Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-23 / 20. szám
BIOVÉDEKfíS - természetes anyagok alkalmazása a növényvédelemben Ezekben a májusvégi és júniusi napokban láthatjuk hogyan nö a fű, mint pattannak fel a bimbók, de számos hívatlan vendég is megje'emk. A lisztharmat például akkor jelentkezik, amikor a nyár melegben és párában bővelkedik. Leginkább az almafákat, egrest. de még a rózsát is megtámadhatja. és tönkretehet más növényeket is. Megjelennek ilyenkor más gombabetegségek is. mint pl. a varasodás és a rozsda. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a biológiai kertészkedésből a permetezést kihagyhatjuk. Ez téves telfogás. Ha olyan optimális körülményeket tudnánk biztosítani kertünkben. amelyek a kártevők túlszaporodását kizárnák természetesen nem gondolnánk a permetezésre. Ma már az optimális — természetes biológiai egyensúlyt szinte sehol sem találjuk meg hiszen az ember régóta beavatkozik a természeti körforgás rendjébe. Az intenzív gazdálkodás következtében egyre csökken a növények ellenállóképessége. s ezt a folyamatot csak fáradságos munka árén lehet mérsékelni, megszüntetni. A növényi kivonatokról már régóta köztudott, hogy egyaránt kedvezően hatnak a növényi és az állati szervekre, szervezetekre. A növényi kivonatok természetes anyagainak hatásfoka különböző. A szántóföldi zsurlóból és a csalánból készült kivonat erősíti a kert növényeit, s ezek Így ellenállókká válnak a kártevőkkel szemben. Ezért a biokertész nem esik kétségbe, ha a kártevők megjelennek, hiszen 6 már különböző természetes eredetű készítményekkel jó előre megedzette növényeit. Próbáljuk meg az előbb említett csalán-zsurló permetlével hetente egyszer megpermetezni az uborkát és a rózsát. A recept a következő: Főzzünk 150 gramm zsurlót 10 liter vízben fél óráig, majd esővízzel hígítsuk ötszörösére. Fhhez adjunk kétszeresére hígított csalánkívonatot, amelyet 1 kg friss csalán 10 liter vízben való kiáztatásával készítünk. Az Így kezelt növények ellenállása a gombafertőzések ellen fokozatosan (I) megnövekszik. Természetesen mindahhoz, amit Itt elmondtunk, tudni kell a főzetek és a~hidegvizes kivonatok elkészítési módját is. HIDEGVIZES KIVONATOK A növények vagy a belőlük nyert drogok hatóanyagai legjobban általában főzéssel hasznosíthatók. Ha azonban a hatóanyagok 'főzéssel károsodnának. vagy a főzésre nincs lehetőség, akkor még mindig készíthetünk hidegvizes kivonatot. A növényt vagy a drogot áztassuk 24 órán át hideg esővízben, utána legfeljebb három napig hagyjuk állni. A hatóanyagok jobban kilúgozódnak, ha előzőleg a növényt összevágjuk. Általános alapelv, hogy mind a leveli, mind a forrázatok készítésekor először hidegvízzel kezeljük a növényeket. A hideg vízzel készített leveket az egyéb levekhez mérten a permetezés előtt kevésbé kell hígítani, — ezek készítésükből adódóan — eleve hígabbak Hatásosabb a permetezés, ha a kezelt növény földjét azzal a növényi hulladékkal takarjuk be, amelyből a kivonatot készítettük. FŐZETEK A főzet készítéséhez a növényi nyersanyagot előbb fel kell aprítani és 24 órán át hideg esővízben kell áztatni. Így a hatóanyagok jobban kilűgozódnak. Ép zománcé edényben csak ezután kezdjük a főzést. Ennek ideje a növény fajától és a fe’használás céljától függően változik, legtöbbször azonban 20—30 perc. Végül a levet hűlni hagyjuk, de az edényt közben fedjük le. Szűrés után a főzetet felhasználhatjuk. Hasonló edényben tároljuk mint amilyet a trágyalevek előállítására használunk A főzetek csak korlátozott ideig tárolhatók, s csak meghatározott célra használhatók. Később megerjednek, szaguk savanyú lesz és ekkor már csak trágyalének alkalmazhatjuk. A szűrés után visszamaradó növényi anyagot talajtakarásra használhatjuk fel. vagy hozzátesszük a komposzthoz. forrAzatok Egyes növények hatóanyagai a hosszú főzéssel tönkremennek vagy elillannak, a hideg vizes áztatás viszont a hatóanyagokat nem oldja ki eléggé. Ezekből a növényekből forrázatot készítünk. A növényt felaprítjuk és leforrázzuk, egy ideig lefedve állni hagyjuk. Utána a forrázatot lehűtjük és átszűrjük. A hulladékot komposztba tehetjük Júniusban a biokertész sajátkészítésű csalánlevet alkalmaz. A nagy csalán (Urtica díoica) általánosan ismert. 60—100 cm magas évelő növény, ismeretes egy másik Urtica faj is, az árvacsalán (U. urens). Mindkét faj sokhelyütt előfordul. A botanikai különbségek a permet* lé előállítása szempontjából lényegtelenek. A csalán vasat, nyomelemeket, foszfort, nitrogént. kovasavat, hangyasavat, valamint vitaminokat és enzimeket tartalmaz. Virágzás előtt, májustól Júliusig, vagy később is gyűjthető mivel mindig újra nő. Az egész növény — a gyökér kivételével — gyűjtendő. A csalánlevet növények erősítésére használjuk fel. Egy kg friss vagy 100—200 gr szárított csalánt 2 liter vízben főzzük meg. Átszűrt levét hetenként egyszer a talajra és a növényre permetezzük. Megjegyzendő, hogy elkészítésére sohasem használjunk íéraedényt, mert a folyadék az edény anyagával kémiai kölcsönhatásba lép. ERJESZTETT TRAGYALÉ ELŐÁLLÍTÁSA A trágyalé friss vagy szárított csalánból készülhet. Egy nagy dézsa (pl. 10 literi vízbe tegyünk 20 dkg szárított vagy 1 kg friss drogot. (A frissből általában ötször annyi kell, mint a szárítottból.l A levet napos helven erjesszük, időnként keverjük meg, hogy éréséhez elég levegőt kapjon. Kellemetlen szagát zsurlóból készült főzettel és kőporral (Zeolit} semlegesíthetjük. Erre a célra a macskagyökér virágának kivonata Is alkalmas Tíz-tizennégy nap után értékes trágyalevet kapunk. Tízszeres hígításban virágok, veternényék. fák öntözésére használjuk. Legjobb megoldás az. ha a folyadékot általában hetente egyszer egyenesen a növények gyökeréhez juttatjuk. A csalán leve tavasszal — töményen vagy kissé hígítva — talajjavításra is alkalmas. A levet ft:20 arányban hígítva) a fa tányérjába öntve a levélkiorózis megszüntetésére is alkalmazhatjuk. A baktériumos és gombás megbetegedések ellen kiválóan használható a vöröshagymából, fokhagymából és metélőhagvmából készített preparátum. E liliomfélék családjába tartozó növények csípős ízét. jellegzetes szagát, az allil-szulfld adja. Ezeknek az anyagoknak fertőtlenítő és csírázást gátló hatása van. Trágyalé készítésére a vörsöhagymo hulladékpikkelyei és szára egyaránt alkalmas. Egy fazekat lazán háromnegyed részéig töltsük meg hulladékkal, utána öntsük fel esővízzel. A kellemetlen szagot kőporral vagy zsurlóból készült trágyalé hozzáadásával szüntethetjük meg. A különböző növényi trágyalevek jói keverhetők és így hatásuk kombinálható.1 A keverékek hígítása 1:5 arányú (szárazság esetén a hígítás nagyobb, 1:201. Jónak bizonyultak a következő keverékek: csalán-zsurló; hagymahéj—zsurló; paradicsomhajtás—hagvmahulladék —nyírfalevél—csalán; cickafark—kamilla—zsurló; fekete nadáíytő—kamilla—zsurló; káposzta—zsurló—kamilla; csalán—káposzta. A biovédekezés azonban csak akkor eredményes, akkor fejtheti ki hatását igazán, ha a tápanyagokat szerves trágyával, komposzttal pótoljuk. A levek készítésére alkalmas növények mind gyógy-, gvom- vagy zöldségnövénvek, tehát beszerzésük könnyű. Mindez amit elmondtunk csak útmutatás — és nem jelent megmásíthatatlan receptorát. Érdemes azonban vele kísérletezni és új tapasztalatokat szerezni. A természetes növényvédelmi módszerek alkalmazásával ritka — pusztuiáfélben lévő — rovarainkat Is védjük (P. R. felvétele) — Ka— A rózsák betegségeiről A rózsá* általában három megbetegedés (a lisztharmat a rozsda, a feketefoltosság} ellen szükséges rendszeresen permetezni. Csapadékos években a feketefoltosság, szárazabb és változékony időben pedig a lisztharma* és a rozsda okoz nagyobb károkat A rózsalevelek feketefoitosságát a Marssonina rosae nevű gomba okozza. A fertőzött leveleken barnásfekete, csipkézett szélű foltok keletkeznek. A foltok közötti levélszövet később elsárgul és végül a beteg levelek lehullanak. Minél hamarabb következik be ez a levélhullás. annál nagyobb a kár. Ä betegség a gyengébb virágzáson kívül érzékennyé teszi a növényeket. A rajtuk keletkező spórák áprilisban vagy májusban indítják el a fertőzést. Esős időben ennek veszélye fokozott. Ezért ilyenkor legkésőbb május elején el kell kezdeni a permetezést. Ezt gombaölő szerekkel — Saprollal, Díthane M 45-tel, Novozir MN fiO-nal. Perozin 75 B-vel vagy Orthociddal — végezzük. A kezeléseket kéthetes időközökben többször megismételjük. A beteg leveleket égessük el, vagy jó mélyre ássuk le. !gy a fertőzés veszélyét a minimumra csökkentjük. A rózsát lehetőleg ne öntözzük felülről és arra is ügyeljünk, hogy napos, szellős helyre telepítsük. A feketefoltosság ellen használt készítmények (az Orthocidon kívül) a rózsarozsda ellen ts hatásosak. A rőzsarozsdát a Phragmldium mucronatum nevű gomba Idézi elő. A levelek színén kezdetben apró, sárgászöld. erekkel határolt foltok keletkeznek. A levelek fonákján — a foltokkal szemben — narancssárga. kiemelkedő nyári (ún. uredospóra) telepek keletkeznek.. A beteg levelek idő előtt eszáradnak, majd lehullanak. A rózsarozsda is a lehullott levelekben telel át, de micélium formájában a fertőzött vesszőkön is megtalálható. Ezért Itt is fontos a beteg levelek összegyűjtése és elégetése, vagy mélyre történő leásása. A rozsda elleni vegyszeres védekezést már a rügypattanás előtt megkezdjük. Ilyenkor Kúprikollal. a vegetációs idő alatt pedig a feketefoltosság ellen is hatásos készítmények egyikével. továbbá a Baycor 25 WP- ve! permetezünk. A kezeléseket töbször megismételjük. A permetlébe lisztharmat elleni készítményt is keverünk. A lisztharmat okozója a Sphaerotbeca pannosa nevű tömlősgomba. amely a leveleken, haj- „ tásokon és a virágbimbökon 2 egyaránt feltűnő, fehér gomba- ~ bevonatot képez. A kórokozó a > rügyekben micélium formájá- £ ban telel át. A fertőzött rü- „ gyekből — úgy, mint az alma- £ fák esetében — beteg hajtások «£ fejlődnek, és ezekről terjed a § gomba tovább. Járványos fellé- g pésére meleg, erősen párás, de_ ;= nem esős időben számíthatunk. A ltsztharmatra (és a többi K megbetegedésre) nem minden ^ fajta érzékeny egyformán. Al- w talános tapasztalat, hogy a fényes és vastagabb levelű fajták ellenállóbbak. Ezért a lisztharmat és a többi kórokozó ellen helyes fajtamegválasztással Is harcolhatunk. A lisztharmat elles is a tavaszi hónapokban, majd a nyár második felében permetezünk. A ROZSA BETEGSÉGEI ELLEN HASZNÁLHATÓ készítmények Áttekintése készítmény fekete-A jobb áttekinthetőség kedvéért a rózsa gombabetegségei ellen felhasználható szereket táblázatba foglaltuk össze és mindegyiküknél feltüntettük J-t. Jellel), hogy melyik kórokozó ellen hatnak. Baycor 25 WP Bayleton 25 WP Dithane M 45 Fademorf EK 20 Fundazol 50 WP Karathane FN 57 Morestan Novozir MN 80 Orthocid 50 Perozin 75 В Rubigan 12 ЕС Sápról. harmat rozsda foltosság A táblázatból kiolvasható, + + hogy a Seprőinek mind a bá+ + rom kórokozó ellen Jó hatása + van. ezért használata a rózsák + esetében nagyon előnyös. + + A rózsa permetezésekor a + + + + + + + + permetlébe tapadást fokozó szert (pl. Citowet) is keverhetünk. Sápról és Morestan esetében viszont ne. Maflák György agrármérnök A rózsa fekete-foltosságának kórképe Rózsarozsda a levél fonákján (A szerző felvételei)
