymalégy ellen a 0,1 %-os Diazinun oldatból i folyóméterre 0,5 litert adagolunk. Basudin 10 C-ből 1 méter sorhosszúságra 0,6 grammot szórunk, Basudin 60 ЕС 0,1 %-os oldatából pedig fél litert öntünk minden növényhez. Magda Valšíková agrármérnök, kandidátus Fóliák a faluvégen (p R {elvétele) tenni valók A GYÜMÖLCSÖSBEN Júniusban már szedjük a szamócát, a cseresznyét, a korai őszibarackot. Gyümölcsvülogatással, hajtások újrakötözésével szintén foglalkozunk, öntözünk és védekezünk a kártevők, a betegségek ellen is. Az első gyümölcs a szamóca, amely igen értékes vitaminokat, ásványi sókat és vasat tarta'maz. A csipkebogyó és a fekete ribizli után a szamócában van a legtöbb C vitamin. Ha szárazság van, és nem öntözünk, csökken a hozam, s a bogyók minősége is romlik. A bogyók főleg a 3. évben lévő kultúráknál válnak apróvá. Ha csapadékos a május, vagy többet öntözünk, fellép a szürkepenész. Ajánlatos ezért a sorokat mulcsolni. A tövek körül szalmát, forgácsot, vagy fóliát terítünk le. Ez többlet munka, de megéri. A szüret alatt nem permetezünk, de iparkodunk a kultúrát gyommentesen tartani. A szüret utáni kaszálás csak akkor indokolt, ha a levélbetegség lépett fel, vagy igen nagy a szárazság és nem áll módunkban öntözni. Á korai cseresznye, akárcsak a szamóca, nem utóérő gyümölcs, ezért szinte teljesen éretten, a kocsánnyal együtt szedjük le. A termés betakarítása után a fát lehet metszeni. A letöredezett gallyakat okvetlen távolítsuk el. A hőnap végén érik a May Flower korai őszibarack. Értéke és jelentősége nem a minőségben, a hozam nagyságában, hanem abban van, hogy a legkorábbi. A kőmag aránya a gyümölcs nagyságához képest nagy. Ezért még a hónap elején termésválogatást végezhetünk, s egész a szüretig öntözhetjük. Ne szedjük korán, mivel szintén nem utóérő. A hónap folyamán a cseresznyelégy, a keleti gyümölcsmoly, a levéltetvek s a takácsatka kártétele ellen kell védekezni. Az egyes alma-, őszibarackfajták, ritkábban a kajszi, nem tudják termésüket kellőképpen szabályozni. Ha magukra hagyjuk a fákat, akkor azok az egyik évben tömérdek, de apró, a másik évben talán semmi ^érmést sem hoznak. Az említett gyümölcsnemek ritkítását normális körülmények -között a természetes hullás befejeződése után kezdjük meg. 'Az őszibarack első ritkítására legalkalmasabb időpont az, amikor a gyümölcskezdemény nagyobb mogyorónyi, vagy kis dió nagyságú. A ritkítás mértékének szabálya az, hogy minden meghagyott gyümölcs között elférjen egy kifejlett harmadik. Ez nagyjából a gyümölcsök egymás közti távolságának, 8—10 cm-nek felel meg. A kocsányos gyümölcsöket (alma, körte, szilva stb.) ollóval ritkítjuk, úgy, hogy a kocsányi a középen elvágjuk. A barackot a termövesszöről lemorzsoljuk. Lényeges, hogy a fa termését ne egyszerre, hanem 3—4 alkalommal ritkítsuk meg. Ne feledkezzünk meg a gyümölcsös talajáról sem. Kapáljuk ki a gyomokat, s füvesítés esetén rendszeresen kaszáljunk. A gyomokat és a füvet mulcsolásra használhatjuk fel. Ezt később komposztáljuk. Permetezéssel egybekötve lombtrágyázást is végezhetünk. Ha a fák levelei sárgulni kezdenének (klorózis) permetezve vagy beöntés formájában használjunk Fytovitot. Júniusban a hajtásnövekedés még nagyon intenzív. A faiskolában vádolunk. A télen felülről lefagyott oltványokat tavasszal egy szemre vágtuk vissza. Most ha elérik a kívánt koronamagasságot, visszacsípjük őket és a felső 4—6 rügy (hajtás) segítségével megkezdjük a korona kialakítását. A faiskolákban intenzív talajművelést, öntözést és növényvédelmet biztosítunk. Ellenőrizzük át a fák tavaszi kötözését, és mielőtt a kötszer bevágna, kössük át a törzset vagy az ágakat újra. Bclucz János agrármérnök, kandidátus A SZŐLŐBEN Az időjárás alakulásától függően a szőlő június elején már virágzik. Száraz, meleg, derült időben a virágzás 4—5 nap alatt végbemehet. Hűvös, esős időben elhúzódik. A meg nem termékenyült virágok lehullanak. A kedvezőtlen időjárás, buja növekedés elégtelen metszéssel párosulva, a nitrogénműtrágyák aránytalan használata, téli fagykár vagy egyéb okból beteg, sérült gyökérzet, nagy terhedés stb. nagyubb mértékű virághullást okozhat. A virágzás lefolyása tehát lényegesen meghatározza a várható termés mennyiségét. Optimális tápanyagellátás (foszfor és kálium) mellett a virágzás után adott nitrogén még elősegítheti a fürtök és a bogyók fejlődését. Aranként 1 kg könnyen oldódó és felvehető mészsalétromot számítunk. A kijuttatott nitrogénműtrágyát kapálással, sarabolással dolgozzuk a talajba. A szőlő talaja mindig gyommentes, felülete porhanyős, laza legyen. A háztáji szőlőtermesztésben előnyben részesítjük a mechanikai gyomirtást. A fiatal, még nem termő ültetvényeket szintén fejtrágyázzuk, az új telepítéseit védőhalmait fokozatosan lebontjuk. Távolítsuk el a képződött harmatgyökereket. Száraz időjárás esetén alaposan öntözzük be a tőkéket, hogy elősegítsük a gyökérzet és a lombozat gyors és erőteljes növekedését és fejlődését. Fejezzük be a hajtásválogatást. A válogatással tápanyagot takarítunk meg, szellősebbé tesszük a tőkéket és csökkentjük a permetezendő lombfelületet. Hajtásválogatás után a megmaradó hajtások szebben fejlődnek. Egyik legfontosabb teendőnk a szőlő külüzése. Kötözéskor a hajtásokat és a leveleket úgy rendezzük el, hogy minden levél a fény felé álljon. Magasművelésben a hajtásokat az ikerhuzalok közé Igazítjuk. Kötözéshez leggyakrabban rafiát, műanyagszálat, fólia csíkot stb. használunk. Végezzük el a szőlő hónaljazását is. A levelek hónaljában képződött hajtásokat 2—3 levélre csípjük vissza, így azok serkentik az asszimilációt, az áttelelő rügyek, valamint a fürtök fejlődését. Ugyancsak 2—3 levélre csípjük vissza az erős fejlődésü fiatal tőkék hónai jhajtá sait, nehogy az áttelelő rügyek kihajtsanak. Ha a vesszőt szaporításra akarjuk felhasználni, akkor a hónaljhajtásokat tőből el kell távolítani. Június végén újra átnézzük a kötözéseket, a hibákat kijavítjuk. A fagykárt szenvedett szőlők fejlődését úgy segítjük, hogy hetente lombtrágyázó szerrel permetezzük azokat. Ha a tőkehiányok pótlására korábban alanyvesszőket ültettünk, vagy a nem megfelelő fajtájú szőlőt akarjuk leváltani, itt az ideje az átoltásnak. A zöldoltásra legalkalmasabb a szélcsendes, meleg idő. Oltásra a legfejlettebb hajtásokat használjuk, a többit tőből távolítsuk el. A nemes hajtás mindig friss legyen, ezért a megszedett, begyűjtött hajtásokat az oltásig vízben tartjuk. Csak ismert fajtáról származókat használjunk nemesként. Az oltőcsap rögzítésére fólia csíkot, vagy a hajtás méretének megfelelő PVC gyűrűt alkalmazzunk. A zöldoltást szemzéssel is helyettesíthetjük. Az oltványiskola talaját tartsuk mindig gyommentesen és porhanyősan. Száraz időjárás esetén kéthetenként öntözzünk. A bakhátak tetejét óvatosan porhanyltsuk meg, hogy elősegítsük a hajtások kibújását a földtakaró alól. A vadhajtások és a harmatgyökerek időben történő eltávolításával elősegítjük az alany és a nemes rész összenövését. 10 cm-es hajtáshosszúság mellett elvégezzük az oltványiskola első fejtrágyázását. Aranként 3—4 kg mészammőnsalétromot Juttatunk a talajba. A fejtrágyázást tanácsos az öntözés előtt elvégezni. Ebben az időszakban az oltványiskolában Is az egyik legfontosabb teendőnk a peronoszpóra elleni védekezés. Szükséges lehet a 7—10 naponkénti rendszeres permetezés. Permetezéshez szerves hatóanyagú készítményeket (Dithane M 45, Novozir MN 80, Ridomil plus stb.) használunk. E- zekkel a fiatal hajtások növekedését nem gátoljuk. Az alanyszőlők vesszőinek növekedését időben végzett, rendszeres kötözéssel segítjük elő. A hónaljhajtásokat és a kacsokat a kötözéssel egyidőben távolítsuk el. így az alanyvessző sima, sebmentes lesz. Virágzás után a szőlőket is mét nagy gonddal permetezzük. A fürtvirágzat megnyúlásának idején a fő károsítok elleni védekezést meg kell ismételnünk. A kombinált hatású permetlébe peronoszpóra, lisztharmat és szőlőmolyhernyók ellen hatásos kétszítményt tegyünk. Csapadékos időjárás esetén szürkerothadás fertőzésének megelőzését szolgáló védekezés is szükséges lehet. Termő szőlőben a peronoszpóra ellen virágzás után a réztartalmú készítményeket (Kuprikol 50, Pol-Kupritox 50) részesítjük előnyben. Lisztharmat ellen jó hatásfokkal rendelkeznek a kéntartalmú készítmények (Sulikol K, Síra 8ü WP, Pol-Sulkol, Extra stb.). Ezek gátolják az atkák túlszaporodását is. Szürkerothadás ellen általában Ronilan 50 WP-t (0,1 %) vagy Euparent (0,25 %) használunk. Szőlőmolyok ellen a virágzás előtt ajánlott készítmények valamelyikét alkalmazzuk. június végén, mikor a bogyók már borsó nagyságúnk, a már említett készítmények valamelyikével ismét szükségessé váíhat a szőlőt veszélyeztető kórokozók elleni védekezés. A BOROSPINCÉBEN A borospincében, hogy időben észrevegyük, ha boraink utóerjedésnek indulnának elvégezzük a rendszeres ellenőrzést. Jelentős hőmérsékletemelkedés esetén szükséges lehet a hajnali vagy az éjszakai szellőztetés. Végezzük el a borok harmadik fejtését, kisebb menynyiség esetén palackozását. A’ harmadik fejtést mindig zártan végezzük. A bort alaposan kitisztított és kénszelette! fertőtlenített hordóba fejtjük. A apadást töltögetéssel ellensúlyozzuk. Ne feledkezzünk meg a tisztaságról, az üres hordók gondozásáról sem. Rendszeres kezeléssel lényegesen növelhetjük a hordók élettartamát. Az üres hordókat és a pincét Is kénezzük. Korpás András agrármérnök *
