Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-30 / 21. szám

D m tennivalók A ZÖLDSÉGES. KERTBEN A kiürült fóliasátrakba, üveg­házakba és melegágyakba még ültethetünk paprikát, paradi­csomot, esetleg salátauborka­­-palántákat. A korábban hajta­­tási célokra kiültetett zöldség­féléket rendszeresen ápoljuk. A fő teendők közé Ilyenkor a szelőztetés, az öntözés, a talaj porhanyítása, a trágyázás, a növényvédelem tartozik. A növények he- és páratarta­lom igényeit szakszerű szellőz­tetései szabályozhatjuk. Nappal a fóliasátrakban a napsütés hatására, erősen felemelkedik a levegő hőmérséklete és pára­­tartalma. Szellőztetés hiányá­ban ilyenkor nemcsak a 30 C­­-foknál magasabb hőmérséklet, hanem a megnövekudeit pára­­tartalom is károkat okoz, a­­mely elősegíti a különféle gombás megbetegedések terje­dését. Hideg éjszakákon az intenzív lehűlés károsítását úgy igyek­szünk csökkenteni, hogy a nö­vényzetet enyhén megöntözzük és a fólia sátrat időben be­csukjuk. Ezzel csökkentjük a talaj hőveszteségét és növel­jük a páratartalmat. A magas páratartalom a fóliasátor belső felületén lecsapódik (konden­­zálődik) és ez megakadályozza a belső hőmérséklet nagyobb arányú csökkenését. Az így végrehajtott hő-, és páratarta­lom szabályozás főleg a na­gyobb fóliasátrakban és üveg­­házakban hatásos. A póttrágyázást úgy végez­zük el, hogy a szükséges mű­trágya-mennyiséget a sorok közé szórjuk s a talajt megön­tözzük. A makroelemekot az öntözővízben oldva, a mikro­elemeket lombtrágyaként ada­goljuk. A paradicsomnál pél­dául — tápanyagokban sze­gény talajon — 100 liter öntö­zővízbe célszerű a következő műtrágyákat keverni: 0,80 kg pétisót, 1,80 kg szuperfoszfátut és 0,60 kg kálisót. Ebből az ol­datból tövenként 0,2—0,3 liter szükséges. Makroelemek bizto­sítására 0,2—0,5 %-os Harma­­vit használható. A kívánt kon­centráció elérése érdekében 10—15 liter vízben keverjünk e! 20—50 ml Harmavitot. Az oldat 100 iíi2-re elegendő. A Harmavlt előnye, hogy 10 °/o nitrogént, 4 % foszfort, 9 °/o káliumot, valamint mikroele­meket — Mn. Mo, Zn, B, Fe, TI — tartalmaz. A tápoldatos ön­tözés gyorsítja a fejlődést, ked­vezően befolyásolja a korai termés mennyiségét. Az emlí­tett lombtrágyázás 14—20 na­ponként Ismételhető meg; szük­ség esetén együtt használható növényvédő szerekkel is. Az öntözésnél ügyeljünk ar­ra, hogy a víz 18—20 C-foknál ne legyen hidegebb. A víz hő­mérséklete akkor idéális, ha csak 2—5 C-fokkal kisebb mint a fóliában lévő levegő hőmér­séklete. A hajtatott uborkát talajlocsolással öntözzük; 1 m2- -re 2,5—4 liter vizet adunk._Ez 25—40 mm-nek felel meg. Pa­radicsom az eredés után 8—10 naponként 15 millimétert igé­nyel. Később, hetenként 2—3 alkalommal talajlocsolással (úgy, hogy a levelek szárazok maradjanak) 15—20 mm vizet adjunk. Paprika az Ültetés után — a paradicsomhoz hasonlóan — nem túl igényes a vízre. A terméskötés után hetenként 2—3 alkalommal 10—15 mm vizet adjunk. Ha a növények vízigényét nem áll módunkban rendszeresen kielégíteni takar­juk le a talajt fekete fóliával. A szabadföldi zöldségfélék zömét már kiültettük. Hidegebb területeken a melegre igényes paprika-, paradicsom-, uborka- és padlizsánpalántákat csak június első felében ültetjük. Az elpusztult növénykék pótlásá­ra tartalékoljunk a kiültetett mennyiség 20—30 °/o-ának meg­felelő palántát. Az első pótlást néhány nap múlva, a követke­zőt kb. egy héttel később vé­gezzük el . A szabadföldi termesztésben ilyenkor nagyon fontos a nö­vényápolás. Szükség szerint póttrágyázunk, kapálunk és öntözünk. A pőttrágyázásra fő­leg nitrogént tartalmazó, köny­­nyen oldható mészsalétromot használunk. A paprikát a kiül­­tetés után először június végén póttrágyázzuk, amikor a ter­méskötés már bekövetkezett. A palántaültetés utáni első öntözés a talaj víztartalmától és a hőmérséklettől függ. Csak akkor öntözünk, ha a hőmér­séklet 20 C-foknál magasabb. Ennél bűvösebb környezetben a fejlődés lelassul vagy meg­áll. Ha ilyenkor még öntözünk is — a talaj tovább hűl. Egyéb­ként az esőszerű, esetleg a ba­rázdás öntözést ajánljuk. Nyá­ron kéihetenként öntözzünk. Tartós száraz melegben gyak­rabban is. A korai burgonyát úgy kell öntözni, hogy lombja ne legyen vizes. Szé'kár ellen védhetjük a d'nnyét úgy, hogy indáit lapát­nyi nedves földdel lerögzítjük. Az első termések megkötése után a peronoszpóra és a ter­mésfoltosság ellen 0,2 %-os tö­ménységű Dithane vagy 0,7 %­­-os Neroxon 50 oldattal perme­tezünk. A lisztharmat ellen többfajta vegyszert használha­tunk (például Afugan 30 ЕС (0,05%), Benlate (0.4%), Mé­réstan (0,03 %), Pol-Sulkol Extra (0,3 %). Sulikol К (0,5%) és Topsin M 70 WP (0,05 %). A korai káposztafélék, salá­ta, a borsó, a retek vagy spe­nót helyébe még sárgarépát, feketegyökeret, petrezselymet, mángoldot vethetünk, és zellert is ültethetünk. A zellert 40— 50 cm sor-, és 15—20 cm tő­­távolságra ültetjük. Folyamato­san még babot és borsót Is vet­hetünk. A téli retket július ele­jén vetjük. A téli retek, ha a nitrogént csökkentjük és ele­gendő foszfort, káliumot bizto­sítunk, megőrzi tárolhatóságát. Ilyenkor vethető az őszi és téli fogyasztásra, valamint a téli tárolásra szánt cékla is. A korábban vetett káposztát szétültetjük az ágyasokba. A közepes- és a hosszútenyész­­idejű kelkáposztát, karfiolt, karalábét és nyári salátát sza­badföldi ágyakba vetjük. A pa­lántákat nem tüzdel]ük, és bá­rom hét után állandó helyükre ültethetjük. Abban az esetben, ha spár­gát Is termelünk, akkor azt m2-ként 60—80 g NPK műtrá­gya talajba 'való bekapálásá­­val trágyázzuk. A helyrevetett és dughagymáből nevelt hagy­mát m2-ként 30 g kénsavas ká­lival póttrágyázzuk. (A kán a hagyma számára nagyon fon­tos elem.) A vöröshagymát a különféle betegségektől Ditha­ne (0,3%), Kuprikol 50 (0,6— —0,7%), Perozin 75 В (0,3%) segítségével óvjuk. A hagyma­légy és a többi károsító ellen Metationt (0,2 °/o), Soldepet (0,1 %) használunk. A hagyma­légy ellen a 0,1 %-os Diazinun oldatból i folyóméterre 0,5 li­tert adagolunk. Basudin 10 C­­-ből 1 méter sorhosszúságra 0,6 grammot szórunk, Basudin 60 ЕС 0,1 %-os oldatából pedig fél litert öntünk minden nö­vényhez. Magda Valšíková agrármérnök, kandidátus Fóliák a faluvégen (p R {elvétele) tenni valók A GYÜMÖLCSÖSBEN Júniusban már szedjük a sza­mócát, a cseresznyét, a korai őszibarackot. Gyümölcsvüloga­­tással, hajtások újrakötözésé­­vel szintén foglalkozunk, öntö­zünk és védekezünk a kárte­vők, a betegségek ellen is. Az első gyümölcs a szamóca, amely igen értékes vitamino­kat, ásványi sókat és vasat tarta'maz. A csipkebogyó és a fekete ribizli után a szamócá­ban van a legtöbb C vitamin. Ha szárazság van, és nem ön­tözünk, csökken a hozam, s a bogyók minősége is romlik. A bogyók főleg a 3. évben lévő kultúráknál válnak apróvá. Ha csapadékos a május, vagy töb­bet öntözünk, fellép a szürke­penész. Ajánlatos ezért a soro­kat mulcsolni. A tövek körül szalmát, forgácsot, vagy fóliát terítünk le. Ez többlet munka, de megéri. A szüret alatt nem permetezünk, de iparkodunk a kultúrát gyommentesen tartani. A szüret utáni kaszálás csak akkor indokolt, ha a levélbe­tegség lépett fel, vagy igen nagy a szárazság és nem áll módunkban öntözni. Á korai cseresznye, akárcsak a szamóca, nem utóérő gyü­mölcs, ezért szinte teljesen éretten, a kocsánnyal együtt szedjük le. A termés betakarí­tása után a fát lehet metszeni. A letöredezett gallyakat okvet­len távolítsuk el. A hőnap végén érik a May Flower korai őszibarack. Érté­ke és jelentősége nem a minő­ségben, a hozam nagyságában, hanem abban van, hogy a leg­korábbi. A kőmag aránya a gyümölcs nagyságához képest nagy. Ezért még a hónap ele­jén termésválogatást végezhe­tünk, s egész a szüretig öntöz­hetjük. Ne szedjük korán, mi­vel szintén nem utóérő. A hó­nap folyamán a cseresznye­légy, a keleti gyümölcsmoly, a levéltetvek s a takácsatka kár­tétele ellen kell védekezni. Az egyes alma-, őszibarack­­fajták, ritkábban a kajszi, nem tudják termésüket kellőképpen szabályozni. Ha magukra hagy­juk a fákat, akkor azok az egyik évben tömérdek, de ap­ró, a másik évben talán sem­mi ^érmést sem hoznak. Az említett gyümölcsnemek ritkí­tását normális körülmények -között a természetes hullás be­fejeződése után kezdjük meg. 'Az őszibarack első ritkítására legalkalmasabb időpont az, a­­mikor a gyümölcskezdemény nagyobb mogyorónyi, vagy kis dió nagyságú. A ritkítás mér­tékének szabálya az, hogy min­den meghagyott gyümölcs kö­zött elférjen egy kifejlett har­madik. Ez nagyjából a gyümöl­csök egymás közti távolságá­nak, 8—10 cm-nek felel meg. A kocsányos gyümölcsöket (al­ma, körte, szilva stb.) ollóval ritkítjuk, úgy, hogy a kocsányi a középen elvágjuk. A barac­kot a termövesszöről lemor­zsoljuk. Lényeges, hogy a fa termését ne egyszerre, hanem 3—4 alkalommal ritkítsuk meg. Ne feledkezzünk meg a gyü­mölcsös talajáról sem. Kapál­juk ki a gyomokat, s füvesítés esetén rendszeresen kaszál­junk. A gyomokat és a füvet mulcsolásra használhatjuk fel. Ezt később komposztáljuk. Permetezéssel egybekötve lombtrágyázást is végezhetünk. Ha a fák levelei sárgulni kez­denének (klorózis) permetezve vagy beöntés formájában hasz­náljunk Fytovitot. Júniusban a hajtásnövekedés még nagyon intenzív. A fais­kolában vádolunk. A télen fe­lülről lefagyott oltványokat ta­vasszal egy szemre vágtuk vissza. Most ha elérik a kívánt koronamagasságot, visszacsíp­jük őket és a felső 4—6 rügy (hajtás) segítségével megkezd­jük a korona kialakítását. A faiskolákban intenzív talajmű­velést, öntözést és növényvé­delmet biztosítunk. Ellenőrizzük át a fák tava­szi kötözését, és mielőtt a köt­szer bevágna, kössük át a tör­zset vagy az ágakat újra. Bclucz János agrármérnök, kandidátus A SZŐLŐBEN Az időjárás alakulásától füg­gően a szőlő június elején már virágzik. Száraz, meleg, derült időben a virágzás 4—5 nap alatt végbemehet. Hűvös, esős időben elhúzódik. A meg nem termékenyült virágok lehulla­nak. A kedvezőtlen időjárás, buja növekedés elégtelen met­széssel párosulva, a nitrogén­­műtrágyák aránytalan haszná­lata, téli fagykár vagy egyéb okból beteg, sérült gyökérzet, nagy terhedés stb. nagyubb mértékű virághullást okozhat. A virágzás lefolyása tehát lé­nyegesen meghatározza a vár­ható termés mennyiségét. Optimális tápanyagellátás (foszfor és kálium) mellett a virágzás után adott nitrogén még elősegítheti a fürtök és a bogyók fejlődését. Aranként 1 kg könnyen oldódó és felve­hető mészsalétromot számí­tunk. A kijuttatott nitrogénmű­trágyát kapálással, sarabolás­­sal dolgozzuk a talajba. A sző­lő talaja mindig gyommentes, felülete porhanyős, laza le­gyen. A háztáji szőlőtermesz­tésben előnyben részesítjük a mechanikai gyomirtást. A fia­tal, még nem termő ültetvénye­ket szintén fejtrágyázzuk, az új telepítéseit védőhalmait fo­kozatosan lebontjuk. Távolítsuk el a képződött harmatgyökere­ket. Száraz időjárás esetén ala­posan öntözzük be a tőkéket, hogy elősegítsük a gyökérzet és a lombozat gyors és erőtel­jes növekedését és fejlődését. Fejezzük be a hajtásváloga­tást. A válogatással tápanyagot takarítunk meg, szellősebbé tesszük a tőkéket és csökkent­jük a permetezendő lombfelü­letet. Hajtásválogatás után a megmaradó hajtások szebben fejlődnek. Egyik legfontosabb teendőnk a szőlő külüzése. Kö­tözéskor a hajtásokat és a le­veleket úgy rendezzük el, hogy minden levél a fény felé áll­jon. Magasművelésben a hajtá­sokat az ikerhuzalok közé Iga­zítjuk. Kötözéshez leggyakrab­ban rafiát, műanyagszálat, fó­lia csíkot stb. használunk. Vé­gezzük el a szőlő hónaljazását is. A levelek hónaljában kép­ződött hajtásokat 2—3 levélre csípjük vissza, így azok serken­tik az asszimilációt, az áttelelő rügyek, valamint a fürtök fej­lődését. Ugyancsak 2—3 levél­re csípjük vissza az erős fejlő­­désü fiatal tőkék hónai jhajtá sait, nehogy az áttelelő rügyek kihajtsanak. Ha a vesszőt sza­porításra akarjuk felhasználni, akkor a hónaljhajtásokat tőből el kell távolítani. Június végén újra átnézzük a kötözéseket, a hibákat kijavítjuk. A fagykárt szenvedett szőlők fejlődését úgy segítjük, hogy hetente lombtrágyázó szerrel permetez­zük azokat. Ha a tőkehiányok pótlására korábban alanyvesszőket ültet­tünk, vagy a nem megfelelő fajtájú szőlőt akarjuk leválta­ni, itt az ideje az átoltásnak. A zöldoltásra legalkalmasabb a szélcsendes, meleg idő. Ol­tásra a legfejlettebb hajtáso­kat használjuk, a többit tőből távolítsuk el. A nemes hajtás mindig friss legyen, ezért a megszedett, begyűjtött hajtá­sokat az oltásig vízben tartjuk. Csak ismert fajtáról származó­kat használjunk nemesként. Az oltőcsap rögzítésére fólia csí­kot, vagy a hajtás méretének megfelelő PVC gyűrűt alkal­mazzunk. A zöldoltást szemzés­sel is helyettesíthetjük. Az oltványiskola talaját tart­suk mindig gyommentesen és porhanyősan. Száraz időjárás esetén kéthetenként öntözzünk. A bakhátak tetejét óvatosan porhanyltsuk meg, hogy előse­gítsük a hajtások kibújását a földtakaró alól. A vadhajtások és a harmatgyökerek időben történő eltávolításával elősegít­jük az alany és a nemes rész összenövését. 10 cm-es hajtás­hosszúság mellett elvégezzük az oltványiskola első fejtrá­gyázását. Aranként 3—4 kg mészammőnsalétromot Jutta­tunk a talajba. A fejtrágyázást tanácsos az öntözés előtt elvé­gezni. Ebben az időszakban az oltványiskolában Is az egyik legfontosabb teendőnk a pero­noszpóra elleni védekezés. Szükséges lehet a 7—10 napon­kénti rendszeres permetezés. Permetezéshez szerves ható­anyagú készítményeket (Ditha­ne M 45, Novozir MN 80, Rido­­mil plus stb.) használunk. E- zekkel a fiatal hajtások növe­kedését nem gátoljuk. Az alany­szőlők vesszőinek növekedését időben végzett, rendszeres kö­tözéssel segítjük elő. A hón­aljhajtásokat és a kacsokat a kötözéssel egyidőben távolít­suk el. így az alanyvessző si­ma, sebmentes lesz. Virágzás után a szőlőket is mét nagy gonddal permetez­zük. A fürtvirágzat megnyúlá­sának idején a fő károsítok el­leni védekezést meg kell ismé­telnünk. A kombinált hatású permetlébe peronoszpóra, liszt­harmat és szőlőmolyhernyók ellen hatásos kétszítményt te­gyünk. Csapadékos időjárás esetén szürkerothadás fertőzé­sének megelőzését szolgáló vé­dekezés is szükséges lehet. Ter­mő szőlőben a peronoszpóra ellen virágzás után a réztartal­­mú készítményeket (Kuprikol 50, Pol-Kupritox 50) részesít­jük előnyben. Lisztharmat el­len jó hatásfokkal rendelkez­nek a kéntartalmú készítmé­nyek (Sulikol K, Síra 8ü WP, Pol-Sulkol, Extra stb.). Ezek gátolják az atkák túlszaporo­­dását is. Szürkerothadás ellen általában Ronilan 50 WP-t (0,1 %) vagy Euparent (0,25 %) használunk. Szőlőmolyok ellen a virágzás előtt ajánlott készít­mények valamelyikét alkalmaz­zuk. június végén, mikor a bo­gyók már borsó nagyságúnk, a már említett készítmények va­lamelyikével ismét szükséges­sé váíhat a szőlőt veszélyeztető kórokozók elleni védekezés. A BOROSPINCÉBEN A borospincében, hogy idő­ben észrevegyük, ha boraink utóerjedésnek indulnának elvé­gezzük a rendszeres ellenőr­zést. Jelentős hőmérsékletemel­kedés esetén szükséges lehet a hajnali vagy az éjszakai szel­lőztetés. Végezzük el a borok harmadik fejtését, kisebb meny­­nyiség esetén palackozását. A’ harmadik fejtést mindig zártan végezzük. A bort alaposan ki­tisztított és kénszelette! fertőt­lenített hordóba fejtjük. A apa­dást töltögetéssel ellensúlyoz­zuk. Ne feledkezzünk meg a tisztaságról, az üres hordók gondozásáról sem. Rendszeres kezeléssel lényegesen növelhet­jük a hordók élettartamát. Az üres hordókat és a pincét Is kénezzük. Korpás András agrármérnök *

Next

/
Thumbnails
Contents