Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-16 / 19. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. május 16. ★ 19. szám * XXXVHI. évfolyam ★ Ara 1,— ««« A vásárló keresi... Pártunk és kormányunk életszínvonal-politikájában fontos szerepet tölt be a körellátás. Belkereskedelmünk ennek menfeletoen készült a nyári időszakra: a készletek több áru vonatkozásában gazdagabbak a tavalyinál, az áruk összetétele is jobban alkalmazkodik az igényekhez. A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott. az árukínálat nőtt. a választók bővült. Mégis gyakran előfordul, hogy bizonyos kívánságoknak nem tudnak ele get tenni az áruházak, az üzletek. A hiánycikkeknek számító áruk sorát kezdhetnénk a színes televízióval. g befejezhetnénk a mélyhűtővel. Nincs sok értelme dramatizálni, valós példákat felhnzni a hiánycikkeket illetően. mivel erről vásárlásaink során naponta meggyőződhetünk. Impnrt- Iehetüségeink korlátozottak, a belkereskedelem illetékesei mégsem éhből a szempontból panaszkodnak — joggal. A problémák a kereskedelem és az ipar között fennálló ellentmondásokkal és feszültségekkel kezdődnek. A kereskedők szerződést kötnek a termelővel. megegyeznek az árban, szállítási határidőben. A gondok ezután következnek: jön a módosító levél, más alapanyagból, s későbbi határidőre vállalják a szállítást. Végül a beérkező áru csak hasnnlít a megrendelthez És az ipar 's panaszkodik, gyakran foggal. Kinek van igaza? Mindkettőnek, és egyiknek sem. A napi munkában vannak nehézségek és gondok, amelyeket meg kell oldani. A belkereskedelem illetékeseinek visszatérő nauasza. hogy még minőig az „eladók piaca“ érvényesül, az egyes termelők munopolhelyzete miatt a kereskedelem — a közellátás érdekeit és felelősségét szem előtt tartva — kénytelen az iparhoz alkalmazkodni. Ez azt jelenti, hogy példán) a tárgyalásokon az esetek többségében a termelő határozza meg az alapanyag választékát és mennyiségét, ez pedig nem mindig esik egybe a vásárló igényével. Sok a gond a szerződéses és a szállítási fegyelemmel Ej összefügg a vevők kiszolgáltatott helyzetével és az ipar finanszírozási nehézségeivel. Ez utóbbi abból adódik, hogy a termelő nem „lábon“ adja el a terméket, hanem úgy. hogy neki csak szerződése van az alapanyagokra, kellékekre, de maga az anyag nincs a raktárában. A bizonytalan anyagellátás pedig a szerződések teljesítésében érezteti hatását. Számos feszültség, ellentét van az ipari és a kereskedelmi vállalatok között a választék és a tételnagyság miatt is. Az ipar jelenleg a nagy szériák termelékeny előállításában érdekelt. Erre kényszeríti a gépek jobb kihasználása, a vállalat nagyságából adódó szervezeti telépftés. Ezzel szemben a belkereskedelem, a piac. a vásárlók igényei szerint minél nagyobb választékot kíván. A megoldás többnyire kompromisszum — legtöbbször a vevő kárára. Bonyolítja az ügyet, hogy a termelők exportjuk kis tételnagyságából eredő veszteségeiket a belföldi nagy szériákkal kívánják ellensúlyozni. Az elmondottaknak, valamint a még mindig gyermekcipőben járó piackutatásunknak „köszönve“ a hazai ipar és kereskedelem a kétségbevonhatatlan fejlődés ellenére még ma sem eléggé piac- és divatérzékeny, nem érzi eléggé a mozgatórugókat. Ez abból táplálkozik, hogy hosszú éveken — sőt évtizedeken — keresztül viszonylag könnyen elfogyott majdnem minden, amit gyártottak és árusítottak, függetlenül a termék minőségétől és a kereslettől. Csakhogy ennek manapság már vége és mostanában már mind kevésbé fogy el minden és ezért gyarapodik a piacon nem kelendő, a raktárakban fekvő áru. Többek között érdemes lenne felfigyelni arra. hogy például a ruházati raktárakban ma aránytalanul sok és a normális kereskedelmi kockázatot jócskán meghaladja az olyan jellegű áru. amely nehezen, vagy egyáltalán nem értékesíthető e hazai piacon. S miközben növekednek az eladhatatlan készletek, nagyon sokféle — keresett, korszerű, tehát mai — termék hiányzik a boltokból. Közel’átásunk további sarkalatos problémája a kiszolgálás színvonala, kulturáltsága. A kereskedelemben tapasztalható munkaerőhiány káros következményei elsősorban a túlzsúfoltságban és a sorbanáilásban tükröződnek vissza. A nyári időszakban — a kiragasztott cédulák ezt az üzemi szabadságok rovására írják — több üzletet már ki sem tudnak nyitni, mivel nincs, aki a pult mögé álljon, vagy a pénztárhoz öljön. A Népi Ellenőrzési Bizottság és a kereskedelmi felügyelőség munkatársai gyakran foglalkoztak — és foglalkoznak — a fogyasztói érdekvédelem vizsgálatával, köznyelven szólva a vásárló tájékoztatásával. Gyakorlatilag az élelmiszereket vagy a tartós fogyasztási cikkeket vásárló gyakran bizonytalan. Nem biztos a dolgában, mert kevés információt kap. Gyakran előfordul, hogy a hivatalos rendelkezések ellenére sincs az áruhnz használati utasítás, vagy ha van gyakran megtévesztő adatokat tartalmaz a használhatóságról, ai eltarthatóságról. Megszokott, hogy a gyártó üzem feltünteti, milyen kötelezettségeket vállai a kereskedelemmel szemben. A bollokhan ehhez hozzáírják, hogy mit vállal a vevővel szemben a kereskedelem. Később a vásárló törheti a fejét, hogy tulajdonképpen őrá melyik garancia vonatkozik. Máskor ráírják a termékre, hogy meddig használható, csak éppen a gyártás idejét „felejtik“ el feltüntetni. A vásárlók ilyenfajta védelmét egy sor okos rendelettel lehet a jövőben segíteni. Ez utóbbiak közé sorolható az új belkereskedelmi törvény. A 8. ötéves tervidőszak — a közellátás további javítása érdekében — az eddiginél még nagyobb követelményeket állít a belkereskedelem elé, ugyanakkor jobb feltételeket is nyújt számára. Ebből a szempontból sok mindent lehet és kell tenni. Beruházások. fejlesztések nélkül a termelés- és piacszervezés, a kooperációs kapcsolatok javításával például jelentős tartalékok szabadithatók fel. A közös érdek a fogyasztó, a piac igényeinek mind jobb kielégftéséért. CSIBA LÄSZLÖ Mi. a Légi Efsz kommunistái és szövetkezeti földművesei — amikor az utóbbi hat év eredményeit értékeljük — tettekkel támogatjuk a szocializmus továbbfejlesztése szociális és gazdasági meggyorsítása programjának megvalósítását, amelyet feltételeinkre a CSKP XVII. kongresszusának. a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi üléseinek határozatai jelöltek ki. Sikereink, lllétve sikertelenségeink elsősorban a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesítésétől, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításától, a dolgozók és a vezetők felelősségérzetének elmélyítésétől, valamint a jutalmazás lényeges differenciáltságának alkalmazásától függenek. Annak bizonyítására, hogy az utóbbi hat évben milyen eredményeket értünk el. néhány adat: az őszi búza terméshozamát 5 tonnáról 7 tonnán, a lencséét területünkön 0.9, tonnáról 1,5 tonnán állandósítottuk, a termelési rendszer keretében 3380 hektár területről a múlt évben 1,163 tonna termést takarítottak be hektáronként, ráadásul szilárdan tartjuk kiviteli helyzetünket ezer hektáros területtel a Magyar Népköztársaságban. A szemes kukorica terméshozamát ugyanakkor 5,5 tonnáról 7 tonnára, az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hústermelést 474 kilogrammról 522 kilóra, az egy dolgozóra számított teljesítmények értékét 150 ezerről 225 ezer, a tiszte nyereséget pedig 15 millió koronáról 25 millió koronára növeltük. A tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait nem egy különálló szakembercsoport által valósítjuk meg. mint másutt, haften annak alapján, hogy aki irányítja a termelést, annak szoros kapcsolatban kell áll\ nia a kutató és nemesítő intézetekkel, rendszeresen figyelnie és tanulmányoznia kell az újdonságokat a maga szakterületén. Az ilyen szakember meggyőződésből és gazdasági kényszerből szervezi az új technológia bevezetését, mert a csökkenő bemeneti tényezők hatáséra a tervfeladatok teljesítéséhez más lehetőségei amúgy sincsenek. Az Ilyen alkotó hozzáállású irányító szakember joggal megérdemelné a nagyobb jutalmat, mint egy átlagos mezőgazdasági üzemben, de az efféle jutalmazásnak különféle, néhány esetben súlyos következményei lehetnek. „ Például a múlt évben — mint a cukorrépa-termesztés modelljét kidolgozó mezőgazdasági üzem — saját kezdeményezésre a cukorrépa vetőmagját Furadan készítménnyel csáváztuk. Az eljárás hektáronként 200 koronával olcsóbb, a terméshozam viszont 8 tonnával több volt, az egész tenyészídő folyamán semmiféle káros behatást nem tapasztaltunk. Mégis az illetékes kutatóintézet jóvoltából — amelyet gyakorlatilag az új eljárással mi helyettesítettünk — a Nemzetbiztonsági Testület szervei eljárást folytattak szövetkezetünkben. Közben az ügy lezárult, de kér- * déses, hogy annak a kockázatvállalásnak, amelyet a haladó technika, technológia eredményez, végső soron ilyen jellegűnek kell lennie? A múlt évben belekóstoltunk a külföldi gyártmányú gépek behozatalával kapcsolatos problémákba is. Számos rendelet és előírás fékezi a gépek behozatalát. Még ha van is devizaeszközünk, a behozatal 6—9 hónapig tart. A külkereskedelemnél maradva szeretnék megemlíteni még egy problémát. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági termékekkel nehéz bejutni a nem szocialista országok piacára, főleg az alacsony árak következtében. Gyakran olyan termékeket is exportálunk, amelyeket a felvásárlási ár szintjéig az állami költségvetésből térítenek. Szándékunk az, hogy olyan termékeket kell exportálni, amelyeknél a devizakorona nem drágább a csehszlovák koronánál, még akkor is, ha nem vagy csak kicsi nyereséget hoz. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítése a mezőgazdaságban megköveteli az ipari termékek Időbeni szállítását. Az öntözés — mint fontos belterjesítő tényező — mellett a növénykul(Folytatás a 2. oldalon) A 4—5. OLDALON A 8—7. OLDALON A 11. OLDALON A 13. OLDALON ľ A 14. OLDALON részletesen beszámolunk a tavaszi mezőgazdasági munkák menetének alakulásáról. Többek között ellátogattunk a Kurali (Kuralanyj Efsz kétyi (Kvetná) részlegére, a Királyltelmeci (Krá Ťovský Cblmen) Állami Gazdaságba. valamint a Szilirei j (Silica) Egységes Földműj ves-szövetkezetbe. • megismerkedhetnek a Csemadok országos közgyűlésének egyik küldöttével, a Magyar Területi Színház „mindenesével“, valamint a „hűtlen Edével“;*olvashatnak továbbá még a kapuit remélhetőleg hamarosan megnyitó bussai (Businne) tájházról; s aki színész szeretne lenni, ugyanitt talál közelebbi útmutatást. • beszámolunk a fennállásának tízéves évfordulóját ünneplő Bojnicei Gyümölcs- és Díszfa Kutatóintézet múltjáról, jelenéről és jövőjérőlT s ismertetjük az első negyedévi tejfelvásárlási eredményeket és a minőség alakulását. a „Repcetermelésünk reflektorfényben“ című cikkben a Nyltrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési karán végzett elemzés alapján ismertetjük a repce termelési technológiájában a leggyakrabban elkövetett hiányosságokat, valamint a legújabb agrotechnikai követelményeket. szakcikkben ismertetjük a méhek rajzást ösztönét, a „Jubileum pohárköszöntő nélkül“ című riportban pedig arról adunk számot, hogy sok-sok éves becsületes munkavégzés után miként lehet társadalmilag és népgazdaságilag is hasznosan kitölteni a nyugdíjas ’ éveket. Az átalakítással összhangban Irta: ANDRÄSSY SÁNDOR agrármérnök, kandidátus, a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz elnöke
