Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-16 / 19. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVÉ*. 1987. május 18. • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • Iuraj Spodniak tavaly olyan csöndes jubileumra emléke zett, melyet nem övezett ün­neplés. nem adott hírt róla az újság de még a család tagjai sem jöttek össze gratulálni, poharat emelni az ünnepelt tiszteletére'. Pedig évforduló ez ts, s bizony — amíni ezt majd Gyuri bácsi szavaiból megtudjuk —■ nem is akármilyen: — Éppen tavaly v&lt 30 éve annak, hogy elkezdtem méhészkedni. Múlt év tavaszán a lakószobából kihoztam egy széket, s itt a méhes kellős köze­pén üldögélve a kővetkezőkről medi­táltam: jól cselekedtem-e akkor, ami­kor ezt a kedvtelési választottam, mint embert müven irányba is „for­máltak“ a méheim, azok melyekkel ébredek, melyek esténként zümmögé-Gyuri bácsinak A feleség hű segítőtárs a síikkel kívánnak nekem jó éjsza­kát... Én úgv érzem, hogy ez a vá­lasztás jó veit. hiszen nekem a mé­hek jelentették, s jelentik azt a „hát­országot“. amire főleg nyugdíjaztatá­som előtt volt nagv szükségem ... S Iuraj Spndniak „visszalapozott“ élettörténetének emlékkönyvében, s így mesé't tovább ... — A Tátra aló! származom, onnan, ahol annak Idején a jólétet bizony csak nagyon kevesen élvezték. Nyol­cán voltunk testvérek, így amikor fei­­cseperedtem, apám egy gazdához vitt szolgának, vagyis amolyan mindenes cselédnek. Ennek az embernek egy óriási méhese volt, amolyan fonott kaptáras, szépen rendezett állomány. Idővel aztán már én láttam el a mé­­heket. s az évek múlásával azon kap­tam magamaí, hogy már annyit tu-Jubileum - pohárköszöntő nélkül dók a méhekről, amit egy átlagos tudású „méhpásztornak“ tudnia kell. Aztán jött a háború, a front, majd a felszabadulás után haza kerültem. Mivel egy kis házikóban vagy tizen­­ketten éltönk. úgy gondoltam munka után nézek. Stűrovóbnn, a vasútnál kaptam állást majd megházasodtam, s itt Köbölkút (Gbelce) mellett Kis­­újfalun (Nová Vieskal vettunk egy kis házat, amit aztán bővítettünk, fel­újítottunk. 195f!-ban aztán, itt ezen a helyen, ahol állunk — elkezdtem a' méhészkedést... ■ A vasutas szolgálat bizony ma sem tartozik a könnyű szolgálatok közé... — Bizony nem. Pn 1953-tő! 1973-ig személyzetvezető voltam a vonaton, képzelje el. hány és hány kilométert utaztam ez idő alatt. Meg aztán bár­mi is történt a vonaton, — gondoljon csak a vonatrongálókra. a felelőtlen, a részeg utasokra — mindenért és m’ndenk'ért én voltam á felelős. Sok kellemetlenséget is xátéllem, de pmi­­kor a „hosszú szolgálatok“ után két­­napot otthon mhenhettem, a méheím mindenért kárpótoltak. Kezdelben mindössze négy csa’ári méhern volt, majd később — miközben jónéhány szskkönwet is áffanulroánvoztam — bővítettem az áUománvt. Dr. No­­váczky tartalmas szakkönyve „csi­nált“ belőlem méhészt, de jó hasznát vettem azoknak a tapasztalatoknak is, melyeket a gazda méheinek ístá­­polása közben nvertem. ■ Mfg alaposabban szétnézünk a küerjedf méhesben hadd ejtsünk né­hány szét arről, hngv müven infor­­mác'ékra is van szüksége egv mé­hésznek ahhoz, hogy sikeresen vé­gezze kedvtelését... — Mindenesetre, soha sem szabad megelégedni az alapismeretekkel. £n pé'dául folyamatosan vásáro'om az új szakkönyveket, emellett méhészeti szaklapokat (áratok. Annak ideién ezekből ismertem meg közelebbről a Varroa-atka összes tulajdonságát... ■ Például... — Azt fs többek között, hogy ez az áldatlan „jószág“ általában öt hóna­pon át képes szaporodni. s.,ez — tíz­napos fejlődési időt véve alapul — azt jelenti, hogy egyetlen év alatt ti­zenöt nemzedéke van. Egv nőstény — élte alatt tíz petét képes lerakni, s ennek a fele nőivarú egyed, akkor idővel már több milliós egyedszapo­­rodásról beszélhetünk. Főleg télen tesznek kárt a méhesben, amikor a telelőfürt belsejében tartózkodó ki­fejlett méhekbe kapaszkodnak, s e­juraj Spodniak: „Cjabb és újabb ismeretek nélkül nem méhész a méhész ... gész télen a vérüket szívják... Mi például —■ beleértve köbölkűti alap­szervezetünk tagjait is — az én un­szolásomra már ideiében elkezdtünk — nagvon intenziven — védekezni az afkák ellen, így büszkén állítha­tom, hogy az Itteni méhállományok­­ban a Varroa-atka csak minimális károkat okozott. ■ Említést tett arról, hogy — szer­vezett méhész__Mi haszna szárma­zik ebből egy tapasztalt méhésznek? — Elsősorban az Ismeretgyűjtésben segít az alapszervezet, melyet a ki­váló szervezőkészséggel megáldott Ján Sliško titkár ve?et. Ez az alap­­szervaíet rendszeresen szervez elő­adásokat, egészségügyi szolgálatot tart, nagy gondot fordít a fiatal mé­hészek képzésére. Emellett napra ké­szen tájékoztatja tagjait minden olyan történésről — a vegyszerezé­sek időpontja, betegségek előrejelzé­se, a mézfelvásárlással kapcsolatos teendő stb. — ami minket közvetle­nül érint, érdekel. Ш Voltak olyan évek, amikor a szerződéssel rendelkező méhészek sem tudták értékesíteni az általuk kitermelt mézet. Gyuri bácsinak pél­dául milyenek a tapasztalatai a méz­­felvásárlással kapcsolatban? — Korábban bizony voltak olvan évek, amikor hivatalosan nem tud­tuk eladni a mézet, vagyis ennek ja­varészét. Az árral is bajok voltak: ugye 22 korona 50 fillérért kitermel­ni egy kiló mézet. hát... Sok-sok állományt számoltak fel emiatt abban az áldatlan időszakban, majd jobb évek következtek. Ma már elmondha­tom, hogy az utolsó néhány évben nem voltak komolyabb gondjaink a felvásárlással, s szerintem a 35 koro­nás felvásárlási ár is kie'égftő ... ■ Gyuri bácsi hány kiló mézet forgalmaz évente? — jelenleg 45 méhcsa’áddal ren­delkezem, így átlagban ezer kilo­gramm mézet termelek ki évente. A tavalyi év kiváló termést hozott, ösz­­szesen 1300 kilót adtam el a felvá­sárlóknak. Virágpor termeléssel nem igen foglalkozom, esetleg saját szük­ségletre. Mialatt a tapasztalt méhésszel be­szélgettem, megérkezett a feleség is... — Tudja, én elejétől fogva támo­gattam férjem kedvtelését, a méhész­kedést. Négy gyereket felneveltem, alkalmazásban nem voltam, ígv min­denben segítettem, hiszen Ilyen né­pes családnál, mint ml voltunk, min­dig is jól jött a mellékjövedelem... Gyuri bácsi felesége — rövid is­merkedés után — egv „kiselőadást“ tartott a lépek osztályozásáról: — Novemberben alaposan össze­gyűlik a munka a méhesben, a tér­jem az egészségügyi ellátást végzi, én pedig a lépeket osztályozom. Nagy \ А тйек rajzás! ösztöne A rajzás a méhek szaporodásának természetes folyamata, öröklött tulaj­donsága. Az egyik család hajlamo­sabb rá. mint a másik. Még a rajzás­ra kevésbé hajlamos családokban is felébred a rajzási ösztön a zsúfoltság és a fiatal méhek ki nem elégített mnnkavágya következtében. Nincs olyan fajta, méh. amely ne rajzana. De vannak olyan fajta családok, a­­melyek több éves válogatás után, csak mérsékelten rajzók. A méhek ralzása mézveszteséget okoz. Mi mé­hészek viszont nem rajokért, hanem a mézért méhészkedőnk. Ezért keres­sük az olyan kezdési módszereket, amelyekkel a méhek rajzási ösztönét meggátoljuk. Az anvabölcső lerom­bolása fáradságos és kevés sikerrel jár — ha nem követi bő hordás — a rajzási kedv elnyomására. A termelés növelésére, vagy az öreg anya ‘fel­váltása miatt anyátlanított család, a pótbölcsőből kelt anyákkal, szintén rajozhat. Rajzási ösztönüket, külső és belső behatások befolyásolják. E- zeket még mind nem ismerjük, de legtöbbször a zsúfoltság a fiatal mé­hek ki nem elégített munkavágya, az építés és a flasttás etetése szerepel közöttük. Három évvel ezelőtt az Is­mert rajzás! okok ellenére a rajzást nem tudtuk meggátolni. Hazánk egész területén a méhek sorban rajoztak és még a befogott rajok közül Is sok újból kiszállt. A nagy rajzás oka a természet titka maradt. A RAJZÄS EDDIG ISMERT OKAI A ratzási ösztön* május elejétől jú­nius végéig belső és külső hatások befolyásolják. Belső hatások: ■ erősen rajzó tulajdonságú csalá­dok szaporítása; ■ a két évenkénti anyacsere elmu­lasztása; ■ kisméretű kaptárban a mézelő ké­sei megnyitása; ■ a fiasitás korlátozása a fészekben lévő sok virágporos és mézes lé­pek által; ■ a kedvezőtlen nyílt és zárt fiasitás aránya; ■ a fiatal méhek építési kedvének gátlása, miilep vagy épitökeret hí­ján. Külső hatások: ■ kedvezőtlen, hordástalan időjárás; ■ a méhész szakszerűtlen beavatko­zása; ■ a serkentéssel előidézett gyors ta­vaszi fejlődés; ■ kis röpnyílás. rossz szellőztetés. A külső vagy belső hatások egyen­ként még nem befolyásolják a raj­zást, együttesen viszont már felkeltik a rajzási ösztönt. a rajzásra készülődés jelei A rajzási ösztön felébredésekor a családban megszűnik az építő és a hordási kedv, a jó hordási időszak­ban is. Az építő kereten a méhek nem függenek zárt fürtben, mint az építésnél. A méhek az anyát gyengébben ete­tik, az anya a petézést korlátozza, megvékonyul, mivel a tömege 30—40 százalékkal csökken. A heresejtek szélén vagy a fészekben a keretek szélén bepetézett vagy üres bölcső­­kezdések képződnek. Egy pár üres bölcsőkezdés, a család érettségét, de még nem a rajzási kedvét jelenti. Az ilyen érett családokat hordástalan időben naponta megvizsgáljuk, a raj-’ zási kedv feléledése érdekében. A rajzásra készülődés jeleit össze lehet téveszteni az anyaváltás jelelve!. Míg a rajzásnál az anyabölcsők száma 20—30, esetleg több, anyaváltásnál csak 2—3 bölcsőt építenek. Anyavál­tás tavasztól késő őszig előfordulhat. Mivel a rajzási kedv feléledése után a méhek megszűnnek dolgozni, hor­dani, nagyobb részük a kaptárban tartózkodik, vagy fürtben csüngenek a kaptár elején. A méheknek a kijá­­rőn való csüngése vagy kiütése, nem mindig jelent rajzásra való készülő­dést, mivel a nagy hőségben, hordás­talan időben vagy meleg estéken szintén kiülnek, fürtben csüngenek. A rajzásra készülő kiülő méhek a reggeli órákban sok herével együtt erősen röpködnek. Később a kaptár­ból kijövő méhek a röpdeszkán vagy a kaptár elején futkároznak. A kiülő méhek között, táncos méhek is meg­jelennek. Ä RAJZÄS Az első raj a legidősebb anyaböl­cső befedése után, a délelőtti órák­ban szokott kiszállni. A másodraj, az első után 9—10 napra — a fiatal anyák kelésénél — sokszor több anyával. Az első rajjal az öreg anya repül ki. Ha a rajzásnál vagy a raj befogásánál az anya lehull vagy el­pusztul, az anyátlan méh visszarepíti és 10 nap múlva a legelső fiatal anyával újra kivonul. Az optimális összetételű rajban a méhek vegyes korúak, de a fiatalok vonnak több­ségben, mivel a raj méheinek, fiata­loknak, hosszú életfleknek kell len­niük. A raj anyjának petéiből csak három hét múlva kelnek ki méhek, másodrajoknál pedig 10—15 nappal később. Az új fészek építéséhez, és az álcák etetéséhez sok fiatal méhre van szükség. A rajzott családban az ottmaradt sok fedett Hasításból, pót­lódnak a fiatal méhek. A kijáró előtt talált elpusztult anyák, vagy az olda­lukon kirágott bölcsök a rajzás meg­szűnését vagy lemondását jelentik. Sok esetben, huzamosabb hűvös, esős idő­ben, vagy hirtelen nagy hordás be­álltával a rajzásra készülő családok a rajzást lemondják. A másod, vagy utórajok az időben nem válogatnak. A kirajzott családnál a rajzás folyta­tását meg kell gátolni, mert a család erősen elnéptelenedik. Az utórajok a fiatal anyával messze elszállnak a méhész tudta nélkül. A rajzott csa­lád bölcsőit egy kivételével szét kell rombolni. Ha legalább kettő marad, a rajzás folytatódik, ezért ezt a mű­veletet a lépekről, a méhek lerázá­sával végezzük. A RAJ BEFOGÁSA A megtelepedett rajt minél előbb lie kell fogni, hogy el ne szökjön. Befogási módja függ a raj megtele­pedésének helyétől. Ha a raj hozzá­férhető helyen, alacsony ágon, vagy bokron csüng, beszólása a rajfogóba egyszerű. Nagyon nehezen megköze­líthető heíyről flgy fogjuk ki a rajt, hogy nyílt fiasításos keretet tartunk közelébe, és a méhek a Hasításra másznak. Oszlopon vagy fatörzsön, hosszában húzódó raj befogásánál üres kaptárba helyezünk egy nvílt fiasításos keretet, s azt a ral köze­lébe helyezzük. A kaptárba vagy raj­fogóba szórjunk méheket és takarjuk le. A fatörzsről a méhek az anyával együtt a kaptárba vonulnak. A befo­gott rajt egy őránál tovább ne hagy­juk ott, mert a méhek egy része erre a helyre tájol. Előfordul, hogy a csa­lád a főhordás előtt a repcén meg­­rajzik, ami nagyon gazdaságtalan. A kirajzód család fészkét válasszuk el szaktudást követel ez is; például a lépeket öt kategóriába soroljuk. Az elsőben vannak a szűzlépek, valamint a kiépítetlen lépek, a másodikban az úgynevezett zsemles?rnűek, amelyek, ugye, már Hasítottak. A harmadik ka­tegóriába a világos színűeket tesz­­szük, azokat amelyek alkalmasak s Hasításra. A negyedikbe pedig azok kerülnek, melyek hasznosíthatók a mézkamrában A ötödik kategóriába azokat sorolom, melyek sötét színűek és sérültek, tehát már nem haszno­síthatók ... Spodniak bácsinak „felróttam“, hogy egy aránylag forgalmas út mel­lett található a méhese .., Gyuri bá­csi viccesen felelt: — Tudja, az én méhecskéim már megszokták a zajt. az autókat. Ter­mészetesen én is kényszerből telepí­tettem ökot ide. hiszen családi há­zunktól távol nehezen tudnám ellátni az állomány. De igaz az is, hogy nyugtalanítja a méheket a. zaj. Ez azért veszélyes, mert ilyenkor a mé­hek sok élelmet fogyasztanak, ami­nek következtében ürülékzacskójuk megduzzad, s így fennáll a noszéma­­fertözés veszélye. Erre szerencsére még az én méháiiományomban nem került sor. Búcsúzáskor Gyuri bácsinak, a het­venéves méhésznek, s kedves felesé­gének jó erőt, egészséget, sok-sok méhet, s persze mézet kívántam ... Kalita Gábor Saját kivitelezésű méhitatú (A szerző felvételei) a mézeidtől fóliával vagy farostle­mezzel, a rajt pedig telepítsük vissza a mézeidbe. Elöl a mézelő lelfámasz­­tásával nyitunk nyílást. A raj a mé­zeidben szorgalmasan épít és hord. Két hét múlva, ha már a fiatal anya a fészekben petézik, a mézeidből az anyát elvesszük, anyarácson és új­ságpapíron keresztül egyesítjük. A fiatal anya ebben az évben már nem rajzik. A rajzás a méhek életében olyan természetes és öröklött tulajdonság, mint a hordás vagy gyűjtés. Ezzeí tudta faját fenntartani, évmilliókon keresztül. A rajzást nem Is tudjuk, de nem is akarjuk a méhek életéből kiküszöbölni, hisz szaporodásukra szükségünk van. Beavatkozásunkkal a rajzást vagy szaporodást, csak a nekünk megfelelő módon szabályoz­zuk, irányítsuk! Természetesen sza­porodásuk korlátozását mesterséges szaporítással ellensúlyozzuk, hogy ne csak fajunk, hanem mézünk is le­gyen. Antal Zoltán HIRDETÉS Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrende­lésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáén 1Ô minősége mülépet készítünk s azt kívánatra fenöt!entt|Ón A mfllépet megrendelés szerinti méretre vágtuk, t be partnereink kívánják foszforral fellavftjuk hosv a méhek egészsége­sen szaporodjanak. A viaszt, a son­kolyt s a mégrendelést az alábbi címre küldték: VVrnbéa mertíisüenok 9^1 líf) У f* i rt í- f! 0 Telefon: 931-14

Next

/
Thumbnails
Contents