Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-16 / 19. szám
P. R. (elvétele) A malacok Hogyan előzhető meg a malacok vashiány okozta vérszegénysége? A kocának a vemhesség és a szoptatás idején szájon át adott vaskiegészltés a született malacok vastartalékát mintegy 15—20 százalékkal növeli. Az Ilyen kocák malaca nak kiegyenlítettsége és átlagos szülési súlya, illetőleg a vérük hemoglobinértéket viszonylag kedvezően alakulnak. A kocatej vastartalma azonban érdemlegesen nem növelhető. A kocának adott vas jelentős része ugyanis a bélsárral kiürül a szervezetből. A malacok viszont a környezetükből ehhez könnven hozzájuthatnak A szopós malacok abraktakarmányának kiegészítése az injekciós kezeléssel szemben ezért előnyösebbnek tekinthető. Magyarországon a malacok vashiány okozta vérszegénységének megelőzésére az injekciós vasadagolás terjedt el. Az élet első napjaiban (3—5 nap) egy alkalommal. megfelelő helyre olvan vsskészÜUuényt fecskendeznek, amely 1 mi je 200 mg szerves kötésű vasat tartalmaz. Ez ugyanis 3 hétre fedezi a malacok vasszükségletét. A vashiány megelőzésének természetes módja a kutricába bevitt fold. vörösagyag, barnaszén. lápföld (A zeolit tartalmú takarmánykiegészítők is ide sorolhatók, j A földpadozatú kifutókban való turkálás a vaseliátás egyik legrégibb, természetes formája. vashiánya Mennyiségileg és minőségileg szabáiyozható, jól felszívódó, szájon ál adagolható készítmény a vas-oxa’átot tartalmazó Hemogén és Neohemoeén. illetve vas-fumarátot, vas-kelátot tartalmazó más készítmények. A koca csecsbimbéira kenhetők vagy szórhatok és a malacetetőbe vágy külön tálcára kirakhatok. Az injekciós vaskezelés kockázatain f gátol ja a vas felszívódását szabályozó mechanizmust. csökken a malacok ellenálló képessége, öröklött túlérzékenység esetén a vaskészítmény befecskendezése utón egyes almokban hirtelen elhullás is előforrdulthat j egyre inkább a szájon át adható és jól felszívódó készítmények használatára ösztönöznek. A kezelés módját döntően az adott körülmények határozzák meg. A kettős (kombinált) vaspótlás a betegség elkerülésének a biztonságát növeli. Bármilyen készítmény alkalmazásának az eredményessége -elsősorban attól függ, hogy a malacok azt időben és folyamatosan megkapják és kellő mennyiségben elfogyasszák. Ktstenyésztők Lapja 87/3 (Nálunk a vas pótlására szolgáló gyógyszerek Farmaíerr — szájon ál adagolható — és Feridextran — injekció formájában alkalmazzák — néven kerülnek forgalomba. — A szerkesztő megjegyzése.) A keltetőgep-vásarlók fipMe Lapunk idei 15. számának 9. oldalán egy felvételt közöltünk a Pfíbrami Járási Ipari Vállalat által gyártott kör alakú, MONO tfpusú asztali keltetőgépekről. Azóta szerkesztőségünkben többen érdeklődtek, ezért most néhány további adattal szolgálunk. A keltetőgépek paraméterei a következők: Típus Paraméter 0B8-039 GB8-099 Átmérő, mm-ben 360 620 Magasság, mm-ben 240 240 Tömeg, kg-ban (transzformátor nélkül 4 10 Feszültség, V-ban 24 24 Teljesítményszükséglet, W-ban 50/25 100/50 Keltető tojások száma, db-ban: tyúk 35 90 pulyka, kacsa 29 75 liba 15—20 45-5 ' gyöngytyúk 45 120 fácán 60 150 fogoly 80 210 Nagykereskedelmi ár, koronában 1 090,— 1 640,— Kiskereskedelmi ár, koronában 1 430,— 2 150,— A keltetőgépeket Szlovákiában jelen'eg nem forgalmazzák, ezért a következő címep rendelhetők meg: Zásilkový obchod Magnet, Pardubice ' (bim) Magyarországi behozatalból származó, a Brankunál megrendelhető modern tenyészketrecek (P. R. felvétele) Gyógynövények kisnyulaknak Hosszú évek tapasztalatát szeretném most megosztani nyulásztársaimmal A kísnyulak választásánál mindig volt egy kb. 10—15 százalékos elhullás, melynek oka köztudottan többféle is lehet (vá aszfási stressz, szokatlan hely stb.), s melynek megszüntetésén sokat törtem a fejem, sok kísérletet végeztem mire eljutottam ehhoz a megoldáshoz, melyet most ismertetni szeretnék. Természetesen ötletemet hosszabb ideje a gyakorlatban is használom, és nálam bátran mondhatom jelesre vizsgázott. Az első próbát úgy végeztem, hogy a választásra szánt kisnyulakat 2 csoportba osztottam. Az egyik felének szárított akác-, bodza- és kamillavirág keverékéből főztem teát, és azt adtam víz helyett a vá'asztást követő 8 napon keresztül A másik csoport csak a megszokott tiszta vizet kapta. Abbéi a 30 kisnyúlból, amelyek a gvőgyfőzetet kapták egy sem pusztult el. míg a másik csoport elhullás! aránya elérte a már említett 10—15 százalékot. A kísérletet ezt követően több rotációval hasonlóképpen e'végezfem, s az eredménv m nd g ugyanez volt. Meggyőződésem, hogy ha nyúltenyésztő társaim kipróbálják e módszert, ők sem fog ják megbánni. Sz. G. 2 3 A rózsa kártevőiről ’A rózsa legveszélyesebb és legelterjedtebb kártevői közé a levéltetvek, a rőzsakabóca, a levélsodré rézsadarázs, a sárga varródarázs, a fehéröves levéldarázs és a rózsaszabóméh tartozik. A levéltetvek közül leggyakoribb a zöld rózsalevéltetű (Macrosiphum rosaej, mely a rózsán pete alakjában telel ót. Ezért elsősorban a tavaszi hónapokban a bajtésvégeken, a bimbókon, hatalmas kolóniákban károsít. A levéltetvek ellen Pirimort vagy bármilyen más, szívókártevők ellen hatásos rovarölő szert (pl. Metation E 50, Bi-58 ЕС, Anthio 25) használunk. A permetezést észlelésük után rögtön elvégezzük, és a kezelést szükség szerint megismételjük. dort levelekben a kártevő világoszöld színű lárvái hámozgatnak ugyan, de nagy kárt nem okoznak. A levélsodró rózsadarázs lárva állapotban telel, tavasszal bebábozódik. Az Imágék április végétől rajzanak. A nőstények ezután megkezdik a peterakást. Ezért öszszesodort levelet a rózsabokrokon leghamarabb április végén vagy május elején találunk. Mivel a darazsak rajzása júniusig is elhúzódhat, a rózsákat április utolsó harmadában és májusban 2 vagy 3 alkalommal Metationnal, Anthioval vagy Becemtlonnal kezeljük. A rózsa további szívókértevője a rózsakabóca (Typhlocyba rosae). Szívogatásának hajasára a rózsaleveleken fehér fo'tok keletkeznek. Az erősen károsított levél szinte klfehéredik. A rőzsakabóca a fiatal vesszők héja alatt szintén peteként telel át. Petéit általában a vadrózsákon vagy a kevésbé melszett parki rózsákon találjuk. A lárvák, melyek a rózsa levelein szívogatnak és fejlődnek imágóvá, május végén kelnek ki. A kifejlett kabócák szétszélednek más rózsabokrokra, de a gyümölcsfákra is. Ezeken a növényeken fejlődik ki a második nemzedék, melynek imágői nyár végén vagy ősszel újra visszatérnek a rózsákra ahol lerakják telelő petéiket. A rózsakabóca ellen legjobb lárvakezelés után (május vége—június eleje) a levéltetveknél említett készítmények valamelyikével — a Pirimor kivételével — permetezni. Feltűnő kórképet, de jelentéktelen károkat okoz a rózsa levelein a levélsodró rózsadarázs fBlennocampa pusllla). A' leve'ek sodródását a nőstények Idézik elő. Tojásaikat ugyanis a levelek széleibe sü'Ivesztik. miáltal ezeket sodródásra ingerük. Az összeso.......... A rózsaszabóméh félkör alakú cikkelyeket rág ki a levelekből Az utolsó permetezést legkésőbb május végén, a rózsák virágzása előtt végezzük.. Érdekes módon károsítja a rózsa leveleit a rózsaszabóméh (Megachile cenfuncularis). A' megtámadott növényeken a kártevőt általában hiába keressük, ugyanis a szabóméit a levelekből kíkanyarított darabokat nem fogyasztja el, hanem elviszi, és gyűszű alakű tvadékbölcsőt készít belőlük. Ebbe hordja a nektárt, virágport, majd végül belerakja petéit. Ezután a bölcsőre fedelet készít. Évente egy nemzedéke fejődik. repülési ideje májustól szeptemberig tart. Az Ivadékbölcsőben lárvaállapotbarf telel át. Mivel viráglátogaíó rovar, segíti a beporzást, így hasznosnak tartjuk és ezért nem pusztítjuk feleslegesen. Az előbbi fajnál sokkal nagyobb levélveszteséget okoz a sárga varródarázs*(Arge rosae). Nevét a hosszú sorokban állő, varrógép öltéseire emlékeztető szurásnyomairól kapta. Ezek a szúrásnyomok a peterakás helyei. A megszúrt helyeken a hajtások meggörbülnek. A sárga színű, fekete szemölcsökkel borított lárva a levelet karéjozva rágja meg úgy, hogy gyakran csak a főerek maradnak meg. A sárga varródarázsnak évente két nemzedéke van. Főleg júniusban és augusztusban repül. E- zért ezekben a hónapokban a növényeket gyakrabban vizsgáljuk meg, és lehetőleg a még fiatal lárvák ellen Atlroval, Metationnal vagy Decemťonnal permetezünk. Hasonló károkat okoznak a fehéröves levéidarázs (Emphvtus cinctus) zöld színű lárvái is. Ezeket nappal gvakran öszszekunkorodva találjuk a rózsa levelein. A fiatal lárvák a levelek fonákián hámozgatnak, később lyukakat ráenak bele, majd a vastagabb ereken kívül az egész levelet elfogyasztják. Évente két nemzedéke feilőd'k Lárvaállapotban telel át és áprilisban bebábozódik. Az ellene való harcban a sárga varr*darázs ellen ajánlott készítményeket haszná’juk. Főleg a fiatal lárvák elleni permetezés eredményes. Matlák György agrármérnök
